Romanos 9
Tã-drı̣̃ Lẽlẽ Óꞌdí Óvârí Kâ (AVU) vs MNT
1 — ausente —
1 Ayu i Keriso wabinamaim tur anababatun ao, men abifufuwenamih. Anayabin dogorou naniyan atatatam Anun Kakafiyin ebibasit ayu abisa ao.
2 — ausente —
2 Ayu dogorou wanawanan yababan awan karatan, naatu baiyufarir isan abiwa’an men ekakaram.
3 — ausente —
3 Anayabin ayu au sabuw, biyau finimu turin naatu au rara anababatun, i wabihimaim mi’itube God tao rarafu. Naatu Keriso’one hita’afuru’umu atatit nabin,
4 — ausente —
4 saise Israel sabuw yawas hitab, God natunatunamih hitamatar: ana marakaw, ana obaibasit, ana obaiyunen tur hitab, kwafiren anababatun, naatu ana omatanen isah tirerereb.
5 — ausente —
5 Nati sabuw hai a’agir kwafe’en i Hebrew big ana kik owe’owen, imaim gin tanay boro tanan Keriso ana tufuw ana’an tanatit. God akisinamo sawar etei ana bonawiyenayan tanabora’ara’ah wanatowan wanatowan. Amen.
6 Tã õjílã dũû Yúdạ̃ yí kâ rĩzó rĩꞌá Yésũ rî gãlé dó ꞌdĩ, rí kô tã-drı̣̃ lẽlẽ Ôvârí kâ ꞌbãlé trá gólĩyî ạ́ꞌbı̣́yạ́ yí bê rî îzãlé vólé. Nĩ ndrê drẽ, rĩꞌá cé õjílã ũrûkậ Ĩsĩrãꞌélẽ kâ rî ꞌbá yî ĩꞌdî âꞌdó ꞌbá pạ̃tı̣́ı̣̃ õjílã Ôvârí kâ ró rî.
6 Baise God ana omatanen i men ta baifuwenamih, mar etei i yabih temamatar. Iti ao anayabin Israel sabuw etei hai tufuw ana’an i Israelane hitufuw, baise etei’imak boro men hinan Israel sabuw hinamataramih.
7 — ausente —
7 Na’atube Abraham ana rara’ane hitutufuw men etei Abraham natunatunamih. Bukamaim God iti na’atube eo hikirum inu’in kwaso’ob. “O natu Isaac ana rara’ane iti omatanen abit boro i hinab.”
8 — ausente —
8 Tur iti na’atube ana kubuna kwananowar, God natunatun i men Abraham ana rara’amaim hitutufuw akisih ebowabowamih. Baise sabuw iyab omatanenane hitutufuw God natunatun i nati sabuw.
9 Tã Ôvârí drí ꞌbãlé trá ꞌẽlé Ãbãrãyámã drí tı̣̃tı̣̃ Ĩsĩmélẽ kâ vósĩ rî ĩꞌdî nõ, “Ndrô ãlô vólé drı̣̃ ꞌásĩ rî, má âꞌdô âgõꞌá ánî õkó Sárã rî ꞌẽlé îcálé mvá tı̣̃lı̣́.” Gõꞌdá úlı̣́ rî ꞌdĩ ꞌbá yî âꞌdâ tã kĩ, Ôvârí gã Ãbãrãyámã rî mvá Ĩsĩmélẽ trá dó âꞌdólé ạ́ꞌbı̣́yạ́ ró õjílã íyíkâ rî ꞌbá yî drí.
9 Anayabin God Abraham iti na’atube eomatan, Veya ayai’iya’imaim boro ana matabir naatu Sarah boro nataub kek orot nayai.
10 ꞌDĩyímvá Rẽbékã kâ rî ꞌbá yî âꞌdâ kpá tã ãlôlâ ꞌdĩ ĩꞌdî ãmâ drí. Ãmâ ạ́ꞌbı̣́yạ́ Ĩsákã ĩꞌdî rĩꞌá ꞌdĩyímvá rı̣̃ Rẽbékã kâ lạ̃tı̣́ ró ꞌdĩ ꞌbá yî átá ꞌî.
10 Men nati akisin baise kwana’itin, Rebecca auman toub kek kikif ya, tamah ta’imon ata’agir Isaac.
11 Drẽ ãkpãkãꞌdã sı̣́sı̣́ útı̣́ lạ̃tı̣́ ꞌdĩ ꞌbá yî kôꞌdáwá gõꞌdá ꞌdĩî gólĩyî âꞌdó kpá kô drẽ îcálé tã tãndí ngãtá tã õnjí ꞌẽlé rî, Ôvârí âꞌdâ tã kĩ, yí ãâꞌdô cú drı̣́-ãcê bê õjílã yí drí lẽlé âꞌdólé íyíkâ ró rî njĩzó.
11 Anakubuna gewas kwananowar, kek kikif wanawanahimaim kek ta bai ana kok abisa yayakitifuw isan, naatu Rebecca iu, “Kek ain boro tain isan nabow.” Kek i men hitufuw,
12 Ĩtí rî, âꞌdó kô rĩꞌá tã gólĩyî ángô rî ꞌbá yí kâ ĩꞌdî õjílã rî ꞌdĩ drí ꞌẽlé rî, ngãtá gõꞌdá kpá tã kĩꞌá nĩ rî, õjílã rî ꞌdĩ átá lâ íyíkâ ãꞌdî ĩꞌdî yã rî. Nĩ ndrê drẽ, Ôvârí âtâ tã trá Rẽbékã drí lạ̃tı̣́ gólâ drí ꞌẽꞌá tı̣̃lâ ꞌdĩ ꞌbá yî tãsĩ kĩ, “Lạ̃tı̣́ gólâ tı̣̃lı̣́ sı̣́sı̣́ rî âꞌdô rĩꞌá lạ̃tı̣́ ãzâ gólâ tı̣̃lı̣́ yí vó rî zẽlé rû ı̣̂ꞌbũlı̣́ drílâ.”
12 naatu men sawar ta gewasin o kakafin hisinafumih, baise i ana yayakitifuwen tafanamaim bat ta rubin. Men i hai bowabowamaim ta rubinimih, en.
13 Tã ậngũ ꞌbá Ôvârí kâ ãzâ âtâ tã kpá kĩ nĩ rî, “Má lẽ Yãkóbã yî trá rõô ózõwá lâ yí bê, gõꞌdá má gã Ẽsáwõ yî dó ózõwá lâ yí bê âꞌdólé õjílã ámákâ rî ꞌbá yî ró.”
13 Bukamaim hikirum inu’in kwaso’ob, “Jacob i ayu abiyabuw, baise Esau i ayu abifa’ifai.”
14 Õjílã ãzâ ãnî lãfálé sĩ âꞌdô îcáꞌá tã îjílí kĩ, “Ôvârí ãâꞌdô õjílã ũrûkậ ꞌbá yî gãꞌá dó gbõ cú ĩtí rĩrĩ gólĩyíkâ rî ndrẽ ãkó yã? Ĩtí rî, gólâ rí ꞌdĩ kô tã mbı̣̂ rî ꞌẽlé.” Gõꞌdá má âꞌdô tã ꞌdî drı̣̃ lâ lôgõꞌá kĩ, “Ôvârí rî trá kárá tã mbı̣̂ ꞌẽlé. Tí Ôvârí âfẽ lâŋõ nô trá õjílã drí ndrĩ tã õnjí tẽtẽ ꞌbá ró.”
14 God isan boro mi’itube tanao? I bowabow kakafin orot? Aiyabin anababatun!
15 Gõꞌdá Ôvârí rĩꞌá cú mbârâkã bê õjílã yí drí lẽlé rî ꞌbá yî njĩzó gbõ ĩtí lâ ꞌdĩ kâtí. Nĩ ı̣̂sũ drẽ tã gólâ Ôvârí drí âtálé Músạ̃ drí kĩꞌá nĩ rî,
15 Anayabin Moses isan eo, “Ayu orot babin yait ta anarurubin i boro anakabibir.”
16 Ôvârí njĩ õjílã nĩ âꞌdólé õjílã íyíkâ ró. Âꞌdó kô kĩꞌá nĩ rî, rĩꞌá õjílã rî ꞌdĩ ꞌbá yî ĩꞌdî gólĩyî tã lẽ ꞌbá nĩ âꞌdólé õjílã Ôvârí kâ ró rî. Âꞌdó kpá kô kĩ, tãlâ õjílã rî ꞌdĩ ꞌbá yî ꞌê ĩyî tã Ôvârí kâ trá rî drí sĩ. Gõꞌdá Ôvârí njĩ õjílã ũrûkậ ꞌbá yî gbõ ĩtí âꞌdólé õjílã íyíkâ ró, tãlâ yí pâ ró gólĩyî lâŋõ tã õnjí gólĩyíkâ rî ꞌbá yí kâ ꞌásĩ pı̣̃pı̣̂sı̣́lı̣́ tãndĩ íyíkâ sĩ.
16 Isan imih sawar etei i men it sabuw takokok o tabowabowamaim emamatar, baise sabuw iyab God ana kokomaim ekakabibirih.
17 Ôvârí âtâ tã kúmú ạ́ngı̣́ Mạ́sı̣̃rı̣̃ kâ drí Músạ̃ sı̣́lı̣́ kĩ nĩ rî, “Má ꞌbã nî trá âꞌdólé drı̣́-ãcê bê kúmú ạ́ngı̣́ Mạ́sı̣̃rı̣̃ kâ ró, ãꞌdô ró bê mbârâkã ámákâ âꞌdázó õjílã drí, õzõ má õꞌê tã trá ní rú õnjí ró tãlâ drı̣̃ âmbâ-âmbâ áníkâ tãsĩ rî. Gõꞌdá tãlâ tã gólĩyî má drí ꞌẽlé ní drí rî ꞌbá yî tãsĩ rî, ámâ rú âꞌdô lı̣̂kúꞌá lı̣̂kû ãngó drı̣̃ı̣̂ ndrĩ.”
17 Anayabin Buk Atamaninamaim hikirum inu’in, Moses Egypt hai aiwob orot isan eo, “Anayabin iti isan ayu abora’ahi efan yatetoro’ot ayara’ahi. Saise ayu au fair wanawanamaim anayai nabow naatu ayu wabu nara’at tafaram tutufin etei hinanowar.”
18 Úlı̣́ rî nõ ꞌbá yî âꞌdâ tã kĩ, Ôvârí cú rĩꞌá mbârâkã bê tã gólĩyî yí drí lẽlé ꞌẽlé õjílã ãngó nõ ꞌá rî drí rî ꞌẽzó. Ĩtí rî, pı̣̃pı̣̂sı̣́lı̣́ tãndĩ gólâkâ sĩ rî, gólâ rĩꞌá drı̣̃-bạ́lạ́yı̣̂ ró õjílã gólâ drí lẽlé pãlé rî ꞌbá yî pãzó. Gõꞌdá gólâ rî kpá õjílã gólĩyî yí drí lẽlé drı̣̃ lâ yî drí âmbálé rî ꞌbá yî drı̣̃ lâ yî ꞌbãlé âmbálé âmbâ, âꞌdô tã gólâ drí lẽlé rî vó ró.
18 Isan imih, God ebiyasisir sabuw iyab baibais tekokok boro nibaisih, baise sabuw iyab dogoroh efofokar boro niwa’an hinafokar.
19 Õjílã ãzâ ãnî lãfálé sĩ âꞌdô îcáꞌá tã îjílí kĩ, “Âꞌdô bê trá ĩtí rî, gõꞌdá Ôvârí rî zãâ rĩlí tã kĩlí ãmâ rú ãꞌdô tãsĩ yã? Ĩtí rî, gólâ rí ꞌdĩ kô tã mbı̣̂mbı̣̂ rî ꞌẽlé ĩꞌdî. Ãꞌdî âꞌdô îcáꞌá nĩ tã gólâkâ lẽlé ꞌẽlé rî îkílí yã?”
19 Kwa orot ta ayu isau boro iti na’atube inao, “Aisimamih God aki ebi’ubari? Yait boro ana kok nakwahir?”
20 Ĩtí rî, má âꞌdô tã ꞌdî drı̣̃ lâ lôgõꞌá kĩ, “Ãnî rĩꞌá gbõ cé õjílã mvá ꞌî rî, gõꞌdá nĩ ı̣̂sũ tã kĩ, nĩ ãâꞌdô îcáꞌá tã-drı̣̃ lôgõlé ãꞌdô ró bê kĩ, tã Ôvârí kâ ãâꞌdô rĩꞌá ányâ ró rî ángô tí yã? Drẽ ĩtí rî, límvó îcâ fí trá tã îjílí rũ ꞌbá lâ tı̣́ kĩ nĩ rî, ‘Ní rû mâ nõtí nõ ãꞌdô tãsĩ yã?’ ”
20 O i yait, orot maiyow aisim God awan kuyayafutifut? Noukwat men karam boro ana bu’urayan isan nao, ‘Aisim iti na’atube ibu’uru?’
21 Drẽ ĩtí rî, límvó rũ ꞌbá cú rĩꞌá tã mbı̣̂ bê ngá yí drí lẽlé ꞌẽlé lõdrí sĩ rî ꞌẽzó. Gólâ âꞌdô îcáꞌá cú ngá gólĩyî sũ ꞌbá sũsũ ró rî ꞌbá yî rũlı̣́ gõꞌdá ngá gólĩyî sũ ꞌbá kô îgígírãlé kô âꞌdó ꞌbá cé lôsĩ ꞌẽzó ĩꞌdî sĩ lâ ĩyî rî rũlı̣́ ꞌdó lõdrí kũlũtũtũ ãlô ꞌdĩ ꞌásĩ. Tã rî nõ âꞌdâ tã kĩ, Ôvârí îcâ trá tã gólĩyî yí drí lẽlé ꞌẽlé õjílã yí drí ꞌbãlé nĩ rî ꞌbá yî tãsĩ rî ꞌẽlé.
21 Orot noukwat bu’irayan i akisin ana kokomaim me ta’imonamaim noukwat boro rou’ab nabu’ir, ta hiyuw ana noukwat, ta veya maiyow baitab isan ana noukwat.
22 Ĩtí rî, Ôvârí trá rĩꞌá njãâ ạ̃wạ̃ ró õjílã bê tãlâ tã õnjí gólĩyíkâ rî ꞌbá yî tãsĩ. Gólâ cú rĩꞌá mbârâkã bê lâŋõ fẽzó õjílã gólâ tã õnjí ꞌẽ ꞌbá rî drí. Gõꞌdá kpálé bê ĩtí rî, Ôvârí rî trá rĩꞌá kậyı̣̂ mbı̣̂ gólâ lâŋõ íyíkâ drí âꞌdézó tã õnjí ꞌbá yî drı̣̃ı̣̂ rî tẽꞌá ĩꞌdî. Gólâ ꞌê ĩtí, tãlâ gólâ rî pı̣̃pı̣̂sı̣́lı̣́ rĩꞌá ạ̃ꞌdı̣́ ró gólĩyî tãsĩ, õzõ kpálé óõꞌbã õjílã rî ꞌdĩ ꞌbá yî lâŋõ fẽzó gólĩyî drí rî.
22 God ana yaso’ar i kok kwanekwan boro sabuw ti’obaiyih. Iyab hisisinaf kakaf isan tagurusih, saise ana fair imaim hita’itin, baise nati efanin i yatenub wainab bairi hima.
23 Ôvârí fẽé lâŋõ gólĩyî drí ꞌwãâ kô, ãꞌdô ró bê kĩ, õjílã gólĩyî yí drí lẽlé pãlé rî ꞌbá yî ĩîcâ ró ĩyî bê ãmbã íyíkâ nı̣̃lı̣́, nĩngá sĩ yí âyê ró bê tã õnjí gólĩyíkâ, tãlâ gólĩyî ĩîcâ ró bê âꞌdólé Yésũ kâtí rĩlí Ôvârí bê ꞌbũû ꞌálâ.
23 Iti na’atube sinaf, saise i ana marakaw bonamanamarin ti’obaiyit tata’itin naatu ana sabuw iyab kabibirih bairi ana marakaw faram isan rurubinih auman tataso’ob.
24 Gólâ njĩ ãmâ õjílã gólâ drí lẽlé pãlé õjílã íyíkâ ró rî ꞌbá yî ꞌbạ̃súrú Yúdạ̃ yí kâ gõꞌdá kpá ãzâ ꞌbá yí kâ rî ꞌbá yí bê rî ꞌásĩ. Ôvârí jâ rû õjílã yí drí gãlé trá dó sı̣́sı̣́ rî ꞌbá yî njĩlí.
24 Anayabin it sabuw i God ea’afit, men Jew sabuw akisih, baise Ufun Sabuw auman ea’afih.
25 Tã ꞌdî rĩꞌá õzõ tã ậngũ ꞌbá Õséyã drí úlı̣́ âtázó trá ạ̃kû ró nã kâtí kĩ,
25 God ana tur iti na’atube eo Hosea ana Bukamaim kirum.
26 “Sı̣́sı̣́ õjílã ãlôlâ ꞌdĩ ꞌbá yî Ôvârí zı̣̂ trá kĩ, ‘Ãnî âꞌdó kô rĩꞌá õjílã ámákâ ĩꞌdî.’
26 — ausente —
27 Gõꞌdá tã ậngũ ꞌbá Ĩsáyã âtâ úlı̣́ kpá kĩ,
27 Isaiah Israel sabuw isah tur rererebamaim eo, “Kwa Israel sabuw i tor ana dones na’atube, God boro matan ta’amo niyawasih.
28 Nĩ ndrê drẽ, Ôvârí âꞌdô pạ̃tı̣́ı̣̃ lâŋõ fẽꞌá õjílã ndrĩ gólĩyî tã gólâkâ gã ꞌbá dó rî ꞌbá yî drí ꞌwãâ, ãꞌdô ró bê yí drí gólĩyî ûfúzó.”
28 Anayabin, Regah i saise’ewat esisinaf sabuw tafaramamaim tema’am etei boro marta’imon baimakiy nitih nasawar.”
29 Ĩsáyã âtâ tã kpá ãmâ tã õnjí ꞌbá ró rî ꞌbá yî tãsĩ kĩ,
29 Marasika iti tur Isaiah eo, “Regah Fairin men agir hai durun ta ebihamiy i, it boro tatan bar merar Sodom naatu Gomorah hairi bi’afiyih na’atube ti’afiyit.”
30 Ngbãângbânõ rî, nĩ ârî úlı̣́ ámákâ nõ ꞌbá yî, õzõ kpálé õjílã gólĩyî Yúdạ̃ yî ró kô rî ꞌbá yî õrî kô lạ́tı̣̂ mbı̣̂ Ôvârí drí gólĩyî ndrẽzó õjílã mbı̣̂mbı̣̂ íyíkâ ró rî ꞌbá yî lôndãlé rî, ũrûkậ ꞌbá yî ûsû lạ́tı̣̂ ꞌdĩ trá, tãlâ gólĩyî lẽ tã trá Yésũ ꞌá. Ĩtí rî, Ôvârí ndrê gólĩyî trá tã mbı̣̂ ꞌbá ró tã lẽlẽ gólĩyíkâ tãsĩ.
30 Tur yomanin boro iti na’atube tanao, Ufun Sabuw i men ofafar hinuwih hibai imaim God hai ef mutufurin rouw eorerebamih, baise abisa Keriso isah sisinaf hitumatum imih God hai ef mutufurin rouw eorereb.”
31 Gõꞌdá õzõ kpálé õjílã Yúdạ̃ yí kâ õcê rû ĩyî kpı̣̃ı̣̂ âꞌdózó tã mbı̣̂ ꞌbá ró ĩyî Ôvârí lı̣̃fı̣́ tã ꞌbãꞌbã gólâkâ rî ꞌbá yî ı̣̂njı̣̃-ı̣̂njı̣̃ lâ yî sĩ rî, gólĩyî îcá kô tã ꞌbãꞌbã rî ꞌdĩ ꞌbá yî ı̣̂njı̣̃lı̣́ ndrĩ. Tãlâ tã ꞌdî tãsĩ rî, gólĩyî âꞌdó kô mbı̣̂ Ôvârí lı̣̃fı̣́.
31 Baise Israel sabuw ofafar hinuwih hinotanot hai ef i mutufor hirouw hio, baise en, anayabin i ofafar eo’omaim hisisinaf.
32 Âꞌdô trá ĩtí, tãlâ gólĩyî lẽé tã kô Ôvârí gólâ îcá ꞌbá gólĩyî ꞌbãlé mbı̣̂mbı̣̂ ró rî ꞌá. Gólĩyî rî ĩyîngá gbõ rĩꞌá rû cẽlé tã tã ꞌbãꞌbã gólâkâ ꞌdĩ ꞌbá yí kâ bê âꞌdózó õjílã mbı̣̂ ró Ôvârí lı̣̃fı̣́, tãlâ tã gólĩyíkâ ꞌẽlé trá rî ꞌbá yî tãsĩ. Gõꞌdá Yésũ drã bê trá rî, tã rî ꞌdĩ ꞌbã gólĩyî gõꞌdá gãlé dó tã lẽlé Yésũ ꞌá ꞌdíyî pã ꞌbá ró. Õdrã Yésũ kâ âꞌdô trá gólĩyî drí õzõ kúnı̣́ gólâ drílĩyî rĩzó pá sı̣̃lı̣́ rú lâ ĩyî rĩzó lôꞌdélé vũdrı̣́ rî kâtí, tãlâ gólĩyî nı̣̃ı̣́ tã ífí lâ kô.
32 Ana’an aisim? Ana’an i men baitumatumamaim hibat, baise abisa i hisisinafumaim hibat. Imih a rousukusukunen ana kabayamaim ah rusukun hire.
33 Gõꞌdá ĩtí rî, gólĩyî gã dó Yésũ rî nı̣̃lı̣́ ꞌdíyî pã ꞌbá ró, té õzõ tã ậngũ ꞌbá Ĩsáyã drí ậngũlı̣́ trá rî kâtí kĩ,
33 Bukamaim hikikirum na’atube,
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Romanos 9, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.