Lucas 2
Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI
1 Ai alarape du betale tua̧mó etéyalepó. Rom Gavman topo whi̧ Sisa Akastus-né i hae kwiamó betó mole so whi̧ doi siré kwȩyae yóló mulalepó.
1 Nati ana veya, sabuw iyab Roman gawan babanamaim hima’am wabih bukamaim kirum isan Caesar Augustus iuwih.
2 Atéró so whi̧ doi saleteita, Siria hae kwia Kwirinius-né tȩteróló kaae tapa, folosóró kaae sutóró yalepó.
2 Sabuw baiyab isan marasika i men hiyab, baise Quirinius tafaram Syria isan bigawan ana veya imaibo hibusuruf sabuw hiyab wabih bukamaim hikirum.
3 Atétepa, kale so whi̧ mo fea doi só̧póló, atimané turuku be séle sélepaae felepó.
3 Nati baiyab ana veya’amaim sabuw etei hin hai bar merar gagamihimaim hitit wabih bukamaim hikirum.
4 Atétepa, Josep a̧ Depit-né deté wale whi̧ ereteiné Kaleli hae kwiamó tȩne Nasaret be taaróló, Judia haemó tȩne Depit-né be hulua Betelehem-paae felepó.
4 Joseph auman tafaram Galilee wanawanan bar merar ta wabin Nazareth imaim ma’am yen na Judea wanawanan bar merar ta wabin Bethlehem imaim tit, aiwob orot David ana tutufuw efan. Joseph na nati’imaim tit, anayabin i David uwan ta.
5 Ama dokaai tukóló beteró betere so Maria naale epa, atimaamoné doikélé mulaai felepó.
5 Naatu Joseph nati’imaim in titit ana’an ta i Mary hairi tabin isan hi’omatanih hima’am, imih hairi wabih bukamaim kirumin isan hiyen hin. Nati ana veya Mary i yan auman,
6 Atéró fóló, atimaamo ai bemó betepa, kale so naale saaire be dȩ sókó walepó.
6 hiyen hina Bethlehem hima’am, Mary ana toub ana veya na tit.
7 Ai be dȩmó kale soné ama topo naale deyalepó. Atéró, kale naale kutiné bope yóló hupurape o̧la melótua dere ni fakené aleyale nuku tómó beleró beterepó. Ti noatepae, uké wale so whi̧né fitere be fa̧aneteiné yalepó.
7 Naatu toub ana kek orot ain yai, faifuw ta bai e’armetan for hai bay te’aau ana efanamaim i’inuw in, anayabin nanawan bar etei sabuw hirun hibai karam.
8 Téró etéyalepó. Ai hae kwiamó mepaae sipsip hupu kaae tare whi̧rape ai be hulua taaróló, ne yó molepaae fóló, dikitamo atima hupurape kaae tawóló betó molepó.
8 Nati gugumin bobaituw kaifenayah afa Bethlehem sisibinamaim hima hai bobaituw hikakaifen,
9 Atéró beteremó, Talené ensel beta̧ atima betere tikimó sókó wouraalu, Talené ama ere doasi dȩné atima betere tikikélé dȩyó felepó. Atéteremó atima fea winé sukutu betalepó.
9 basit Regah ana tounamatar isah irerereb, naatu Regah ana marakaw tafahimaim kusisiar re biyah etei marakaw hi’itin hai bir ra’at.
10 Atétepa, kale ensel-né atimapaae duraalu, “Dia̧ wiyao̧se, ȩta i hae kwia feamó betó mole so whi̧né wosóló doasi hai̧né suka̧aire fo wisinaale ene walepó.
10 Baise tounamatar iuwih eo, “Men kwanabir! Ayu tur gewasin abai a tur owenamih ana, iti tur gewasin sabuw hinanonowar boro etei hiniyasisir.
11 Dia̧ i haemó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró, tao saaire whi̧ mió i be dȩmó Depit-né be huluamó ai deyale ape. A̧ta, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere Kerisopó.
11 Anayabin iti boun gugumin David ana bar meraramaim, kwa a baiyawasenayan Regah Keriso i tufuw.
12 Dia̧ fóló kelenalemó, miótóró deale naale kutiné bopeyóló hupurape o̧la melótua dere ni fakené aleale o̧la tómó beleró betepa kilituraalu, ita kale bope yale naale hi̧tipó yaalo ai ape,” yalepó.
12 Naatu ana i’inan, i boro iti na’atube kwana’itin, kwananan kek boro faifuw boubunamaim hisum bobaituw hai bay te’aa ana efanamaim hi’inuw inu’in kwana’itin.”
13 — ausente —
13 Iti na’at eo marta’imon, maramaim tounamatar hai kou’ay gagamin na’in hitit, ana merar hiyi hibora’ara’ah hio,
14 — ausente —
14 “Marakaw bonamanamarin etei God auyomtoro’ot
15 Kale sipsip hupu kaae tare whi̧rape betó mupatei taaróló, ensel-rape hepen-paae fesaae holalepó. Atétepa, kale whi̧rape atimasisi duraalu, “Talené da̧paae yó melale ala kelaai, Betelehem be huluapaae faalopa fiépe,” yalepó.
15 Tounamatar himatabir maiye hin mar wanawanan hirur ufunamaim, bobaituw kaifenayah himisir hio, “It boro tanan Bethlehem tanatit, sawar abisa himatar Regah eo tanonowar i tana’itah.”
16 Atéró, atima hapale fóló Mariaró Josep-tamo betóo, kale naalekélé hupurape o̧la melótua dere o̧la tómó firóo, epa kelalepó.
16 Basit matah kabiy himisir hin Mary Joseph hairi hinuwihih hinan hitita’urih, naatu kek bobaituw hai bay te’aa hai efanamaim hi’inuw inu’in hi’itin.
17 Atimané kale naale kolóló ensel-rapené atimapaae yale fo so whi̧ feapaae deté kwȩyóló fakeralepó.
17 Bobaituw kaifenayah kek hi’i’itin ufunamaim, kek isan tounamatar mi’itube hio hinonowar hai tur hi’owen.
18 Ai fo depa wosale so whi̧ feané ita, noa kaae fo yalerópóló, sirayóló tuȩ́ teketu betalepó.
18 Sabuw iyabowat nati’imaim hima’am bobaituw kaifenayah iti kek isan hio hinonowar hifofofor men kafaita.
19 Até du betepatei, Mariané ai dere fo wosóló, ama hosaamó muló bitu kisipa ha̧le yó tarepó.
19 Baise Mary iti tur nonowar i dogoronamaim ya hima inotanot.
20 Téró, kale sipsip hupurape kaae tare whi̧rape atima bepaae fesaae furaalu, kale ensel-rapené atimapaae i ala epa kelaalo ai ape, yale ala motóró epa kelaleteiné Kótóné doi hale sóró horaté fu betalepó.
20 Bobaituw kaifenayah himatabir hinan efamaim, abisa tounamatar hio hinonowar na’atube hi’i’itin isan, God ana merar hiyi hibora’ara’ah auman hin.
21 Atéró kale naale sóró bitiré fóló, bokó wale be dȩmó ama tiki siriróló Yesu doi mulalepó. Aita kale so naale yaaipatei, ensel-né mulae yale doipó.
21 Fur ta’imon sasawar ufunamaim, Kek hibai hina ana ar kanabin hi’afuw, wabin Jesu hiwab. Wabin marasika Mary yan matara’e ma’am ana veya, tounamatar na eo na’atube.
22 Moses-né asȩmó soné naale sale tiki Talené keletómó wisiyó̧póló, kaae tawae ere be dȩ kemetepa, Josep-ró Mariatamo kale naale Talepaae melaai dapóló, Jerusalem bepaae dapesó felepó.
22 Kousouwih isan Moses ana ofafaramaim bi’obaiyih na’atube, ana veya na tit hibisawar ufunamaim, Mary Joseph hairi Jesu hibai hina Jerusalem hitit, Tafaror Bar hirun Regah ana siwaramih hitin.
23 Aita ha̧le meipó. Talené fo tua̧mó “Topo naale Talepaae melae,” ere fo sya furaalu yalepó.
23 Anayabin Regah ana ofafaramaim eo na’atube, “Kek orot ain i kwanaya’asair Regah kwanitin.”
24 Téró, me ere fo i ape. “Beta̧ soné naale senaale detepa, kale soné naale ditu yale ala Talené wisiró̧póló, ba ho̧kósere tamo ó sukusi tamo Talemó melae,” ere fo sya furaalu atéyalepó.
24 Naatu Regah ana ofafaramaim eo na’atube sibor ya’inamih auman hin, mamu imak rou’ab naatu ma’ufor rou’ab hibow auman hina hitit.
25 Até yale sukamó, Jerusalem bemó whi̧ beta̧né doi Simeon beterepó. A̧ta, mo donoyóló bituraalu, Kótóné ala beta̧ erótu betale whi̧pó. Atéró, kale Israel fake so whi̧ dowi sekȩi ala tua̧mó betepa, tao saaire whi̧ wó̧póló, kale Dȩi Kepe Wisi a̧tamo beta̧mó beterepó.
25 nati ana veya’amaim, regah ta wabin Simeon i Jerusalem ma’am, iti regah ana yawas i mutufurin naatu yoyoban wairafin. God Anunin tar gabuw ana ofafar eo na’atube ma bow God ana sabuw Israel baiyawasih isan eomatanih i ma kakaif.
26 A̧paae kale Dȩi Kepe Wisiné etei fo yóló munélipakalepó. Ya̧ hapale sukuni, Talené sóró beteró betere whi̧ Keriso kolóló suka̧alo ai ape.
26 Anun Kakafiyin God ana buriburih isan irerereb eo, “O boro yawas inama’am Regah God ana Roubininenayan natufuw ina’itin imaibo inamorob.”
27 Atéyale sukamó, Simeon otere Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, momatere be tua̧paae fóló beterepó. Atéró beteremó, kale yóló muló betere foné yae ere ala yaairaalu, hamaró alimatamoné Yesu apuóló momatere bepaae sókó walepó.
27 Nati ana veya’amaim Jesu hinah tamah hibai hina hirun, hai binanakwaramaim ofafar eo na’atube sinaf isan. Naatu God Anun Kakafiyin auman Simeon bonawiy na Tafaror Bar run.
28 Atéró wapa, kale Simeon oterené kale naale tao sóró ama naase tómó beleróló, Kótóné doi hale sóró horótu duraalu,
28 Simeon kek bai irurubun hiyaf God ana merar yi eo,
29 “O̧la o̧la fea tȩteróló kaae tare Tale-ó, naao kale yóló mulale fo mió mo dokonatereteiné naao kutó diratere whi̧ sukutepa, hosaa muni deyóló dua fó̧póló yae.
29 “Regah i’o na’atube a’omatanen ikaif,
30 — ausente —
30 Taiyuwu matau’umaim a baiyawasenayan tafaramamaim ibiyafar aitin.
31 — ausente —
31 Iti baiyawasenayan i ibogaigiwas sabuw etei matahimaim kubitih boro hina’itin.
32 Ai dȩné Juda mei, kae fake so whi̧ tua̧paae Kótóné ere ala ha̧kearatepa kolóló tuȩ́ yóo, Israel fake so whi̧kélé doasi doi sóo, yaalopó,” yalepó.
32 Naatu yawas ana marakaw boro nab natit Ufun Sabuw isah nirerereb hina’itin, naatu Israel sabuw nahimaim o ayawas ana marakaw boro nama.”
33 Téró, kale naale hamaró alimatamoné Simeon oterené yale fo wosóló, haió i yale fo-a, noa betené yalerópóló siratu betalepó.
33 Kek hinah tamah Simeon kek isan abisa eo hinonowar i hifofofor men kafaita.
34 Kale Simeon oterené atima wisiratere fo yóló, hama Mariapaae duraalu, “I naalenéta, Israel fake so whi̧ fea haepaae só deróo, mepaae so whi̧ tao sóró sikipaae horóo, yaalopó. Atétere ala kilituraalu, Kótóné hiróló mole ala so whi̧ feapaae ha̧kearóló yó matepa, mepaae so whi̧né ai dere fo wosaalomeipóló, a̧ só deraalo ai ape.
34 Simeon baigegewasin itih sawar, basit kek hinah Mary isan eo “Iti kek i God rubin sabuw moumurih na’in Israel wanawanan boro nagurusih naatu moumurih na’in boro niyawasih. Hai kirikirifot etei boro niwa’an hinirerereb, ina’i’inan nati isan sabuw boro ana tur hinakwahir.
35 Atétere alané mepaae so whi̧né hosaa tua̧mó mole tuȩ́ tiki ha̧keamó mulaalopó. Atéteremó, sepake kwia kaaené naao hosaamó deyaalo ai ape,” yalepó.
35 Naatu yababan o dogor wanawanan boro ahay na’atube nay.”
36 — ausente —
36 Nati’imaim dinab babine ta Asher ana bigane ma’am, wabin Anna Fanuel natun, Anna tabin kwamur etei seven ma naatu aawan morob.
37 — ausente —
37 Kwamur etei 84 i kwafur ma naatu Tafaror Bar men kafa’imo ihamiy. Fai mar i yohar, ma yoyoban God bobora’ara’ah.
38 Téró ai fapotóró kale so Ana atima beterepaae sókó wóló Kótópaae mo kée yóló, Jerusalem bemó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró dupuróló tao saaire whi̧ wó̧póló kaae tare so whi̧paae kale naale i ape yóló yó mótu betalepó.
38 Nati ana veya’amaim babine na run God ana merar yi. Jerusalem wanawanan sabuw iyab baiyawasenayan isan hima hikakaif hai tur eowen eo, “Roubininenayan natit.”
39 Atéró, Josep-ró Mariatamoné Talené yae yóló muló betere alarape yóló kemetepa, Kaleli haemó tȩne atimané diri Nasaret be huluapaae momó fesaae felepó.
39 Joseph, Mary hairi Regah ana ofafaramaim abisa eo na’atube hisisinaf ufunamaim, himatabir maiye hin hai bar merar wabin Nazareth imaim hitit, tafaram Galilee wanawananamaim.
40 Kale naale a̧ doaturaalu, mo doasi fotoko̧ buóo, tuȩ́ tiki dotoróȩ fóló fosó fosó yóo, Kótóné a̧paae hosaa muóló yaala sókó fóo erapó.
40 Naatu God ana bosiyasiyar wanawananamaim Kek ra’at yen ana fair bai fudirin rerekab naatu ana not ra’at taseseb.
41 Téró etéyalepó. Kale bosenée fele be dȩ sókó wapa o̧la deteremó, ama hamaró alimatamo ba fo doko̧ fea Jerusalem be huluapaae fua yalepó.
41 Kwamur ta ta wanawanahimaim Jesu hinah tamah mar etei Tar Nowaten Hiyuw isan au Jerusalem tenan.
42 Kale naale doayóló 12 ba fomó betepa, atima dua dere kaae, o̧la detere sukamó atimaamo Jerusalem be huluapaae holalepó.
42 Ana veya ta Jesu ana kwamur 12 na’atube basit hiyen hin hiyuw ta isan hai binanakwar eo na’atube.
43 Kale bosenée fele be dȩmó o̧la detere ali kemetepa, ama hamaró alimatamo bepaae fesaae furaalu, kale naale Yesu Jerusalem bemó betepatei, fole so whi̧tamo fele nisiyóló atimaamo felepó.
43 Hiyuw ufunamaim hai ubar himatabir maiye, baise kek Jesu i Jerusalem ma. Hinah tamah men kafa’imo hiso’ob.
44 Téró kale soró whi̧tamoné kisipané so whi̧tamo fole nisiyóló atimaamokélé fu betepa, be dȩ beta̧ kemeyalepó. Atéró fóló kale naale atimaamoné fake so whi̧ró fulumu whi̧rapetamo betere tikimó keka̧lepó.
44 Hinotanot kek i nati sabuw wanawanamaim bairi hinan hirouw, imih nati veya ta’imon i nuhih fot hiremor hin, baise veya re birabirab, hibusuruf kek hinuwih, hai ofonah naatu taituwah hibabatiyih hinunuwet,
45 Até yalemó bitinipa, keka̧ai Jerusalem be huluapaae momó fesaae felepó.
45 men hitita’ur, basit himatabir maiye hin Jerusalem hitit hinuwih.
46 Atéró kekitu betepa, be dȩ sore ha̧le kemeyóló nalo kale momatere be bopére tipi tua̧mó betepa kelalepó. Atéru, mepaae Juda yó matere whi̧rapené dere fo wosóo, mepaae wosetere forapekélé yóo du betalepó.
46 Veya baitounin Tafaror Bar wanawanan Ofafar Bai’obaiyenayah wanawanah mare tur hi’o nowar ma bibabatiyih hitita’ur.
47 Kale naale atéró kisipa fosó fosóru atimané a̧paae wosetere fo mo donotóró tokó̧ matepa woseturaalu, whi̧rape feané siratu betalepó.
47 Sabuw etei Jesu tur buriburih eo, naatu iyafutih hinonowar isan, hifofofor men kafaita.
48 Atétere ala hamaró alimatamoné kilitu, atimaamo kilita sókó fóló hamané a̧paae duraalu, “Ti naale-ó, ayanaao da̧mo ya̧ whaalia depa keka̧le supa, noatepa atei kaae ala yaleé?” yalepó.
48 Hinah tamah kek hitita’ur ana veya hiororsa’irih Mary Natun iu, “Aro aisim iti na’atube isinaf? Tamat airi ai yababan ra’at, o anuwihi men kikimin ta.”
49 Ti fo depa, atimaamopaae duraalu, “Ya̧lo ayané ȩ beteró̧póló ere bemó fóló beteretei diaamo tuȩ́ iniru ȩ kekenapó,” yalepó.
49 Iyafutih eo, “Aisim ayu kwanunuwuhu? Kwa men kwaso’ob ayu i Tamai ana baremaim ama’am?”
50 Ama ai yale fo bete atimaamoné diriyóló wosóló kisipa sinipó.
50 Baise Kek abisa eo hinah tamah ana tur naniyan men hibai.
51 Téró, kale naale ama hama alimatamo Nasaret be huluapaae fóló, atimaamoné dere fo beta̧ wosóló ao̧mó sukó̧ló beterepó. Téruraalu, Yesuné ama yale fo fea hamané kisipa keteréni, ama hosaamó muló beterepó.
51 Basit Jesu misir bairi himatabir maiye hire hin Nazareth hitit, imaim hinah tamah fanah bosiyasiyar bairi hima naatu hinah iti sawar etei ana notamaim ya ma inotanot.
52 Téró, Yesu a̧ teó doatutei kisipa tiki dotoróȩ fóló, fosó fosói naale wisi doatepa Kótónékélé, mo so whi̧nékélé, hȩsekeyóló a̧paae hosaa mualepó.
52 Jesu ra’at yen orot matar ana not auman ra’at yen God itin yan sisir na’atube sabuw auman.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 2, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.