Jó 19
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs ARIB
1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
1 Então Jó respondeu:
2 Meddig kínozzátok még lelkemet, meddig akartok még szavaitokkal összetörni?
2 Até quando afligireis a minha alma, e me atormentareis com palavras?
3 Már tízszer is gyaláztatok engem. Nem szégyellitek, hogy így gyötörtök?
3 Já dez vezes me haveis humilhado; não vos envergonhais de me maltratardes?
4 Ha valóban tévedtem is, énrajtam marad a tévedésem.
4 Embora haja eu, na verdade, errado, comigo fica o meu erro.
5 Ha valóban fölém akartok kerekedni, és rám akarjátok bizonyítani a gyalázatot,
5 Se deveras vos quereis engrandecer contra mim, e me incriminar pelo meu opróbrio,
6 akkor pedig tudjátok meg, hogy Isten nyomorított meg, és ő kerített hálójába engem.
6 sabei então que Deus é o que transtornou a minha causa, e com a sua rede me cercou.
7 Ha erőszak miatt kiáltozom, nem kapok választ. Segítségért kiáltok, de nem véd a törvény.
7 Eis que clamo: Violência! mas não sou ouvido; grito: Socorro! mas não há justiça.
8 Eltorlaszolta utamat, nem mehetek tovább, ösvényeimre sötétséget borított.
8 com muros fechou ele o meu caminho, de modo que não posso passar; e pôs trevas nas minhas veredas.
9 Dicsőségemtől megfosztott, levette fejemről a koronát.
9 Da minha honra me despojou, e tirou-me da cabeça a coroa.
10 Kitépte reménységemet, mint valami fát, letördelt körös-körül: tönkrementem.
10 Quebrou-me de todos os lados, e eu me vou; arrancou a minha esperança, como a, uma árvore.
11 Fellángolt ellenem haragja, és ellenségének tekintett engem.
11 Acende contra mim a sua ira, e me considera como um de seus adversários.
12 Együtt támadtak csapatai, utat törtek ellenem, tábort vertek sátram körül.
12 Juntas as suas tropas avançam, levantam contra mim o seu caminho, e se acampam ao redor da minha tenda.
13 Rokonaimat eltávolította mellőlem, ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.
13 Ele pôs longe de mim os meus irmãos, e os que me conhecem tornaram-se estranhos para mim.
14 Szomszédaim elhagytak, ismerőseim elfelejtettek.
14 Os meus parentes se afastam, e os meus conhecidos se esquecem de, mim.
15 A házamban élők és szolgálóim idegennek tartanak, rám sem ismernek többé.
15 Os meus domésticos e as minhas servas me têm por estranho; vim a ser um estrangeiro aos seus olhos.
16 Szolgámnak kiáltok, de nem válaszol, még ha könyörgök is neki.
16 Chamo ao meu criado, e ele não me responde; tenho que suplicar-lhe com a minha boca.
17 Feleségem undorodik leheletemtől, testvéreim iszonyodnak tőlem.
17 O meu hálito é intolerável à minha mulher; sou repugnante aos filhos de minha mãe.
18 Még a kisgyermekek is megvetnek, ha föl akarok kelni, kicsúfolnak.
18 Até os pequeninos me desprezam; quando me levanto, falam contra mim.
19 Utál minden bizalmas barátom. Akiket szerettem, ellenem fordultak.
19 Todos os meus amigos íntimos me abominam, e até os que eu amava se tornaram contra mim.
20 Bőröm és húsom a csontomhoz tapad, csak a fogam húsa maradt meg.
20 Os meus ossos se apegam à minha pele e à minha carne, e só escapei com a pele dos meus dentes.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam, barátaim, mert Isten keze vert meg engem!
21 Compadecei-vos de mim, amigos meus; compadecei-vos de mim; pois a mão de Deus me tocou.
22 Miért üldöztök, mint az Isten, miért nem elégedtek meg testemmel?
22 Por que me perseguis assim como Deus, e da minha carne não vos fartais?
23 Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe,
23 Oxalá que as minhas palavras fossem escritas! Oxalá que fossem gravadas num livro!
24 vas íróvesszővel és ólommal minden időkre kősziklába vésnék!
24 Que, com pena de ferro, e com chumbo, fossem para sempre esculpidas na rocha!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött,
25 Pois eu sei que o meu Redentor vive, e que por fim se levantará sobre a terra.
26 s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.
26 E depois de consumida esta minha pele, então fora da minha carne verei a Deus;
27 Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem más, bár veséim is megemésztetnek.
27 vê-lo-ei ao meu lado, e os meus olhos o contemplarão, e não mais como adversário. O meu coração desfalece dentro de mim!
28 Ha ezt mondjátok: Mivel kényszerítsük őt, hogy megtaláljuk bajának a gyökerét,
28 Se disserdes: Como o havemos de perseguir! e que a causa deste mal se acha em mim,
29 akkor rettegjetek a fegyvertől, mert a harag fegyveres büntetést szül, és megtudjátok, hogy van ítélőbíró.
29 temei vós a espada; porque o furor traz os castigos da espada, para saberdes que há um juízo.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.