Jó 19
Hungarian Version (HUN) vs NAA
1 Felele pedig Jób, és monda:
1 Então Jó respondeu:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
2 “Até quando vocês vão me atormentar e me esmagar com as suas palavras?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erõsködtök ellenem?
3 Já dez vezes vocês me insultaram e não se envergonham de me injuriar.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
4 Se eu tivesse realmente cometido algum erro, isso interessaria somente a mim.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddõdni az én gyalázatom felett?
5 Se vocês querem se engrandecer contra mim e usam a minha vergonha como argumento contra mim,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az õ hálójával õ vett engem körül.
6 então saibam que Deus foi injusto comigo e me cercou com a sua rede.”
7 Ímé, kiáltozom az erõszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
7 “Eis que clamo: ‘Violência!’, mas não sou ouvido; grito: ‘Socorro!’, porém não há justiça.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
8 Deus fechou o meu caminho, e não consigo passar; e nas minhas veredas pôs trevas.
9 Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
9 Despojou-me da minha honra e tirou a coroa da minha cabeça.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
10 Arruinou-me de todos os lados, e eu me vou; tirou-me a esperança, como se arranca uma árvore.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
11 Acendeu contra mim a sua ira e me trata como um dos seus adversários.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
12 Juntas vieram as suas tropas; prepararam contra mim o seu caminho e acamparam ao redor da minha tenda.”
13 Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.
13 “Deus levou os meus irmãos para longe de mim, e os que me conhecem, como estranhos, se afastaram de mim.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.
14 Os meus parentes me abandonaram, e os meus conhecidos se esqueceram de mim.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.
15 Os que se abrigam na minha casa e as minhas servas me consideram como um estranho; vim a ser um estrangeiro aos olhos deles.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
16 Chamo o meu servo, e ele não me responde; tenho de suplicar-lhe, eu mesmo.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.
17 O meu hálito é intolerável à minha mulher, e pelo mau cheiro sou repugnante aos meus irmãos.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
18 Até as crianças me desprezam, e, quando tento me levantar, zombam de mim.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
19 Todos os meus amigos íntimos me detestam, e até os que eu amava se voltaram contra mim.
20 Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
20 Os meus ossos se apegam à minha pele e à minha carne; escapei só com a pele dos meus dentes.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
21 Tenham pena de mim, meus amigos, tenham pena de mim, porque a mão de Deus me atingiu.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
22 Por que vocês me perseguem como Deus me persegue e não cessam de devorar a minha carne?”
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
23 “Quem dera fossem agora escritas as minhas palavras! Quem dera fossem gravadas em livro!
24 Vasvesszõvel és ónnal örökre kõsziklába metszetnének!
24 Que, com pena de ferro e com chumbo, para sempre fossem esculpidas na rocha!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
25 Porque eu sei que o meu Redentor vive e por fim se levantará sobre a terra.
26 És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
26 Depois, revestido este meu corpo da minha pele, em minha carne verei a Deus.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
27 Eu o verei por mim mesmo, os meus olhos o verão, e não outros; de saudade o meu coração desfalece dentro de mim.”
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
28 “Se vocês disserem: ‘Como o perseguiremos?’ E: ‘A causa deste mal se acha nele mesmo’,
29 Féljetek a fegyvertõl, mert a fegyver a bûnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
29 então tenham medo da espada, porque tais acusações merecem o seu furor, para que vocês saibam que há um juízo.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Jó 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.