Salmos 109
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs ARA
1 A karmesternek: Dávid zsoltára. Dicsérlek téged, Istenem, ne maradj néma!
1 Ó Deus do meu louvor, não te cales!
2 Mert bűnösök és alattomosok tátották fel szájukat ellenem, hazug nyelvvel beszélnek velem.
2 Pois contra mim se desataram lábios maldosos e fraudulentos; com mentirosa língua falam contra mim.
3 Gyűlölködő szavakkal vettek körül, ok nélkül harcolnak ellenem.
3 Cercam-me com palavras odiosas e sem causa me fazem guerra.
4 Szeretetemre vádaskodással felelnek, de én imádkozom.
4 Em paga do meu amor, me hostilizam; eu, porém, oro.
5 Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel a szeretetért.
5 Pagaram-me o bem com o mal; o amor, com ódio.
6 Állíts szembe vele egy bűnös embert, és vádló álljon jobbja felől!
6 Suscita contra ele um ímpio, e à sua direita esteja um acusador.
7 A törvénykezésből bűnösként kerüljön ki, még az imádsága is váljék vétekké!
7 Quando o julgarem, seja condenado; e, tida como pecado, a sua oração.
8 Kevés ideig éljen, tisztségét más kapja meg!
8 Os seus dias sejam poucos, e tome outro o seu encargo.
9 Fiai maradjanak árván, felesége pedig özvegyen!
9 Fiquem órfãos os seus filhos, e viúva, a sua esposa.
10 Szüntelenül bolyongjanak és kéregessenek fiai, a romok között keresgéljenek!
10 Andem errantes os seus filhos e mendiguem; e sejam expulsos das ruínas de suas casas.
11 Foglalja le mindenét a hitelező, idegenek fosszák meg szerzeményétől!
11 De tudo o que tem, lance mão o usurário; do fruto do seu trabalho, esbulhem-no os estranhos.
12 Senki se maradjon hűséges hozzá, senki se könyörüljön árváin!
12 Ninguém tenha misericórdia dele, nem haja quem se compadeça dos seus órfãos.
13 Irtsák ki az utódait, már a következő nemzedék feledje el nevüket!
13 Desapareça a sua posteridade, e na seguinte geração se extinga o seu nome.
14 Még ősei bűnére is emlékezzék az ÚR, anyjának vétkét se felejtse el!
14 Na lembrança do Senhor , viva a iniquidade de seus pais, e não se apague o pecado de sua mãe.
15 Legyenek ezek mindig az ÚR előtt, emléküket pedig irtsa ki a földről!
15 Permaneçam ante os olhos do Senhor , para que faça desaparecer da terra a memória deles.
16 Mivel nem volt gondja arra, hogy másokkal szeretettel bánjon, hanem a nyomorult és szegény embert, a megtört szívűt halálba kergette.
16 Porquanto não se lembrou de usar de misericórdia, mas perseguiu o aflito e o necessitado, como também o quebrantado de coração, para os entregar à morte.
17 Szerette az átkot: érje is utol! Nem telt kedve az áldásban: maradjon is távol tőle!
17 Amou a maldição; ela o apanhe; não quis a bênção; aparte-se dele.
18 Magára vette az átkot, mint a ruhát: hatoljon bele, mint a víz, csontjaiba, mint az olaj!
18 Vestiu-se de maldição como de uma túnica: penetre, como água, no seu interior e nos seus ossos, como azeite.
19 Az legyen ruhája, amely befedi, és öve, melyet állandóan visel!
19 Seja-lhe como a roupa que o cobre e como o cinto com que sempre se cinge.
20 Ezzel büntesse meg vádlóimat az ÚR, akik rosszat mondanak rólam!
20 Tal seja, da parte do Senhor , o galardão dos meus contrários e dos que falam mal contra a minha alma.
21 De te, URam, Uram, tégy jót velem nevedért! Jóságos szereteteddel ments meg engem!
21 Mas tu, Senhor Deus, age por mim, por amor do teu nome; livra-me, porque é grande a tua misericórdia.
22 Mert én nyomorult és szegény vagyok, a szívem is sajog bennem.
22 Porque estou aflito e necessitado e, dentro de mim, sinto ferido o coração.
23 Mint megnyúlt árnyéknak, úgy kell elmennem, elsöpörnek, mint a sáskát.
23 Vou passando, como a sombra que declina; sou atirado para longe, como um gafanhoto.
24 Térdem rogyadozik a koplalás miatt, testem lefogyott, sovány.
24 De tanto jejuar, os joelhos me vacilam, e de magreza vai mirrando a minha carne.
25 Gyalázatos lettem az emberek előtt, néznek rám, és fejüket csóválják.
25 Tornei-me para eles objeto de opróbrio; quando me veem, meneiam a cabeça.
26 Segíts meg, URam, Istenem! Szabadíts meg kegyelmesen!
26 Socorre, Senhor , Deus meu! Salva-me segundo a tua misericórdia.
27 Hadd tudják meg, hogy ez a te kezed műve, hogy te tetted ezt, URam!
27 Para que saibam vir isso das tuas mãos; que tu,
28 Ha ők átkoznak is, te megáldasz, ha rám támadnak, megszégyenülnek, szolgád pedig örülni fog.
28 Amaldiçoem eles, mas tu, abençoa; sejam confundidos os que contra mim se levantam; alegre-se, porém, o teu servo.
29 Vádlóimat borítsa gyalázat, lepje el őket a szégyen, mint egy köpeny!
29 Cubram-se de ignomínia os meus adversários, e a sua própria confusão os envolva como uma túnica.
30 Hangos szóval magasztalom az URat, és dicsérem őt a sokaság előtt,
30 Muitas graças darei ao Senhor com os meus lábios; louvá-lo-ei no meio da multidão;
31 mert odaáll a szegény pártjára, megszabadítja a halálos ítélettől.
31 porque ele se põe à direita do pobre, para o livrar dos que lhe julgam a alma.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Salmos 109, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.