Jó 6
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs ARC
1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
1 Então, Jó respondeu e disse:
2 Bárcsak igazán mérnék meg elkeseredésemet, szenvedésemmel együtt tennék mérlegre!
2 Oh! Se a minha mágoa retamente se pesasse, e a minha miséria juntamente se pusesse numa balança!
3 Bizony, súlyosabb a tenger homokjánál, ezért voltak balgák szavaim.
3 Porque, na verdade, mais pesada seria do que a areia dos mares; por isso é que as minhas palavras têm sido inconsideradas.
4 Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgüket issza lelkem, és Isten rettentései sorban elérnek engem.
4 Porque as flechas do Todo-Poderoso estão em mim, e o seu ardente veneno, o bebe o meu espírito; os terrores de Deus se armam contra mim.
5 Ordít-e a vadszamár a fűben, bőg-e az ökör a takarmány mellett?
5 Porventura, zurrará o jumento montês junto à relva? Ou berrará o boi junto ao seu pasto?
6 Megeszik-e az ízetlen ételt sótlanul, vagy van-e íze a nyers tojásnak?
6 Ou comer-se-á sem sal o que é insípido? Ou haverá gosto na clara do ovo?
7 Érintésétől is iszonyodom: olyan az, mint a romlott étel.
7 A minha alma recusa tocar em vossas palavras, pois são como a minha comida fastienta.
8 Bárcsak teljesülne kívánságom, és beteljesítené Isten reménységemet!
8 Quem dera que se cumprisse o meu desejo, e que Deus me desse o que espero!
9 Bárcsak úgy döntene Isten, hogy összezúz, kinyújtaná kezét, hogy elvágja életem fonalát!
9 E que Deus quisesse quebrantar-me, e soltasse a sua mão, e acabasse comigo!
10 Akkor még lenne vigaszom, tudnék örülni a kíméletlen fájdalomban is, hogy nem tagadtam meg a szent Isten beszédét.
10 Isto ainda seria a minha consolação e me refrigeraria no meu tormento, não me poupando ele; porque não repulsei as palavras do Santo.
11 Honnan vegyek erőt a várakozásra? Mi lesz a végem, ha meghosszabbodik is életem?
11 Qual é a minha força, para que eu espere? Ou qual é o meu fim, para que prolongue a minha vida?
12 Nem vagyok olyan erős, mint a kő, nem ércből van a testem.
12 É, porventura, a minha força a força da pedra? Ou é de cobre a minha carne?
13 Hát nem kapok segítséget? El van zárva tőlem a szabadulás?
13 Está em mim a minha ajuda? Não me desamparou todo auxílio eficaz?
14 Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét.
14 Ao que está aflito devia o amigo mostrar compaixão, ainda ao que deixasse o temor do Todo-Poderoso.
15 Atyámfiai hűtlenek, mint a patak, ahogyan a patakok vize eltűnik,
15 Meus irmãos aleivosamente me trataram; são como um ribeiro, como a torrente dos ribeiros que passam,
16 amikor zavarosak a jégtől, ha olvadó hó rejtőzik bennük.
16 que estão encobertos com a geada, e neles se esconde a neve.
17 De idővel visszahúzódnak, elapadnak, a hőségben fenékig kiszikkadnak.
17 No tempo em que se derretem com o calor, se desfazem; e, em se aquentando, desaparecem do seu lugar.
18 Letérnek útjukról a karavánok, de kietlen helyre jutnak, és elpusztulnak.
18 Desviam-se as caravanas dos seus caminhos; sobem ao vácuo e perecem.
19 Nézelődnek Téma karavánjai, a sébai vándorok bennük reménykednek.
19 Os caminhantes de Temá os veem; os passageiros de Sabá olham para eles.
20 De megszégyenülnek, amiért bennük bizakodtak, csalódnak, amikor odaérnek.
20 Foram envergonhados por terem confiado; e, chegando ali, se confundem.
21 Így lettetek nekem semmit érővé: látjátok a borzalmat, és féltek.
21 Agora, sois semelhantes a eles; vistes o terror e temestes.
22 Mondtam-e, hogy adjatok valamit, vagy javaitokból vesztegessetek meg valakit érdekemben,
22 Disse- vos eu: dai-me ou oferecei-me da vossa fazenda presentes?
23 hogy mentsetek meg az ellenség kezéből, váltsatok ki a zsarnokok kezéből?
23 Ou: livrai-me das mãos do opressor? Ou: redimi-me das mãos dos tiranos?
24 Tanítsatok, és elhallgatok, értessétek meg velem, miben tévedtem!
24 Ensinai-me, e eu me calarei; e dai-me a entender em que errei.
25 Milyen fájdalmas az őszinte beszéd! De mire való örökös feddésetek?
25 Oh! Quão fortes são as palavras da boa razão! Mas que é o que censura a vossa arguição?
26 Szavakért akartok megfeddeni? Hiszen a szélnek szól a kétségbeesett ember!
26 Porventura, buscareis palavras para me repreenderdes, visto que as razões do desesperado são como vento?
27 Ti még az árvára is sorsot vettek, barátaitokra is alkudoztok!
27 Mas, antes, lançais sortes sobre o órfão e especulais com o vosso amigo.
28 Tekintsetek rám végre, szemetekbe csak nem hazudok!
28 Agora, pois, se sois servidos, olhai para mim; e vede se minto em vossa presença.
29 Hagyjátok abba, ne legyen álnokság! Hagyjátok abba, még mindig igazam van!
29 Voltai, pois, não haja iniquidade; voltai, sim, que a minha causa é justa.
30 Szólt-e nyelvem álnokságot? Nem érezné-e ínyem a romlást?
30 Há, porventura, iniquidade na minha língua? Ou não poderia o meu paladar dar a entender as minhas misérias?
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 6, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.