Jó 21
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs ARIB
1 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
1 Então Jó respondeu:
2 Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!
2 Ouvi atentamente as minhas palavras; seja isto a vossa consolação.
3 Tűrjétek el, ha én is beszélek, s miután beszéltem, gúnyolhattok.
3 Sofrei-me, e eu falarei; e, havendo eu falado, zombai.
4 Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem!
4 É porventura do homem que eu me queixo? Mas, ainda que assim fosse, não teria motivo de me impacientar?
5 Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra!
5 Olhai para mim, e pasmai, e ponde a mão sobre a boca.
6 Ha rágondolok, megzavarodom, és reszketés fogja el testemet.
6 Quando me lembro disto, me perturbo, e a minha carne estremece de horror.
7 Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak.
7 Por que razão vivem os ímpios, envelhecem, e ainda se robustecem em poder?
8 Ivadékaik előttük jutnak jómódba, sarjadékaik szemük láttára.
8 Os seus filhos se estabelecem à vista deles, e os seus descendentes perante os seus olhos.
9 Házukban békesség van, rettegés nélkül, nincs rajtuk Isten vesszeje.
9 As suas casas estão em paz, sem temor, e a vara de Deus não está sobre eles.
10 Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el.
10 O seu touro gera, e não falha; pare a sua vaca, e não aborta.
11 Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik.
11 Eles fazem sair os seus pequeninos, como a um rebanho, e suas crianças andam saltando.
12 Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek.
12 Levantam a voz, ao som do tamboril e da harpa, e regozijam-se ao som da flauta.
13 Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába.
13 Na prosperidade passam os seus dias, e num momento descem ao Seol.
14 Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról!
14 Eles dizem a Deus: retira-te de nós, pois não desejamos ter conhecimento dos teus caminhos.
15 Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?
15 Que é o Todo-Poderoso, para que nós o sirvamos? E que nos aproveitará, se lhe fizermos orações?
16 Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam!
16 Vede, porém, que eles não têm na mão a prosperidade; esteja longe de mim o conselho dos ímpios!
17 Hányszor kialszik a bűnösök mécsese, veszedelem éri őket, és pusztulást osztogat Isten haragja!
17 Quantas vezes sucede que se apague a lâmpada dos ímpios? que lhes sobrevenha a sua destruição? que Deus na sua ira lhes reparta dores?
18 Olyanok lesznek, mint a szél hordta törek, és mint a polyva, melyet elragadott a forgószél.
18 que eles sejam como a palha diante do vento, e como a pragana, que o redemoinho arrebata?
19 Csak fiainak tartogat veszedelmet az Isten? Neki fizet meg, majd megtudja!
19 Deus, dizeis vós, reserva a iniqüidade do pai para seus filhos, mas é a ele mesmo que Deus deveria punir, para que o conheça.
20 Saját szemével látja meg romlását, és a Mindenható izzó haragját issza.
20 Vejam os seus próprios olhos a sua ruína, e beba ele do furor do Todo-Poderoso.
21 Mert mit törődik már halála után háza népével, ha hónapjainak száma elfogyott?
21 Pois, que lhe importa a sua casa depois de morto, quando lhe for cortado o número dos seus meses?
22 Kioktathatja-e valaki az Istent? Hiszen ő ítélkezik a magasság lakói fölött is!
22 Acaso se ensinará ciência a Deus, a ele que julga os excelsos?
23 Az egyik meghal ereje teljében, minden gondtól mentesen és nyugodtan.
23 Um morre em plena prosperidade, inteiramente sossegado e tranqüilo;
24 Lágyéka tele van kövérséggel, csontjaiban zsíros velő van.
24 com os seus baldes cheios de leite, e a medula dos seus ossos umedecida.
25 A másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezte a jót.
25 Outro, ao contrário, morre em amargura de alma, não havendo provado do bem.
26 Egyformán a porba kell feküdniük: ellepik őket a férgek.
26 Juntamente jazem no pó, e os vermes os cobrem.
27 Látjátok, ismerem gondolataitokat, és az ellenem szőtt fondorlatokat.
27 Eis que conheço os vossos pensamentos, e os maus intentos com que me fazeis injustiça.
28 Mert azt mondjátok: Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak?
28 Pois dizeis: Onde está a casa do príncipe, e onde a tenda em que morava o ímpio?
29 Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket,
29 Porventura não perguntastes aos viandantes? e não aceitais o seu testemunho,
30 hogy a veszedelem napját Isten a gonoszoknak tartogatja, és a harag napja felé viszi őket?
30 de que o mau é preservado no dia da destruição, e poupado no dia do furor?
31 Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért?
31 Quem acusará diante dele o seu caminho? e quem lhe dará o pago do que fez?
32 Ha kiviszik a temetőbe, sírdombja fölött őrködnek.
32 Ele é levado para a sepultura, e vigiam-lhe o túmulo.
33 Édesek neki a völgy hantjai, és sok ember vonul utána, meg előtte is számtalan.
33 Os torrões do vale lhe são doces, e o seguirão todos os homens, como ele o fez aos inumeráveis que o precederam.
34 Miért akartok hiábavalósággal vigasztalni? Válaszaitokból a rosszindulat beszél.
34 Como, pois, me ofereceis consolações vãs, quando nas vossas respostas só resta falsidade?
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 21, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.