Lucas 10

Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs NTLH

Sair da comparação
NTLH Nova Tradução na Linguagem de Hoje 2000
1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ wanbaaráa niídoozo na saaláa na nɔɔ́lɛ nɛbɛ́rɛ, ngɛ weedíri wɛ nɔwɔ́nwɔ́lɛ bɛtɛ yɩ nɩ́bááwʊ tɛ́ɛ́dɩwá rɩ́ŋa na tɛɛbíízi wensí sɩrɩ́ŋa sɩdaá ɩdɩtɩŋa sɩ ɩfʊ́nɖɛ́ɛ nɛ́.
1 Depois disso o Senhor escolheu mais setenta e dois dos seus seguidores e os enviou de dois em dois a fim de que fossem adiante dele para cada cidade e lugar aonde ele tinha de ir.
2 Weevééri wɛ sɩsɩ: «Kíɖíídi sɩ bakʊ́ fɔɔ́-daá nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ, amá, kʊmɖáa tɔɖɔ́ɔ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩzʊ́lʊ fɔɔ́-dʊ́ʊ ɩtásɩ ikédiri kʊmɖáa bʊɖɔ́ɔ bɔkɔ́nɩ bakʊ́.
2 Antes de os enviar, ele disse:
3 Ibó ɩɖɛ́ɛ, méndiríi mɩ́ɩ gɛ nyazɩ fée‑bíízi káwʊ‑káwʊwá lɔwʊtáá.
3 Vão! Eu estou mandando vocês como ovelhas para o meio de lobos.
4 Ɩ́kɔkpɔ́ɔ liideé, ɩ́kɔkpɔ́ɔ furuú, cáńfáná takaḿwá; ɩ́kasɩ́ŋ nɩ́bááwʊ-daá ɩsɛ́ɛ naárʊ.
4 Não levem bolsa, nem sacola, nem sandálias. E não parem no caminho para cumprimentar ninguém.
5 Ɖaána báa wenká-daá gɛ sɩ ɩsʊ́ʊ, ɩdɔ́ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná ɖɔɔ́ kana.”
5 Quando entrarem numa casa, façam primeiro esta saudação: “Que a paz esteja nesta casa!”
6 A bɩlɛ́ gɛ fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ naárʊ wɛ ńna, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ wɔ́njɔɔnáa yɩ; a ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, mɩ́dɛ́ɛ kooríti wángabɩsɩ́ mɩ́ɩ.
6 Se um homem de paz morar ali, deixem a saudação com ele; mas, se o homem não for de paz, retirem a saudação.
7 Ɩjɔ́ɔ ɖaána kɛḿ kadaá, iɖi ɩnyɔ́ɔ wenbí sɩ bafa mɩ́ɩ nɛ́, káma, tɩmɛlanɖʊ́ mɔɔ́na bɛfɛ́rɛ yɩ. Ɩ́kasʊ́ʊ mɩ́nlɩɩ́ ɖɛ́ɛ́zɩ-daá.
7 Fiquem na mesma casa e comam e bebam o que lhes oferecerem, pois o trabalhador merece o seu salário. Não fiquem mudando de uma casa para outra.
8 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá gɛ baamʊ mɩ́ɩ, iɖi wenbí sɩ bafa mɩ́ɩ nɛ́.
8 — Quando entrarem numa cidade e forem bem-recebidos, comam a comida que derem a vocês.
9 Ɩwáázɩ kʊdɔndɩnáa bɔwɛ ńna nɛ́, bɩka ifééri tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ ɩráa sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊʊná mɩ́ɩ.”
9 Curem os doentes daquela cidade e digam ao povo dali: “O
10 Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá gɛ beegízi badamʊ mɩ́ɩ, ɩlɩ́ɩ nɩ́báánɩ-daá ɩtɔ́ sɩsɩ:
10 Porém, quando entrarem numa cidade e não forem bem-recebidos, vão pelas ruas, dizendo:
11 “Bɩkpɛdɩ́na mɩ́dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ buuruú biivuná ɖɔ́nʊvɔ́ nɛ́, ɖéégbíízi ɖɩtalɩná mɩ́ɩ; amá, na bɩrɩ́ŋa, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊʊná mɩ́ɩ.”
11 “Até a poeira desta cidade que grudou nos nossos pés nós sacudimos contra vocês! Mas lembrem disto: o Reino de Deus chegou até vocês.”
12 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná ɩráa tɔ́m nɛ́, Sodɔ́ɔmɩ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ.»
12 E Jesus disse mais isto:
13 «Nbusú ɖamáa na kʊ nya Korazíini tɛ́ɛ́dɩ! Nbusú ɖamáa na kʊ nya Bɛtɩsayɩdáa tɛ́ɛ́dɩ! Káma, maamááciwá tɩɩlá mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, a baraalá tɩ Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩwá-daá, tɩlɛ́ tɩraavʊ́ńjɔ́wʊ́ lííya tusúu kpetekíni tókowá, tifuná tɩdɩ tɔɔlɩmá bɩwɩ́lɩ sɩsɩ tɩɩlá túúbá tɩkɛ́ɛ lakásɩ.
13 Jesus continuou:
14 Bʊrɔ gɛ wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná ɩráa tɔ́m nɛ́, Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na mɩ́ɩ.
14 No Dia do Juízo, Deus terá mais pena de Tiro e de Sidom do que de vocês, Corazim e Betsaida!
15 Bɩɩga nyɔ́ɔ́ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ, nyánmaazɩ́ sɩsɩ nyángbáa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ yáá wé. Aayɩ́, béndisí nya hálɩ ɩsɩɖáa-daá.»
15 E você, cidade de Cafarnaum, acha que vai subir até o céu? Pois será jogada no
16 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Weení weewélesi mɩ́ɩ nɛ́, weewélesi ma; weení weegízi mɩ́ɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ weegízi ma; ngɛ weení weegízi ma nɛ́, weegízi weení weegédíri ma nɛ́.»
16 Então disse aos discípulos:
17 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wanbaaráa niídoozo na saaláa na nɔɔ́lɛ beedíri wɛ nɛ́ boobó bakábɩsɩ bɩka bɩjɔɔ́ɔ wɛ niíni páá bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, na nyɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, zííniwá tɩtɩŋa wánlám wenbí ɖɔ́nbɔɔzɩ́ tɩ nɛ́.»
17 Os setenta e dois voltaram muito alegres e disseram a Jesus: — Até os demônios nos obedeciam quando, pelo poder do nome do senhor, nós mandávamos que saíssem das pessoas!
18 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɛ́nbɛɛŋ́ nɛ́, mááná Sitáánɩ waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩsála nyazɩ bɩɩnyaláázɩ bɩlɛ́.
18 Jesus respondeu:
19 Iwélesi ma: máává mɩ́ɩ yíko sɩsɩ ɩ́nʊŋ ɖomáa na cáálɩ́sɩ, mava mɩ́ɩ yíko ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩ́nám báɖaa-dɛ́ɛ yíko rɩ́ŋa, bɩka nabʊ́rʊ tánlaḿ mɩ́ɩ.
19 Escutem! Eu dei a vocês poder para pisar cobras e escorpiões e para, sem sofrer nenhum mal, vencer a força do inimigo.
20 Amá, na bɩrɩ́ŋa, bɩ́kalá mɩ́ɩ niíni ɩfáárɩ sɩsɩ zííniwá wánlám wenbí mɩ́nbɔɔzɩ́ tɩ nɛ́-rɔɔzɩ́, amá, bɩ́la mɩ́ɩ niíni sɩsɩ baaŋmáa mɩ́yɩ́rá ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ.»
20 Porém não fiquem alegres porque os espíritos maus lhes obedecem, mas sim porque o nome de cada um de vocês está escrito no céu.
21 Ńna‑ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weeyéle bɩbá bɩlá Yeésu niíni ɩtɔ́ sɩsɩ: «Majaa, Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá lanɖʊ́, mánzám nya ńŋɩnáa nyáámʊ́sɩ áséńsí-dɩnáa na tɩlɩ́ɖa wentí nɛ́, nyééyéle bíya kúmuúsi ɩtɩlɩ́ tɩ nɛ́-rɔɔzɩ́. Ɩɩ́n Majaa, bɩlɛ́ gɛ nyáábá nzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bɩ́la.
21 Naquele momento, pelo poder do Espírito Santo, Jesus ficou muito alegre e disse:
22 Majaa weejéle ma bɩrɩ́ŋa. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩnyɩ Biyaalʊ́ʊ, asée Caáwʊ, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩnyɩ Caáwʊ asée Biyaalʊ́ʊ na wenbá ɖʊɖɔ Biyaalʊ́ʊ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ batɩlɩ́ yɩ nɛ́.»
22 — O meu Pai me deu todas as coisas. Ninguém sabe quem é o Filho, a não ser o Pai; e ninguém sabe quem é o Pai, a não ser o Filho e também aqueles a quem o Filho quiser mostrar quem o Pai é.
23 Ngɛ Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩfaná wanbaaráa riké ɩzá ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ ɩráa wenbá bánnáa wenbí mɩ́nnáa ɖɔ́ nɛ́.
23 Então Jesus virou-se para os discípulos e disse só para eles:
24 Káma, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ anɖébiwá ɖabata na wúrowá ɖabata wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bana wenbí mɩ́bɛɛ́na nɛ́, amá, badana; bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ banɩ́ɩ wentí mɩ́nnɩɩ́ nɛ́, amá, badanɩ́ɩ.»
24 Eu afirmo a vocês que muitos
25 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ sɩ ɩyɩ́ Yeésu kɔdɔká nɛ́, waagʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, wé gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú ceré.»
25 Um mestre da Lei se levantou e, querendo encontrar alguma prova contra Jesus, perguntou: — Mestre, o que devo fazer para conseguir a vida eterna?
26 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩsɩ wé gɛ baaŋmáa ɖɛ́dɛ́ɛ Mará-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá. Nyángalɩ́ɩ nɛ́, wentí gɛ nyánnɩɩ́.»
26 Jesus respondeu:
27 Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Nyɔ́nzɔɔlɩ́ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na nyéwenbiré rɩ́ŋa, na nyégezeŋa rɩ́ŋa, na nyóɖóni rɩ́ŋa, na nyólomaazɛ́ rɩ́ŋa.» Bɩka ɖʊɖɔ «nzɔ́ɔ́lɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.»
27 O homem respondeu: — “Ame o Senhor, seu Deus, com todo o coração, com toda a alma, com todas as forças e com toda a mente. E ame o seu próximo como você ama a você mesmo.”
28 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyóóbúsi kazɔ́ɔ, la bɩlɛ́ na nÿuú ceré.»
28 — A sua resposta está certa! — disse Jesus. — Faça isso e você viverá.
29 Amá, Mará wɩlɩɖʊ́ sɔɔlɛ́ɛ ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ bɔɔzɩ́ sɩɩzɛ́ɛ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení gɛ mɔ́rɔwʊ́.»
29 Porém o mestre da Lei, querendo se desculpar, perguntou: — Mas quem é o meu próximo?
30 Ngɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ waalɩɩ ná Yerusalɛ́ɛm wéndím Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ɩwɛ wɛ́nɖɛɛ́ gɛ ŋmɩɩláa waalɩ́ɩ bɛbɛlɩ́ yɩ nɩ́bááwʊ, bɛlɛ́ɛ ɩgbɩná rɩ́ŋa, bɩka bába bamá yɩ hálɩ wánlʊwɔ́ɔ na sɩ́m, bokuná yɩ bɔlɔ bɛɖɛ́ɛ beyéle yɩ.
30 Jesus respondeu assim:
31 Bɩɩdásɩyɔ́ɔ nɛ́, bɩɩzaaná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ naárʊ waalɩ́ɩ wɛ́ngɛɖɛɛnáa nɩ́bááwʊ kɩḿ. Waana ɩrʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ nɩ́bááwʊ ikééri ɩɖɛ́ɛ.
31 Acontece que um sacerdote estava descendo por aquele mesmo caminho. Quando viu o homem, tratou de passar pelo outro lado da estrada.
32 Léévi-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩrʊ́ naárʊ ɖʊɖɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩtála ńna; waana ɩrʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ nɩ́bááwʊ ikééri ɩɖɛ́ɛ.
32 Também um
33 Amá, Samarɩ́ya tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ naárʊ wɛ́nɖɛɛ́ nɩ́bááwʊ nɛ́, wɔɔgɔ́nɩ ɩtála ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩɖɩdáarɛ; waana yɩ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ kʊnyɔḿ.
33 Mas um
34 Ńna gɛ woogóduu ɩjɔ́, ɩbɩ́rɩ núm na sʊlʊ́m ɩdɛ́ɛ fééziwá-daá, ngɛ wɔɔvɔ́kɩ sɩ. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩtɩ́nɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ kpangbɔ́ɔ wenká ɩgɔjɔɔ́na kɛ nɛ́ kɔrɔ ɩɖɛɛná yɩ ɩgɔma ɖaána nɛkɛ́rɛ-daá ɩbɛ́ɛ́ŋ yɩ.
34 Então chegou perto dele, limpou os seus ferimentos com azeite e vinho e em seguida os enfaixou. Depois disso, o samaritano colocou-o no seu próprio animal e o levou para uma pensão, onde cuidou dele.
35 Kiivé nɛ́, ngɛ Samarɩ́ya ńnɩ́ ɩmʊ́ waalɩzɩ́ wɛ́ náálɛ tɩmɛ́rɛ liideé icéle ɩgɔma ɖɔɔ́-dʊ́ʊ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Bɛɛŋ yɩ; a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ nyééɖí bɩcɛzɩ́ bɩlɛ́, a máagábɩ́sɩ mádɩtɩŋa mɛ́nvɛrɩ́ɩ nya wenbí biizúúri nɛ́.”»
35 No dia seguinte, entregou duas moedas de prata ao dono da pensão, dizendo:
36 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Mará wɩlɩɖʊ́ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá nɛ́, ɩráa bana bodoozóóní badaá, weení gɛ nyánmaazɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ weení waazála ŋmɩɩláa nʊ́ʊ́zɩ-daá nɛ́ ɩ́tɛ ɩyáa sɩsɩ ɩrɔwʊ́.»
36 Então Jesus perguntou ao mestre da Lei:
37 Ngɛ Mará wɩlɩɖʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Weení waanɩ́ɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgʊnyɔḿ nɛ́ gɛ.» Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bo nlá bɩlɛ́.»
37 — Aquele que o socorreu! — respondeu o mestre da Lei. E Jesus disse:
38 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ ɩ́na ɩwanbaaráa nɛ́, woobó ɩsʊ́ʊ tɛɛbiiyá nɛkɛ́rɛ-daá, ngɛ alʊ́ naárʊ waamʊ yɩ ɩɖaána-daá. Bánÿaá alʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ Maárɩtɩ.
38 Jesus e os seus discípulos continuaram a sua viagem e chegaram a um povoado. Ali uma mulher chamada Marta o recebeu na casa dela.
39 Alʊ́ ɩmʊ́ ɩwɛná igoobú alʊ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Marɩyáma. Ɩlɛ́ woobó ití ɩjɔɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu nʊvɔ́-jɔ́ wénwelesí ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
39 Maria, a sua irmã, sentou-se aos pés do Senhor e ficou ouvindo o que ele ensinava.
40 Maárɩtɩ ɩlɛ́ ɩwɛ waazɩ́rɛ ɩbá bɩzɛɛmáa na kpɩná kpɩɩrɩ́ sɩsɩ ɩlá kíɖíím. Ńna gɛ wɛɛgbɛdɩ́ ikóduu Yeésu-jɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, bɩlɛ́ nɛ́, bídénveeri nya natɩ́rɩ sɩsɩ mogoobú waadalɩná ma tɩmɛ́rɛ rɩ́ŋa mériké? Feeri yɩ sɩsɩ ɩ́kʊrʊ́ ɩsɩná ma.»
40 Marta estava ocupada com todo o trabalho da casa. Então chegou perto de Jesus e perguntou: — O senhor não se importa que a minha irmã me deixe sozinha com todo este trabalho? Mande que ela venha me ajudar.
41 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Maárɩtɩ, Maárɩtɩ! Nyánÿɩtɩ́ nyádɩ nyɛ́nÿɛrɛ́tɩ kpɩná ɖabata-rɔ.
41 Aí o Senhor respondeu:
42 Amá, kpɩ́nɖɛ kʊ́ɖʊńɖɛ kóŋ́ wɛná na fɔ́ɔ́zɩrɛ. Marɩyáma waalɩzɩ́ na wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ nɛ́, ngɛ naárʊ fɛ́yɩ́ sɩ ɩlɛ́ɛ bɩ ɩjɔ́.»
42 mas apenas uma é necessária! Maria escolheu a melhor de todas, e esta ninguém vai tomar dela.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.