Salmos 109
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs NAA
1 A karmesternek: Dávid zsoltára. Dicsérlek téged, Istenem, ne maradj néma!
1 Ó Deus do meu louvor, não te cales!
2 Mert bűnösök és alattomosok tátották fel szájukat ellenem, hazug nyelvvel beszélnek velem.
2 Pois contra mim se abriram lábios maldosos e fraudulentos; com língua mentirosa falam contra mim.
3 Gyűlölködő szavakkal vettek körül, ok nélkül harcolnak ellenem.
3 Cercam-me com palavras odiosas e me atacam sem motivo.
4 Szeretetemre vádaskodással felelnek, de én imádkozom.
4 Em paga do meu amor, me hostilizam; eu, porém, oro.
5 Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel a szeretetért.
5 Pagaram-me o bem com o mal; o amor, com ódio.
6 Állíts szembe vele egy bűnös embert, és vádló álljon jobbja felől!
6 Suscita contra ele um ímpio, e que à sua direita esteja um acusador.
7 A törvénykezésből bűnösként kerüljön ki, még az imádsága is váljék vétekké!
7 Quando o julgarem, que ele seja condenado; e que a oração dele seja tida como pecado.
8 Kevés ideig éljen, tisztségét más kapja meg!
8 Sejam poucos os seus dias, e outro tome o seu encargo.
9 Fiai maradjanak árván, felesége pedig özvegyen!
9 Fiquem órfãos os seus filhos, e viúva, a sua esposa.
10 Szüntelenül bolyongjanak és kéregessenek fiai, a romok között keresgéljenek!
10 Andem errantes os seus filhos e mendiguem; e sejam expulsos das ruínas de suas casas.
11 Foglalja le mindenét a hitelező, idegenek fosszák meg szerzeményétől!
11 Que um credor se aposse de tudo o que ele tem; que estranhos saqueiem o fruto do seu trabalho.
12 Senki se maradjon hűséges hozzá, senki se könyörüljön árváin!
12 Ninguém tenha misericórdia dele, nem haja quem se compadeça dos seus filhos órfãos.
13 Irtsák ki az utódait, már a következő nemzedék feledje el nevüket!
13 Desapareça a sua posteridade, e que o seu nome se extinga na geração seguinte.
14 Még ősei bűnére is emlékezzék az ÚR, anyjának vétkét se felejtse el!
14 Que a iniquidade de seus pais fique viva na memória do e não se apague o pecado de sua mãe.
15 Legyenek ezek mindig az ÚR előtt, emléküket pedig irtsa ki a földről!
15 Permaneçam ante os olhos do para que faça desaparecer da terra a sua memória.
16 Mivel nem volt gondja arra, hogy másokkal szeretettel bánjon, hanem a nyomorult és szegény embert, a megtört szívűt halálba kergette.
16 Porque ele não se lembrou de usar de misericórdia, mas perseguiu o pobre e o necessitado, bem como o quebrantado de coração, para os entregar à morte.
17 Szerette az átkot: érje is utol! Nem telt kedve az áldásban: maradjon is távol tőle!
17 Amou a maldição: que ela o apanhe! Não quis a bênção: que ela se afaste dele.
18 Magára vette az átkot, mint a ruhát: hatoljon bele, mint a víz, csontjaiba, mint az olaj!
18 Vestiu-se de maldição como de uma túnica: que ela penetre, como água, no seu interior, e nos seus ossos, como azeite.
19 Az legyen ruhája, amely befedi, és öve, melyet állandóan visel!
19 Seja para ele como a roupa que o cobre e como o cinto com que sempre se cinge.
20 Ezzel büntesse meg vádlóimat az ÚR, akik rosszat mondanak rólam!
20 Que esta seja, da parte do a recompensa dos que me acusam e dos que falam mal de mim.
21 De te, URam, Uram, tégy jót velem nevedért! Jóságos szereteteddel ments meg engem!
21 Mas tu, Senhor Deus, age por mim, por amor do teu nome; livra-me, porque é boa a tua misericórdia.
22 Mert én nyomorult és szegény vagyok, a szívem is sajog bennem.
22 Porque sou pobre e necessitado e, dentro de mim, sinto ferido o coração.
23 Mint megnyúlt árnyéknak, úgy kell elmennem, elsöpörnek, mint a sáskát.
23 Vou passando, como a sombra que declina; sou atirado para longe, como um gafanhoto.
24 Térdem rogyadozik a koplalás miatt, testem lefogyott, sovány.
24 De tanto jejuar, os meus joelhos vacilam, e o meu corpo definha de magreza.
25 Gyalázatos lettem az emberek előtt, néznek rám, és fejüket csóválják.
25 Tornei-me para eles objeto de zombaria; quando me veem, balançam a cabeça.
26 Segíts meg, URam, Istenem! Szabadíts meg kegyelmesen!
26 Socorre-me, Senhor , meu Deus! Salva-me segundo a tua misericórdia.
27 Hadd tudják meg, hogy ez a te kezed műve, hogy te tetted ezt, URam!
27 Para que saibam que isso vem das tuas mãos; que tu,
28 Ha ők átkoznak is, te megáldasz, ha rám támadnak, megszégyenülnek, szolgád pedig örülni fog.
28 Amaldiçoem eles, mas tu, abençoa. Sejam envergonhados os que se levantam contra mim; alegre-se, porém, o teu servo.
29 Vádlóimat borítsa gyalázat, lepje el őket a szégyen, mint egy köpeny!
29 Cubram-se de vexame os meus adversários, e a sua própria vergonha os envolva como um manto.
30 Hangos szóval magasztalom az URat, és dicsérem őt a sokaság előtt,
30 Muitas graças darei ao Senhor com os meus lábios; eu o louvarei no meio da multidão;
31 mert odaáll a szegény pártjára, megszabadítja a halálos ítélettől.
31 porque ele se põe à direita do pobre, para o livrar daqueles que o condenam.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Salmos 109, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.