Marcos 10
Jisas Klays Takaw Teplep Ne (TAW) vs NTLH
1 Jisas man anɨb ak kelɨgɨl, Judiya plopens man nab okok amɨl, am ñɨg Jodan tɨkɨl, kɨd adaŋ amnak. Amek, binɨb kuŋay yɨbɨl nɨŋɨd apnan gelak, ne pel golɨgup tek kɨlop takaw agñak.
1 Jesus saiu daquele lugar e foi para a região da Judeia que fica no lado leste do rio Jordão. Uma grande multidão se ajuntou outra vez em volta dele, e ele ensinava todos, como era o seu costume.
2 Bɨ Pelisi ogɨnap Jisas tay tek agɨnɨgab agɨl, yek ak apɨl, agnɨŋɨd agɨlak, God takaw ne tay agup agɨlak. Bin dɨl agyokɨnɨgab akaŋ mel, tay gos nepan agɨlak?
2 Alguns fariseus , querendo conseguir uma prova contra ele, perguntaram: — De acordo com a nossa
3 Agelak, Jisas agak, Mosis takaw tay agɨl tɨkak agak?
3 Jesus respondeu com esta pergunta:
4 Agek agɨlak, Mosis agak, Bin agyokɨnɨg, nop ñu kɨl bad olap tɨkñɨl agyokɨnɨmuŋ agak agɨlak.
4 Eles responderam: — Moisés permitiu ao homem dar à sua esposa um documento de divórcio e mandá-la embora.
5 Agelak, Jisas agak, Takaw teplep ak nɨbop yɨlɨk gak ma dɨpɨm tek, Mosis takaw anɨb ak tɨkɨl nɨbop ñak agak.
5 Então Jesus disse:
6 Pen God bɨlel lum awl gɨlak ñɨn ak, bɨ gɨlɨl bin gɨlɨl gak agak.
6 Mas no começo, quando foram criadas todas as coisas, foi dito: “Deus os fez homem e mulher.
7 Adek anɨb ak nɨm, bɨ okok nonɨm nap sɨkop ayɨp mɨdɨl, bin dɨlɨg kɨlop kelɨgɨl,
7 Por isso o homem deixa o seu pai e a sua mãe para se unir com a sua mulher,
8 kɨli bel jɨmñɨl kɨnel wak nokom lup agak. God agek kɨli omɨŋal mɨdebil tek ma mɨdebil, wak nokom yɨbɨl lup agak.
8 e os dois se tornam uma só pessoa.” Assim, já não são duas pessoas, mas uma só.
9 God agek kɨli wak nokom yɨbɨl lup anɨb ak, bɨ ogɨnap tɨkjakɨl, kɨlop ag tɨg asɨk keke ma lɨnɨgel agak.
9 Portanto, que ninguém separe o que Deus uniu.
10 Anɨb agɨl, bɨne okok ayɨp tepayaŋ kal mɨgan ayaŋ amɨl, nop takaw anɨb ak agnɨgɨlak.
10 Quando já estavam em casa, os discípulos tornaram a fazer perguntas sobre esse assunto.
11 Agnɨgelak agak, Bɨ okok bin dɨl agyokɨl, bin kɨdeyɨl dɨnɨgabal ak, bin si dɨl tap tɨmel gɨnɨgabal agak.
11 E Jesus respondeu:
12 Pen bin okok abe bɨ dɨl kelɨgɨl, bɨ kɨdeyɨl dɨnɨgabal ak, bɨ si dɨl tap tɨmel gɨnɨgabal agak.
12 E, se a mulher mandar o seu marido embora e casar com outro homem, ela também estará cometendo adultério.
13 Binɨb okok, kɨli Jisas ñɨpay chɨnop okok dɨnɨgaŋ agɨl, dad apel, bɨne okok pen binɨb anɨb okok kɨlop nɨg chɨkɨl agɨlak.
13 Depois disso, algumas pessoas levaram as suas crianças a Jesus para que ele as abençoasse, mas os discípulos repreenderam aquelas pessoas.
14 Ag gelak, Jisas kɨlop pen ag gɨl agak, Ñɨsɨkol paysɨkol okok kelɨgem yad yɨl owlaŋ agak. God binɨb dɨl kɨlop kod yenɨgab anɨb ak nɨm, ñɨsɨkol paysɨkol anɨb okok tek agak.
14 Quando viu isso, Jesus não gostou e disse:
15 Anɨb ak nɨbop nɨŋɨd agebin, binɨb kɨli ñɨsɨkol paysɨkol kɨli God nop muk okok mɨdebal tek ma yenɨgabal ak, kɨli God binɨb dɨl kɨlop kod yenɨgab mɨgan ak ma amnɨgabal agak.
15 Eu afirmo a vocês que isto é verdade: quem não receber o Reino de Deus como uma criança nunca entrará nele.
16 Anɨb agɨl, ñɨsɨkol paysɨkol okok kɨlop kay gɨl, ñɨn dɨ mɨdɨlɨg agak, God nɨbop kod yonɨmuŋ agak.
16 Então Jesus abraçou as crianças e as abençoou, pondo as mãos sobre elas.
17 Pen Jisas amnaknɨŋ, bɨ olap kasek amɨl Jisas am yek tob agen sɨŋak kɨgom yɨmɨl agak, Tisa tep yɨbɨl, yad tap tay gen, God gek pel pelnep yenɨgayn agak?
17 Quando Jesus estava saindo de viagem, um homem veio correndo, ajoelhou-se na frente dele e perguntou: — Bom Mestre, o que devo fazer para conseguir a vida eterna?
18 Agek Jisas agak, Yɨp taynen bɨ tep yɨbɨl apan agak? Binɨb olap tep yɨbɨl ma mɨdebal, God nokom nɨm bɨ tep yɨbɨl mɨdeb agak.
18 Jesus respondeu:
19 Pen Mosis takaw ñu kɨl tɨkak ak nad nepan, anɨb agup, Chɨp ma ñagɨnɨmɨb, bin si bɨ si ma gɨnɨmɨb, tap si ma dɨnɨmɨb, yepɨs ma agɨnɨmɨb, yepɨs yepɨs agɨlɨg binɨb ogɨnap tap okok ma taw pɨlɨg dɨnɨmɨb, nanɨm nap takaw agɨnɨgel tek nɨŋɨd kɨdek gɨnɨmɨb agup agak.
19 Você conhece os mandamentos: “Não mate, não cometa adultério, não roube, não dê falso testemunho contra ninguém, não tire nada dos outros, respeite o seu pai e a sua mãe.”
20 Anɨb agek, bɨ anɨb ak Jisas nop agak, Tisa. Yad ñɨsɨkol mug tɨkɨl, Mosis takaw ñu kɨl tɨkak anɨb okok mɨdupsek nɨgɨlɨg kɨdek gɨpin agak.
20 — Mestre, desde criança eu tenho obedecido a todos esses mandamentos! — respondeu o homem.
21 Agek, Jisas nop mapen lɨl agak, Tap nokom olap nep ma gɨpan agak. Amɨl, tap nad tɨtay mɨdeb okok mɨdupsek yokɨl mani dɨl, binɨb tap ma mɨdeb okok kɨlop ñɨnɨmɨn agak. Anɨgɨl nɨm, nad tap teplep yenɨgab, God man ne alaŋ agak. Apin tek gɨl apɨl, yad ayɨp ajonɨgul agak.
21 Jesus olhou para ele com amor e disse:
22 Anɨb agek, bɨ anɨb ak tap ne kuŋay yek tek, mɨlɨk yapɨl chɨb gek gos pal yɨbɨl lɨlɨg amnak.
22 Quando o homem ouviu isso, fechou a cara; e, porque era muito rico, foi embora triste.
23 Amek, Jisas bɨne okok kɨlop nɨg kuskus gɨl agak, Binɨb tap kuŋay mɨdeb okok, kɨli koslam yɨbɨl sɨlɨgɨl ameb tek mɨdeb, God binɨb dɨl kɨlop kod yenɨgab ak agak.
23 Jesus então olhou para os seus discípulos, que estavam em volta dele, e disse:
24 Anɨb agek, gos kuŋay yɨbɨl nɨgelak, kɨlop tepayaŋ agak, Ñapay yad okol. Binɨb kɨli koslam yɨbɨl sɨlɨgɨl ameb tek mɨdeb, God binɨb dɨl kɨlop kod yenɨgab ak agak.
24 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram espantados, mas Jesus continuou:
25 Chag kamel okok ñu alɨguñ yokep mɨgan tek ak amnɨg kasek amnɨgel tek lup agak. Binɨb pen mani tap kɨli kuŋay mɨdeb okok, kɨli God binɨb ne mɨdɨnɨg, koslam yɨbɨl binɨb ne mɨdel, kɨlop dɨl kod yenɨgab agak.
25 É mais difícil um rico entrar no Reino de Deus do que um camelo passar pelo fundo de uma agulha.
26 Anɨb agek, bɨne okok gos pal awl yɨbɨl lɨl, pen agnɨgek pen agnɨgek gɨl agɨlak, Takaw agup anɨb ak, binɨb okok God yɨl pel pelnep yonɨgun tek ma lup agɨlak. Akaŋ tay agɨlak?
26 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram espantadíssimos e perguntavam uns aos outros: — Então, quem é que pode se salvar?
27 Agelak, Jisas kɨlop nɨgɨlɨg agak, Binɨb okok ke gɨnɨgel tek ma lup agak. God nokom nɨm tɨtay gɨnɨg, gɨnɨmuŋ tek nep mɨdeb agak.
27 Jesus olhou para eles e disse:
28 Pen Pita Jisas nop agak, Nɨgan, tap chɨn okok mɨdupsek kelɨgɨl, nad ayɨp nep chɨgɨl kɨdek gɨpun agak.
28 Aí Pedro disse: — Veja! Nós deixamos tudo e seguimos o senhor.
29 Agek agak, Yad nɨbop nɨŋɨd agebin agak. Binɨb yɨp gos nɨŋɨd, takaw teplep wog ak gɨnɨg, kal man kɨli kelɨgɨl akaŋ, nɨmam nɨnay kɨli kelɨgɨl akaŋ, nonɨm nap kɨli kelɨgɨl akaŋ, ñapay kɨli okok kelɨgɨl akaŋ, tap wog kɨli okok kelɨgɨl, takaw teplep wog ak genɨgabal ak,
29 Jesus respondeu:
30 God kɨlop dɨtep yɨbɨl gɨnɨgab agak. Kɨlop kod yek lum awl yenɨgabal ñɨn ak, nap, nonɨm, nɨmam, nɨnay, ñapay, kal, wog okok kuŋay yɨbɨl ñɨnɨgab agak. Pen binɨb yokɨp okok kɨli, binɨb God wog ak gɨpal okok kɨlop gɨ tɨmel yɨbɨl gɨnɨgabal agak. Ñɨn kɨdek ak pen apek, binɨb God wog ak gɨpal okok kɨli pel pelnep yenɨgabal agak.
30 receberá muito mais, ainda nesta vida. Receberá cem vezes mais casas, irmãos, irmãs, mães, filhos, terras e também perseguições. E no futuro receberá a vida eterna.
31 Binbɨ kuŋay okok kasek amnun agɨl ned abal, kɨli kɨdek amnɨgabal agak. Pen binbɨ kɨdek abal okok, kɨlop tawsak lɨl ned amnɨgabal agak.
31 Muitos que agora são os primeiros serão os últimos, e muitos que agora são os últimos serão os primeiros.
32 Pen kɨli Jelusalem amɨlɨg, Jisas ned gak. Bɨne okok kɨdek gɨl gos pal lɨlɨg amnɨlaknɨŋ, binɨb kɨdek gɨl apelak okok nɨŋɨd pɨlɨkɨlak. Jisas pen, bɨne anep umɨgan ak kɨlop poŋɨd gol sɨŋak amɨl, tap nop tay gɨnɨgab ak kɨlop agñak.
32 Jesus e os discípulos iam pela estrada, subindo para Jerusalém. Ele caminhava na frente, e os discípulos, espantados, iam atrás dele; as outras pessoas que iam com eles estavam com medo. Então Jesus chamou outra vez os discípulos para um lado e começou a falar sobre o que ia acontecer com ele. Jesus disse:
33 Agñɨlɨg agak, Nɨgɨm. Chɨn Jelusalem amon, Bɨ Olap Ñɨne nop mɨmug gɨl, dɨl bɨ God nop sɨbogep bɨawl okok sek, bɨ kɨli Mosis takaw ñu kɨl tɨkak ak nɨgtep gep okok sek kɨlop ñɨnɨgab agak. Ñek, kɨli takaw aglɨl agɨnɨgabal, Bɨ anɨb awl nop paklep agɨnɨgabal agak. Anɨb agɨl, bɨ Juda mel okok kɨlop ñɨnɨgabal agɨlak.
33 — Escutem! Nós estamos indo para Jerusalém, onde o
34 Ñel, nop agjuwɨl, kɨñuk gɨl, nag dɨl pakɨl, dam pɨsnep paklel kumnɨgab ak pen, ñɨn omɨŋal nokom mɨdɨl, tepayaŋ tɨkjakɨnɨgab agak.
34 Estes vão zombar dele, cuspir nele, bater nele e matá-lo; mas três dias depois ele ressuscitará.
35 Sepedi ñɨne Jemis ayɨp Jon ayɨp apɨl Jisas nop agɨlek, Tisa, chɨlmɨŋal nep takaw olap agnɨgɨnɨgobul, chɨlop yaw agɨnɨmɨn agɨlek.
35 Depois Tiago e João, filhos de Zebedeu, chegaram perto de Jesus e disseram: — Mestre, queremos lhe pedir um favor.
36 Anɨb agelek, Jisas agak, Yɨp agnɨgɨnɨgebil anɨb ak, ñɨlop tay gɨnɨm agak?
36 — O que vocês querem que eu faça para vocês? — perguntou Jesus.
37 Agek agɨlek, Kɨdek nad Bɨawl yɨbɨl mɨdɨl, man mɨdupsek kod yenɨgaban ñɨn ak, chɨlop ge bɨ kod mɨdep mɨdɨl, olap ñɨn yɨpɨd kɨd okok ken, olap ñɨn aŋɨd kɨd okok ken besɨg yonɨgul agɨlek.
37 Eles responderam: — Quando o senhor sentar-se no trono do seu
38 Anɨb agel, Jisas kɨlop agak, Ñɨli omɨŋal nɨgtep gɨl yɨp ma agnɨgebil agak. Ñɨg sɨlek yad ñɨŋɨnɨgayn ak ñɨli omɨŋal abe ñɨŋɨnɨgayl akaŋ agak? Mɨŋel awl yɨbɨl yad dɨnɨgayn ak abe dɨnɨgayl akaŋ agak?
38 Jesus respondeu:
39 Agek, Yaw agɨlek. Agelek, Jisas agak, Nɨŋɨd apil agak. Ñɨg sɨlek yad ñɨŋɨnɨgayn ak ñɨli omɨŋal abe ñɨŋɨnɨgayl agak. Mɨŋel awl yɨbɨl yad dɨnɨgayn ak abe dɨnɨgayl agak.
39 Eles disseram: — Podemos. Então Jesus disse:
40 Pen ñɨn yɨpɨd kɨd ak an yenɨgab, ñɨn aŋɨd kɨd ak an yenɨgab ak yad ke ma aglɨnɨgayn agak. Ak God tap ne, ne ke kɨlop nɨgup tek gɨnɨgab agak.
40 Mas eu não tenho o direito de escolher quem vai sentar à minha direita e à minha esquerda. Pois foi Deus quem preparou esses lugares e ele os dará a quem quiser.
41 Pen Jisas bɨne anep wajɨlem ak takaw anɨb ak nɨŋɨd, Jemis ayɨp, Jon ayɨp kɨlop ag gɨlak.
41 Quando os outros dez discípulos ouviram isso, começaram a ficar zangados com Tiago e João.
42 Ag gelak, Jisas kɨlop agek apel agak, Nɨbi nepɨm, man keke binɨb Juda mel okok, bɨawl yɨbɨl kɨli okok kɨlop kodɨpal agak. Pen bɨawl kɨli okok, kɨli takaw kɨles gɨl agɨl apal, Takaw chɨnop kɨdek gɨlaŋ apal agak.
42 Então Jesus chamou todos para perto de si e disse:
43 Nɨbi pen anɨb ak tek ma gɨnɨmɨb agak. Bɨ nɨbi olap bɨawl mɨdɨnɨg gonɨmuŋ ak, wog gɨñeb nɨbi yonɨmuŋ agak.
43 Mas entre vocês não pode ser assim. Pelo contrário, quem quiser ser importante, que sirva os outros,
44 Pen bɨawl yɨbɨl mɨdɨnɨg gonɨmuŋ ak, binɨb okok mɨdupsek kɨlop monmon yɨbɨl wog gɨñeb yonɨmuŋ agak.
44 e quem quiser ser o primeiro, que seja o escravo de todos.
45 Bɨ Olap Ñɨne abe anɨb ak nep tek agak. Yad bɨawl mɨden yɨp wog gɨñɨnɨgel agɨl lum awl ma owak agak. Ne kɨlop gɨñɨnɨg owak agak. Kɨlop kuŋay tawnɨm agɨl gos nɨŋɨd kumak agak.
45 Porque até o
46 Jisas bɨne okok ayɨp taun Jeliko apjakɨlak. Kɨli mɨdɨl amnɨg gelak, binɨb kuŋay yɨbɨl ayɨp amnɨlak. Amnɨlaknɨŋ, bɨ Timeyus ñɨne Batimeyus wɨdɨn koy gek, kanɨb gol sɨŋak besɨg mɨdɨlɨg, mani tap okok nen asɨb agɨlɨg yek.
46 Jesus e os discípulos chegaram à cidade de Jericó. Quando ele estava saindo da cidade, com os discípulos e uma grande multidão, encontrou um cego chamado Bartimeu, filho de Timeu. O cego estava sentado na beira do caminho, pedindo esmola.
47 Agɨlɨg mɨdaknɨŋ, Jisas bɨ Nasalet nɨb apal agel nɨŋɨd, ne suk agɨl agak, Jisas, Depid Ñɨne, yɨp mapen nɨŋɨd dɨtep gɨnɨmɨn agak.
47 Quando ouviu alguém dizer que era Jesus de Nazaré que estava passando, o cego começou a gritar: — Jesus,
48 Agek, binɨb kuŋay okok nop ag gɨl agɨlak, Ma agan, kɨmɨgel mɨde agɨlak. Anɨb agɨlak ak pen, ne kɨmɨgel ma yek, suk awl agɨl agak, Depid Ñɨne, yɨp chɨb nɨŋɨd dɨtep gɨnɨmɨn agak.
48 Muitas pessoas o repreenderam e mandaram que ele calasse a boca, mas ele gritava ainda mais: — Filho de Davi, tenha pena de mim!
49 Agek, Jisas apek nab sɨŋak alad gɨl agak, Nop agem owaŋ agak. Agek, binɨb okok bɨ wɨdɨn koy anop agɨlak, Jisas nep ageb nen, tɨkjakɨl gos sek ownɨmɨn agɨlak.
49 Então Jesus parou e disse: Eles chamaram e lhe disseram: — Coragem! Levante-se porque ele está chamando você!
50 Agelak, chech palsek ne ak tɨg asɨk yokɨl kasek jakɨl yek, Jisas yek ak amnak.
50 Então Bartimeu jogou a sua capa para um lado, levantou-se depressa e foi até o lugar onde Jesus estava.
51 Amek, Jisas nop agak, Yɨp tay gaŋ agɨl apeban agak? Agek agak, Tisa, wɨdɨn ak nɨgin agɨl apebin agak.
51 — O que é que você quer que eu faça? — perguntou Jesus. — Mestre, eu quero ver de novo! — respondeu ele.
52 Agek, Jisas agak, Tep. Yɨp gek suŋ lɨnɨgab agɨl gos nepan tek, suŋ lup nen amnoŋ agak. Anɨb agaknɨŋ, day wɨdɨn yɨbɨl nɨŋɨd, Jisas ayɨp kanɨbtam amnɨlek.
52 — Vá; você está curado porque teve fé! — afirmou Jesus. No mesmo instante, Bartimeu começou a ver de novo e foi seguindo Jesus pelo caminho.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Marcos 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.