1 Coríntios 14

Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI

AAI TUR GEWASIN O BAIBASIT BOUBUN

¹ Yaala sókó furaalu, Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere alarape mo ketekȩ buóló su betae. Tétu Kótóné ko̧ló whi̧ bitu, ama fo yó matere alata, mo doasi topo alapa, mo wisiyóló sae.

¹ Yabow i ayawasamaim wan nama nabonawiy, naatu dogor wanawanan akok gagamin Anun Kakafiyin usar bai enan akisin kwananuwih kwanab, usar gewasin naatu au gagamin i God ana tur binan ana usar kwanab.

² Ti noatepae, mepaae so whi̧ dené du betere kae kae be fota, mo so whi̧paae dumitei, Kótópaaetóró du beterapó. Atéró kinóló mole alarape ama kepe tua̧mó du betepatei, so whi̧ feané ai dere fo wosóló bete tuȩ́ni ko̧ló ko̧lórapó.

² Orot yait menan botabir tur ta’amaim eo i men sabuw isah eo, baise God isan eo. Anayabin men yait ta so’ob tur boro nanowar naniyan nab, nati tur i Anun Kakafiyin ana fairane tur anababatun wa’iwa’irin eo.

³ Tépatei, mepaae Kótóné ko̧ló so whi̧né mo so whi̧paae Talené fo i ape yóló yó móturaalu, so whi̧ diriyóló beteró̧póló fotoko̧ bulóo, halaainé beteró̧póló ketekȩ bulóló ma fo yóo, whaalia duraalu fomaake kisipa mutere so whi̧ kisipa felératere fo yóo, du beterapó.

³ Baise orot yait God ana tur eo ebibinan i sabuw isah eo baibais, koufair, nuhifot ebitih.

⁴ Whi̧ me dené kae kae be fo du betepa, ti atétere whi̧ a̧tei wisiyóló beteratere ala du beterapó. Tépatei, Kótóné ko̧ló so whi̧né, ti so whi̧ feapaae Talené ere fo i ape yóló yó mótu betepa, ti Kótóné fake so whi̧ fea diriyóló beteró̧póló tao su beterapó.

⁴ Yait menan botabir tur ta’amaim eo, nati i taiyuwin ebibais. Baise orot yait God ana tur eo ebibinan, i God ana sabuw tutufin etei ebibaisih.

⁵ Dia̧ so whi̧ feané kae kae be fo depa, mo wisirapóló kisipa mutapó. Tépatei, Talené ko̧ló whi̧rapené dere fo dia̧ feané depa, mo wisirapó. Kótóné ko̧ló whi̧rapené yó mótu betere alané kae kae be fo du beteretei tȩteró beterapó. Tépatei, Kótóné touróló beteró betere so whi̧ diriyóló beteró̧póló, kae kae be foné du beteretei bete mené feteyóló yó matepa wisirapó.

⁵ Ayu au kok kwa etei mena tabotabir tur ta’amaim kwatao, baise au kok gagamin anababatun i binan ana usar kwatab, anayabin orot yait tur eo ebibinan ana baibais i gagamin. Orot menan ebobotabir i gewasin, baise orot ta nati kou’ay wanawanan tur nabotabir nao ekaleisia etei hinanowar saise boro nibaisih.

⁶ Térapa, no nerape-ó, ȩ aipaae wóló kae kae be foné du betepa, ti ya̧lo dia̧ netéró tao saaloé? Tépatei, Kótóné mepaae kinóló mole alarape dia̧paae ha̧kearóló yó matepa, ó Kótóné so whi̧ moko̧leyaa yóló betao̧sóró ere ala bete fea yó matepa, ó Kótóné ko̧ló whi̧ bitu ama fo yó matere ala ó Kótóné bete mole fo etérópóló yó mótu betepa, ti ai alarapené dia̧ mo su̧mó tao saalopó.

⁶ Naatu taitu, ayu atan kwa ata binanawan ana veya, menau tabotabir tur ta’amaim atao’o na’at boro baibais atit? Baise tur boubuh, not so’ob boubuh, tur binan God biyanane, naatu God ana roube’aten tur ana bow anan, turobe boro imaim nibaisi.

⁷ Wole fo duraalu, mo whi̧né aleale fó wuti ó kita kaae o̧la harp wisiyóló dupa, ti so whi̧ feané wosóló felé yaalotei, ho̧ko dupa, ai hale wosetere so whi̧né noa wole fo du dérópóló, ko̧ló ko̧ló yaalopó.

⁷ Ef ta iti na’atube, ben hai sawar douduf na’atube hinirabirab, o fik na’atube hinababin kwanekwan orot benayan boro mi’itube naniyan nab naben gewas?

⁸ Atétere kaae, bóe daai haletua dere ukulumó wuti wisiyóló dini ho̧ko depa, ti bóe dele whi̧rape atima bóe faairaalu, netéró siki siki yaaloé?

⁸ Naatu orot yait tour men ebababin gewas, baiyowayah boro mi’itube hinaso’ob gewas hibobuna baiyow isan?

⁹ Diaao̧ dere alakélé ai ala kaaené kelerapó. Dia̧né dere fo so whi̧né kisipare foné initepa, ti ai fo bete netéró kisipa yaaloé? Atéró dere fota, so whi̧ bitinire tikimó wotoró bitu dere fo kaae ao̧rapó.

⁹ Ana itinin i ta’imon, o mena nabotabir tur ta sabuw men hisoso’obamaim kuo, sabuw boro mi’itube naniyan hinab o abisa isan kuo? O a tur asir isaroun me yan ere’er.

¹⁰ I haemó kae kae be fo buó moletei, me fokó bete munire fo kae buni, mo fea bete mole fotóró bulapó. Ai be fo talerape atimané foné bete kisiparetei da̧ feané mo tuȩ́rapó.

¹⁰ Tafaram wanawanan tur i moumurih maiyow, naatu nati tur etei i hai yabih auman men ta yabin enamih.

¹¹ Mepaae whi̧né dere be fo ya̧lo wosóló bete wisiyóló sinitepa, ti be fo kae bole whi̧né ȩ kae be fo bole whi̧ nisi yóo, ya̧lokélé ai whi̧ a̧ kae be fo bole whi̧ nisi yóo, du beterapó.

¹¹ Isan imih tur nidun anonowar naniyan men abaib ayu i touman orot amatar, nati orot tur oyan isan, naatu tur oyan auman ayu isou touman orot matar.

¹² Ti dia̧ tua̧mókélé atei kaae alatóró du beterapó. Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere ala saai dapóló, dia̧ doasi ekȩle ai du beterapa, Kótóné touróló beteró betere so whi̧ diriyóló beteratere alata, doasi bete mulapa, ketekȩ buóló sae.

¹² Imih o yait a kok gagamin i ayubit ana usar ta inab inabow, basit God kwi’fefeyan saise usar menatan o inab ekalesia inabibais boro nit.

¹³ Atére betené, mepaae kae kae be fo du betere whi̧né dere fo bete amatei feteyó̧póló Talepaae momarae.

¹³ Ana’an iti isan sabuw iyab menah ebobotabir, gewasin hinayoyoban, saise tur koubuna isan ana usar auman hinab hinakubuna sabuw hinaso’ob.

¹⁴ Ti noatepae, ya̧lo be fo kaené dere momata, kepené maaté du beterapó. Tépatei, ya̧lo tuȩ́ tikita, ti kaepaae mole ao̧rapó.

¹⁴ Anayabin ayu mena’umaim ayoyoyoban, ayubu auman ibo eyoyoyoban, baise au not men kafa’imo so’ob ayu abisa ao’o.

¹⁵ Térapa, ya̧lo noa alakó yaaloé? Ya̧lo moma duraalu, kepetamo yóo, ya̧lo tuȩ́nékélé yóo, wole fo duraalu, ya̧lo kepetamo yóo, tuȩ́nékélé yóo enérapó.

¹⁵ Ayu boro abisa anasinaf? gewasin ayu i boro ayubu airi anayoyoban, naatu au not auman airi anayoyoban, ayubu airi ew anatabor naatu au not auman airi anatabor.

¹⁶ Naao kepetamo turóné Kótópaae mo kée yóló a̧ hale horótu betepa, ti naao du betere fo bete wosenireteiné, “Mo kée, téyó̧póló yae,” fo ha̧le netéró yaaloé?

¹⁶ Ayubimaim God ana merar iyi kubobora’ara’ah, orot ta boro mi’itube naso’ob airi God kwanabora’ara’ah, naatu boro mi’itube naso’ob nibasit. Anayabin nati orot i men so’ob o abisa’awat kuo’o.

¹⁷ Ti naao mo kée fo du betepatei, ai foné u whi̧ tao sóró diriyóló beterótumipó.

¹⁷ Basit o i merarayow gewasin maiyow God kubitin dogor tutufin etei, baise taituwa nati na ebatabat men kubibais.

¹⁸ Ti dia̧ feané kae kae be fo du betepatei, ya̧lo kae kae be fo dere alané dia̧ mo teraae faleteiné Kótópaae mo kée du beterapó.

¹⁸ Ayu i God ana merar ayiy, anayabin ayu menau botabirin tur ta’amaim o isan kwa etei ana tabir.

¹⁹ Tépatei, Kótóné touróló beteró betere so whi̧ tua̧mó, ya̧lo ama fo yó móturaalu, so whi̧né wosóló bete kisipa yaairetóró aporó fo kwiatamo yó matepa, ti mo wisirapó. Téni, so whi̧né wosóló kisipa enénire 10,000 fo kukwia kae kae be foné depa, ti netéró wosóló kisipa yaaloé?

¹⁹ Baise ekalesia hai kou’ay wanawanan ayu tur etei five akisin anao sabuw etei boro naniyan hinab naatu nibaisih, baise menau nabotabir tur 10,000 na’atube anao ana baibais i en.

²⁰ No nerape-ó, dia̧ keteirapené tuȩ́ kaae mutu betao̧se. Dia̧ dowi ala yaaire kisipa muni, awa̧ nokole naale senaale kaae ao̧yóló betae. Tétu, dia̧né mole tuȩ́ tikikélé, mo dirire so whi̧né tuȩ́ kaaetóró muóló betae.

²⁰ Taituwau, men kek hai notabe kwananot, men kek sosofabe kwanarerey kwanekwanemih, baise orot babin hai not kwanab tur kwanao.

²¹ Kale tukóló muló betere fo tua̧mó Talené i fo dapó.

²¹ Buk Atamaninamaim wanawanan ofafar iti na’atube hikirum,

²² Térapa, ai kae kae be fo du betere alata, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧né kolóló tuȩ́ yó̧póló dumitei, tuȩ́ tiki tirénire so whi̧né kilitu, ita Talené me ala yaairemó dapóló kisipa yó̧póló dapó. Tépatei, Kótóné ko̧ló whi̧rapené ere fo i ape yóló yó mótu betere alata, tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ tao su dumitei, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧ tao suraalu dapó.

²² Menat ebobotabir i men sabuw baitumatumayah hai i’inan, baise sabuw iyab men tibitumatum hai i’inanen, naatu tur binan i sabuw iyab men tibitumatum isah, baise baitumatumayah isah.

²³ Atéreteiné Kótóné fake so whi̧ feané kae kae be fo du beteremó, mepaae ai be fo tuȩ́ni, ko̧ló ko̧lóre so whi̧ ó tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ dia̧ beterepaae wóló, diaao̧ du betere ala kilituraalu, dia̧ keyaa fole so whi̧ ao̧rapó yaalomeié?

²³ Imih ekaleisia tutufin etei hinaru’ay, naatu sabuw etei menah nabotabir tur ta’amaim hinao’o, sabuw afa ufunane hina tema’am, naatu sabuw iyab men tibitumatum boro hinao, “Sabuw tibikoko’aw kwa’itih?”

²⁴ Dia̧ fea Kótóné ko̧ló so whi̧ bitu, ama fo i ape yóló yó mótu betepa, kale mo fo bete tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ ó mepaae mo fo tuȩ́nire so whi̧ wouraalu, so whi̧né dere alané ama hosaamó suraalu, a̧ dowi ala du betere whi̧póló mutere kisipané a̧ só deraalopó.

²⁴ Baise orot yait God ana tur eo ebibinan ufun orot baitumatum atin ma enonowar boro dogoron narusib. Anayabin tur abisa nonowar ana kakafih etei hina hibebeyan itan.

²⁵ Talené ai whi̧né du betere ala taleyóló, ama hosaa tua̧mó kinóló mole ala ha̧kearaalopó. Atéteremó, a̧ deraapisa fóló fió mulu, so whi̧ feané keletómó Kótóné doi hale horóturaalu, “Kótó dia̧ tua̧mó mo ai betere ape!” yaalopó.

²⁵ Ana not wa’iwa’irin ma’am etei tit irerereb naatu boro sun nayowen Regah nakwafir, bebeyanamaim naorereb nao, “Turobe God i kwa wanawananamaim bairi kwama’am!”

²⁶ No nerape-ó, diaao̧ kisipa yó̧póló da̧né dia̧paae me noa fo yaaloé? Dia̧ fea touróló bitu, mepaae so ó whi̧né ama kisipare wole fo yóo, mepaae so ó whi̧né so whi̧ feané wosóló kisipa yó̧póló, Talené fo yó melóo, mepaae so ó whi̧né kinóló mole ala Kótóné a̧paae yó matepa, amamo so whi̧paae yó melóo, mepaae so whi̧né kae kae be fo yóo, mepaae so ó whi̧né kae be foné deretei bete feteyóo, depa mo wisirapó. Ti ai dosa̧ayale alarapeta, Kótóné fake so whi̧ fotoko̧ buóló beteraaire alatamo epa, ti enérapó.

²⁶ Taituwau, abisa ao yabin i iti, bora’ara’aten isan kwanaruru’ay ana veya, orot boro ew natabor, orot ta boro ni’obaibiyi, orot ta boro God ana tur naorerereb, orot ta boro menan nabotabir, orot ta boro nati tur nabotabir nakubuna kwananowar, naatu sawar iti etei i ekaleisia wowabin ra’at isan kwasisinaf.

²⁷ Mepaae so whi̧né kae be foné yaaitepa, ti so whi̧ feané dere fapo ini, sore ó tamo so whi̧né beta̧ beta̧ yóló enérapó. Atéró dere fo me so ó whi̧né bete feteyóló, so whi̧paae ha̧kearóló yó manérapó.

²⁷ Menamaim omih orot rou’ab o tounu hinao naatu men tounu nanatabir, naatu tur i orot ta nao nasawar, imaibo ta nao, men auta’imon kwanarahimih, naatu orot ta i nati tur nabotabir nakubuna.

²⁸ Ai fo feteyaaire so ó whi̧ bitinipa, ti Kótóné fake so whi̧ tua̧mó kae kae be foné ha̧keamó ini, Kótópaae maaté ama kikiti depa, mo wisirapó.

²⁸ Baise koubuna’ayan orot nati’imaim men nama’am na’at, orot nati tur eo gewasin ekaleisia wanawanan boro awan nafot, i akisin God hairi’imo hinayoyoban.

²⁹ Ko̧ló whi̧né Kótóné ama fo Keriso so whi̧paae yó matepa, ti tamo ó sore whi̧népi yó meló̧póló yae. Atéró kemetepa, ti wosale so whi̧né ai fo bete ka̧ae kolóló hotowaró talenérapó.

²⁹ Orot rou’ab o tounu God ana tur hinabinan, naatu hinabibinan wanawanan, binanuyah afa nati tibibinan hai tur hinafufun gewas.

³⁰ Me whi̧né yó matere fo wosetu betere so whi̧ tua̧mó Dȩi Kepe Wisiné i fo yae yóló yó matepa, ti ai fo yó mótu betere ala kapala taaróló, ai so ó whi̧né fo yó̧póló tȩ melae.

³⁰ Naatu nati tur inan wanawanan orot ta kou’ay wanawanan ma’am God ana tur ta boubun na isan birerereb ana veya, nati orot bat ebibinan awan nafot.

³¹ Ai so whi̧ fea kisipa sóró fotoko̧ buóló beteró̧póló, Kótóné ko̧ló so whi̧rape atima doko̧ fea beta̧ beta̧ yóló Talené fo yó melanérapó.

³¹ Anayabin kwa ta’ita’imon a veya ti’inu’in na’atube boro kwanabinan, saise sabuw etei boro roube’aten tur hinab hinaso’ob naatu koufair hinab.

³² Kótóné ko̧ló so whi̧ tua̧mó betere keperapené yaai kisipa mole ala mo donotóró yó̧póló, ai ko̧ló so whi̧nétóró tȩteróló kaae tarapó.

³² Dinab oro’orot iyab God ana tur hio tibibinan hai tur i hinakaif gewas.

³³ — ausente —

³³ Anayabin i men baibikwarisen ana Godamih, baise tufuw ana God.

³⁴ — ausente —

³⁴ Ekalesia wanawananamaim baibin i awah nafot hinama. Baibin isah men baibasit ema’am boro tur hinao, baise ofafar eo na’atube awah nafot orot babahimaim hinanutanub hinama.

³⁵ Atima ai yó matere fo bete ko̧ló ko̧ló depa, ti bepaae fóló atima omarapepaae wosenérapó. Ti noatepae, so whi̧ touró betere tua̧mó soné fo depa, ti aita donoi ala mei, mo hale dere alapó.

³⁵ Sawar ta isan so’obamih baremaim a’aawah hinibatiyih, anayabin ekaleisia wanawanan baibin tur o isan i biya’ohow ema’am.

³⁶ Ti Kótóné fo-a, dia̧ tua̧mó keké naleé? Ó ai fo wisi ai be huluamó betere so whi̧ dia̧paae maaté yó maleé?

³⁶ Kwanotanot God ana tur kwa akis biyamaim busuruf? Ai nati tur i kwa akis isa na?

³⁷ Whi̧ me dené dia̧ tua̧mó ama kisipané a̧ Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧ ó Dȩi Kepe Wisiné eratere kae kae ala su̧mó enérapó kisipa mutepa, ti ya̧lo i asȩtere fo ti Talené ama dia̧paae yae dere fo dapóló kisipa enérapó.

³⁷ Orot yait enotanot i God ana dinab orot, naatu God biyanane ayubin ana usar bai ema’am, abisa kwa isa akikirum boro naso’ob, iti i Regah ana obaiyunen tur.

³⁸ Téni, mepaae whi̧nétamo i asȩtere fo ha̧le o̧la ao̧róló sisópaae eratepa, ti Talené ai whi̧kélé sisópaae eróló, ha̧le o̧la kaae ao̧raalopó.

³⁸ Baise iti tur nanowar nakwakwahir, God boro ibo nakwahir ana tur men nanowar.

³⁹ Térapa, no nerape-ó, mepaae so whi̧paae kae kae be foné ekesé yóló sesé yao̧se. Téni, Talené ko̧ló so whi̧né yó mótu betere fota, ti mo doasi alapa, ketekȩ buóló yó mótu beteró̧póló yae.

³⁹ Isan imih taituwau, dogor kwanabotawiy God ana tur kwanab gewas kwanabinan, naatu sabuw afa menah botabir teo men kwana’otanih.

⁴⁰ Tétu, dia̧né mepaae noa kaae ala yaai depa ho̧ko ini, kisipa tekeyóló mo donotóró sya fóló enérapó.

⁴⁰ Baise kwana’itin gewas sawar etei i hai efamaim kwanasinaf naatu kakaf ana efamaim.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar 1 Coríntios 14, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.

💬 Explicar 1 Coríntios 14 no WhatsApp Sobre a Bíblia com IA →