Jó 24
Magyar Újfordítású (HUNUJ) vs ARIB
1 Miért nincsenek a Mindenhatónál ítéletre fenntartott idők, miért nem láthatják ítéletének napjait, akik őt ismerik?
1 Por que o Todo-Poderoso não designa tempos? e por que os que o conhecem não vêem os seus dias?
2 Határokat mozdítanak el, nyájakat rabolnak el, és legeltetik.
2 Há os que removem os limites; roubam os rebanhos, e os apascentam.
3 Az árvák szamarát elhajtják, az özvegyek ökrét zálogul elveszik.
3 Levam o jumento do órfão, tomam em penhor o boi da viúva.
4 Lekergetik az útról a szegényeket, meg kell lapulnia az ország minden nyomorultjának.
4 Desviam do caminho os necessitados; e os oprimidos da terra juntos se escondem.
5 Olyanok, mint vadszamarak a pusztában: kimennek, hogy munkájukkal harapnivalót keressenek, mert a pusztaság ad kenyeret gyermekeinek.
5 Eis que, como jumentos monteses no deserto, saem eles ao seu trabalho, procurando no ermo a presa que lhes sirva de sustento para seus filhos.
6 A bűnösök mezején szereznek takarmányt, és az ő szőlőjükben szedegetnek.
6 No campo segam o seu pasto, e vindimam a vinha do ímpio.
7 Mezítelenül hálnak, ruhátlanul, még hidegben sincs takarójuk.
7 Passam a noite nus, sem roupa, não tendo coberta contra o frio.
8 Zivatar áztatja őket a hegyekben, sziklába kapaszkodnak, ha nincs menedékhelyük.
8 Pelas chuvas das montanhas são molhados e, por falta de abrigo, abraçam-se com as rochas.
9 Letépik az emlőről az árvát, és zálogul viszik el a szegénytől.
9 Há os que arrancam do peito o órfão, e tomam o penhor do pobre;
10 Mezítelenül járnak, ruhátlanul, és éhezve hordják a kévét.
10 fazem que estes andem nus, sem roupa, e, embora famintos, carreguem os molhos.
11 Mások házában ütnek olajat, taposnak a borsajtókban, mégis szomjaznak.
11 Espremem o azeite dentro dos muros daqueles homens; pisam os seus lagares, e ainda têm sede.
12 A városban haldoklók nyögnek, megsebzettek kiáltanak segítségért, de Isten nem tőrödik ezzel.
12 Dentro das cidades gemem os moribundos, e a alma dos feridos clama; e contudo Deus não considera o seu clamor.
13 Vannak, akik ellenségei a világosságnak, nem ismerik útjait, nem maradnak ösvényein.
13 Há os que se revoltam contra a luz; não conhecem os caminhos dela, e não permanecem nas suas veredas.
14 Virradat előtt kel föl a gyilkos, hogy megölje a nyomorultat és a szegényt; a tolvaj pedig éjjel.
14 O homicida se levanta de madrugada, mata o pobre e o necessitado, e de noite torna-se ladrão.
15 A parázna szeme az alkonyatot lesi: Senki szeme ne vegyen észre - gondolja -, és leplet borít az arcára.
15 Também os olhos do adúltero aguardam o crepúsculo, dizendo: Ninguém me verá; e disfarça o rosto.
16 Sötétben törnek be a házakba, nappal bezárkóznak, nem akarnak tudni a világosságról.
16 Nas trevas minam as casas; de dia se conservam encerrados; não conhecem a luz.
17 Mert mindnyájuknak a sűrű sötétség a reggelük, hiszen megszokták a rémítő, sűrű sötétséget.
17 Pois para eles a profunda escuridão é a sua manhã; porque são amigos das trevas espessas.
18 Gyorsan eltűnnek a víz színén, birtokuk átkozott lesz az országban, nem tér be többé a szőlőskertekbe.
18 São levados ligeiramente sobre a face das águas; maldita é a sua porção sobre a terra; não tornam pelo caminho das vinhas.
19 Szárazság és hőség elnyeli a hó levét, a holtak hazája pedig azokat, akik vétkeztek.
19 A sequidão e o calor desfazem as, águas da neve; assim faz o Seol aos que pecaram.
20 Még az anyaméh is elfelejti őt, férgek csemegéje lesz. Senki sem emlékszik rá többé, összetörik az álnokság, mint a fa.
20 A madre se esquecerá dele; os vermes o comerão gostosamente; não será mais lembrado; e a iniqüidade se quebrará como árvore.
21 Mert bántalmazza a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tesz jót.
21 Ele despoja a estéril que não dá à luz, e não faz bem à viúva.
22 Isten ereje megnyújtja a hatalmasnak idejét; de bár még áll, nem bízhatik életében.
22 Todavia Deus prolonga a vida dos valentes com a sua força; levantam-se quando haviam desesperado da vida.
23 Biztonságot ad neki és támaszt, de szemmel tartja útjait.
23 Se ele lhes dá descanso, estribam-se, nisso; e os seus olhos estão sobre os caminhos deles.
24 Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, elsüllyednek, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat.
24 Eles se exaltam, mas logo desaparecem; são abatidos, colhidos como os demais, e cortados como as espigas do trigo.
25 Nem így van-e? Ki hazudtolhatna meg, ki tehetné semmivé szavamat?
25 Se não é assim, quem me desmentirá e desfará as minhas palavras?
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 24, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.