Atos 22
Ya̱ʼa̱ tseʼe je̱ nam ko̱jtstán juuʼ veʼe je̱ Nteʼyamˍ xyaktaajnjimdu je̱ nMa̱j Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx (MTONT) vs AAI
1 ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, mú̱jit jayuta̱jkta, amo̱tunaxta juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy.
1 “Tamai’inah, naatu taitu tuwai’inah au wasfafaren ana tur anao kwananowar.”
2 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ts je̱ hebreo aaj veꞌe myukó̱tsjada, jaaꞌkꞌamo̱ꞌttu tseꞌe. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo jyaaꞌkvaajñ:
2 Hebrew turamaim eo hinonowar ana veya etei surur binon tar.
3 ―Israeejlit jayu xa a̱tseꞌe. Je̱m a̱tseꞌe Tarso nkeꞌx, je̱m cilíciait yꞌit jo̱o̱tm. Ax yájats a̱tseꞌe Jerusalén tu̱nyeeꞌk, je̱ Gamaliel a̱tseꞌe xyakꞌixpa̱jk, veꞌem a̱tseꞌe puꞌukam xtukꞌix xtuknu̱jaꞌvi je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱ pyavaꞌnu̱n. Toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nmutún nmupu̱k, veꞌem ax joꞌn miitsta u̱xyam je̱ Nteꞌyam xmutonda xmupa̱kta joꞌn.
3 “Ayu i Jew orot Tarsus imaim atufuw tafaram Silisia wanawanan, baise Jerusalemamaim ama ara’at. Gamaliel ana bai’obaiyen babanamaim ama, uwatanah hai ofafar etei ayu i’obaiyu, naatu ayu i baibobowenayan orot ta God ana ofafar tur isan, kwa boun iti kwama’am na’atube.
4 Njomtoondup ntitoondup xa a̱tseꞌe yꞌijt pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup je̱ts a̱tseꞌe nꞌix vintso̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat. Nyakjamyajtsju̱duts a̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ts a̱tseꞌe nyakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmjidi.
4 Sabuw iyab ef iti hibi’ufun abow ai’a’akirih arouw asbunubunuwen naatu afa abow ana dibur aya.
5 Je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta je̱ts nu̱jom je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe xmo̱o̱ydu je̱ na̱k je̱ts a̱tseꞌe ntukka̱tá̱kadat je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuvamda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe je̱m na̱jkx nꞌíxtada pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup je̱ts a̱tseꞌe ku̱nyakme̱jtsti yaja Jerusalén je̱tseꞌe ku̱chaachpaatti.
5 Firis Gagamin naatu Kaniser tutufin etei abisa ao i hiso’ob turobe. Anayabin i fef hikirum hitu abai an Damaskas wanawanan, sabuw baitumatumayah nati’imaim hima’am fatumih bow na Jerusalem tit isan ayen an.”
6 ’Ax je̱mts a̱tseꞌe nꞌuknu̱nu̱jkx vyeꞌna, je̱e̱na tseꞌe tooꞌ aajy, je̱ damaascovit kajpu̱n mutá̱mani, kujk xa̱a̱j joꞌn, vanꞌitts a̱tseꞌe tun toꞌmayji je̱ tsapjo̱o̱tmit ajajtk o̱o̱y xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx.
6 “Ana Damaskas abiyubin auman i’ouyit, naniyan meyemeye marakaw namanamarabe bow marane ra’iy sisibu etei marakaw.
7 Vanꞌitts a̱tseꞌe nnaxvipp je̱ts a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe vaan: “Saulo, Saulo, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xtsoꞌoxpú̱k?”
7 Ayu me yan ara’iy rabu naatu orot ta fanan anowar eo, ‘Saul! Saul! O aisim ayu kubi’a’akiru?’
8 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌamo̱tutu̱vi: “¿Pa̱nts mitseꞌe?” Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: “Je̱ Jesús xa a̱tseꞌe, je̱ nazarétit jayu juuꞌ veꞌe mtuntsoꞌoxpu̱jkp.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi.
8 Ayu aibatiy ao ‘Regah o yait? Iyafutu eo,
9 Je̱ꞌe̱da juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tveꞌnidup, yꞌíxtuts je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱tseꞌe o̱o̱y xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx, je̱tseꞌe cha̱ꞌkidi, ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe xtukmuko̱jts.
9 Sabuw bairi anan marakaw hi’itin, baise orot ayu isou eo fanan men hinowar.
10 Vanꞌitts a̱tseꞌe nvaajñ: “¿Tis a̱tseꞌe ntónup?, Ma̱ja̱ Vintsá̱n.” Vanꞌitts a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xnu̱u̱jmi: “Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱jkxu̱ je̱m Damasco, je̱m tseꞌe myakvaajnjat nu̱jom pa̱n ti veꞌe mtónup.”
10 Ayu aibatiy, ‘Regah ayu boro abisa anasinaf?’
11 Xyakviintsits a̱tseꞌe ku a̱tseꞌe je̱ ajajtk nꞌix, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe xmajtsti je̱ nmujatyooꞌ yam a̱ts nka̱ꞌm je̱ts a̱tseꞌe pavits xyakna̱jkxti je̱m Damasco.
11 Naatu au sabuw bairi anan umou hibai hinawiyu an Damaskas atit, anayabin marakaw ana bonamanamarin re ayu matou yi ifim.
12 ’Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe Ananías du̱xa̱a̱j, vyinjaꞌvip vyintsa̱ꞌkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ, o̱ñu̱ko̱jtsijidupts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Damasco.
12 Nati bar meraramaim i orot wabin Ananias God, ana orot ta ma’am, ofafar etei i bobosiyasiyar naatu Jew sabuw nati’imaim hima’am etei i hikakakafiy.
13 Je̱ Ananíasts a̱tseꞌe o̱jts xkuꞌix. Ku veꞌe jye̱ꞌy, vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Uts Saulo, vinꞌixpa̱jknuva.” Tun játyjits a̱tseꞌe nvinꞌíxnuva je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nꞌix.
13 Na biyou tit sisibu’umaim bat naatu eo, ‘Taiu Saul, mata ekubunai kunuw maiye!’ Mar ta’imon matau kubunai anuw Ananaias a’itin.
14 Vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup yꞌijt, je̱ꞌe̱ tseꞌe mvinko̱o̱jnju je̱tseꞌe xꞌíxu̱t je̱ Jesús, tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin, je̱tseꞌe xꞌamo̱tunáxu̱t ku veꞌe viinm kyó̱tsu̱t.
14 Imaibo iuwu eo, ‘Uwatanah hai God o rubini i ana kok o so’ob isan, saise Orot ana Yawas Mutufurin boro ina’itin naatu abisa nao’o o taiyuw tainika fanan inanowar.
15 Mpa̱a̱jmjap mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱ja nu̱jom je̱ jayu vyinkujk, je̱tseꞌe xꞌavánat juuꞌ veꞌe tu̱xꞌix tu̱xmo̱tu.
15 Anayabin o boro i isan inakubuna, abisa i’itin naatu inonowar sabuw etei hai tur ina’owen.
16 ¿Ax tits mitseꞌe mꞌaꞌixp? Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱pe̱tu̱, amó̱tuvu̱ je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ mto̱kin mtuknu̱vaatsjinit.”
16 Imih boun abisa ao inonowar aisim boro inama inakaif? Kumisir bapataito kubai, naatu kuyoyoban a bowabow kakafih ekusouwen.’
17 ’Ku a̱tseꞌe nvimpijt yaja Jerusalén, tsapko̱jtspts a̱tseꞌe nveꞌna je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp,
17 “Ayu amatabir maiye ana Jerusalem atit naatu ayoyoyoban ana maramaim matou bora’ah ina’inanen ta aitin.
18 je̱ts a̱tseꞌe xyakꞌix je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Jatyji veꞌe mpítsumu̱t yaja Jerusalén, kaꞌa veꞌe yaja je̱ jayu du̱ma̱ja̱pá̱mdat juuꞌ veꞌe mka̱jtsp a̱ts ka̱jx.”
18 Nati matou bobora’ah ana maramaim Regah aitin naatu isou eo, ‘Mata nakabiy Jerusalem saisewat inihamiy, anayabin iti’imaim ayu isou inaorereb sabuw boro men hinitumatum.’
19 Vanꞌitts a̱tseꞌe nnu̱u̱jmi: “Ma̱ja̱ Vintsá̱n, o̱y xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱nu̱jávada je̱ts na̱jkxp a̱tseꞌe nꞌijt je̱p tsaptu̱jkp, je̱ts a̱tseꞌe nyakjamyátsjada pa̱n pa̱n jaty mitseꞌe mjaanchjaꞌvijidup, je̱ts a̱tseꞌe nyakjapyoxu̱nta̱kpá̱mjada, je̱ts a̱tseꞌe nyakjavyó̱pjada.
19 Ayu ai ya’afut ao, ‘Regah sabuw etei hiso’ob ayu Kou’ay Bar ta ta arun atit sabuw iyab o hibitutumi abow arow afatum dibur aya’ay.
20 Ku veꞌe je̱ Esteban yꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱m mits ka̱jx je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk, je̱mts a̱tseꞌe nténiva vyeꞌna, nꞌo̱yjaꞌvits a̱tseꞌe ku veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti, a̱ts tseꞌe nꞌixꞌijt je̱ vyitta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu.”
20 Naatu Stephen orot wantoro’ot iti ef isan hirab ana rara re’er ana veya ayu i nati’imaim.’ Ayu auman aisaito hirab morob naatu sabuw iyab hi’a’asabun hai faifuw i ayu abotanen abat.
21 Ax jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xnu̱u̱jmi: “Na̱jkxu̱, ntuknu̱ké̱xtapts a̱ts mitseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.”
21 Imaibo Regah ayu iuwu eo, ‘O abiyafari inan ef yok Ufun Sabuw isah.’”
22 Je̱ vaatji tseꞌe je̱ Pablo yakꞌamo̱tunajxy. Vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaandinuva:
22 Sabuw hibat Paul eo hinowar in ana tur sawar. Baise iban maiye sabuw hibusuruf hitar koukuw hio? Sa’ab kwabai kwan! Kwa’asabun! Men karam boro nama!”
23 Ma̱kk tseꞌe jyaaꞌkko̱jtsti, je̱tseꞌe je̱ vyit du̱je̱e̱ndi je̱tseꞌe du̱ꞌo̱jtkti, je̱tseꞌe je̱ naax du̱tsajvinva̱jti je̱tseꞌe jya̱jk, ku̱x ma̱kk a̱a̱ꞌkeꞌe du̱tunmuꞌé̱kjada je̱ Pablo.
23 Hitar koukuw fah sib hai faifuw hibow hirudab, naatu fofob hibow asir hirouw kwanekwan.
24 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjatya̱jkiju je̱ Pablo je̱p joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada. Je̱p tseꞌe du̱ꞌukyakjavyo̱puvaajnji ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jk je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱ꞌavánat pa̱n tya̱jxeꞌe je̱ nu̱may jayu ma̱kk vyaandi, pa̱n tya̱jxeꞌe ma̱kk choꞌoxpá̱kjada.
24 Baiyowayan hai orot ukwarin iuwih Paul hibai baiyowayah hai bar wanawanan hirun naatu wabirin isan iuwih, saise biyan tababan tao hitanowar ana’an aisim Jew sabuw iti na’atube isan fanah sibisib.
25 Tsúmani tseꞌe je̱ Pablo vyeꞌna je̱tseꞌe yakvó̱pu̱t, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk:
25 Baise wabirinamih hibai hifafatum ana veya Paul baiyowayan hai bonawiyenayan orot ukwarin ta i nati sisibinamaim batabat itin naatu ibatiy, “Orot Rome tafaram bai matuwan isan ana fef bai ema’am, baibatiyinae asir kwanarabirab boro ofafar kwana’astu’ub ai en?”
26 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱vaajñja je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
26 Baiyowayah hai bonawiyenayan orot ukwarin iti tur nonowar ana veya in baiyowayah hai orot ukwarin ibatiy, “O abisa inasinafumih? Iti orot i Rome ana fef bai ema’am.”
27 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱na̱jkx je̱ Pablo je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi:
27 Naatu baiyowayah hai orot ukwarin na Paul ibatiy eo, “Kuo anowar, o i Rome ana fef ibai kuma’am?”
28 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa vyaannuva:
28 Imaibo baiyowayah hai orot ukwarin eo, “Ayu iti tafaram bai matuwan isan kabay gagamin na’in au fef atubun.” Baise Paul iya’afut eo, “Ayu i Rome wanawanan atufuw.”
29 Vanꞌit tseꞌe du̱vinvaꞌkvaatsti je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Pablo du̱ꞌukvo̱puvaandu; tsa̱ꞌki tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts rómait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjachoojmju.
29 Sabuw iyab baibatiyinamih hinan marta’imon au’uf hibat. Baiyowayah hai orot ukwarin ana bir ra’at, anayabin Paul Rome ana fef bai ma’am so’oba’e bai fatum.
30 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjamyuké̱jiju je̱ Pablo ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱javavaampy pa̱n ti veꞌe yaktukkumajtsip. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱yaknayꞌamojkiji je̱ teeꞌ je̱ ñu̱vintsa̱nta̱jk ma̱a̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱yakjapyítsumji joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada je̱tseꞌe du̱yakjaña̱jkxji je̱ja je̱ tsaptu̱jkpit jayu vyinkujkta.
30 Marto mar auman baiyowayah hai orot ukwarin kok taso’ob gewas, aisim Jew sabuw Paul hibubuw hi’u’u kwanikwaniy, Paul hifatum ma’am hirufamen, naatu firis ukwarih Kaniser tutufin etei iuwih hiru’ay. Imaibo Paul bai na nahimaim bat.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 22, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.