Jó 19
Károli (KAROLI) vs VC
1 Felele pedig Jób, és monda:
1 Jó respondeu então nestes termos:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
2 Até quando afligireis a minha alma e me atormentareis com vossos discursos?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erõsködtök ellenem?
3 Eis que já por dez vezes me ultrajastes, e não vos envergonhais de me insultar.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
4 Mesmo que eu tivesse verdadeiramente pecado, minha culpa só diria respeito a mim mesmo.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddõdni az én gyalázatom felett?
5 Se vos quiserdes levantar contra mim, e convencer-me de ignomínia,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az õ hálójával õ vett engem körül.
6 sabei que foi Deus quem me afligiu e me cercou com suas redes.
7 Ímé, kiáltozom az erõszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
7 Clamo contra a violência, e ninguém me responde; levanto minha voz, e não há quem me faça justiça.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
8 Fechou meu caminho para que eu não possa passar, e espalha trevas pelo meu caminho;
9 Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
9 despojou-me de minha glória, e tirou-me a coroa da cabeça.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
10 Demoliu-me por inteiro, e pereço, desenraizou minha esperança como uma árvore,
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
11 acendeu a sua cólera contra mim, tratou-me como um inimigo.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
12 Suas milícias se concentraram, construíram aterros para me assaltarem, acamparam em volta de minha tenda.
13 Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.
13 Meus irmãos foram para longe de mim, meus amigos de mim se afastaram.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.
14 Meus parentes e meus íntimos desapareceram, os hóspedes de minha casa esqueceram-se de mim.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.
15 Minhas servas olham-me como um estranho, sou um desconhecido para elas.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
16 Chamo meu escravo, ele não responde, preciso suplicar-lhe com a boca.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.
17 Minha mulher tem horror de meu hálito, sou pesado aos meus próprios filhos.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
18 Até as crianças caçoam de mim; quando me levanto, troçam de mim.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
19 Meus íntimos me abominam, aqueles que eu amava voltam-se contra mim.
20 Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
20 Meus ossos estão colados à minha pele, à minha carne, e fujo com a pele de meus dentes.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
21 Compadecei-vos de mim, compadecei-vos de mim, ao menos vós, que sois meus amigos, pois a mão de Deus me feriu.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
22 Por que me perseguis como Deus, e vos mostrais insaciáveis de minha carne?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
23 Oh!, se minhas palavras pudessem ser escritas, consignadas num livro,
24 Vasvesszõvel és ónnal örökre kõsziklába metszetnének!
24 gravadas por estilete de ferro em chumbo, esculpidas para sempre numa rocha!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
25 Eu o sei: meu vingador está vivo, e aparecerá, finalmente, sobre a terra.
26 És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
26 Por detrás de minha pele, que envolverá isso, na minha própria carne, verei Deus.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
27 Eu mesmo o contemplarei, meus olhos o verão, e não os olhos de outro; meus rins se consomem dentro de mim.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
28 Pois, se dizes: Por que o perseguimos, e como encontraremos nele uma razão para condená-lo?
29 Féljetek a fegyvertõl, mert a fegyver a bûnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
29 Temei o gume da espada, pois a cólera de Deus persegue os maus, e sabereis que há uma justiça.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.