Mateus 19
Ŋwɛ menomenyɛɛ́ mekɛ́ (ANVNT) vs NAA
1 Jisɔs anerege manjɔɔ́ depɔ ɛtire na deko, alyaá gebagé mewaá Galilií afɛ́ né gebagé mewaá Judiya achyaá ɛbɛɛ́ Jodan.
1 Quando Jesus acabou de proferir estas palavras, deixou a Galileia e foi para o território da Judeia, além do Jordão.
2 Gejamege bɔɔ́ gekwɔle ji. Apyɛ abi ámeé átoó.
2 Grandes multidões o seguiram, e ele as curou ali.
3 Ndɛre ji alú ɛwú, bɔɔ́ Farasi fɔ áfɛ́ ɛta wuú mammua ji áké, “Nnó ɛbɛ́ ɛsé ɛkamé nnó mende awá neba ne mendée wuú né yɛ́nde ɛkɛ́ mechɔɔ́?”
3 Alguns fariseus se aproximaram de Jesus e, testando-o, perguntaram: — É lícito ao homem repudiar a sua mulher por qualquer motivo?
4 Ágíge mbɔ, Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛlu wáwálé nnó ɛnyú dekú mɛ́ né mmu Ɛsɔwɔ nnó, tɛ́ ula ulɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ muú ákwyɛɛ́ nyá bɔɔ́, akwyɛɛ́ ɛbwɔ́, mende ne mendée.”
4 Jesus respondeu:
5 “Getú ɛyigé na mende alyage nyɛ mmá wuú ne ntɛ wuú afɛ́ acho mmyɛ ne mendée wuú ɛbwɔ́ ápea ákwé muú ama.
5 e que disse: “Por isso o homem deixará o seu pai e a sua mãe e se unirá à sua mulher, tornando-se os dois uma só carne”?
6 Ɛbwɔ́ ápɔ́ sé bɔɔ́ ápeá nana, ála muú ama. Ndɛre ɛlúmbɔ bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áchomé chónchó né neba ɛ́kágé muú akya nnó atyáa.”
6 De modo que já não são mais dois, porém uma só carne. Portanto, que ninguém separe o que Deus ajuntou.
7 Bɔɔ́ Farasi abimbɔ ágií ji áké, “Ulannó ne ɛbɛ Mosis ɛjɔɔ́ ɛké mende akáge chyɛɛ́ mendée wuú mekpo ŋwɛ manlɛre nnó awá neba ne akage lyaá ji?”
7 Os fariseus perguntaram: — Então por que Moisés ordenou dar uma carta de divórcio e repudiar a mulher?
8 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Mosis akame nnó ɛnyú déwá neba ne andée nyú gétúgé mekpo meto nyú. Yɛ́mbɔ, ɛbɔ ɛpɔ́fɔ́ mbɔ gébégé Ɛsɔwɔ abɔɔ́ mbɛ akwyɛɛ́ mende ne mendée.
8 Jesus respondeu:
9 “Ne ngárege ɛnyú nnó, yɛndé mende ayi awáne neba ne mendée wuú, mbɔgé mendée yimbɔ álá kwe ulɔ wɔ́ ne ajyɛge ba mendée ayichá akwé mbɔ lé ulɔ.”
9 Eu, porém, lhes digo: quem repudiar a sua mulher, não sendo por causa de relações sexuais ilícitas, e casar com outra comete adultério.
10 Baá utɔɔ́ Jisɔs ájɔɔ́ ne ji áké, “Ɛbɛge nnó wyɛ mechɔ́ ulɔɔ́ ɛwuɛwu ne muú akágé wa neba ne mendée wuú, ɛlu chaŋéné nnó mende ábagé yɛ mendée cháchá.”
10 Os discípulos de Jesus disseram: — Se essa é a situação do homem em relação à sua mulher, não convém casar.
11 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Bɔɔ́ ako fɔ́ wɔ́ ákamégé manjwɔle ayi álá ábá neba wɔ́. Ɛkose bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛshyɛ ne ákáge jwɔle.
11 Jesus, porém, lhes respondeu:
12 Kágé nnó ábyɛ́ ande abifɔ mpɛ́, abifɔ ɛlé ákwaá ne ápyɛɛ́ ɛbwɔ́ álu mbɔ. Bɔɔ́ abifɔ ájwɔle wyɛmbɔ ɛké mpɛ́ gétúgé utɔɔ́ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Bɔɔ́ abi ákamégé manjwɔlé ayi ála abá neba wɔ́ ájwɔlé.”
12 Porque há eunucos de nascença; há outros a quem os homens fizeram tais; e há outros que se fizeram eunucos, por causa do Reino dos Céus. Quem é apto para aceitar isto, que aceite.
13 Bɔɔ́ fɔ áchwɔ́ ne baá bwɔ́ ɛta Jisɔs nnó anɛ́ré ɛbwɔ́ amu makpo anɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ajé ɛbwɔ́. Baá utɔɔ́ bií ányá bɔɔ́ bimbɔ.
13 Então trouxeram algumas crianças a Jesus para que ele lhes impusesse as mãos e orasse, mas os discípulos os repreendiam.
14 Yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Lyáge ambánékɔ́ áchwɔ́ ɛta wa, ɛkagé dégbɛ́ ɛbwɔ́ néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé bɔɔ́ abi álu ndɛre baá bina.”
14 Jesus, porém, disse:
15 Ajɔ́gé mbɔ, anɛre ammu né mekpo yɛ́ndé maá ajé ɛbwɔ́, anerege alyaá yɛ́ melu ɛwémbɔ afɛ́.
15 E, tendo-lhes imposto as mãos, retirou-se dali.
16 Bií uma mende fɔ afɛ́ mbaá Jisɔs. Ágií ji áké, “Ménlɛré mbɔgé nkɛ́lege geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́, nde galɔ́gálɔ́ ayi mbɔɔ́ mampyɛ?”
16 E eis que alguém, aproximando-se de Jesus, lhe perguntou: — Mestre, que farei de bom para alcançar a vida eterna?
17 Agíge mbɔ, Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ulannó wɔ ɔgíge me genó ɛyi gelɔ́me, Ɛsɔwɔ mbií ne alú muú ayi alɔ́me. Mbɔgé ɔkɛ́lege mambɔ geŋwá, nógé yɛ́ mabɛ Ɛsɔwɔ.”
17 Jesus respondeu:
18 Ne mende yimbɔ agií Jisɔs aké, “Mabɛ ayi nde?” Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ɔwáge muú, ɔkwége ulɔ, ɔjogé ɛjo, ɔtɛ́negé ntɛ́sɛ́ gebyɔ́.
18 E ele lhe perguntou: — Quais? Jesus respondeu:
19 Nógé ntɛ wyɛɛ́ ne mmá wyɛɛ́ ne gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́.”
19 honre o seu pai e a sua mãe e ame o seu próximo como você ama a si mesmo.”
20 Ne mende yimbɔ ashuú Jisɔs meko aké, “Nlɔ mambélé mabɛ́ yina mako, ndegecha gelaá?”
20 O jovem disse: — Tudo isso tenho observado. O que me falta ainda?
21 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Mbɔge ɔkelege mambɛ chó, gɛ́ genó ɛyi gélaá, chó kpoó yɛ́ndégenó ɛyigé ɔwyaá, ɔchyɛɛ́ ŋka yimbɔ mbá ubya bɔɔ́, ne ɔbɛɛ́ nyɛ ne gefwa né mfaánebuú. Ɔpyɛgé mbɔ, ɔchwɔ́ ɔkwɔlé me ndɛre maá utɔɔ́ wa.”
21 Jesus respondeu:
22 Mende yina awugé ndɛre Jisɔs ajɔɔ́, alyaá afɛ́ meshwɛmeshwɛ ne mesómé néndé ji awyaá gefwa dɔɔ́.
22 Mas o jovem, ouvindo esta palavra, retirou-se triste, porque era dono de muitas propriedades.
23 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Ngárege ɛnyú wáwálé nnó ɛjwerége ne muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ.”
23 Então Jesus disse aos seus discípulos:
24 Mmage gare ɛnyú nnó ɛlú wáwá nnó mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé ne nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege.
24 E ainda lhes digo que é mais fácil um camelo passar pelo fundo de uma agulha do que um rico entrar no Reino de Deus.
25 Baá utɔɔ́ bií áwúgé mbɔ matyɛ mawa ɛbwɔ́ meno ne agige atɛ aké, “Ne ndé muú yi abɔ nyɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?”
25 Ouvindo isto, os discípulos ficaram muito admirados e perguntaram: — Sendo assim, quem pode ser salvo?
26 Jisɔs apɛ ɛbwɔ́ domeé ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ákwaá ákágé pyɛ fɔ́ ufɔɔ́ unó bina, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ akage pyɛ unó uko.”
26 Jesus, olhando para eles, disse:
27 Pita ashuú yɛ ji meko aké, “Gɛ́ ɛsé delyaá unó sé uko dékwɔlege wɔ. Ndé nsá ayi ɛsé débɔɔ́ nyɛ?”
27 Então Pedro, tomando a palavra, disse: — Eis que nós deixamos tudo e seguimos o senhor; que será, pois, de nós?
28 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, ɛnyú abi dékwɔle me dejwɔlege nyɛ́ ntó ndɛre afwa mampáné depɔ né matoó áfyáneápeá ayi bɔɔ́ Isrɛli gébégé Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlégé né geluɔ mamgbare gefwa jií né mme mekɛ.
28 Jesus lhes respondeu:
29 Ne yɛ́mbɔ muú ayi alyaá upú, áŋmɛ́, ntɛ ne mmá, yɛ́ baá yɛ́ lé makɔɔ́ gétúgé alu menkwɔlé wa, abɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ ne gejamégé unó bi upwɔ amu. Ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́.
29 E todo aquele que tiver deixado casas, irmãos, irmãs, pai, mãe, filhos ou campos, por causa do meu nome, receberá muitas vezes mais e herdará a vida eterna.
30 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ abi álú mbɔ mbɛ nana, meso gébé álaá nyɛ meso ne gejamé abi álu mbɔ meso nana ábɛɛ́ nyɛ mbɛ.”
30 Porém muitos primeiros serão últimos; e os últimos serão primeiros.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.