2 Coríntios 11

Yesu Kerisoné So Whi̧ Tao Sere Kisi Fo Wisi (PPO) vs AAI

AAI TUR GEWASIN O BAIBASIT BOUBUN

¹ Ya̧lo du betere fota bete muni, ho̧ko du betere fotei wosaasepóló i dere ape. Tépatei, ai ho̧ko fo mo taketi ya̧lo deté wou betepa, diaao̧ woseté walepó.

¹ Ayu anotanot mar kikimin au tur anao i boun koko’aw hai tur te’o na’atube, baise kwa marasika kwabusuruf kwabowabowaka.

² Ya̧lo bole ketekȩta, dia̧ dokaai tukóló beteró betere whi̧ mo a̧tamotóró fulumu yó̧póló, Kótóné matere ketekȩné ya̧lo dia̧ mo wisi yóló kaae taru, ma fo i dere ape. Me whi̧né folokole erénire so seimale kaae betepa, Kerisoné amatóró dokó̧póló kisipa mutu, ya̧lo dia̧ tukóló beteralepó.

² Ayu kwa isa abi’o’orot, boun God ebi’o’orot na’atube, kwa i boun babin biyan numin orot ta’imon bai’awanin isan hi’omatan na’atube nati i Keriso akisin.

³ Tépatei, wuliné fosó fosói kisipané Ipi dilikó̧ló dée nalatu yale kaae, dia̧né tuȩ́ tikikélé mené kó̧paae a̧lisó fao̧sóró ya̧lo doasi whaalia du beterapó. Ti noa betené mei, dia̧ Keriso a̧tamotóró dokaai, beta̧ kisipa muóló beteró̧póló dapó.

³ Ayu i abirubir kwa a not boro ni’afiy abistan Eve biyanamaim mamatar boro kwa biyamaim namatar. Kok i so’ob kwanekwan, naatu i iwa’an Eve God fanan sair naatu bowabow kakafin sinaf, imih nati baifufuwenayah boro kwa hinifuwi naatu hinifuwen anot hini’a’afiy saise kwa boro men kafa’imo Keriso akisinamo kwanitumitumimih

⁴ Ti ya̧lo whaalia dereteita, ha̧le meipó. Da̧né dia̧paae Yesu a̧ etei kaae whi̧póló yó maletei, mepaae whi̧ dia̧ beterepaae wóló Yesuta, etei kaae whi̧ beterapóló ho̧ko fo yó matepa, diaao̧ mopóló wosetu beterapó. Atétere kaae, take diaao̧ sale Dȩi Kepe Wisi betepatei, me kepe kae saalopóló de? Take da̧né dia̧paae yó male fo wisi mupatei taaróló, kisipa tiki okokore whi̧né dere kaae, mió dia̧ kae yó matere kisi fo wosaai ekȩletu beterapó.

⁴ Anayabin sabuw afa hinan naatu Jesu isan hinabinan men boun aki abibinan na’at. Anunin ta kwanab men boun aki abaib na’at o tur gewasin men boun kwanonowaramaim tebibinanumih, hamehamen maiyow kwa boro mar ta’imon kwanab.

⁵ Ti ai whi̧rape atimata, doasi doi mole aposel whi̧rapepó du betepatei, atimané ȩ tȩteró bitinipó.

⁵ Baise anotanot ayu i ai gewasin kwanekwan men boun kob abarayah wabih gagamih gewasih na’atube.

⁶ Ti so whi̧ feapaae Talené fo ya̧lo fosó fosó yóló yó meló̧póló mené ȩ yó menitei, bete mole fo ya̧lo mo kisiparapó. Ai ala dia̧nékélé kisipa yó̧póló, kae kae ala fea ha̧keamó erótu betalepó.

⁶ Ayu tur ao’o i boun kek sosof hai tur te’o na’atube, baise ayu auru not so’ob ema’am, aki ef etei bebeyanamaim ao kwanowar sawar.

⁷ Kótóné fo wisi yó móturaalu ya̧lotei ȩ deróo, dia̧ tao sóró horóo, du betalepó. Tétu, ya̧lo dia̧paae monikó a̧lae yóló kema ini, ha̧le yó mótu betaletei-a, dia̧paae dowi alakó erótu betaleé?

⁷ Ayu taiyuwu anayara’iyu naatu kwa anabora’ahi Regah ana tur gewasin baiyan en anabinan nati i bowabow kakafin?

⁸ Aita, dia̧ sekȩ yao̧sóró kisipa mutu, kae be hulua Keriso fake so whi̧né matere monitei ya̧lo o̧lémi kaae sóró, ȩ betaaire be ó o̧la dupu yóló nukuraalu, dia̧ tao saaire kutó beta̧ dité fu betalepó.

⁸ Ayu Kirisiyan sabuw afa biyahine kabay abai kwa baibaisi isan, kwanotanot ayu abainuwih?

⁹ Ȩ dia̧tamo betale sukamó dia̧ sekȩ yao̧sóró, ȩ ya̧ya̧tere o̧la dia̧paae a̧lae yóló wosetere fokélé inipó. Ȩ ya̧ya̧tere o̧lata, Masedonia hae kwia taaróló, ȩtamo wale norapené tao sóró mótua yalepó. Ȩ me o̧la ya̧ya̧tepatei, dia̧ sekȩ yao̧sóró woseni, Talené kutó ha̧le dirótóró tawalepó. Nalopaaekélé ai alatóró enérapó.

⁹ Bairit tama’am ana mar ayu au kok sawar bain nowau matar isan, men kafa’imo yait ta aiwowa’ani. Anayabin teitit no Masedonia’ane hinanan sawar abistanawat akokok etei’imak anafofonin abai. Ayu boro taiyuwu bit ana’abar naatu boro na’atuka anasinaf anan.

¹⁰ Ti Kerisoné bete mole mo fo ȩ tua̧mó moleteiné dia̧paae diriyóló i dere ape. Ȩ me dupu sini, ai fo wisi ha̧le yó materemó, ya̧lo i bopé faketere ala Akaia hae kwiamó betere whi̧rapekó beta̧nékélé bete munire ala ao̧raalomeipó.

¹⁰ Keriso ana turobe ayu wanawana’umaim ema’am. Ayu ao’omatani, iti ora’ara’at boro men kafa’imo awau nafot iti tafaram Akaiya wanawanan.

¹¹ Ya̧lo dia̧paae etei kaae dere fo-a, noa betené dapóló kisipa mute? Ya̧lo dia̧paae yaala sókó fole ala initepa de? Meipó. Dia̧paae yaala sókó fole ala ȩ tua̧mó moletei, Kótóné ama mo kisiparapó.

¹¹ Aisimamih? Anayabin ayu men kwa abiyabuwi? God so’ob ayu kwa abiyabuwi.

¹² Kae fo yó matere whi̧rapené du betere alata, so whi̧né atima dukiró̧póló dapó. Aita, da̧né dere alaró atimané dere alatamo beta̧ ala erapó yó̧póló, bopé fake du beterapó. Atei ala yaaire tu̧ mulao̧sóró da̧ moni sini, kutó ha̧le diró tawaalopó.

¹² Ayu boun abistan abowabow boro na’atuka anabow anan. Saise ayu bowabow iti na’atube anabowabow i baifufuwen bai’obaiyenayah anarufutih. Hai yabih en isah hinao’ra’ara’at naatu asir hinao i mi’itube tebowabow aki bairi ta’imon abowabow.

¹³ Ti ai whi̧rapeta, Kerisoné dotȩyale mo aposel whi̧rape mei, so whi̧ dilikó̧ló kapala kutó diratere aposel whi̧rape bitutei, Kerisoné kutó diratere nisi yó̧póló, ao̧tu beterapó.

¹³ Anayabin sabuw nati na’atube i turabarayah baifufuwenayah, i hai bowabow isan i taiyuwih tebifufuwen. Naatu taiyuhiwat tesisinaf hai itinin i boun Keriso ana turabarayah na’atube.

¹⁴ Ai kaae alamó da̧ kilita sókó fenénipó. Ti noatepae, Satan a̧ dȩ tua̧mó betere ensel ao̧tu beteretei, da̧né kisiparapó.

¹⁴ Naatu nati men tanakasiy! Satan karam taiyuwin nabotabir marakaw ana tounamatar, itininabe namatar.

¹⁵ Atétere kaae, ama kutó diratere whi̧rapekélé mo donoi kutó diratere whi̧rape ao̧tu betere ala kilitu, da̧ kilita sókó fumipó. Ti atimané ai du betere alamó saaire dowi dupu ha̧sókó feni, mo donotóró melaalopó.

¹⁵ Isan imih aki men akakasiy Satan ana akir wairafih i taiyuwih hibotabirih akir wairafih hai yawas gewasih na’atube himamatar. Mar yomanin mi’itube hai bowabowamaim hisisinaf imaim boro baimakiy hinab.

¹⁶ Ya̧lo yale fo kaae momó dapa i wosae. Dia̧ mepaae whi̧né ȩ kisipa okokoi whi̧ betere nisi yao̧se. Diaao̧tamo ȩ kisipa okokoi whi̧ beterapó kisipa mutupa, ti ȩ bopé faketuraalu, okokoi whi̧né dere fo kaae, sawa i dapa wosae.

¹⁶ Ayu ibanak ao maiye! Men yait ta nanot ayu au not meyemeye narouw. Baise kwa iti na’atube kwananotanot na’at, basit kwanabuwu ayu i au not en, saise mar kafa’i ayu anaora’ara’at.

¹⁷ Fea ala ya̧lo su̧mó enérapóló bopé faketuraalu dere fota, Talené dere fo kaae meitei, kisipa okokoi whi̧né dere fo kaae dapó.

¹⁷ Anamaramaim ora’ara’aten ana tur anao i men Regah ana kokomaim ayu ao’omih, iti tur i hai not meyemeye hai tur.

¹⁸ I haemó betó mole whi̧rapené nene yóló bopé faketere ala feané sya fóló du betepa, ti ȩkélé nene yóló bopé fakeyaalopó.

¹⁸ Baise sabuw afa abistan hisisinaf isan hina’ora’ara’at na’at, ayu auman boro anao ra’ara’at.

¹⁹ Ti fosó fosóre whi̧ dia̧ta, mepaae kisipa okokoi whi̧né du betere ala yao̧sóró seséni, hȩkesereteiné yó̧póló, kaae tarapó.

¹⁹ Kwa taiyuw i notayah anababatun, naatu imih sabuw hai not meyemeye bairi yasisiramaim kwabita’ay.

²⁰ Ti dia̧né mo du betere alatóró i ape. Mepaae whi̧né dia̧ wae sóró kutó diratere whi̧ beteróo, dia̧né wisi wisi o̧la atima saai dia̧ dilikó̧o, dia̧ me ala tuȩ́nire whi̧ ao̧róló, atimané tuȩ́ mole ala eróo, atima doasi doi saai dapóló dia̧ hepée faróló atimapi folosene fóo, atimané dia̧ okolope deké sóo, dua dapó. Ai alarape eratepa, atimapaae atékese yóló foné sini, dia̧ ha̧le betó mulapó.

²⁰ Na’atube sabuw afa bairi kwaita’ay dibur kwamatar, taiyuwin kususur wan i’iyon o yumat ifafar.

²¹ Ti da̧ béreteiné atei kaae ala dia̧paae eranénipóló, ȩ haletu i dere ape.

²¹ Ayu au biya’ohow, nati isan i anababatun ririmit sawar sinaf isan na’atube atao kwatanowar.

²² Atima Hibru fake so whi̧né dere ala sya fu betere so whi̧ betere? Atima atépa, ti ȩkélé Hibru whi̧tóró beterapó. Atima Israel hae tale betepa, ti ȩkélé Israel hae taletóró beterapó. Atima Abraham-né deté wale whi̧rape betepa, ti ȩkélé Abraham-né deté wale whi̧tóró beterapó. Atima Kerisoné ala eratere whi̧ betere? Atépa, ti ȩ keyaa furaalu ho̧ko dere fo i ape. Ya̧lo ai kutó ditere alané atima fea mo teraae falapó.

²² I anababatun Hebrew ma’anih? Ayu auman Hebrew orot. I Israel sabuw? Ayu auman Israel orot. I Abraham ana a’agir sabuw? Ayu auman Abraham ana agir orot.

²³ Ya̧lo i dere fota, topo doyóló keyaa fole whi̧né fo kaae ho̧ko dapó. Atima Kerisoné kutó diratere whi̧ betere? Atépa, ti ya̧lo ditere kutó kolósu, atimané ditere kutó kolósu depa, atima ya̧lo mo bosenó beterapó. Ti ya̧lo dité wale kutó atimané diyale kutótamo su̧ni, ȩ mo doasi depe tukó wei kutó ditu betalepó. Ti ȩta, mo dekéró félimó dipula beterótua yóo, fokosoi ala yale tikimó ya̧lo tiki mo turukée fóo, ȩ mo felekemó sinitei kepaayóo dua yalepó. Ȩpaae ai erótu betale hapólui ala kaae, atimapaae erénipó.

²³ Iban Keriso ana akir sabuw? Iti tur ao’o ana nowarin i boun hai not en te’o na’atube. Baise ayu i akir wairafu gewasu men i na’atube! Ayu abow atetebon, ayu mar moumurin maiyow dibur arun, mar moumurin maiyow murab fokarinamaim hiwabiru, naatu mar moumurin maiyow kafa’imo hita’asbunu. Anayabin ayu Keriso isan abowabow.

²⁴ Juda fakené ȩ aporó félimó halika kaae o̧lané ya̧lo tikimó daletei doko̧ sóró touróturaalu, 39-rópó.

²⁴ Mar etei five Jew hai ukwarih hibuwu hirabu. Mar ta’ita’imon hirarabu etei 39 biyau hitatakiyakiy hiruruseben.

²⁵ Sore fapo atimané ȩ biya̧né fokosói ala yóo, beta̧ be dȩmó ti kapo duné siriyóo, sore félimó ti ȩ betere wȩi nuku fetée fóló do yóo yalepó. Tétu ȩ doasi wȩi kȩla tómó a̧laae kutu betepa, be dȩ beta̧ró diki beta̧tamo kemeyalepó.

²⁵ Mar tounu ayu auramaim hirabu naatu mar ta’imon kabayamaim hirouwou’uru, mar tounu wa tafofor riy yan are naatu veya ta’imon anafofonin riy yan ain earuwu aremor. |alt="Paul stoned" src="cn01965B.tif" size="col" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="2 Corinthians 11.25"

²⁶ Ȩ beta̧ bemótóró bitini, be hulua doko̧ fiyósu deté kutu betalepó. Atéturaalu, doasi fole wȩi tikiné ȩ aluranépatei, tȩyóló fua yóo, o̧lémi whi̧rapenékélé ȩ denépatei, atima betere tua̧mó fóo, mo ya̧lo be whi̧nékélé ȩ denépatei fua yóo, Juda meire fake whi̧nékélé ȩ denépatei atima tua̧mó bitiré fóo, doasi be huluamó bitukélé, ipumó bitukélé, doasi wȩi kȩla tómó fukélé, Keriso norape ao̧re whi̧rapetamo bitukélé, ȩ mo dóló aluranépatei, bitiré fóo yalepó.

²⁶ Ayu mar moumurin maiyow efamaim aremor kakafih isou himatar, harew gagamih hititit kafa’imo ata’atomatom atamorob, naatu bainoyah kafa’imo hitarabu hitabainuwu. Ayu taiyuwu au sabuw Jew ma’anih naatu Ufun Sabuw kafa’imo hitarabu hiti’a’afiyu, bar oto’otowen gagamin wanawanan ama’am kafa’imo hitarabu, naatu arar yan anan kakafin kafa’imo atatita’ur, riy yan kafa’imo ata’atomatom ata morob, naatu taituwat baifufuwenayah kafa’imo hitarabu hiti’a’afiyu.

²⁷ Ȩ kutó dituraalukélé depe tukó wei ala yóo, kutó ditétóró fu betereteiné nokekélé fini yóo, woteró wȩi nokoletamo epatei, ha̧le fitua yóo, kutikélé ó sikélé meiyóló sosóliné sukó̧o dua yalepó.

²⁷ Foyab atatarakair naatu bowabow fokarih maiyow wanawanah arun abow. Gugumin wanawanah men ainu’in gewas, naatu harewamih sikou mamah naatu bayumih amorob, yakukur eanu naatu biyau asire ain.

²⁸ Ai alarape tómó, Kótóné kae beteró betere Keriso fake so whi̧ noa tu̧mó wisi yóló betaaloé yóló, doasi whaalia duraalu, ȩ doasi sekȩ beleté fu beterapó.

²⁸ Sawar afa isou himatar, baise boro men anao kwananowar. Ayu mar etei fokarin maiyow airi abitar baise au not gagamin i Kirisiyan sabuw isah anotanot mi’itube hibow tenan.

²⁹ Dia̧kó me whi̧ Talené ala eraaire fotoko̧ meiyóló bétepa, ti ȩkélé bératapó. Dia̧kó me whi̧ dowi alapaae a̧lisóró fóló dée nukupa, ti ȩkélé dei kisipa mutu haletapó.

²⁹ Anamaramaim yait eriririm, ayu men ariririm, naatu yait ta bowabow kakafin bonawiy isisinaf, ayu wanawana’umaim men ea’earah o so’aso’ar eyey.

³⁰ Ȩ bopé fake yaaitamo kisipa mutepa, ti ȩ tua̧mó fotoko̧ mei, bére ala so whi̧ feané koló̧póló, bopé faketere ala mo ha̧keamó yó manérapó.

³⁰ Ayu anao ra’ara’at na’at, basit sawar abistanamaim iwa’an ariririm boro ni’obaiyu ana’ora’ara’at.

³¹ Ya̧lo i dere fota, mo kapala dumipó. Betere doko̧ so whi̧ feané doi sóró hurótu betere Tale Yesuné Alima Kótóné ya̧lo i du betere fo mo dapóló ama tuȩ́rapó.

³¹ God naatu Regah Jesu Keriso Tamah i wabin tanabora’ara’ah wanatowan! God so’ob ayu men abifuwen.

³² Ȩ Damaskus bemó betepa, botokó fao̧sóró topo whi̧ Aretasiné be kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧né ȩ tawó̧póló, ama diki tare whi̧rape kale be bolaare dopóku tu̧ dokó̧ sóró beteralepó.

³² Anamaramaim ayu Damascus hihirfutu ama’am, aiwob orot Aretas gawan gagamin sorodiy sabuw uwih bar oto’otowen wabin Damasenes ana etawan awan hima’uh hima hikakaif. Ayu atatitit hitabuwu hitafatumu isan.

³³ Téyaletei, mepaae norapené ȩ yomó deyóló halika duóló deralepó. Atéyaleteita, ai be hulua bopére dopóku sikimó, dȩ saai muló betere dolomó sókó faraleteiné atimané ȩ tani, ha̧sókó felepó.

³³ Baise kaifetamaim hiwanu faf ana sou’uwat murabamaim hiruru ara’iy naatu uman wanawananane asorabon abihir. Paul kaifet wanawanan hiruru ere’er|alt="Letting Paul down in basket" src="CN01937b.TIF" size="col" loc="2Co 11.33" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="11.33"

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar 2 Coríntios 11, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.

💬 Explicar 2 Coríntios 11 no WhatsApp Sobre a Bíblia com IA →