Jó 24
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs ARC
1 Miért nincsenek a Mindenhatónál ítéletre fenntartott idők, miért nem láthatják ítéletének napjait, akik őt ismerik?
1 Visto que do Todo-Poderoso se não encobriram os tempos, por que não veem os seus dias os que o conhecem?
2 Határokat mozdítanak el, nyájakat rabolnak el, és legeltetik.
2 Há os que até os limites removem; roubam os rebanhos e os apascentam.
3 Az árvák szamarát elhajtják, az özvegyek ökrét zálogul elveszik.
3 Levam o jumento do órfão; tomam em penhor o boi da viúva.
4 Lekergetik az útról a szegényeket, meg kell lapulnia az ország minden nyomorultjának.
4 Desviam do caminho os necessitados; e os miseráveis da terra juntos se escondem.
5 Olyanok, mint vadszamarak a pusztában: kimennek, hogy munkájukkal harapnivalót keressenek, mert a pusztaság ad kenyeret gyermekeinek.
5 Eis que, como jumentos monteses no deserto, saem à sua obra, madrugando para a presa; o campo raso dá mantimento a eles e aos seus filhos.
6 A bűnösök mezején szereznek takarmányt, és az ő szőlőjükben szedegetnek.
6 No campo, segam o seu pasto e vindimam a vinha do ímpio.
7 Mezítelenül hálnak, ruhátlanul, még hidegben sincs takarójuk.
7 Ao nu fazem passar a noite sem roupa, não tendo ele coberta contra o frio.
8 Zivatar áztatja őket a hegyekben, sziklába kapaszkodnak, ha nincs menedékhelyük.
8 Pelas correntes das montanhas são molhados e, não tendo refúgio, abraçam-se com as rochas.
9 Letépik az emlőről az árvát, és zálogul viszik el a szegénytől.
9 Ao orfãozinho arrancam do peito e aceitam o penhor do pobre.
10 Mezítelenül járnak, ruhátlanul, és éhezve hordják a kévét.
10 Fazem com que os nus vão sem veste e aos famintos tiram as espigas.
11 Mások házában ütnek olajat, taposnak a borsajtókban, mégis szomjaznak.
11 Dentro dos seus muros fazem o azeite; pisam os lagares e ainda têm sede.
12 A városban haldoklók nyögnek, megsebzettek kiáltanak segítségért, de Isten nem tőrödik ezzel.
12 Desde as cidades gemem os homens, e a alma dos feridos clama; e, contudo, Deus lho não imputa como loucura.
13 Vannak, akik ellenségei a világosságnak, nem ismerik útjait, nem maradnak ösvényein.
13 Eles estão entre os que se opõem à luz; não conhecem os seus caminhos e não permanecem nas suas veredas.
14 Virradat előtt kel föl a gyilkos, hogy megölje a nyomorultat és a szegényt; a tolvaj pedig éjjel.
14 De madrugada se levanta o homicida, mata o pobre e necessitado e de noite é como o ladrão.
15 A parázna szeme az alkonyatot lesi: Senki szeme ne vegyen észre - gondolja -, és leplet borít az arcára.
15 Assim como os olhos do adúltero aguardam o crepúsculo, dizendo: Não me verá olho nenhum, e oculta o rosto,
16 Sötétben törnek be a házakba, nappal bezárkóznak, nem akarnak tudni a világosságról.
16 nas trevas minam as casas que de dia assinalaram; não conhecem a luz.
17 Mert mindnyájuknak a sűrű sötétség a reggelük, hiszen megszokták a rémítő, sűrű sötétséget.
17 Porque a manhã, para todos eles, é como sombra de morte; porque, sendo conhecidos, sentem os pavores da sombra da morte.
18 Gyorsan eltűnnek a víz színén, birtokuk átkozott lesz az országban, nem tér be többé a szőlőskertekbe.
18 São ligeiros sobre a face das águas; maldita é a sua porção sobre a terra; não voltam pelo caminho das vinhas.
19 Szárazság és hőség elnyeli a hó levét, a holtak hazája pedig azokat, akik vétkeztek.
19 A secura e o calor desfazem as águas da neve; assim desfará a sepultura aos que pecaram.
20 Még az anyaméh is elfelejti őt, férgek csemegéje lesz. Senki sem emlékszik rá többé, összetörik az álnokság, mint a fa.
20 A madre se esquecerá deles, os vermes os comerão gostosamente; nunca mais haverá lembrança deles, e a iniquidade se quebrará como a árvore.
21 Mert bántalmazza a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tesz jót.
21 Afligem a estéril que não dá à luz e à viúva não fazem bem;
22 Isten ereje megnyújtja a hatalmasnak idejét; de bár még áll, nem bízhatik életében.
22 até aos poderosos arrastam com a sua força; se eles se levantam, não há vida segura.
23 Biztonságot ad neki és támaszt, de szemmel tartja útjait.
23 Se Deus lhes dá descanso, estribam-se nisso; seus olhos, porém, estão nos caminhos deles.
24 Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, elsüllyednek, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat.
24 Por um pouco se alçam e logo desaparecem; são abatidos, encerrados como todos os outros e cortados como as pontas das espigas.
25 Nem így van-e? Ki hazudtolhatna meg, ki tehetné semmivé szavamat?
25 Se agora não é assim, quem me desmentirá e desfará as minhas razões?
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 24, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.