Gálatas 4
Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs ARC
1 Ɩbɛ́ɛ, wenbí bɩgɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ: A ɖé tííbí-dʊ́ʊ kɛ́ɛ bú, ɩjɔwʊrɛ fɛ́yɩ́ ndɩ na yoḿ-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ, ngʊ́ ɩdɩɩná tííbí rɩ́ŋa.
1 Digo, pois, que, todo o tempo em que o herdeiro é menino, em nada difere do servo, ainda que seja senhor de tudo.
2 Ɩdɛ́ɛ ɖɔkɩráa na wenbá bɛ́nbɛɛŋ́ ɩgbɩná-rɔ nɛ́ banʊ́ʊ́zɩ-daá gɛ ɩwɛ, hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála alɩwáátɩ wenkí ɩjaa waazɩ́ɩ kɩ nɛ́.
2 Mas está debaixo de tutores e curadores até ao tempo determinado pelo pai.
3 Bɩlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, ɖoo ɖávʊnjɔɔ́ɔ nyazɩ bíya nɛ́, ɖávʊnwɛ ɖúúlínya-daá yíkowá ɩráa wénzée bánzʊʊ́ tɩ nɛ́ tɩnʊ́ʊ́zɩ-daá gɛ; ɖávʊ́ngɛ́ɛ yomáa gɛ.
3 Assim também nós, quando éramos meninos, estávamos reduzidos à servidão debaixo dos primeiros rudimentos do mundo;
4 Amá, sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩɩdála nɛ́, weegédíri Ibiyaalʊ́, alʊ́ ɩlʊ́rʊ yɩ, ɩbɩ́ɩ bɩka Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɛná yíko ɩrɔ.
4 mas, vindo a plenitude dos tempos, Deus enviou seu Filho, nascido de mulher, nascido sob a lei,
5 Wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩsɩ na ɩlɛ́ɛ wenbá bavʊnwɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará-dɛ́ɛ yíko-dɛɛzɩ́ nɛ́ na iyéle ɖáa ɖɩbɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya.
5 para remir os que estavam debaixo da lei, a fim de recebermos a adoção de filhos.
6 Ngɛ wenbí bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya nɛ́ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ Ibiyaalʊ́-dɛ́ɛ Kezeŋa ɖéwenbé-daá. Ngɛ Kezeŋa kɛḿ kénÿelíi kʊ ɖánÿaá Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Áába!» Bugutoluú sɩsɩ Baabá.
6 E, porque sois filhos, Deus enviou aos nossos corações o Espírito de seu Filho, que clama: Aba, Pai.
7 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ mídokúti mɩ́gɛ́ɛ yomáa ɖʊɖɔ, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya gɛ mɩ́gɛ́ɛ. Ngɛ ńŋɩnáa mɩ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénÿelíi mɩ́ɩ iɖi tííbí kɩgɛ́ɛ ibíya-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́.
7 Assim que já não és mais servo, mas filho; e, se és filho, és também herdeiro de Deus por Cristo.
8 Ɖoo mɩ́ɩ́fʊnzɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, kpɩná ndɩ‑ndɩ weená mɩ́ɩ́bɩ́sɩ́ná mɩ́dɩ́náa bɩka adɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá gɛ mɩ́vʊnwɛ.
8 Mas, quando não conhecíeis a Deus, servíeis aos que por natureza não são deuses.
9 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, yáá lɛlɛɛɖɔ́ Ɩsɔ́ɔ waadɩlɩ́ mɩ́ɩ nɛ́, we-rɔ gɛ míígúti mɩ́nbɩsɩ́ kɛdɛɛrɩ-gbɩná amʊ́ avɛ́yɩ́ fɩ́ya nɛ́ arɔɔzɩ́ sɩ ɩbáázɩ adɛ́ɛ yoḿti-daá sʊʊ́.
9 Mas agora, conhecendo a Deus ou, antes, sendo conhecidos de Deus, como tornais outra vez a esses rudimentos fracos e pobres, aos quais de novo quereis servir?
10 Mɩ́nɖʊ́ʊ laakáarɩ ɖabata jíńgáárɩ́wá na wɛ́-bíya, yáá irodunáa, yáá alɩwáátɩwá, yáá bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́rɩ-rɔ bɩ́njɛzɩ́ɩ na seríya.
10 Guardais dias, e meses, e tempos, e anos.
11 Mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ bɩ́kalá máálá tɩmɛ́rɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá faala.
11 Receio de vós que haja eu trabalhado em vão para convosco.
12 Krísto ńba mogoobíya, máábá mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ ɩ́la nyazɩ máálá nɛ́, káma, mɔ́ɔ́ máábɩ́sɩ́ná mádɩ gɛ nyazɩ mɩ́ɩ. Mɩ́dálá ma taalɩ́ báa nakɩ́rɩ sáátɩ wenkí mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́.
12 Irmãos, rogo-vos que sejais como eu, porque também eu sou como vós; nenhum mal me fizestes.
13 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́wɛ kʊdɔḿ-daá nɛ́ gɛ méévééri mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi kaɖaa-dɛ́ɛ.
13 E vós sabeis que primeiro vos anunciei o evangelho estando em fraqueza da carne.
14 Ngɛ na bɩrɩ́ŋa mɔ́dɔ́nʊʊ́ fɛ́yɩ́ bɛɛŋ́ nɛ́, mɩ́dálá ma ŋmayɩ́-ŋmayɩ́, ngʊ́ mídekízi ma; amá, mɩ́ɩ́mʊ́ ma gɛ nyazɩ malááyɩ́ka, yáá nyazɩ Yeésu Krísto tɩtɩŋa bɩlɛ́.
14 E não rejeitastes, nem desprezastes isso que era uma tentação na minha carne; antes, me recebestes como um anjo de Deus, como Jesus Cristo mesmo.
15 Wenbi‑niíni mɩ́vʊnwɛ bɩdaá nɛ́ bɩɩgbɔɔná lé. Máázɩ́ŋ mɩ́ɩ seríya sɩsɩ sáátɩ kɩḿ, a mɩraabɩ́ɩ́zɩ, mɩraalɩzɩ́ mɩ́ɩ́zá ɩkpɔ́ɔ ɩfa ma.
15 Qual é, logo, a vossa bem-aventurança? Porque vos dou testemunho de que, se possível fora, arrancaríeis os olhos, e mos daríeis.
16 Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ ní. Máábɩ́sɩ mɩ́báɖaa, káma, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́?
16 Fiz-me, acaso, vosso inimigo, dizendo a verdade?
17 Bɛɛ́ɛ, bɩdɛ́ɛ ɩráa bɛḿ baabá bónjotináa mɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, bádánjaaná mɩ́ɩ kazɔ́ɔ ńdɩ. Bɔzɔɔlɛ́ɛ gɛ batára mána mɩ́ɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá bɩka ɩbɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ ńba.
17 Eles têm zelo por vós, não como convém; mas querem excluir-vos, para que vós tenhais zelo por eles.
18 Toovonúm, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ sɩsɩ ɩrʊ́ icotiná ɩrɔwʊ́, amá, bɩ́la na lomaazɛ́ kazɔ́ɔ ńná-daá gɛ, bɩka bɩlɔɔná bɩlɛ́ báa ngbeére, bɩdɛkɛ́ɛ sáátɩ wenkí mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́ riké.
18 É bom ser zeloso, mas sempre do bem e não somente quando estou presente convosco.
19 Mébíya, máádábaazɩ yɛlɛ́m mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ ńŋɩnáa fuwá-dʊ́ʊ wɛ́nÿɛlɛ́m na lʊrʊ́ʊ nʊŋásɩ nɛ́. Bʊwɛ bɩ́nnʊŋásɩ ma bɩlɛ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩlɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ yaraɖá waabára Krísto-daá.
19 Meus filhinhos, por quem de novo sinto as dores de parto, até que Cristo seja formado em vós;
20 Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma nyazɩ májáŋ mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá na madɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na maŋmatɩná mɩ́ɩ nɛ́, káma, máátasɩ nŋɩ́nɩ́ sɩ mogúti malá mɩ́ɩ nɛ́.
20 eu bem quisera, agora, estar presente convosco e mudar a minha voz; porque estou perplexo a vosso respeito.
21 Tɔ́ɔ, ɩbá ifééri ma, mɩ́ɩ wenbá mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ifu Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́, a bɩlɛ́, mɩ́dánnɩɩ wentí Mará amʊ́ ándɔ́m nɛ́ gɛ?
21 Dizei-me vós, os que quereis estar debaixo da lei: não ouvis vós a lei?
22 Káma, wentí Mará amʊ́ aaŋmátɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ Ibrahím wooyuú bíya nɔɔ́lɛ gɛ: alʊ́ weení ɩgɛ́ɛ yoḿ bánÿaá yɩ sɩsɩ Agáarɩ nɛ́-dɛ́ɛ bú, na weení ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ bánÿaá yɩ sɩsɩ Saráa nɛ́, ɩdɛ́ɛ ńnɩ́.
22 Porque está escrito que Abraão teve dois filhos, um da escrava e outro da livre.
23 Yoḿ-dɛ́ɛ bú nɛ́, baalʊ́rʊ yɩ gɛ nyazɩ wenbí bánlʊrʊ́ʊ bú báa weení nɛ́. Amá, weení ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ nɛ́-dɛ́ɛ ńnɩ́-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ kadamáa na kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám Ibrahím nɛ́ gɛ.
23 Todavia, o que era da escrava nasceu segundo a carne, mas o que era da livre, por promessa,
24 Tɔ́m tɩḿ tɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa nabʊ́rʊ gɛ; bɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: aláa bɛḿ bɛgɛ́ɛ keɖiyísi nasɩ́lɛ-dɛ́ɛ ɩlɛɛzɩ́nɩ gɛ. Keɖiyísi sɩḿ sɩdaá nɛkɛ́rɛ-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ Agáarɩ, keɖiyá Ɩsɔ́ɔ na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ beeɖi kɛ Sinayíi bʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́. Kɛlɛ́ kánlʊrʊ́ʊ yomáa gɛ.
24 o que se entende por alegoria; porque estes são os dois concertos: um, do monte Sinai, gerando filhos para a servidão, que é Agar.
25 Agáarɩ nɛ́, Sinayíi bʊ́ʊ kʊwɛ Laarúbuwá-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ nbɩlɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́-dɛ́ɛ Yerusalɛ́ɛm kʊwɛ yoḿti-daá kɩ́na kibíya nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ nbɩlɛ́.
25 Ora, esta Agar é Sinai, um monte da Arábia, que corresponde à Jerusalém que agora existe, pois é escrava com seus filhos.
26 Amá, Yerusalɛ́ɛm ɩsɔ́ɔ́dáá ńgɩ nɛ́, kɩlɛ́ kɩvɛ́yɩ́ yoḿti-daá, kɩlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́gɔɔ.
26 Mas a Jerusalém que é de cima é livre, a qual é mãe de todos nós;
27 Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ:
27 porque está escrito: Alegra-te, estéril, que não dás à luz, esforça-te e clama, tu que não estás de parto; porque os filhos da solitária são mais do que os da que tem marido.
28 Ngʊ́ mɩ́ɩ Krísto ńba mogoobíya, mɩ́gɛ́ɛ bíya bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ kadamáa na kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám kɩ nɛ́ gɛ; ńŋɩnáa Ɩsaáka-dɛ́ɛ.
28 Mas nós, irmãos, somos filhos da promessa, como Isaque.
29 Amá, wenbí ńŋɩnáa bú baalʊ́rʊ yɩ nyazɩ wenbí bánlʊrʊ́ʊ ɩrʊ́ báa weení nɛ́, waazɩ́ŋ ɩfa bú baalʊrʊná yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́ fúkúḿsi nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bɩdaá gɛ ɖɔ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́.
29 Mas, como, então, aquele que era gerado segundo a carne perseguia o que o era segundo o Espírito, assim é também, agora.
30 Ngʊ́ sɩsɩ wé gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́. Kɩɩdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Ɖɔɔ alʊ́ yoḿ na ibú. Káma, yoḿ-dɛ́ɛ bú tɔmɔɔná iɖi tííbí ɩ́na alʊ́ weení ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ nɛ́ ibú.»
30 Mas que diz a Escritura? Lança fora a escrava e seu filho, porque, de modo algum, o filho da escrava herdará com o filho da livre.
31 Bɩlɛ́ nɛ́, mogoobíya Krísto ńba, ɖɛ́dɛkɛ́ɛ alʊ́ yoḿ-dɛ́ɛ bíya, amá, alʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ nɛ́ ibíya gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ.
31 De maneira que, irmãos, somos filhos não da escrava, mas da livre.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Gálatas 4, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.