Lamentações 3
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs NVI
1 Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt.
1 Eu sou o homem que viu a aflição trazida pela vara da sua ira.
2 Sötétben űzött, hajtott, ahol nincs világosság.
2 Ele me impeliu e me fez andar na escuridão, e não na luz;
3 Bizony, ellenem fordítja kezét folytonosan, egész nap.
3 sim, ele voltou sua mão contra mim vez após vez, o tempo todo.
4 Elsorvasztotta húsom és bőröm, összetörte csontjaimat.
4 Fez que a minha pele e a minha carne envelhecessem e quebrou os meus ossos.
5 Körülbástyázott engem méreggel és fáradsággal.
5 Ele me sitiou e me cercou de amargura e de pesar.
6 Vaksötétbe helyezett engem, mint a régen meghaltakat.
6 Fez-me habitar na escuridão como os que há muito morreram.
7 Falat emelt körém, nem juthatok ki, súlyos bilincsbe vert.
7 Cercou-me de muros, e não posso escapar; atou-me a pesadas correntes.
8 Ha segítségért kiáltok is, elzárkózik imádságom elől.
8 Mesmo quando chamo ou grito por socorro, ele rejeita a minha oração.
9 Faragott kőből emelt falat utaimra, ösvényeimet járhatatlanná tette.
9 Ele impediu o meu caminho com blocos de pedra; e fez tortuosas as minhas sendas.
10 Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint rejtekhelyen az oroszlán.
10 Como um urso à espreita, como um leão escondido,
11 Lekergetett utamról, összetépett, elpusztított engem.
11 arrancou-me do caminho e despedaçou-me, deixando-me abandonado.
12 Felvonta íját, és kitett engem nyilai céltáblájául.
12 Preparou o seu arco e me fez alvo de suas flechas.
13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait.
13 Atingiu o meu coração com flechas de sua aljava.
14 Nevetséges lettem minden nép előtt, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap.
14 Tornei-me motivo de riso de todo o meu povo; nas suas canções eles zombam de mim o tempo todo.
15 Keserűséggel lakatott jól, bánattal itatott meg.
15 Fez-me comer ervas amargas e fartou-me de fel.
16 Kavicsot rágatott velem, hamuba kényszerített engem.
16 Quebrou os meus dentes com pedras; e pisoteou-me no pó.
17 Elvette békességemet, elfeledtem, mi a jólét.
17 Tirou-me a paz; esqueci-me do que significa prosperidade.
18 Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban!
18 Por isso digo: "Meu esplendor já se foi, bem como tudo o que eu esperava do Senhor".
19 Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre!
19 Lembro-me da minha aflição e do meu delírio, da minha amargura e do meu pesar.
20 Mindig erre gondol, és elcsügged a lelkem.
20 Lembro-me bem disso tudo, e a minha alma desfalece dentro de mim.
21 De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek:
21 Todavia, lembro-me também do que pode dar-me esperança:
22 Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma:
22 Graças ao grande amor do Senhor é que não somos consumidos, pois as suas misericórdias são inesgotáveis.
23 minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!
23 Renovam-se cada manhã; grande é a tua fidelidade!
24 Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.
24 Digo a mim mesmo: A minha porção é o Senhor; portanto, nele porei a minha esperança.
25 Jó az ÚR a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
25 O Senhor é bom para com aqueles cuja esperança está nele, para com aqueles que o buscam;
26 Jó csendben várni az ÚR szabadítására.
26 é bom esperar tranqüilo pela salvação do Senhor.
27 Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz.
27 É bom que o homem suporte o jugo enquanto é jovem.
28 Üljön hát magányosan és maradjon néma, amikor ráteszik.
28 Leve-o sozinho e em silêncio, porque o Senhor o pôs sobre ele.
29 Hajtsa porba fejét, talán van reménysége.
29 Ponha o seu rosto no pó; talvez ainda haja esperança.
30 Tartsa oda arcát, ha ütik, tűrje el, ha gyalázzák.
30 Ofereça o rosto a quem o quer ferir, e engula a desonra.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
31 Porque o Senhor não o desprezará para sempre.
32 Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret.
32 Embora ele traga tristeza, mostrará compaixão, tão grande é o seu amor infalível.
33 Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket.
33 Porque não é do seu agrado trazer aflição e tristeza aos filhos dos homens.
34 Amikor lábbal tiporják egy ország foglyait,
34 Esmagar com os pés todos os prisioneiros da terra,
35 amikor az embert kiforgatják jogából a Felségessel szembeszállva,
35 negar a alguém os seus direitos, enfrentando o Altíssimo,
36 amikor megcsalják az embert perében, azt nem nézi el az Úr!
36 impedir a alguém o acesso à justiça; não veria o Senhor tais coisas?
37 Ha bekövetkezik, amit valaki megmond, nem az Úr parancsából van-e az?
37 Quem poderá falar e fazer acontecer, se o Senhor não o tiver decretado?
38 Nem a Felséges szavától függ-e a rossz is, meg a jó is?
38 Não é da boca do Altíssimo que vêm tanto as desgraças como as bênçãos?
39 Miért siránkozik az élő ember, a férfi, ha vétkezett?
39 Como pode um homem reclamar quando é punido por seus pecados?
40 Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az ÚRhoz!
40 Examinemos e submetamos à prova os nossos caminhos, e depois voltemos ao Senhor.
41 Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez, aki a mennyekben van:
41 Levantemos o coração e as mãos para Deus, que está nos céus, e digamos:
42 Mi voltunk a vétkesek és engedetlenek, ezért nem bocsátottál meg.
42 "Pecamos e nos rebelamos, e tu não nos perdoaste.
43 Elzárkóztál haragodban, és üldöztél, kíméletlenül gyilkoltál bennünket.
43 Tu te cobriste de ira e nos perseguiste, massacraste-nos sem piedade.
44 Elzárkóztál felhőd mögé, nem jutott hozzád imádság.
44 Tu te escondeste atrás de uma nuvem para que nenhuma oração chegasse a ti.
45 Megvetett söpredékké tettél bennünket a népek között.
45 Tu nos tornaste escória e refugo entre as nações.
46 Ránk tátotta száját minden ellenségünk.
46 Todos os nossos inimigos escancaram a boca contra nós.
47 Rettegés és csapda lett a részünk, pusztulás és összeomlás.
47 Sofremos terror e ciladas, ruína e destruição".
48 Könny patakzott a szememből népem összeomlása miatt.
48 Rios de lágrimas correm dos meus ohos porque o meu povo foi destruído.
49 Szemem szüntelen könnyezik, megállás nélkül,
49 Meus olhos choram sem parar, sem nenhum descanso,
50 míg le nem tekint, és meg nem látja a mennyekből az ÚR.
50 até que o Senhor contemple dos céus e veja.
51 Fáj a lelkem, ha látom városom lakóinak sorsát.
51 O que eu enxergo enche-me a alma de tristeza, de pena de todas as mulheres da minha cidade.
52 Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül.
52 Aqueles que, sem motivo, eram meus inimigos caçaram-me como a um passarinho.
53 Verembe taszítottak engem, és köveket dobtak rám.
53 Procuraram fazer minha vida acabar na cova e me jogaram pedras;
54 Összecsapott a víz a fejem fölött, már azt mondtam: elvesztem!
54 as águas me encobriram a cabeça, e cheguei a pensar que o fim de tudo tinha chegado.
55 Segítségül hívtam nevedet, URam, a verem mélyéről.
55 Clamei pelo teu nome, Senhor, das profundezas da cova.
56 Meghallottad szavamat: Ne fogd be a füled sóhajtásom és kiáltásom előtt!
56 Tu ouviste o meu clamor: "Não feches os teus ouvidos aos meus gritos de socorro".
57 Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!
57 Tu te aproximaste quando a ti clamei, e disseste: "Não tenha medo".
58 Te perelted, Uram, peremet, és megváltottad életemet.
58 Senhor, tu assumiste a minha causa; e redimiste a minha vida.
59 Láttad, URam, hogy megcsaltak: ítéld meg igazságomat!
59 Tu tens visto, Senhor, o mal que me tem sido feito. Toma a teu cargo a minha causa!
60 Láttad, milyen bosszúvágyók, mi mindent terveztek ellenem.
60 Tu viste como é terrível a vingança deles, todas as suas ciladas contra mim.
61 Hallottad, URam, hogyan gyalázkodtak, mi mindent terveztek ellenem.
61 Senhor, tu ouviste os seus insultos, todas as suas ciladas contra mim,
62 Támadóim szája egész nap engem rágalmaz.
62 aquilo que os meus inimigos sussurram e murmuram o tempo todo contra mim.
63 Lásd meg, hogy akár ülnek, akár állnak, csak engem gúnyolnak.
63 Olha para eles! Sentados ou em pé, zombam de mim com as suas canções.
64 Fizess meg nekik, URam, azért, amit kezükkel tettek!
64 Dá-lhes o que merecem, Senhor, conforme o que as suas mãos têm feito.
65 Adj nekik elborult elmét, ez legyen átkod rajtuk!
65 Coloca um véu sobre os seus corações e esteja a tua maldição sobre eles.
66 Üldözze haragod őket, pusztítsd ki őket az ÚR ege alól!
66 Persegue-os com fúria e elimina-os de debaixo dos teus céus, ó Senhor.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lamentações 3, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.