Salmos 102
Károli (KAROLI) vs ARA
1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé.
1 Ouve, Senhor , a minha súplica, e cheguem a ti os meus clamores.
2 Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
2 Não me ocultes o rosto no dia da minha angústia; inclina-me os ouvidos; no dia em que eu clamar, dá-te pressa em acudir-me.
3 Ne rejtsd el a te orczádat tõlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
3 Porque os meus dias, como fumaça, se desvanecem, e os meus ossos ardem como em fornalha.
4 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tûzhely, üszkösök.
4 Ferido como a erva, secou-se o meu coração; até me esqueço de comer o meu pão.
5 Letaroltatott és megszáradt, mint a fû az én szívem; még kenyerem megevésérõl is elfelejtkezem.
5 Os meus ossos já se apegam à pele, por causa do meu dolorido gemer.
6 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
6 Sou como o pelicano no deserto, como a coruja das ruínas.
7 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
7 Não durmo e sou como o passarinho solitário nos telhados.
8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetõn.
8 Os meus inimigos me insultam a toda hora; furiosos contra mim, praguejam com o meu próprio nome.
9 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
9 Por pão tenho comido cinza e misturado com lágrimas a minha bebida,
10 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
10 por causa da tua indignação e da tua ira, porque me elevaste e depois me abateste.
11 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
11 Como a sombra que declina, assim os meus dias, e eu me vou secando como a relva.
12 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fû, megszáradtam.
12 Tu, porém, Senhor , permaneces para sempre, e a memória do teu nome, de geração em geração.
13 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségrõl nemzetségre [áll.]
13 Levantar-te-ás e terás piedade de Sião; é tempo de te compadeceres dela, e já é vinda a sua hora;
14 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idõ.
14 porque os teus servos amam até as pedras de Sião e se condoem do seu pó.
15 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
15 Todas as nações temerão o nome do Senhor , e todos os reis da terra, a sua glória;
16 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsõségedet;
16 porque o Senhor edificou a Sião, apareceu na sua glória,
17 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az õ dicsõségében.
17 atendeu à oração do desamparado e não lhe desdenhou as preces.
18 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
18 Ficará isto registrado para a geração futura, e um povo, que há de ser criado, louvará ao
19 Irattassék meg ez a következõ nemzedéknek, és a teremtendõ nép dicsérni fogja az Urat.
19 que o Senhor , do alto do seu santuário, desde os céus, baixou vistas à terra,
20 Mert alátekintett az õ szentségének magaslatáról; a mennyekbõl a földre nézett le az Úr.
20 para ouvir o gemido dos cativos e libertar os condenados à morte,
21 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, [és] hogy feloldozza a halálnak fiait.
21 a fim de que seja anunciado em Sião o nome do Senhor e o seu louvor, em Jerusalém,
22 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az õ dicséretét Jeruzsálemben.
22 quando se reunirem os povos e os reinos, para servirem ao
23 Mikor egybegyûlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
23 Ele me abateu a força no caminho e me abreviou os dias.
24 Megsanyargatta az én erõmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
24 Dizia eu: Deus meu, não me leves na metade de minha vida; tu, cujos anos se estendem por todas as gerações.
25 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig [tartanak.]
25 Em tempos remotos, lançaste os fundamentos da terra; e os céus são obra das tuas mãos.
26 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
26 Eles perecerão, mas tu permaneces; todos eles envelhecerão como uma veste, como roupa os mudarás, e serão mudados.
27 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
27 Tu, porém, és sempre o mesmo, e os teus anos jamais terão fim.
28 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak. [ (Psalms 102:29) A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az õ magvok erõsen megáll elõtted. ]
28 Os filhos dos teus servos habitarão seguros, e diante de ti se estabelecerá a sua descendência.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Salmos 102, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.