Jó 24
Károli (KAROLI) vs ARIB
1 Miért is nem titkolja el a Mindenható az õ [büntetésének] idejét, és miért is nem látják meg az õt ismerõk az õ [ítéletének] napjait?!
1 Por que o Todo-Poderoso não designa tempos? e por que os que o conhecem não vêem os seus dias?
2 A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.
2 Há os que removem os limites; roubam os rebanhos, e os apascentam.
3 Az árvák szamarát elhajtják, [és] az özvegynek ökrét zálogba viszik.
3 Levam o jumento do órfão, tomam em penhor o boi da viúva.
4 Lelökik az útról a szegényeket, [és] a föld nyomorultjai együtt lappanganak.
4 Desviam do caminho os necessitados; e os oprimidos da terra juntos se escondem.
5 Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.
5 Eis que, como jumentos monteses no deserto, saem eles ao seu trabalho, procurando no ermo a presa que lhes sirva de sustento para seus filhos.
6 A mezõn a más vetését aratják, és a gonosznak szõlõjét szedik.
6 No campo segam o seu pasto, e vindimam a vinha do ímpio.
7 Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.
7 Passam a noite nus, sem roupa, não tendo coberta contra o frio.
8 A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.
8 Pelas chuvas das montanhas são molhados e, por falta de abrigo, abraçam-se com as rochas.
9 Elszakítják az emlõtõl az árvát, és a szegényen levõt zálogba viszik.
9 Há os que arrancam do peito o órfão, e tomam o penhor do pobre;
10 Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.
10 fazem que estes andem nus, sem roupa, e, embora famintos, carreguem os molhos.
11 Az õ kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.
11 Espremem o azeite dentro dos muros daqueles homens; pisam os seus lagares, e ainda têm sede.
12 A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törõdik e méltatlansággal.
12 Dentro das cidades gemem os moribundos, e a alma dos feridos clama; e contudo Deus não considera o seu clamor.
13 Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
13 Há os que se revoltam contra a luz; não conhecem os caminhos dela, e não permanecem nas suas veredas.
14 Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szûkölködõt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.
14 O homicida se levanta de madrugada, mata o pobre e o necessitado, e de noite torna-se ladrão.
15 A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.
15 Também os olhos do adúltero aguardam o crepúsculo, dizendo: Ninguém me verá; e disfarça o rosto.
16 Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.
16 Nas trevas minam as casas; de dia se conservam encerrados; não conhecem a luz.
17 Sõt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.
17 Pois para eles a profunda escuridão é a sua manhã; porque são amigos das trevas espessas.
18 Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szõlõkbe vivõ útra.
18 São levados ligeiramente sobre a face das águas; maldita é a sua porção sobre a terra; não tornam pelo caminho das vinhas.
19 Szárazság és hõség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, a kik vétkeznek.
19 A sequidão e o calor desfazem as, águas da neve; assim faz o Seol aos que pecaram.
20 Elfelejti õt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,
20 A madre se esquecerá dele; os vermes o comerão gostosamente; não será mais lembrado; e a iniqüidade se quebrará como árvore.
21 A ki megrontotta a meddõt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.
21 Ele despoja a estéril que não dá à luz, e não faz bem à viúva.
22 De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.
22 Todavia Deus prolonga a vida dos valentes com a sua força; levantam-se quando haviam desesperado da vida.
23 Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.
23 Se ele lhes dá descanso, estribam-se, nisso; e os seus olhos estão sobre os caminhos deles.
24 Magasra emelkednek, egy kevés idõ és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.
24 Eles se exaltam, mas logo desaparecem; são abatidos, colhidos como os demais, e cortados como as espigas do trigo.
25 Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?
25 Se não é assim, quem me desmentirá e desfará as minhas palavras?
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 24, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.