Mateus 26
I Fiyowe Uret (TIY) vs AAI
1 Amun énggilid i Jesuse témoro bé de ni, ménbéréh dob de kuyugén mano,
1 Jesu bi’obaibiyih ufunamaim, ana bai’ufununayah isah eo,
2 “Gétiga kom amuk méifus i ruwowe gétérésangan, gégumah i gaiy kanduli tome do Judio féndawét ‘Témara.’ Bé béno, i Begéne sani Nga i Kéilawane, atéénu inok féléhué ro Begén dob kruse.”
2 “Kwanaso’ob veya rou’ab ufunamaim Tar Nowaten ana hiyuw enan. Nati ana veya’amaim Orot Natun boro hinab rakit sabuw umahimaim hinayai hina’onaf.”
3 Bé béno so, i de odoroy de fadi brab de odoroy de Judio, ménlimud ro dob lawi i gérotore fadi féndawét Kayafas.
3 Imaibo Firis ukwarih naatu regaregah ai’in etei firis gagamin Kaiafas ana baremaim hiru’ay.
4 Diyo ménséfagayun ro kéfoé roy Jesuse inok féléhuén. Endob bénantak ro rigonén ké énda i ségiyo étéw de gétigan.
4 Naatu Jesu wa’iwa’iramaim fatumin bain asabunin isan hiyakitifuw.
5 Ménsébéréh ro maro, “Békén saén bé lala tome kémanduli, kinok wén i mérimbur bé de étéw.”
5 Baise hio, “Men hiyuw tanabowabow wanawananamaim, anayabin rakit boro tanaku’ub was hinagiy.”
6 Atin diyo i Jesuse dob lawi i ségétéwe ménadi-adinén fémuteén féndawét Simon, dob ingéde Betania.
6 Jesu na Bethany orot Simon biyan kokom ani’anin ana baremaim tit,
7 Atin bé lala Jesuse mama, énggumah i ségétéwe libun wén i fiyo katiyaén ménféno bé balilagae nor fégéféamut. Atin ménfégédét dob Jesuse, atin lénukaén dob uléw ne.
7 mare ma bay eaa auman babin ta kibub kikimin kabay wabin alabaster imaim hikwak raiy ana baiyan gagamin hisuwai batabat bai na run Jesu aribun yan isuwai re.
8 Endob i de kuyugén, amun énggito roy ni rénigoy libune ni, ménwaléy ro mékérit. Atin ménbéréh ro maro, “Sedek séninggula saén i nan fégéféamut?
8 Ana bai’ufununayah hi’itin yah so’ar hio, “Iti sawar i yabin en asir esisinaf.
9 Non amuk fénbéléy damén i nan nor, wén i médoo kurta gédotén de brab iray damén dob de méskinan.”
9 Igewasin iti raiy ana baiyan tatayara’ah hitatubun kabay tatab, sabuw yababan wairafih tatitih.”
10 Endob i Jesuse énggétiga noy kébéréh ruwe, atin ménbéréh mano, “Kagom dowoyén i libune ni. Non toow fo fiyoy rénigo nuwe dob Begéne.
10 Baise Jesu so’ob abisa hio, imih iuwih eo, “Babin men yumatanamaim kwana’umih. Anayabin sawar gewasin maiyow ayu isau esisinaf.
11 I de méskinan taus ro bati dob begome sénga tékélid, éndob i Begéne énda démoyunu bati dob begome.
11 Sabuw yababan wairafih boro mar etei bairi kwanama kwanibaisih, baise ayu i boro men mar etei bairi tanama’amih.
12 Bé kéluka ne bé fégéféamute dob Begéne, fégétafay bé lowoh guwe ké lébéngénu.
12 Iti babin ayu biyau raiy erabirab i ayu au morob isan eyayabuna.
13 Atin béréhé ku begom i toowe, dob séngae gonon dob duniyae ni uretén i Fiyowe Uret, uretén soy kérigo nuwe Begén. Mélaw i de étéw gétédémo roy ni libun.”
13 Anababatun a tur ao’owen, tafaram wanawananamaim iti Tur Gewasin hinabibinan ana maramaim abisa gewasin iti babin sisinaf boro kik owe’owen na’atube auman hinabinan.”
14 Tidéw béno, i ségétéwe bé de folo bra ruwo kuyugén féndawét Judas Iskariot ménangéy dob de odoroy de fadi.
14 Imaibo bai’ufununayah nah 12 wanawanahimaim orot wabin Judas Iscariot tit in firis ukwarih biyah tit,
15 Atin ménénginsa dob berowe mano, “Firoy i iray gome begén ké fékéfo guy Jesuse dob begome?” Atin bénayada ro téléw folo félatah.
15 naatu ibatiyih, “Ayu Jesu anab kwa anabit boro abisa ayu kwanitu?” Naatu matanamaim kabay hibotait hiyab in 30 na’atube hiya’asair.
16 Tidéw bé no gai, sénléd Judasey fiyowe gai fékéfoén i Jesuse.
16 Nati ana veya’amaim Judas ef ana gewasin nuwet Jesu batih isan.
17 Amun dob sunguwe fuweh bé kékanduli i de Judio féndawét “Fan énda i Fégéfééruk de” look “Témara”, i de kuyugén ménangéy ro dob Jesuse atin ménénginsa ro maro, “Hon i kétaya muwe gono key témafay bé amaé muwe bé ni kanduli?”
17 Faraw Wanawanan Yeast En ana hiyuw veya wantoro’ot bubusuruf, Jesu ana bai’ufununayah hina hio, “Menamaim kukokok Tar Nowaten ana bay anabogaigiwas?”
18 Atin séménumbul i Jesuse mano, “Angéy gom Jerusalem atin béréh gom dob étéwe diyo makom, ‘Enggumahén kun i uras i Maistérowe. Mélaw mamung bé kékandulie “Témara” begey i de kuyugén dob lawi me.’ ”
18 Jesu iyafutih eo, “Kwanan Jerusalem bar merar kwanatit orot iti ana tur kwana’owen kwanao, ‘Bai’obaiyenayan eo, ayu au veya i natit, akokok au bai’ufununayah bairi boro o abaremaim Tar nowaten ana hiyuw anaa aniyasisir.’”
19 Mélaw i de kuyugén nodoro roy kébéréh Jesuse, atin ténafay roy amaé ruwe kay kandulie féndawét “Témara” dob no lawi.
19 Bai’ufununayah Jesu eobaimanih na’atube hisinaf, Tar Nowaten ana hiyuw hibogaigiwas.
20 Amun kélungononén, i Jesuse ménsar mama séréngan bé de folo bra ruwo gétéw kuyugén.
20 Naatu nati rabirab bai’ufununayah etei 12 Jesu bairi himare hibusuruf bay hiaa.
21 Bé lala ruwe mama, bénréh Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, wén sékoy ségétéwe begom émfékéfo Begén.”
21 Bay hiaa wanawananamaim Jesu eo, “Turobe a tur ao’owen, kwa wanawanamaim orot ta boro babau inao anamorob.”
22 Tidéw béno, toow fo méntete i de fédéw i de kuyugén, atin ménénginsa i séngae ségétéw bero dob Jesuse maro, “Kadnan, békén begén, hay?”
22 Ana bai’ufununayah hai yababan ra’at, naatu ta’ita’imon hibusuruf Jesu hibabatiy hio, “Regah, nati i men ayu’umih?”
23 Séménumbul i Jesuse mano, “I ségétéwe séréngan Begén mérém fan, beeney émfékéfoe séko Begén.
23 Jesu iyafutih eo, “Orot menatan ayu airi tew wanawanan ai rafiy anabubutu’ub, nati orot i boro ayu babau nao.
24 I Nga i Kéilawane, sani Begéne, méléhuu loo bé kébéréh i Ménsulate Kébéréh i Tuluse. Endob toow fo mékégédaw-gédaw i émfékéfoe Begén. Mas na fiyo dob beene ké énda damén ménumah i ni étéw, non mékukum fo toow.”
24 Orot Natun i boro namorob Bukamaim hikirum hio na’atube. Baise orot yait ayu babau nao, nati orot i boro yababan gagamin na’in nab. Gewasin nati orot tafaramamaim men tatufuwamih!”
25 Tidéw béno, ménbéréh i Judase sani ménfékéfoe de mano, “Maistéro, békén begén, hay?”
25 Judas yanuwayan Jesu ibatiy eo, “Regah, o kunotanot i men ayu’umih?” Jesu iya’afut eo, “O wai.”
26 I lala ruwe mama, éndot Jesusey fane brab ménfésalamat dob Tuluse. Tidéw béno, sénkébeng-kébengén, brab sénaarén dob de kuyugén. Atin ménbéréh mano, “Ay niy lowoh guwe. Dot gom brab ama gom.”
26 Bay hia wanawanan Jesu rafiy bai, i gegewasin sawar, imasib, ana bai’ufununayah itih eo, “Iti i ayu biyau kwabai naatu kwa’aan.”
27 Tidéw béno, éndot Jesusey tabue wén i arak de atin ménfésalamat dob Tuluse. Atin nirayén dob berowe mano, “Iném gom de, kéluhana kom.
27 Imaibo wine kerowasamaim hisuwai batabat bai God ana merar yi sawar, itih eo, “Kwa etei’imak iti kwanatom.
28 Non been i niy dara guwe, sani tandae bé fasad i Tuluse, réménanas inok méfésagadan i de sala i de médoo do étéw.
28 Iti i ayu au rara, au Obaibasit Boubun abisuwai sabuw moumurih hai bowabow kakafih notawiyen isan.
29 Béréhé ku begom, éndaén minému arak taman dob gaiwe minému mantu arak séréngan begom amuk méguléw i Abay guwe Tulus dob de étéwén.”
29 A tur ao’owen, ayu iti wine boro men anatom, anama’am nati ana veya’amaim wine boubun kwa bairit Tamai ana aiwobomaim tanatom.”
30 Tidéw béno, kéménanta ro sébaan kanta démayéw bé Tuluse. Tidéw béno, ménagéw ro mangéy dob tuduke féndawét Olibo.
30 Naatu himisir ew ta hitabor hitit hin Olive Oyawamaim hitit.
31 Atin ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Kino séko bé ni kélungonon méraréy gom kéluhanan tagaké kom Begén non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Féléhué kuy témalimae bé de bili-bili, atin i de bili-bili no émbéragar ro.’ ”
31 Imaibo Jesu hai tur eowen eo, “Iti boun gugumin kwa etei boro kwanabihir ayu kwanihamiyu, Buk Atamaninamaim eo na’atube,
32 Atin féntaus Jesusey kébéréh me mano, “Endob amuk tébuleu, magéwu métah begom mangéy Galilea.”
32 Baise ayu morobone anamimisir ufunamaim boro au na ani’iyon wan anan Galilee anatit.”
33 Tidéw béno, ménbéréh i Pedrowe dob Jesuse mano, “I begéne, énda fo tagaké ku Beem, fiyon fo ké méraréy i kéluhanay de dumo gu.”
33 Peter iya’afut eo, “Turau’unah boro hinabihir, baise ayu boro men anabihir o anihamiyimih.”
34 Endob ménbéréh man i Jesuse mano, “Béréhé ku beem i toowe, bé énda séna ukoro i férufete bé ni kélungonon, dirungé mo Begén téléw gule bé énda gélolo mo Begén.”
34 Jesu Peter iu, “Anababatun a tur ao’owen, boun gugumin o boro ayu inayaubu mar tounu, naatu i ufunamaim kokorere boro nao’o inanowar.”
35 Ménbéréh man i Pedrowe mano, “Enda fo dirungé ku Beem, fiyon fo ké méléhuu séréngan Beem.”
35 Peter raro’on rab eo, “Ayu boro men kafa’imo tur nati ana’omih, morobomih na’at airit tanamorob.” Naatu bai’ufununayah etei tur ta’imon hio.
36 Tidéw béno, ménagéw i Jesuse beroy de kuyugén dob gonone féndawét Getsemani. Amun énggumah ro diyo, ménbéréh i Jesuse dob berowe mano, “Sar gom dob ni bé lala guwe mangéy démasal dob diyoo.”
36 Imaibo Jesu ana bai’ufununayah bairi hitit hin Gethsemane hitit naatu iuwih eo, “Iti imaim kwamare kwama, ayu anan auweyane anayoyoban.”
37 Atin nuwitén i Pedrowe brab de ruwo gétéw lagéy nga Sebedeowe, sani Santiagowe brab Juane. Atin méntete i fédéw Jesuse brab ménbuku fo toow.
37 Peter naatu Zebedee natunatun rou’ab buwih bairi hin, ana not kwaris naatu dogoron wanawanan ana yababan ra’at
38 Atin ménbéréh dob de ni téléw gétéw kuyugén mano, “I fédéw guwe toow fo ménbuku taman toow fo démawét. Bati gom dini, brab tulik gom.”
38 iuwih eo, “Dogorou wanawanan au yababan i ra’at kwanekwan dogorou emama’afut. Imih iti’imaim kwamare mata nanuw bairit tanama.”
39 Tidéw béno, ménagéw i Jesuse gumaha témabar. Atin méntéléngkéb méntédunsum brab déménasal mano, “Abay, amuk fakay saén, kago fédayaén Begén mérasay. Endob i kaame saén kétayan i mérigowe damén, békén kagén kétayan.”
39 Jesu akisinamo nabinamaim in yumatan au babe ra’iy yoyoban eo, “Tamai, karam iti biyababan ana kerowas ayu biyau’umaim itabosair, baise men ayu au kok, o a kok.” Bai’ufununayah bay hibow tefafaram|alt="Jesus praying in garden" src="cn01810B.tif" size="col" loc="Mat 26.39" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="26.39"
40 Tidéw béno, ménséfule dob de téléw ni gétéw kuyugén. Atin énggito no bero énggéfidong. Ménbéréh dob Pedrowe mano, “Aw énda wayo gétulik go fiyon ségéuras saén?”
40 Naatu matabir maiye na ana bai’ufununayah nah tounu hi’inu’in itih, Peter isan eo, “Anayabin aisim nataunu’uka mata hifot kwa’inu’in, karam one hour na’atube mata tanuw bairit tatama?
41 Atin ménbéréh dob berowe téléw gétéw mano, “Tulik gom, atin dasal gom inok énda métukawan gom. Méuyot gom rémigo bé kétaya kuwe, éndob i de lowoh gom mélubay brab magad géfélis bé de sugu gu.”
41 Mata to iwa’an kwayoyoban, saise men routobon kwanabaimih. Anun i ekokok yoyoban, baise biya i himorob.”
42 Tidéw béno, ténagak Jesuse man bero, atin déménasal mano, “Abay, amuk énda fakayén ké géséliyahu bé ni kérasay, mérigo damén i kétaya muwe.”
42 Mar bairou’abin Jesu in maiye yoyoban eo, “Tamai, iti biyababan ana kerowas bosairin isan ana ef men nama’am na’at, basit anatom, saise a kokok anasinaf namatar.”
43 Tidéw béno, ménséfule man i Jesuse mangéy dob de téléw ni gétéw kuyugén. Atin énggito no bero énggéfidong non toow ro fo manat.
43 Matabir maiye nan matah kou bit hi’in yugaranih inan itih.
44 Tidéw béno, ténagak Jesuse man bero bé gétéléwe gule inok démasal. Atin déménasal ségiléw so bé énggéétahe de.
44 Naatu ihamiyih hi’in i mar baitonin matabir in tur ta’imon eo yoyoban maiye.
45 Tidéw béno, ménséfule man mangéy dob de téléw ni gétéw kuyugén atin ménbéréh dob berowe mano, “Aw tafay gom so fidong brab témérén? Téngténg gom! Enggumahén i urase fékéfo i Nga i Kéilawane, sani Begéne, atin atéénu dob de ménsala étéw.
45 Imaibo matabir na ana bai’ufununayah biyah tit eo, “Kwa boro’ika kwa’in kwabiyarir? Mata tinuw, kwamisir, Orot Natun ana veya i natit, sabuw kakafih umahimaim eyey.
46 Na, tek gom, magéw tomén. Téngténg gom, ay nan nén gégumah i émfékéfoe Begén!”
46 Kwamisir tan! Orot yanuwayanaban iti enan kwa’i’itin.”
47 Amun émbéréh sénay Jesuse, énggumah i Judase sani ségétéwe bé de folo bra ruwo gétéw kuyugén. Atin wén i dakéle ménlimud étéw dob beene énggumah. Non sénugu i de odoroy de fadi brab de odoroy de Judio bero. Atin ménuwit ro do sundang brab do bastun.
47 Jesu eo ana tur sawara’e, bai’ufununayah 12 wanawanahimaim orot ta, wabin Judas, sabuw kou’ay gagamin na’in, firis ukwarih naatu regaregah ai’in hibiyafarih nawiyih kaiy, kefat, mis hiteten auman bairi hina hitit.
48 Atin énggétiga roy ati fégélolono ruwe bé Jesuse, non amun énda séna gégumah ro diyo, bénréh Judase bero mano, “I étéwe aréké ku, kéfo gom non Been.”
48 Orot yanuwayan sabuw eobaimanih eo, “Orot menatan anamamamay orotoban nati kwanab kwanafatum.”
49 Mélaw sonom so bé kégumah Judase, ménfégédét dob Jesuse brab ménbéréh mano, “Fiyo kélungonon, Maistéro.” Tidéw béno, narék Judasey Jesuse.
49 Judas mutufor in Jesu biyan tit eo, “Tufuw isa nama Bai’obaiyenayan!” naatu mamay.
50 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob Judase mano, “Adih, fétausém i kérigo muwe bé rigoné muwe.”
50 Jesu iya’afut eo, “Au begon, abisa isan inot inan saife kusinaf.” Imaibo sabuw hibatabat hitit Jesu uman hibai hibukikin.
51 Atin wén i ségétéwe kuyug Jesuse bénindasén i sundang ne atin ténibohén i ségétéwe riféy gérotore fadi brab ménsilaf i ségébalae bé kélingo ne.
51 Bai’ufununayan orot ta ana kaiy bora’ah, firis gagamin ana akir wairafin tainin roun eafuw.
52 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Rumaém i sundang ma nan. Non i kéluhanay de témiboh, méléhu ro so bé sundange.
52 Naatu Jesu iu, “A kaiy ana efanamaim kwiwan maiye, anayabin sabuw iyab umahimaim kaiy tema’am boro kaiyomaim hinamorob.
53 Aw énda ba gétiga mo de? Amuk kétaya ku, gétawagu mongot tabang dob Abay guwe Tulus, atin sugué noy laksaéne do télaki no témabang Begén matuhon bé de ni étéw.
53 O men iso’obamih, ayu Tamai isan atabifefeyan boro mar ta’imon tounamatar sibisib na’atube tiyafarih ayu hitawasfafaru.
54 Endob amuk rigoné kuy nan, énda métuman i de Ménsulat Kébéréh i Tuluse fantag bé ati mérigowe dob Begéne.”
54 Baise nati na’atube anasinaf, Buk Atamaninamaim mataramih hi’o hikikirum boro men niturobe’emih.”
55 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob de ménlimud do étéw mano, “Sedek ménuwit gom do sundang brab do bastun, inok kéfoé kom Begén maak ségétéwu tulisan kéfoé kom? Sénga fuweh diyou dob lawi i Tuluse témoro, éndob énda kénéfo gom Begén.
55 Naatu tatabir sabuw isah eo, “Ana itinin ayu bainowan mowan na’atube, imih kaiy kefat kwaiteten ayu yuwu rabu’umih kwanan. Mar etei Tafaror Bar wanawananamaim ama sabuw abi’obaiyih aisim men imaim kwatafatumu?
56 Endob ménrigoy kéluhanay de ni inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse sénulat i de sénarigo no.”
56 Baise abisa God ana dinab oro’orot Buk Atamaninamaim hio hikikirum emamatar saife nan niturobe.” Nati’imaim ana bai’ufununayah etei hihamiy hibihir.
57 Atin i de étéw kéménéfo bé Jesuse nuwit ro dob lawi i gérotore fadi féndawét Kayafas. Diyo ménlimud i de témoro bé kitabé brab de odoroy de Judio.
57 Sabuw Jesu hibai hifatum hibai hin firis gagamin wabin Kaiafas ana baremaim hitit, nati’imaim Ofafar Bai’obaiyenayah naatu regaregah ai’in hiru’ay hima’am.
58 Atin i Pedrowe ménfuray ro bero éndob énda ménfégédétén, méntaman saén dob fésayaway lawi i gérotore ni fadi. Atin ménahur dob fésayawane ni brab ménsar diyo beroy de guwardiya inok gétiga noy ati mérigowe dob Jesuse.
58 Baise Peter yokaika Jesu i’ufunun bairi hina, firis gagamin ana bar sebosebomaim hitit naatu run ma’utenayan oro’orot bairi himare abisa tamamatar ta’itin isan.
59 Atin i odoroy de fadi brab kéluhanay de ménlimud do odoron séménléd ro do tugi kétébo bé Jesuse inok kukumé ro méléhu.
59 Firis gagamin naatu kaniser ana kau’ay etei hiru’ay nuhinot tur hitabow hitit hitifufuwen Jesu tamorob isan.
60 Endob énda i énggélingoo ro funa ro de méméléhu, fiyon fo ké médooy de téménindég brab ménbéréh do tugién kétébo bé Jesuse. Tidéw béno, wén i ruwowe gétéw lagéy téménindég brab ténébo roy Jesuse.
60 Baise nuhinot tur hinunuwet men ta hibai. Sabuw moumurih maiyow hitit Jesu morobomih hibifufuwen hai tur naniyan en.
61 Ménbéréh ro maro, “Ménbéréh i ni étéw mano, ‘Gébinasana kuy lawi i Tuluse atin fétindégé ku man bé téléwe gétérésangan.’ ”
61 hiorereb hio “Iti orot eo, ‘Ayu i karam God ana Tafaror bar anagurus nare, naatu veya tounu wanawanan boro anawowab efanin namatar.’”
62 Tidéw béno, i gérotore fadi téménindég brab ménbéréh dob Jesuse mano, “Ati késumbul me bé ni kétébo ro Beem?”
62 Imaibo Firis gagamin misir Jesu isan eo, “O boro men tur ta inao? Orot hairi o a tur isan hio’orereb inonowar boro tur ta inao ai en?”
63 Endob ménantés i Jesuse. Tidéw béno, ménbéréh man i gérotore ni fadi mano, “Sugué ku Beem sémafa dob adafay méuyage Tulus, aw Beeme bay Kristowe Nga i Tuluse?”
63 Baise Jesu awanamaim men tur ta titamih.
64 Atin séménumbul i Jesuse mano, “Toow i nan bénréhém bé Nga i Tuluse Begén. Atin béréhé ku begom i toowe, gito gom i Nga i Kéilawane, sani Begéne, mésar moso dob kuwonoy barakatane Tulus brab gito gom Begén dob de rawén séfuleu tidéw dob lawayo.”
64 Jesu iya’afut eo, “Tur i nati kuo, baise kwa etei a tur ao’owen. Mar boro nanan orot Natun boro God uman ana asukwafune nabat mar ana rofom wanawanan nanan kwana’itin.”
65 Sonom béno, i gérotore ni fadi amun énggélingoo noy ni kébéréh Jesuse, kénusién i kégal ne inok fégito noy kékérit ne de. Atin ménbéréh mano, “Mékémurka fo toow i kébéréh ne non réféngé noy Tuluse! Endaén kailanga tom i téméboe de dob betome. Non énggélingoo tomén i mékémurkae kébéréhén béleewe ni.
65 Firis gagamin iti tur nonowar ana veya ana faifuw bai sib eo, “Iti orot i tur kakafin maiyow eo God ebi’ib! Aisim boro tanama sif rubonayah afa’abo tananuwet? Kwa taiyuw bai’ib tur eo kwanowar,
66 Ati karang gome de fatut rigoné tom?”
66 kwa a not i mi’itube?” Etei hiya’afut hio, “I bowabow kakafin sinaf imih namorob!”
67 Tidéw béno, dénuraa roy rangih Jesuse atin lénubag ro. Atin wén soy do téménamfiling bé Jesuse.
67 Imaibo yumatan hikwaitututur, hiborabirab naatu sabuw afa hiboborabirab,
68 Atin ténléb roy de moto no bé munsalawe brab ménbéréh ro maro, “Amuk Beem i Kristowe, antukém ké ati téménamfilinge Beem.”
68 hio, “Keriso, o God ana dinab orot na’at kuo anowar! Yait o rab?”
69 I lala i de ni mérigo, i Pedrowe diyo ménsar dob fésayawane. Atin ménfégédét i ségétéwe kénogon sugu-suguéy gérotore fadi. Atin ménbéréh dob Pedrowe mano, “Beem soy dumo Jesuse tidéw Galilea.”
69 Peter ufun bar ana seboseb wanawanan mare ma’am, Firis Gagamin ana bowayan babitai tit iu, “O auman i Galilee orot Jesu ana of ta.”
70 Endob dénirung Pedrowe dob téngaangay de étéw diyo mano, “Enda gétiga kuy nan béréhé mo.”
70 Baise Peter sabuw etei nahimaim yaub eo, “Ayu o a tur kuo yabin men aso’ob.”
71 Tidéw béno, ménangéy i Pedrowe dob béngaway fésayawane. Diyo wén i ségiyowe kénogon sugu-suguén énggito noy Pedrowe. Atin ménbéréh dob de lagéy diyo mano, “Ay niy ségétéwe dumo Jesuse tidéw Nasaret.”
71 Naatu misir tit in bar ana etawan awanamaim tit, nati’imaim bowayan babitai ta itin naatu oro’orot nati’imaim hibatabat hai tur eowen eo, “Iti orot i Jesu Nazareth mowan ana of ta.”
72 Atin dénirung Pedrowe man mano, “Méléhuu so dob ni, énda gélolo guy nan lagéy.”
72 Peter iban maiye yaub naatu ifaro eo, “Ayu nati orot men aso’ob.”
73 Enda ménrugayén tidéw béno, i de lagéy téménindég diyo ménfégédét ro dob Pedrowe. Atin ménbéréh ro maro, “Tintu fo beem i ségétéwe bero. Non dob kébéréh me énggélolo gey beem ségétéw go so tidéw Galilea.”
73 Hima kafa’imo orot afa nati’imaim hibatabat hina Peter biyan hitit hio, “O i anababatun ni’i orot ana of ta, anayabin a tur kuo ana nowarin naatu a sawar io’osen ana itinin i ta’imon.”
74 Tidéw béno, séménafa foy Pedrowe dob berowe mano, “Amuk tugio ku begom, kukuméy Tuluse begén. Enda gélolo guy nan étéw!”
74 Imaibo Peter ifaro eo, “Ana bifufuwen na’at God ana orarafen anab, tur anababatun a tur ao’owen, ayu iti orot men aso’ob.” Mar ta’imon kokorere eo.
75 Atin énggétédémo Pedrowey kébéréh Jesuse mano, “Bé énda séna ukoro i férufete, dirungé mo Begén téléw gule bé énda gélolo mo Begén.” Mélaw i Pedrowe, ménsut tidéw diyo atin kéménrew fo toow.
75 Basit Peter nuhin taseb Jesu eo not, “O boro mar tounu ayu inayaubu, imaibo kokorere boro nao.” Naatu Peter tit in ufun rerey igagagamat.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 26, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.