João 7
Ŋwɛ menomenyɛɛ́ mekɛ́ (ANVNT) vs NTLH
1 Jisɔs ánérégé manlɛ́ré unó bi, alɔ́ mankɛ́né né gebagé mewaá Galilií, ákɛ́légé fɔ́ manjyɛ né gebagé mewaá Judiya gétúgé ákpakpa bɔɔ́ Jus ákɛ́lege manwá ji.
1 Depois disso, Jesus começou a andar pela Galileia; ele não queria andar pela Judeia, pois os líderes judeus dali estavam querendo matá-lo.
2 Gébé ɛyigémbɔ ɛpaá bɔɔ́ Jus ɛwé ákuú nnó ɛpaá baá otó ɛlá kwɔ́kwɔ́lé.
2 Aconteceu que a festa dos judeus chamada Festa das Barracas estava perto.
3 Ne aŋmo Jisɔs abi ande áké, “Lyaá fa ɔjyɛ né gebagé mewaá Judiya ɔpyɛ ufélekpá aŋkwɔlé byɛ ágɛ́.
3 Então os irmãos de Jesus disseram a ele: — Saia daqui e vá para a Judeia a fim de que os seus seguidores vejam o que você está fazendo.
4 Néndé muú aké akɛ́lege nnó bɔɔ́ ákaá gefɔgé muú ayi ji alú, apyɛɛ́ fɔ́ utɔɔ́ bií bíbí. Tɛ́ ndɛre ɔkágé pyɛ ufélekpá ɛbi, ɛ́lɔme nnó ɔpyɛ ubi mbaá ayi bɔɔ́ ako ágɛ́ne.”
4 Pois quem quer ser bem-conhecido não deve esconder o que está fazendo. Já que você faz essas coisas, deixe que todos o conheçam.
5 Aŋmo bií ájɔɔ́ge mbɔ yɛ ɛbwɔ́ ntó áfyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́.
5 Até os irmãos de Jesus não criam nele.
6 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛya gébé gélu daŋkwɔ́ne, né ɛgbɛ́ ɛwé nyú dékágé jyɛ yɛ́ndégébé.
6 Ele respondeu:
7 Bɔɔ́ mme akage paá fɔ́ ɛnyú, ápaá ɛlé me, néndé me ngarege gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛ́ɛ gbɔ́gɔ́nɔ́.
7 O mundo não pode ter ódio de vocês, mas tem ódio de mim porque eu afirmo que o que o mundo faz é mau.
8 Ɛnyú chóge ɛpaá ɛwéná me njyɛɛ́ fɔ́ nana néndé gébé ya gélú daŋkwɔ́ne.”
8 Vão vocês à festa, mas eu não vou porque a minha hora ainda não chegou.
9 Ajɔɔ́gé mbɔ ama abɛ́le mboó ndɔ né Galilií.
9 Jesus disse isso e ficou na Galileia.
10 Aŋmo Jisɔs ájyɛ́gé ji alá meso akwɔlé ɛbwɔ́ afɛ́ bíbí, ɛpɔ́fɔ́ gbɔ́gɔ́nɔ́.
10 Depois que os seus irmãos foram à festa, Jesus também foi, mas fez isso em segredo e não publicamente.
11 Ndɛre bɔɔ́ ányɛ́ɛ ɛpaá ɛwémbɔ, ákpakpa bɔɔ́ Jus álɔ mankɛlé Jisɔs, ágigé atɛ bɔɔ́ áké, “Mende yimbɔ alɛ́?”
11 Os líderes judeus o procuravam na festa e perguntavam: — Onde é que está aquele homem?
12 Bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ɛpaá ɛwémbɔ, áŋménege ákuú Jisɔs meno. Abifɔ áké, “Alú muú melɔ́mélɔ́,” abifɔ ntó áké, “Ŋgba” “achɔɔ́ bɔɔ́ makpo.”
12 Na multidão havia muita gente comentando sobre ele. Alguns diziam: — Ele é bom. — Não é não; ele engana o povo! — afirmavam outros.
13 Yɛ́mbɔ yɛɛ́ muú ayi akuú Jisɔs meno gbɔ́gɔ́nɔ́ apɔ́ néndé áfɔ́ɔ ákpakpa bɔɔ́ Jus.
13 Mas ninguém falava abertamente sobre ele porque todos tinham medo dos líderes judeus.
14 Ányɛ́gé ɛpaá ɛkárégé mmyɛ, Jisɔs afɛ́ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ alɛ́rege meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.
14 Quando a festa já estava no meio, Jesus foi ao Templo e começou a ensinar.
15 Ne ákpakpa bɔɔ́ Jus áwúgé ndɛre Jisɔs alɛ́rege, mano álá ɛbwɔ́ mekpo fuú ágígé atɛ áké, “Déŋgá ɛtire na détané mende yina ɛfɔ́, ayi yɛɛ́ ŋwɛ ji alá agi dɔɔ wɔ́?”
15 Os líderes judeus ficaram muito admirados e diziam: — Como é que ele sabe tanto sem ter estudado?
16 Ájɔɔ́gé mbɔ, Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Unó bi me nlɛ́rege mbɔ utáné fɔ́ me né metɔɔ́ wɔ́ utané lé mbaá muú ayi atɔmé me.
16 Jesus disse:
17 Muú ayi awyaá metɔɔ́ mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege, ji ne akágé nyɛ mbaá yi unó bi me nlɛ́rege mbɔ utánege. Yɛɛ́ utanége lé mbaá Ɛsɔwɔ yɛɛ́ lé né metɔɔ́ wa, akáge nyɛ.
17 Quem quiser fazer a vontade de Deus saberá se o meu ensino vem de Deus ou se falo em meu próprio nome.
18 Muú ayi ajɔɔ́ge unó bi utánege ji né metɔɔ́, akɛ́lege lé nnó ŋgɔ́ wuú akwɔ́. Yɛ́mbɔ muú ayi akɛ́lege nnó muú ayi atɔme ji akwɔ́ ŋgɔ́, ajɔge genó ɛyi gelu wáwálé, ábyɔ́gé fɔ́ gebyɔ́ cháchá.
18 Quem fala em seu próprio nome está procurando ser elogiado. Mas quem quer conseguir louvores para aquele que o enviou, esse é honesto, e não há falsidade nele.
19 Mosis abɔ́ achyɛ́ ɛnyú mabɛ́, wá mbɔ fɔ́ wɔ́? Yɛ́mbɔ, yɛɛ́ muú nyú ama ayi abelé aji apɔ́. Ulannó ɛnyú demuame manwá me?”
19 Foi Moisés quem deu a
20 Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ áshuú ji meko áké, “Melo nchyɛ achyɛgé wɔ ɛfwyale, ndé bɔɔ́ amuame manwá wɔ?”
20 A multidão respondeu: — Você está dominado por um demônio! Quem é que está querendo matá-lo?
21 Ji ntó ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Me mpyɛ muú atoó bií uwyaá, ɛnyú délá mano mekpo fuú.
21 Então Jesus disse:
22 Ɛle Mosis ne achyɛɛ́ ɛnyú ɛbɛ́ nnó desɔ́gé nsɔ́. Yɛ lé ɛla ɛlɔ fɔ́ ne ji wɔ́, ɛlɔ ne ukwéne antɛ nyu, ɛnyu desɔɔ baá nyu nsɔ né bií uwyaá.
22 Vocês
23 Ne mbɔgé bií ɛbi asɔ́ɔ maá nsɔ́ ukwegé bií uwyaá, ɛnyú desɔ́ɔ ji nsɔ́ nnó ɛkágé dékwé ɛbɛ́ Mosis, ulánnó ɛnyú désɔ́ɔ matɔɔ́ ne me gétúgé me mpyɛ menyammyɛ muú meko atoó né bií uwyaá?
23 Para não deixarem de cumprir a Lei de Moisés, vocês circuncidam um menino, mesmo no sábado. Então por que ficam com raiva de mim quando eu curo completamente uma pessoa no sábado?
24 Muú apyɛgé genó ɛ́kágé débɔ́ mbɛ déjɔɔ́ nnó ji apyɛ gabo ndɛre bɔɔ́ ako ágɛne, ayi délá débɔ́ɔ mbɛ dékaá ulá wɔ́. Chɛrége dékaá né meti ɛwé ɛlú cho ne desɔ mpa wuu.”
24 Parem de julgar pelas aparências e julguem com justiça.
25 Ndɛre Jisɔs alɛ́rege bɔɔ́ Jɛrosalɛ, abifɔ álɔ mangigé atɛ áké, “Pɔ́ mende yi ákɛ́lege na ji manwá na?
25 Algumas pessoas que moravam em Jerusalém perguntavam: — Não é este o homem que estão querendo matar?
26 Pɛ ndɛre ji ajɔɔ́gé mejɔɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ ako ne yɛɛ́ muú ayi apɛ́gé meko apɔ́, nnó ákpakpa sé ágɛ́ nnó ji ne alú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa waá?
26 Vejam! Ele está falando em público, e ninguém diz nada contra ele! Será que as autoridades sabem mesmo que ele é o Messias ?
27 Ndɔfɔ ji fɔ́ wɔ́ néndé Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa aké achwɔ́ɔ muú akágé fɔ mbaá ayi ji atánégé yɛ́mbɔ ɛsé dékaá mbaá yi mende yina atané.”
27 No entanto, quando o Messias vier, ninguém saberá de onde ele é; e nós sabemos de onde este homem vem.
28 Ndɛre Jisɔs alú lɛ́rege né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, abwɛɛ́ meko mfaá aké “Ɛlú wáwálé nnó ɛnyú dékaá me ne dékaá ntó mbaá yi me ntané yɛ́mbɔ me nchwɔ́ fɔ́ fa né utó ba wɔ́, nchwɔ́lé gétúgé muú ayi atɔmé me. Ɛlu wawale nno ji ne atɔmé me ne ɛnyú dékágé fɔ́ ji.
28 Quando estava ensinando no pátio do Templo, Jesus disse bem alto:
29 Me nkágé ji néndé me ntané lé ɛta wuú. Ji ne atɔmé me nnó nchwɔ́.”
29 Mas eu o conheço porque venho dele e fui mandado por ele.
30 Ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ ákwilé nnó ápyɛ́ ji yɛ́mbɔ yɛɛ́ muú ayi ataá ji ɛbwɔ mmyɛ apɔ́, ɛlé gébé ɛjií gélá gelú daŋkwɔ́ne.
30 Então quiseram prender Jesus, mas ninguém fez isso porque a sua hora ainda não tinha chegado.
31 Yɛ́mbɔ né geluáge bɔɔ́ bimbɔ gejame abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji ájɔɔ́gé áké, “Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa achwɔ́gé nnó amáge pyɛ gepɔge ufelekpa upwɔɔ́ ɛbi mende yina apyɛ́ɛ?”
31 Porém muitas pessoas que estavam na multidão creram nele e perguntavam: — Quando o Messias vier, será que vai fazer milagres maiores do que este homem tem feito?
32 Bɔɔ́ ɛkwɔ́ Farasi abi alú ɛfɛɛ́ áwúgé ndɛre bɔɔ́ aŋménege gétúgé Jisɔs, ácho ula ne anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, átɔ́ ámbamé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó ajyɛ apyɛ́ Jisɔs.
32 Os fariseus ouviram a multidão comentando essas coisas sobre Jesus, e por isso eles e os chefes dos sacerdotes mandaram guardas para o prenderem.
33 Ne Jisɔs ajɔɔ aké, “Me mbɛlege sé ne ɛnyú dɔɔ́, ɛla gachyɛɛ́ me nkerege meso mbaá muú ayi atɔmé me.
33 Jesus disse:
34 Ɛnyú dékɛ́lege nyɛ me, yɛ́mbɔ degɛ́ne fɔ́ me. Mbaá ayi me mbɛ́ɛ ɛnyú dékágé chwɔ́ fɔ́ wyɛ.”
34 Vocês vão me procurar e não vão me achar, pois não podem ir para onde eu vou.
35 Ajɔɔ́gé mbɔ, ákpakpa bɔɔ́ Jus álɔ mangígé atɛ áké, “Ndé mbaá yi mende yina afɛré nnó ji ajyɛ, ayi yɛɛ́ dékɛ́lé ji délá dégɛ́né? Nnó ajyɛ jwɔ́le nyɛ ɛlé né gebagé mewaá Greek ne malɔ ayi bɔɔ́ sé ájwɔ́lege, alɛrege bɔɔ́ Grek mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ?”
35 Então os líderes judeus começaram a comentar: — Para onde será que ele vai que não o poderemos achar? Será que ele vai morar com os judeus que moram no estrangeiro? Será que vai ensinar os não judeus?
36 Ajɔɔ́ mbɔ, aké, “Ɛnyú dékɛ́lege nyɛ me dégɛ́né, ne mbaá yi me mbɛ́ɛ, ɛnyú dékágé chwɔ́ fɔ́ wyɛ. Ula utɛne mbɔ nnó?”
36 O que será que ele quis dizer quando afirmou: “Vocês vão me procurar e não vão me achar, pois não podem ir para onde eu vou”?
37 Kwyakwya bií bi ányɛɛ́ ɛpaá ɛwémbɔ, úlú gekpɛkpɛge bií. Né bií bimbɔ Jisɔs akwilé ka ajɔɔ́ keŋke aké, “Yɛ́ndémuú ayi mmwɔ́lé manaá ɛpyɛɛ́ ji achwɔ́ anyú ɛta wa.
37 O último dia da festa era o mais importante. Naquele dia Jesus se pôs de pé e disse bem alto:
38 Muú afyɛgé metɔɔ́ ne me, genó ɛyi gepyɛ ne ji gebɛɛ́ wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Genó ɛyi gétánege ji tɛ metɔɔ́ gebɛ́ɛ ɛké nnyi ɛniné néwya manaá ami machyɛgé geŋwá.’”
38 Como dizem as
39 Manaá ami machyɛgé geŋwá ami Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ matɛné mbaá Mendoó Ukpea ɛwé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs ábɔɔ́ nyɛ. Né gébé ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ abɔ́ alú danchyɛɛ́ ɛbwɔ́ Mendoó Ukpea, néndé Jisɔs abɔ́ alú dangbó akéré meso mfaánebuú mbaá ayi Ɛsɔwɔ achyɛgé ji ɛnógé.
39 Jesus estava falando a respeito do Espírito Santo, que aqueles que criam nele iriam receber. Essas pessoas não tinham recebido o Espírito porque Jesus ainda não havia voltado para a presença gloriosa de Deus.
40 Bɔɔ́ bimbɔ áwuúgé genó ɛyigé Jisɔs ajɔɔ́, abifɔ áké, “Ɛlú wáwálé nnó mende yina alú muú ɛkpavé Ɛsɔwɔ ayi débɔ́ dégilé.”
40 Muitas pessoas que ouviram essas palavras afirmavam: — De fato, este homem é o
41 Abifɔ áké, “Alú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.” Yɛ́mbɔ abifɔ aké, “Ɛpyɛmbɔ nnó ne Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa átanégé né Galilií.
41 Outros diziam: — Ele é o E ainda outras pessoas perguntavam: — Mas será que o Messias virá da Galileia?
42 Pɔ́ ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké na, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɛɛ́ mpyáne mfwa Dɛvid ne ábyɛ́ne ji né Bɛtɛlɛhɛm, melɔ ɛwé mfwa Dɛvid atané wyɛ?”
42 As Escrituras Sagradas dizem que o Messias será descendente de Davi e vai nascer em Belém, onde Davi morou.
43 Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔɔ́ abifɔ ájɔɔ́gé ágáme Jisɔs, abifɔ ágáme fɔ́.
43 Então o povo se dividiu por causa dele.
44 Bɔɔ́ abifɔ ábɔ́ álú mampyɛ́ ji, yɛ́mbɔ yɛ́ muú ayi ataá ji ɛbwɔ mmyɛ apɔ́.
44 Alguns queriam prender Jesus, mas ninguém fez isso.
45 Ambamé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ abi ábɔ́ átɔmé ɛbwɔ́ nnó ájyɛ apyɛ́ Jisɔs, ákeré meso amuamu mbaá anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi. Áchwɔ́gé ákpakpa bimbɔ ágií ɛbwɔ́ áké, “Ulannó ɛnyú délá chwɔ́ ne ji wɔ́?”
45 Os guardas voltaram para o lugar onde estavam os chefes dos sacerdotes e os fariseus , e eles perguntaram: — Por que vocês não trouxeram aquele homem?
46 Ambamé bimbɔ áshuú ɛbwɔ́ meko áké, “Ɛsé délú danwú muú fɔ ajɔɔ́ gefɔgé depɔ ɛtiré mende yimbɔ ajɔɔ́gé.”
46 Eles responderam: — Nunca ninguém falou como ele!
47 Ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi áshuú ɛbwɔ́ meko áké, “Nnó abwɔlé ɛnyú ntó?”
47 Então os fariseus disseram aos guardas: — Será que vocês também foram enganados?
48 Ɛbwɔ́ ama gíi áké, “Nnó ɛnyú dékaá yɛɛ́ muú sé ama né geluágé ákpakpa, yɛ́ ɛbɛ́lé muú ɛkwɔ́ Farasi ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji?
48 Por acaso alguma autoridade ou algum fariseu creu nele?
49 Ngba! Ɛkosé bɔɔ́ abi álá kaágé mabɛ sé ne áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Ne ɛbwɔ bimbɔ alu bɔɔ́ abo né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.”
49 Essa gente que não conhece a Lei está amaldiçoada por Deus.
50 Muú Farasi fɔ ayi ɛbwɔ́ ákuú ji Nikodɛmus muú yi abɔ́ ájyɛ mbaá Jisɔs, abɔɔ́ alu ntó né geluage bwɔ́. Agií ɛbwɔ́ aké,
50 Mas Nicodemos, que era um deles e que certa ocasião havia falado com Jesus, disse:
51 “Nnó ɛbɛ́ sé ɛgbarege muú nnó alú gyɛɛ́ ayi bɔɔ́ álá lu danwú mpa wuú akaá mechɔ ɛwe ji apyɛ?”
51 — De acordo com a nossa Lei não podemos condenar um homem sem ouvi-lo primeiro e descobrir o que ele fez.
52 Ákpakpa bimbɔ áshuú ji meko áké, “Ɛlú ɛké wɔ ntó ɔlu muú Galilií. Chó gií né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ ne ɔkaá nnó muú ɛkpavé Ɛsɔwɔ atanégé fɔ né Galilií.”
52 — Por acaso você também é da Galileia? — perguntaram eles. — Estude as Escrituras Sagradas e verá que da Galileia nunca surgiu nenhum profeta .
53 Ájɔɔ́gé mbɔ, yɛ́ndémuú atyaá akeré meso né gepú jií.
53 — ausente —
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar João 7, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.