João 7
Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs NTLH
1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Galilée laadɔ́ɔ-daá gɛ Yeésu wéngilím, wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́ ɩ́dándacaa wéngilím Yudée laadɔ́ɔ-daá; káma, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wánvʊnjáádɩ sɩ bakʊ yɩ.
1 Depois disso, Jesus começou a andar pela Galileia; ele não queria andar pela Judeia, pois os líderes judeus dali estavam querendo matá-lo.
2 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́ wáńjʊ́ʊ́.
2 Aconteceu que a festa dos judeus chamada Festa das Barracas estava perto.
3 Ngɛ Yeésu igoobíya wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Lɩɩ cé, bo nɖɛ́ɛ Yudée, na nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa ɖʊɖɔ ɩkáná tɩmɛ́ nyánlám yɛ nɛ́.
3 Então os irmãos de Jesus disseram a ele: — Saia daqui e vá para a Judeia a fim de que os seus seguidores vejam o que você está fazendo.
4 Naárʊ fɛ́yɩ́ a ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩráa ɩtɩlɩ́ yɩ, wánmʊsɩ́ wenbí wánlám nɛ́. Káma, nyánlám tɩmɛ́ ana nɛ́, la báa weení ɩna nya.»
4 Pois quem quer ser bem-conhecido não deve esconder o que está fazendo. Já que você faz essas coisas, deixe que todos o conheçam.
5 Yeésu igoobíya tɩtɩŋa tafʊ́nváa yɩ toovonúm, biiyele ná gɛ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́.
5 Até os irmãos de Jesus não criam nele.
6 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá; mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ alɩwáátɩ báa wenkí cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ gɛ.
6 Ele respondeu:
7 Ɖúúlínya tánbɩɩzɩ kɩlɩzɩ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ báɖáárɛ; bɩɩga mɔ́ɔ́ nɛ́, kɩ́dánjaa mɔ́ɔ́, káma, ménveerím kɩ sɩsɩ kɩdɛ́ɛ tɩmɛ́ fɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ.
7 O mundo não pode ter ódio de vocês, mas tem ódio de mim porque eu afirmo que o que o mundo faz é mau.
8 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ibó ɩɖɛ́ɛ jíńgáárɩ́. Mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɖɛɛ tá naanɩ́, káma, mɛ́dɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá.»
8 Vão vocês à festa, mas eu não vou porque a minha hora ainda não chegou.
9 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waawalɩ́ Galilée.
9 Jesus disse isso e ficou na Galileia.
10 Igoobíya wɛɛɖɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́, ngɛ Yeésu ɖʊɖɔ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ ńna, ideyéle ɩráa ɩna yɩ, amá, biigúti bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ wánmʊsɩ́ bɩlɛ́.
10 Depois que os seus irmãos foram à festa, Jesus também foi, mas fez isso em segredo e não publicamente.
11 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wɛ bánjáádɩ yɩ jíńgáárɩ́-daá ńna bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ɩmʊ́ iwelé.»
11 Os líderes judeus o procuravam na festa e perguntavam: — Onde é que está aquele homem?
12 Ɩráa ɩbá bɔwɛ bánŋmatɩ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m zamɔ́ɔ-daá. Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ gɛ.» Baaganáa sɩsɩ: «Lé-dɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́, wɛ́ndɛlɛ́sɩ ɩráa gɛ.»
12 Na multidão havia muita gente comentando sobre ele. Alguns diziam: — Ele é bom. — Não é não; ele engana o povo! — afirmavam outros.
13 Naárʊ tánŋmatɩ ɩdɔ́m ɖɔ́ ɩtálɩ ɩdɩ, káma, barɩ́ŋa bénzewɔ́ɔ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa.
13 Mas ninguém falava abertamente sobre ele porque todos tinham medo dos líderes judeus.
14 Jíńgáárɩ́ wáńzʊ́ʊ́ lɔwʊtáá gɛ Yeésu waagʊrʊ́ ɩkpa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, ngɛ waabáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ.
14 Quando a festa já estava no meio, Jesus foi ao Templo e começou a ensinar.
15 Ngɛ Yahúúɖuwá wɛ bánlám bítí bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení tɛkpɛ́lɛ́ŋ Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ-jɔ́, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩbá ɩnyɩ bɩlɛ́.»
15 Os líderes judeus ficaram muito admirados e diziam: — Como é que ele sabe tanto sem ter estudado?
16 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Wentí mánwɩlɩ́ɩ nɛ́ talɩɩná mɔ́jɔ́, amá, Ɩsɔ́ɔ weení weegédíri ma nɛ́ ɩjɔ́ gɛ bɩɩlɩɩná.
16 Jesus disse:
17 A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, bʊdʊ́ʊ wándɩlɩ́ɩ sɩsɩ wentí mánwɩlɩ́ɩ nɛ́ waalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ yáá mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mɔ́jɔ́ gɛ bɩɩlɩɩná.
17 Quem quiser fazer a vontade de Deus saberá se o meu ensino vem de Deus ou se falo em meu próprio nome.
18 Weení wánŋmatɩ́ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ńdɩ nɛ́, wánjáádɩ ɩdɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ gɛ. Amá, weení wánjáádɩ weení weegédíri yɩ nɛ́ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ nɛ́, kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ gɛ, bʊdʊ́ʊ tɛkɛ́ɛ bʊbɔtʊ́ʊ.
18 Quem fala em seu próprio nome está procurando ser elogiado. Mas quem quer conseguir louvores para aquele que o enviou, esse é honesto, e não há falsidade nele.
19 Múúsá weejéle mɩ́ɩ Mará, yáá wé. Amá, mɩ́dáá naárʊ tónvúu yɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, we-rɔ gɛ mɩ́njáádɩ sɩ ɩkʊ ma.»
19 Foi Moisés quem deu a
20 Ńna gɛ zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Nyɔ́wɛná zííniwá. Weení wánjáádɩ kʊ sɩ ɩkʊ nya.»
20 A multidão respondeu: — Você está dominado por um demônio! Quem é que está querendo matá-lo?
21 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɩmɛ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ máálá ngɛ bɩjɔɔ́ɔ mɩ́rɩ́ŋa bítí ɖɔ́?
21 Então Jesus disse:
22 Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́bɛ́lɩ́ bíya abaaláa, ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ Múúsá-jɔ́ gɛ bíya abaaláa-dɛ́ɛ bɛlɩ́ɩ waalɩɩná, ɖoo ɖájaájaanáa-jɔ́ gɛ. Bʊrɔ gɛ míídísi mɩ́nbɛlɩ́ɩ ɩráa Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ.
22 Vocês
23 A mɩ́nbɛlɩ́ɩ ɩráa Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, na bɩ́keyéle ɩyɩsɩ ná Múúsá-dɛ́ɛ Mará, we-rɔ gɛ mɩ́nÿɛɛnáa mɔ́ɔ́ weení mááwáázɩ ɩrʊ́ ɖebilibili Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́ baaná.
23 Para não deixarem de cumprir a Lei de Moisés, vocês circuncidam um menino, mesmo no sábado. Então por que ficam com raiva de mim quando eu curo completamente uma pessoa no sábado?
24 Iyéle ɩrʊ́ bɛɛŋnáa na iɖéézi, a sɩ iɖéézi, ivu toovonúm.»
24 Parem de julgar pelas aparências e julguem com justiça.
25 Yerusalɛ́ɛm ńba nɛbɛ́rɛ wɛ bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ weení bánjáádɩ sɩ bakʊ yɩ nɛ́ nbɩlɛ́ gɛ.
25 Algumas pessoas que moravam em Jerusalém perguntavam: — Não é este o homem que estão querendo matar?
26 Bɛɛ ɩlɛ́ ɩwɛ wánŋmatɩ́ zamɔ́ɔ-daá bɩka bozumáa bɛbɛɛ́na yɩ nɛ́! Ɖɛ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wɛɛdɛ́ bána sɩsɩ ɩgɛ́ɛ na kʊ Lɛɛrʊ́ yáá wé.
26 Vejam! Ele está falando em público, e ninguém diz nada contra ele! Será que as autoridades sabem mesmo que ele é o Messias ?
27 Ngʊ́ Lɛɛrʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, bádándɩlɩ́ lé sɩ ɩkálɩɩ ná nɛ́. Amá, ɩrʊ́ ceení ɖányɩ lé ɩlɛ́ waagálɩ́ɩ́ná nɛ́.»
27 No entanto, quando o Messias vier, ninguém saberá de onde ele é; e nós sabemos de onde este homem vem.
28 Ńna gɛ Yeésu ɩlɛ́ ɩwɛ wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́ waaŋmátɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Toovonúm mɩ́nyɩ weení mɛ́gɛ́ɛ nɛ́, na lé máagálɩ́ɩ́ná nɛ́? Mɔ́ɔ́gɔ́nɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mádɩtɩŋa mɔ́ɔ́gɔ́ná ná mádɩ. Weení weegédíri ma nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ gɛ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́sɩ yɩ.
28 Quando estava ensinando no pátio do Templo, Jesus disse bem alto:
29 Mɔ́ɔ́, mányɩ yɩ; káma, ɩjɔ́ gɛ máagálɩɩ ná, bɩka weegédíri ná ma.»
29 Mas eu o conheço porque venho dele e fui mandado por ele.
30 Ńna gɛ baajáa sɩ bakpa yɩ, amá, naárʊ tetekiná yɩ; káma, ɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá.
30 Então quiseram prender Jesus, mas ninguém fez isso porque a sua hora ainda não tinha chegado.
31 Zamɔ́ɔ-daá, ɩráa ɖabata waava yɩ toovonúm. Bɛlɛ́ bɔwɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, wánlám maamááciwá bɩkɩ́lɩ wentí ceení waalá nɛ́?»
31 Porém muitas pessoas que estavam na multidão creram nele e perguntavam: — Quando o Messias vier, será que vai fazer milagres maiores do que este homem tem feito?
32 Faríizi ńba waanɩ́ɩ wentí zamɔ́ɔ wénŋmiidí Yeésu-rɔ nɛ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba weegédíri Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa sɩ bakpa Yeésu.
32 Os fariseus ouviram a multidão comentando essas coisas sobre Jesus, e por isso eles e os chefes dos sacerdotes mandaram guardas para o prenderem.
33 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Mána mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊ́ʊ taka nabʊ́rʊ na mɛɖɛ́ɛ weení weegédíri ma nɛ́ ɩjɔ́.
33 Jesus disse:
34 Mɩ́ngɔnɩ́ ɩcáa ma, amá, mɩ́dánnáa ma; káma, mɩ́dánbɩɩzɩ sɩ ibó lénlé sɩ mɔjɔ́ɔ nɛ́.»
34 Vocês vão me procurar e não vão me achar, pois não podem ir para onde eu vou.
35 Ngɛ Yahúúɖuwá wɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Lé gɛ sɩ ɩɖɛ́ɛ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖádánbɩɩzɩ ɖɩna yɩ. Wɛ́nɖɛɛ́ Yahúúɖuwá bɔgɔwɛ agbarawa Gɩrɛ́ɛkɩ ńba lɔwʊtáá nɛ́-jɔ́ bɩka ɩwɩ́lɩ Gɩrɛ́ɛkɩ ńba?
35 Então os líderes judeus começaram a comentar: — Para onde será que ele vai que não o poderemos achar? Será que ele vai morar com os judeus que moram no estrangeiro? Será que vai ensinar os não judeus?
36 Tɔ́m tɩna ɖɔ́ waaŋmátɩ nɛ́ tugutoluú gɛ sɩ we. Sɩsɩ: “Mɩ́njáádɩ ma, amá, mɩ́dánnáa ma; káma mɩ́dánbɩɩzɩ ibó lénlé sɩ mɔjɔ́ɔ nɛ́.”»
36 O que será que ele quis dizer quando afirmou: “Vocês vão me procurar e não vão me achar, pois não podem ir para onde eu vou”?
37 Jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ wɩ́rɛ kɛdɛɛzɩya ńɖɛ kɛ́ɛ na wɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ Yeésu wɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ngɛ waaŋmátɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «A ɖoolɔɔ́ wɛná weení nɛ́, ɩ́kɔnɩ mɔ́jɔ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ lɩ́m.
37 O último dia da festa era o mais importante. Naquele dia Jesus se pôs de pé e disse bem alto:
38 Weení waava ma toovonúm nɛ́, lɩ́m bɩ́nváa weezuú nɛ́ wángagám ɩdaá gɛ nyazɩ buwá bɩlɛ́, ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́.»
38 Como dizem as
39 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, Kezeŋa Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfa wenbá sɩ bafa Yeésu toovonúm nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ waaŋmátɩ bɩlɛ́. Káma, bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ tafáá ta ɩdɛ́ɛ Kezeŋa, káma, ɩdɔɖɔɔzɩ tá Yeésu.
39 Jesus estava falando a respeito do Espírito Santo, que aqueles que criam nele iriam receber. Essas pessoas não tinham recebido o Espírito porque Jesus ainda não havia voltado para a presença gloriosa de Deus.
40 Zamɔ́ɔ-daá wenbá baanɩ́ɩ wentí Yeésu waaŋmátɩ nɛ́ badaá nɛbɛ́rɛ wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení gɛ anɖébi weení sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.»
40 Muitas pessoas que ouviram essas palavras afirmavam: — De fato, este homem é o
41 Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́ nbɩlɛ́!» Amá, nɛbɛ́rɛ wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Galilée gɛ Lɛɛrʊ́ wángalɩɩnáa?
41 Outros diziam: — Ele é o E ainda outras pessoas perguntavam: — Mas será que o Messias virá da Galileia?
42 Bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ kɛ́ɛ Ɖáwʊɖa kutoluú-dɛ bú gɛ bɩka ɩdɛ́ɛ tɛɛbiiyá Bɛtɩlɛhɛ́ɛm-daá gɛ sɩ ɩkálɩ́ɩ́ná?»
42 As Escrituras Sagradas dizem que o Messias será descendente de Davi e vai nascer em Belém, onde Davi morou.
43 Ngɛ Yeésu-rɔɔzɩ́, zamɔ́ɔ waadára.
43 Então o povo se dividiu por causa dele.
44 Badaá nɛbɛ́rɛ sɔɔlɛ́ɛ sɩ bakpa yɩ, amá, naárʊ tetekiná yɩ.
44 Alguns queriam prender Jesus, mas ninguém fez isso.
45 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa beegédiri wɛ nɛ́ waagábɩsɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba-jɔ́. Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbetíi-rɔ gɛ mɩ́dakágbá Yeésu ɩkɔná.»
45 Os guardas voltaram para o lugar onde estavam os chefes dos sacerdotes e os fariseus , e eles perguntaram: — Por que vocês não trouxeram aquele homem?
46 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ taŋmatɩ tá bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ.»
46 Eles responderam: — Nunca ninguém falou como ele!
47 Ngɛ Faríizi ńba wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ nɛ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, mííyéle bɛkɛ́dɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ?
47 Então os fariseus disseram aos guardas: — Será que vocês também foram enganados?
48 Mɩ́ɩ́ná Kʊ́bɔnáa-daá naárʊ yáá Faríizi ńba-daá naárʊ waava yɩ toovonúm?
48 Por acaso alguma autoridade ou algum fariseu creu nele?
49 Amá, zamɔ́ɔ kɩḿ kɩɩsɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́ gɛ, láálɩ́-dɩnáa gɛ bɛgɛ́ɛ!»
49 Essa gente que não conhece a Lei está amaldiçoada por Deus.
50 Nikodɛ́ɛmɩ, Faríizi ńba-daá naárʊ weení waazɩ́ŋ ɩkɔ́nɩ ɩna Yeésu wɩ́rɛ nɛ́ fʊnwɛ badaá ńna, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ:
50 Mas Nicodemos, que era um deles e que certa ocasião havia falado com Jesus, disse:
51 «Ɖɛ́dɛ́ɛ Mará waava ɖáa nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɖɩ́kʊ́ ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka ɖédewélesi yɩ ɖɩnɩ́ɩ ɖiyuú ɖɩtɩlɩ́ wentí waalá nɛ́?»
51 — De acordo com a nossa Lei não podemos condenar um homem sem ouvi-lo primeiro e descobrir o que ele fez.
52 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɛ́gɛ́ɛ Galilée ńnɩ́ gɛ? Caa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖáwá-daá, nyánnáa sɩsɩ kɛtɛngɛrɛ anɖébi naárʊ takalɩɩná ta Galilée.»
52 — Por acaso você também é da Galileia? — perguntaram eles. — Estude as Escrituras Sagradas e verá que da Galileia nunca surgiu nenhum profeta .
53 Ngɛ báa weení weegbé ɩdɛ́ɛ.
53 — ausente —
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar João 7, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.