Lamentações 3
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs NAA
1 Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt.
1 Eu sou o homem que viu a aflição causada pela vara do furor de Deus.
2 Sötétben űzött, hajtott, ahol nincs világosság.
2 Ele me levou e me fez andar nas trevas e não na luz.
3 Bizony, ellenem fordítja kezét folytonosan, egész nap.
3 Certamente ele voltou a sua mão contra mim, sem parar, todo o dia.
4 Elsorvasztotta húsom és bőröm, összetörte csontjaimat.
4 Fez envelhecer a minha carne e a minha pele, e despedaçou os meus ossos.
5 Körülbástyázott engem méreggel és fáradsággal.
5 Construiu rampas de ataque contra mim e me cercou de amargura e dor.
6 Vaksötétbe helyezett engem, mint a régen meghaltakat.
6 Ele me faz habitar na escuridão, como aqueles que morreram há muito tempo.
7 Falat emelt körém, nem juthatok ki, súlyos bilincsbe vert.
7 Cercou-me de um muro, e já não posso sair; prendeu-me com pesadas correntes.
8 Ha segítségért kiáltok is, elzárkózik imádságom elől.
8 Mesmo quando clamo e grito, ele fecha os ouvidos à minha oração.
9 Faragott kőből emelt falat utaimra, ösvényeimet járhatatlanná tette.
9 Fechou os meus caminhos com blocos de pedra, fez tortuosas as minhas veredas.
10 Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint rejtekhelyen az oroszlán.
10 Foi para mim como um urso à espreita, como um leão pronto para atacar.
11 Lekergetett utamról, összetépett, elpusztított engem.
11 Desviou os meus caminhos e me fez em pedaços; depois me abandonou.
12 Felvonta íját, és kitett engem nyilai céltáblájául.
12 Entesou o seu arco e me pôs como alvo de suas flechas.
13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait.
13 As flechas da sua aljava atingiram o meu coração.
14 Nevetséges lettem minden nép előtt, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap.
14 Fui feito motivo de riso para todo o meu povo, e a sua canção de deboche o dia inteiro.
15 Keserűséggel lakatott jól, bánattal itatott meg.
15 Fartou-me de amarguras, e me saciou de absinto.
16 Kavicsot rágatott velem, hamuba kényszerített engem.
16 Quebrou os meus dentes nas pedras, e cobriu-me de cinza.
17 Elvette békességemet, elfeledtem, mi a jólét.
17 Já não sei o que é ter paz e esqueci o que é desfrutar do bem.
18 Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban!
18 Então eu disse: “Não tenho mais forças. A minha esperança no
19 Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre!
19 Lembra-te da minha aflição e do meu andar errante, do absinto e da amargura.
20 Mindig erre gondol, és elcsügged a lelkem.
20 Minha alma continuamente se lembra disso e se abate dentro de mim.
21 De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek:
21 Quero trazer à memória o que pode me dar esperança.
22 Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma:
22 As misericórdias do de não sermos consumidos, porque as suas misericórdias não têm fim;
23 minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!
23 renovam-se cada manhã. Grande é a tua fidelidade.
24 Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.
24 A minha porção é o Senhor , diz a minha alma; portanto, esperarei nele.
25 Jó az ÚR a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
25 O Senhor é bom para os que esperam nele, para aqueles que o buscam.
26 Jó csendben várni az ÚR szabadítására.
26 Bom é aguardar a salvação do e isso, em silêncio.
27 Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz.
27 Bom é para o homem suportar o jugo na sua mocidade.
28 Üljön hát magányosan és maradjon néma, amikor ráteszik.
28 Que ele se assente solitário e fique em silêncio, porque esse jugo Deus pôs sobre ele.
29 Hajtsa porba fejét, talán van reménysége.
29 Ponha a sua boca no pó; talvez ainda haja esperança.
30 Tartsa oda arcát, ha ütik, tűrje el, ha gyalázzák.
30 Dê a face ao que o fere e suporte todas as afrontas.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
31 O Senhor não rejeitará para sempre.
32 Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret.
32 Ainda que entristeça alguém, terá compaixão segundo a grandeza das suas misericórdias.
33 Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket.
33 Porque não aflige nem entristece de bom grado os filhos dos homens.
34 Amikor lábbal tiporják egy ország foglyait,
34 Pisar debaixo dos pés todos os prisioneiros da terra,
35 amikor az embert kiforgatják jogából a Felségessel szembeszállva,
35 perverter o direito do homem diante do Altíssimo,
36 amikor megcsalják az embert perében, azt nem nézi el az Úr!
36 subverter a justiça num processo — será que o Senhor não veria tais coisas?
37 Ha bekövetkezik, amit valaki megmond, nem az Úr parancsából van-e az?
37 Quem é aquele que diz, e assim acontece, sem que o Senhor o tenha ordenado?
38 Nem a Felséges szavától függ-e a rossz is, meg a jó is?
38 Por acaso, não é da boca do Altíssimo que procedem tanto o mal como o bem?
39 Miért siránkozik az élő ember, a férfi, ha vétkezett?
39 Por que se queixa o homem? Queixe-se cada um dos seus próprios pecados.
40 Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az ÚRhoz!
40 Examinemos bem os nossos caminhos e voltemos para o
41 Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez, aki a mennyekben van:
41 Levantemos o coração, juntamente com as mãos, para Deus nos céus, dizendo:
42 Mi voltunk a vétkesek és engedetlenek, ezért nem bocsátottál meg.
42 “Nós pecamos e fomos rebeldes, e tu não nos perdoaste.”
43 Elzárkóztál haragodban, és üldöztél, kíméletlenül gyilkoltál bennünket.
43 Cobriste-nos de ira e nos perseguiste; nos mataste sem dó nem piedade.
44 Elzárkóztál felhőd mögé, nem jutott hozzád imádság.
44 De nuvens te encobriste para que a nossa oração não passe.
45 Megvetett söpredékké tettél bennünket a népek között.
45 Como lixo e refugo nos puseste no meio dos povos.
46 Ránk tátotta száját minden ellenségünk.
46 Todos os nossos inimigos abriram a boca contra nós.
47 Rettegés és csapda lett a részünk, pusztulás és összeomlás.
47 Sobre nós vieram o temor e a cova, a desolação e a ruína.
48 Könny patakzott a szememből népem összeomlása miatt.
48 Dos meus olhos correm rios de lágrimas, por causa da destruição da filha do meu povo.
49 Szemem szüntelen könnyezik, megállás nélkül,
49 Os meus olhos choram, não cessam, e não há descanso,
50 míg le nem tekint, és meg nem látja a mennyekből az ÚR.
50 até que o Senhor atenda e veja lá do céu.
51 Fáj a lelkem, ha látom városom lakóinak sorsát.
51 O que vejo entristece a minha alma: o sofrimento de todas as filhas da minha cidade.
52 Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül.
52 Aqueles que sem motivo são meus inimigos caçaram-me como se eu fosse uma ave.
53 Verembe taszítottak engem, és köveket dobtak rám.
53 Lançaram-me vivo numa cova e atiraram pedras sobre mim.
54 Összecsapott a víz a fejem fölött, már azt mondtam: elvesztem!
54 Águas correram sobre a minha cabeça; então eu disse: “Estou perdido!”
55 Segítségül hívtam nevedet, URam, a verem mélyéről.
55 Da mais profunda cova, Senhor , invoquei o teu nome.
56 Meghallottad szavamat: Ne fogd be a füled sóhajtásom és kiáltásom előtt!
56 Ouviste a minha voz, quando pedi: “Não feches os teus ouvidos aos meus lamentos, ao meu clamor.”
57 Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!
57 No dia em que te invoquei, chegaste perto de mim e disseste: “Não tenha medo.”
58 Te perelted, Uram, peremet, és megváltottad életemet.
58 Defendeste a minha causa, Senhor; remiste a minha vida.
59 Láttad, URam, hogy megcsaltak: ítéld meg igazságomat!
59 Viste, Senhor , a injustiça que me fizeram; julga a minha causa.
60 Láttad, milyen bosszúvágyók, mi mindent terveztek ellenem.
60 Viste toda a sua vingança, todos os seus planos contra mim.
61 Hallottad, URam, hogyan gyalázkodtak, mi mindent terveztek ellenem.
61 Ouviste as suas afrontas, todos os seus planos contra mim,
62 Támadóim szája egész nap engem rágalmaz.
62 as acusações que me fazem e o que murmuram contra mim, o dia todo.
63 Lásd meg, hogy akár ülnek, akár állnak, csak engem gúnyolnak.
63 Observa-os quando se assentam e quando se levantam; eu sou motivo de zombaria para eles.
64 Fizess meg nekik, URam, azért, amit kezükkel tettek!
64 Tu, Senhor , lhes retribuirás segundo a obra das mãos deles.
65 Adj nekik elborult elmét, ez legyen átkod rajtuk!
65 Tu lhes darás dureza de coração, que é a tua maldição sobre eles.
66 Üldözze haragod őket, pusztítsd ki őket az ÚR ege alól!
66 Na tua ira, os perseguirás, e eles serão eliminados de debaixo dos céus do
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lamentações 3, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.