Jó 3
Károli (KAROLI) vs NVT
1 Ezután megnyitá Jób az õ száját, és megátkozá az õ napját.
1 Por fim, Jó falou e amaldiçoou o dia de seu nascimento.
2 És szóla Jób, és monda:
2 Disse ele:
3 Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.
3 “Apagado seja o dia em que nasci e a noite em que fui concebido.
4 Az a nap legyen sötétség, ne törõdjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
4 Transforme-se esse dia em escuridão; Deus, lá do alto, o ignore, e luz nenhuma brilhe sobre ele.
5 Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; [a] felhõ lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.
5 Domine esse dia a escuridão absoluta; uma nuvem negra o cubra, e densa escuridão o encha de terror.
6 Az az éjszaka! Sûrû sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendõnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.
6 Apodere-se dessa noite a escuridão; nunca mais seja contada entre os dias do ano, nunca mais seja incluída entre os meses.
7 Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.
7 Sim, estéril seja essa noite, desprovida de toda a alegria.
8 Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.
8 Amaldiçoem esse dia os que vivem a amaldiçoar, aqueles que podem despertar o Leviatã.
9 Sötétüljenek el az õ estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
9 Escureçam-se suas estrelas matutinas; espere o dia pela luz, mas em vão, e jamais veja a luz do amanhecer.
10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elõl a nyomorúságot.
10 Amaldiçoado seja esse dia por não fechar o ventre de minha mãe, por permitir que eu nascesse, para presenciar todo este sofrimento.
11 Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
11 “Por que eu não nasci morto? Por que não morri ao sair do ventre?
12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlõkre, hogy szopjam?!
12 Por que me deitaram no colo de minha mãe? Por que ela me amamentou no seio?
13 Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -
13 Se eu tivesse morrido ao nascer, agora estaria em paz; sim, dormiria e repousaria.
14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kõhalmokat építenek.
14 Descansaria com os reis da terra e seus conselheiros, cujos edifícios agora estão em ruínas.
15 Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.
15 Descansaria com os príncipes, ricos em ouro, cujos palácios eram cheios de prata.
16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
16 Por que não me sepultaram como uma criança que nasceu morta, como um bebê que nunca viu a luz?
17 Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstõl, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.
17 Pois na morte os perversos já não causam problemas, e os cansados repousam.
18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.
18 Até mesmo os cativos encontram sossego nela, onde não há capatazes para ameaçá-los.
19 Kicsiny és nagy ott [egyenlõ,] és a szolga az õ urától szabad.
19 Os ricos e os pobres estão ali, e o escravo se vê livre de seu senhor.
20 Mért is ad [Isten] a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivûeknek?
20 “Por que conceder luz aos miseráveis e vida aos amargurados?
21 A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.
21 Anseiam pela morte, e ela não vem; cavam à procura dela mais que de tesouros ocultos.
22 A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.
22 Enchem-se de alegria quando enfim morrem e exultam quando chegam ao túmulo.
23 A férfiúnak, a ki útvesztõbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.
23 Por que conceder luz aos que não têm futuro, aos que Deus cercou de todos os lados?
24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.
24 De tanto gemer, não consigo comer; meus gritos de dor se derramam como água.
25 Mert a mitõl remegve remegtem, az jöve reám, és a mitõl rettegtem, az esék rajtam.
25 O que sempre temi veio sobre mim, o que tanto receava me aconteceu.
26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.
26 Não tenho paz, nem sossego; não tenho descanso, só aflição”.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 3, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.