Gálatas 3
Ŋwɛ menomenyɛɛ́ mekɛ́ (ANVNT) vs VC
1 Ɛ ɛ́ ɛnyú ukekene bɔɔ́ Galasiya, ndé nefoó nenyɛɛ́ ɛnyú matɔɔ́? Ɛnyú abi ápyɛ dékaá chaŋéné nnó áwɔ Jisɔs Kras né gekwa agbo gétúgé nyú!
1 Ó insensatos gálatas! Quem vos fascinou a vós, ante cujos olhos foi apresentada a imagem de Jesus Cristo crucificado?
2 Gɔgé me ngií ɛnyú genó gema. Ɛsɔwɔ apyɛ nya Mendoó Ukpea ɛchwɔ ɛnyú mmyɛ gétúgé débelege mabɛ waá gétúgé déwuú abya melɔ́mélɔ́ défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras?
2 Apenas isto quero saber de vós: recebestes o Espírito pelas práticas da lei ou pela aceitação da fé?
3 Ɛnyú dékenege nnó? Delɔ geŋwáge nyú né utó Mendoó Ukpea, nnó dékɛlege manere geji né utó bi akwaá?
3 Sois assim tão levianos? Depois de terdes começado pelo Espírito, quereis agora acabar pela carne?
4 Ɛnyú dégɛ gejamégé ɛfwyale gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, nnó dégɛ ɛfwyale detu? Ɛpɔ́fɔ́ detu!
4 Ter feito tais experiências em vão! Se é que foi em vão!
5 Gɔgé me mma ngií ɛnyú genó ɛyigé fɔ́. Nnó Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛnyú Mendoó Ukpea, ápyɛ ufelekpa né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú, ɛlé gétúgé débelege mabɛ Mosis waá gétúgé déwuú abya melɔ́mélɔ́ défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras?
5 Aquele que vos dá o Espírito e realiza milagres entre vós, acaso o faz pela prática da lei, ou pela aceitação da fé?
6 Dépɛ muú ndɛre Abraham. Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ji áfyɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétú ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ asɛ nnó ji alú cho né mbɛ ushu wuú.”
6 Foi este o caso de Abraão: ele creu em Deus e isto lhe foi levado em conta de justiça {Gn 15,6}.
7 Ɛwéna ɛlɛrege ɛsé nnó ɛlé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne alu upyáne Abraham wáwálé.
7 Sabei, pois: só os que têm fé é que são filhos de Abraão.
8 Muú akage kuú né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agɛ nnó abɔ agaré mɛ nya nnó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus atɛne cho né mbɛ ushu wuú ndɛre áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Dékaá mechɔ ɛwéna tɛ gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ agare abya melɔ́mélɔ́ Abraham nnó, “Gétú jyɛ matoó bɔɔ́ mme meko agɛne nyɛ galɔ́gálɔ́ wa.”
8 Prevendo a Escritura que Deus justificaria os povos pagãos pela fé, anunciou esta boa nova a Abraão: Em ti todos os povos serão abençoados {Gn 18,18}.
9 Gɛgé yɛ nnó, bɔɔ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ágɛne nyɛ galɔ́gálɔ́ ndɛre Abraham afyɛɛ́ metɔɔ́ agɛne.
9 De modo que os homens de fé são abençoados com a bênção de Abraão, homem de fé.
10 Né mbaá bɔɔ́ abi áfere nnó ɛbwɔ́ ábelegé mabɛ Mosis ne abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, utoŋkwa úlú ne ɛbwɔ́ wyɛ ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ndémuú ayi álá bélégé yɛ́ndé ɛbɛ ɛwé asame né mmu ŋwɛ mabɛ utoŋkwa ubɛɛ́ ne ji!”
10 Todos os que se apóiam nas práticas legais estão sob um regime de maldição. Pois está escrito: Maldito aquele que não cumpre todas as prescrições do livro da lei {Dt 27,26}.
11 Gɛge yɛ́ ntó ndɛre ɛlú mme gbɔŋɔnɔ nnó “Muú abɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé abelege mabɛ Mosis. Néndé ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó muú ayi Ɛsɔwɔ apyɛɛ ji abɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú, gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji abɔɔ́ geŋwá.”
11 Que ninguém é justificado pela lei perante Deus é evidente, porque o justo viverá pela fé {Hab 2,4}.
12 Muú aké abelege mabɛ, ɛpɔ́fɔ́ nnó áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Ɛkágé bɛ ɛlé ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú aké apyɛɛ́ yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́, abɔɔ́ geŋwá gétúgé ábélege mabɛ aji ako.”
12 Ora, a lei não provém da fé e sim {do cumprimento}: quem observar estes preceitos viverá por eles {Lv 18,5}.
13 Ndɛre ɛlúmbɔ utoŋkwa úlú ne ɛsé ako néndé débele fɔ́ mabɛ Mosis mako wɔ́. Yɛ́mbɔ ɛlé Kras ne áwené gemɛ́ge ɛsé né utoŋkwa bina. Ji akpa utoŋkwa bina né mmyɛ jií agɛ ɛfwyale gétúgé ɛsé. Ɛpyɛ wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Utɔŋkwa úlú ne yɛ́ndémuú ayi awɔme ji né genɔɔ́.”
13 Cristo remiu-nos da maldição da lei, fazendo-se por nós maldição, pois está escrito: Maldito todo aquele que é suspenso no madeiro {Dt 21,23}.
14 Kras apyɛmbɔ nnó galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛre Abraham abɛ ntó ayi bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ndɛre ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs. Ne nnó ɛsé abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji debɔ ntó Mendoó Ukpea ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé ɛsé.
14 Assim a bênção de Abraão se estende aos gentios, em Cristo Jesus, e pela fé recebemos o Espírito prometido.
15 Aŋmɛ ba, gɔgé me nsɛ genó ɛyi gepyɛɛ́ yɛ́ndé bií ngaré ɛnyú genó gefɔ. Mbɔgé bɔɔ́ apea anyɛgémeno nnó ápyɛ genó, ne asanege bɔ́ ŋwɛ, yɛ genó ɛyi gekwɔrege menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ gepɔ́. Ne yɛ genó amage gbɛɛ́ sé wyɛ.
15 Irmãos, vou apresentar-vos uma comparação de ordem humana. Se um testamento for feito em boa e devida forma, por quem quer que seja, ninguém o pode anular ou acrescentar-lhe alguma coisa.
16 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlú ne menomenyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne Abraham ɛbwɔ́ ne mpyáne bií. Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ fɔ́ nnó Ɛsɔwɔ anyɛ́meno mampyɛ unó bina mbaá Abraham ne “upyáne” bií wɔ́, ɛwé ɛtɛne nnó gejamégé bɔɔ́. Ajɔɔ́ lé nnó ne “mpyáne” wuú mmyɛ ke muú ama. Ne muú yimbɔ ɛlé Kras Jisɔs.
16 Ora, as promessas foram feitas a Abraão e à sua descendência. Não diz: aos seus descendentes, como se fossem muitos, mas fala de um só: e a tua descendência {Gn 12,7}, isto é, a Cristo.
17 Genó ɛyigé me nkɛlege nnó ɛnyú dékaá gelú nnó Ɛsɔwɔ abɔ anyɛ́meno ne Abraham, ne asɔ mbeé nnó abelege ɛwú. Menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ɛbɛle aŋmɛ 430 ne Ɛsɔwɔ alé chyɛɛ́ mabɛ mbaá Mosis. Ne ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbɛ ɛkágé tya fɔ́ menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ne ɛferege fɔ mbeé ayi Ɛsɔwɔ ásɔ́ɔ.
17 Afirmo, portanto: a lei, que veio quatrocentos e trinta anos mais tarde, não pode anular o testamento feito por Deus em boa e devida forma e não pode tornar sem efeito a promessa.
18 Ne mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ lé gétúgé mabɛ ayi bɔɔ́ ábélege ne Ɛsɔwɔ akarége unó bi ji anyɛ́meno, mbɔ ɛbyɛnnó menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ɛpɔ́ yɛ́ genó. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlé gétúgé menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛ́ ne Abraham ne achyɛ ji unó bí.
18 Porque, se a herança se obtivesse pela lei, já não proviria da promessa. Ora, pela promessa é que Deus deu o seu favor a Abraão.
19 Ne ulannó Ɛsɔwɔ abɔ agbɛɛ́ mabɛ? Agbɛɛ́ mabɛ mampyɛ bɔɔ́ ákaá genó ɛyigé gabo alu. Ne mabɛ yina abɔ alú mambɛ kpaá tɛ mpyáne Abraham ayi Ɛsɔwɔ abɔ anyɛ́menó getú jií achwɔɔ́. Ɛsɔwɔ apyɛ makiɛ́nné jií achyɛɛ́ mabɛ yimbɔ mbaá muú ama ayi atɛne metɔɔ́metɔɔ́ ákwaá ne Ɛsɔwɔ.
19 Então que é a lei? É um complemento ajuntado em vista das transgressões, até que viesse a descendência a quem fora feita a promessa; foi promulgada por anjos, passando por um intermediário.
20 Muú ayi atɛnege metɔɔ́metɔɔ́ mampyɛ mechɔ ɛtɛne, atɛnege fɔ́ gétúgé muú ama, atɛnege gétúgé bɔɔ́ apea yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ atɛne wyɛ jimbií.
20 Mas não há intermediário, tratando-se de uma só pessoa, e Deus é um só.
21 Nnó ɛwéna ɛtɛne mbɔ lé nnó ɛbɛ ɛpɔ́fɔ́ meko ama ne menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́? Chao! Ne mbɔgé ɛbɛ fɔ́ ɛ́bɛ́ ɛwé muú abelege abɔɔ́ geŋwá, mbɔ muú akage bɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wáwálé gétúgé abelege mabɛ.
21 Portanto, é a lei contrária às promessas de Deus? De nenhum modo. Se fosse dada uma lei que pudesse vivificar, em verdade a justiça viria pela lei;
22 Yɛ́mbɔ ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Gabo afwyané yɛ́ndégenó fa mme.” Ndɛre ɛlúmbɔ, wyɛ ndɛre bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs Kras ne Ɛsɔwɔ achyɛge ɛbwɔ́ genó ɛyigé ji anyɛ́menó nnó achyɛgé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ji.
22 mas a Escritura encerrou tudo sob o império do pecado, para que a promessa mediante a fé em Jesus Cristo fosse dada aos que crêem.
23 Ne gemɛge nnó dékaá meti ɛwé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, mabɛ áfɛ ɛsé ábelé ɛké bɔɔ́ denɔ kpaá tɛ Ɛsɔwɔ alɛre ɛsé meti ɛwémbɔ ɛwé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs.
23 Antes que viesse a fé, estávamos encerrados sob a vigilância de uma lei, esperando a revelação da fé.
24 Ndɛre ɛlúmbɔ, mabɛ abɔ alu ɛlé nnó ábámé ɛsé kpaá tɛ Kras áchwɔɔ́, nnó ɛsé défyɛgé metɔɔ́ ne ji, Ɛsɔwɔ apyɛ sé debɛ cho né mbɛ ushu wuú.
24 Assim a lei se nos tornou pedagogo encarregado de levar-nos a Cristo, para sermos justificados pela fé.
25 Ne nana ayi ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, mabɛ ábáme sé ɛsé.
25 Mas, depois que veio a fé, já não dependemos de pedagogo,
26 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú ako delu baá Ɛsɔwɔ gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs.
26 porque todos sois filhos de Deus pela fé em Jesus Cristo.
27 Ɛnyú ako abi awyaá ɛnyú manaá Ɛsɔwɔ manlɛre nnó decho mmyɛ ne Kras, desɛ gepɔge Kras.
27 Todos vós que fostes batizados em Cristo, vos revestistes de Cristo.
28 Né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, aŋgya apɔ sé. Yɛ ɔlú muú Jus, yɛ́ ɔlu muú Grek. Yɛ́ ɔlu mefwɛ yɛ ɔpɔ́, yɛ́ ɔlu mendée yɛ mende, ɛsé ako delu muú ama ndɛre dechome mmyɛ ne Kras Jisɔs.
28 Já não há judeu nem grego, nem escravo nem livre, nem homem nem mulher, pois todos vós sois um em Cristo Jesus.
29 Ne mbɔgé ɛnyú delu bɔɔ́ Kras ɛbyɛnnó delú upyáne Abraham, ne dényɛɛ́ nyɛ unó bi Ɛsɔwɔ ányɛ́meno nnó achyɛge Abraham ne upyáne bií.
29 Ora, se sois de Cristo, então sois verdadeiramente a descendência de Abraão, herdeiros segundo a promessa.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Gálatas 3, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.