Mateus 18
Ya̱ʼa̱ tseʼe je̱ nam ko̱jtstán juuʼ veʼe je̱ Nteʼyamˍ xyaktaajnjimdu je̱ nMa̱j Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx (MTONT) vs AAI
1 Veꞌem tseꞌe jyajty vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi:
1 Nati ana maramaim bai’ufununayah hina Jesu biyan hitit hibatiy hio, “Mar ana aiwobomaim yait i orot gagamin?”
2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaaxji toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k je̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ yꞌitu̱kujkta du̱pu̱u̱jm,
2 Jesu kek kikimin eaf na nahimaim bat.
3 je̱tseꞌe vyaajñ:
3 Imaibo eo, “Anababatun a tur ao’owen, o yait ayawas men inabotabir inan iti kek gidigidih na’atube mar ana aiwobomaim boro men inarun.
4 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n tseꞌe napya̱a̱jmjup nu̱u̱ꞌk aaj nu̱u̱ꞌk jo̱o̱t ax joꞌn ya̱ piꞌk ónu̱k, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.
4 Isan imih orot yait taiyuwin yare iti kek kikiminabe emamatar mar ana aiwobomaim i orot gagamin.
5 ’Je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe a̱ts ka̱jx o̱y jayu napya̱a̱jmjup ma̱a̱t toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k ax joꞌn ya̱ꞌa̱, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapya̱a̱jmji a̱ts ma̱a̱t.
5 “Naatu orot yait kek kikimin iti na’atube ayu wabu’umaim ana merar eyiy, i ayu au merar eyiy.
6 Ax o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe du̱tukmaso̱o̱kp je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, nu̱yojk o̱y tseꞌe ku̱yꞌijtu̱xju̱ je̱ jayu je̱tseꞌe toꞌk je̱ paan taak yaktukyuktsum je̱tseꞌe yakmaaxyna̱víppini joma veꞌe ka̱a̱k.
6 Baise orot yait iti kek kikimin ayu bitutumu eoraraf in bowabow kakafin esisinaf, gewasin nati orot i boro sikan aumor hina’utan taiy yan hinitaiy nare na’atomatom namorob.
7 ’¡Ayo̱o̱v xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup yaja naxviijn, ku̱x may viijn je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yakto̱kintoomp! Kaꞌa xa veꞌe yaja ñu̱nkaꞌítu̱t je̱ yakto̱kintoompa. ¡Ax ayo̱o̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ myujayu du̱tukmaso̱o̱kp je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ!
7 “Tafaram i kakafin wanawanan run, imih nati sawaramaim sabuw bonawiyih bowabow kakafin tisisinaf. Sawar kakafih nati na’atube i boro hinamatar, baise orot yait biyanamaim iti sawar temamatar i boro kakafin anababatun nab.
8 ’Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, pa̱n toꞌk xa veꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j ukpu̱ je̱ mtek myakto̱kintónjada, tunku̱spóxtats je̱ts u̱xvívupta, ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe ka̱no̱o̱n uk pakno̱o̱n mꞌíttat je̱tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe me̱jtsk ka̱ꞌa̱jax uk me̱jtsk tékax myakja̱nvíppidinit joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx je̱ ja̱a̱jn tyo̱y.
8 O yait uma o a nabonawiy kakafin inasisinaf na’at, ku’afuw kwisaroun, saise a uma duboduboh inan ma’ama wanatowan inarun. Men basit a uma hai ubaramaim o biya etei itan wairaf wan itayen ta’arahi.
9 Ax pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ mviijn myakto̱kintónjada, tunyakpítsumdats je̱ts u̱xkojta, ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe toꞌk adoꞌom viijnax mꞌíttat je̱tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe me̱jtsk adoꞌom viijnax myakja̱nvíppidinit joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx je̱ ja̱a̱jn tyo̱y.
9 Naatu mata nuw kwanekwan kakafin kusisinaf, kukubai kwisaroun. Mata rounawat saise inan ma’ama wanatowan inarun, men basit mata ta’imon ana ubaramaim mata rou’abaka inan wairaf wan inayen na’arahi.
10 ’Yakkó̱pkada o̱o̱y je̱ts ni pa̱na veꞌe xkaviijnkꞌíxtat ya̱ piꞌk ónu̱kta, ku̱x vaamp a̱tseꞌe je̱ts je̱meꞌe tsapjo̱o̱tm je̱ yꞌaangeles du̱vinꞌixta xa̱ꞌma ka̱jx a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.
10 “Abisa kusisinaf i inaso’ob men kek gidigidih inanuw furuwih, a tur ao’owen anayabin kek gidigidih hai tounamatar mar etei maramaim Tamai nan tebatabat.
11 Ku̱x je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyaktso̱ꞌo̱ku̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe to̱kihꞌijttup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.
11 Orot Natun nan ana’an i sabuw kasikasiyih bow baiyawasih isan na.
12 ’¿Vintso̱seꞌe xnasjávada? Pa̱n je̱m xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe nu̱mó̱kupx je̱ carnero du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe toꞌk yo̱ꞌtyó̱ki, myasa̱a̱kpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱majktupxu̱k maktaaxtojt carnero je̱tseꞌe na̱jkx je̱m tonu̱n viinm tonu̱n ka̱jxm du̱ꞌixta juuꞌ veꞌe tu̱yo̱ꞌtyó̱ki, ¿veꞌem xaja?
12 “Orot ana bobaituw 100 hitama’am ta’imon takakasiy isan a not i mi’itube kwanotanot? Ana bobaituw 99 tihamiyen oyaw wan hitama, i tare tan ta’imon kakasiy tanuwih ai en?
13 Pa̱n pyaatyp tseꞌe, nu̱yojk tseꞌe du̱tukxo̱o̱ndu̱ku̱t je̱ carnero juuꞌ veꞌe tu̱ꞌukyo̱ꞌtyó̱kini je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ nu̱majktupxu̱k maktaaxtojt juuꞌ veꞌe kayo̱ꞌtyó̱kidup.
13 Naatu ana bobaituw tatita’ur tabaib ana maramaim, a tur ao’owen ana for ta’imon isan boro tiyasisir men kafaita, men 99 isah ebiyasisir na’atube anayabin i men hikasiy.
14 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe ni toꞌka ya̱ piꞌk ónu̱k ku̱kyavinto̱ki.
14 Imih ef ta’imon nati na’atube Tamat maramaim men ekokok boro ana kek kikimin ta nakasiy.
15 ’Pa̱n mmuto̱kintoojnjup xa veꞌe nu̱toꞌk je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch ukpu̱ nu̱toꞌk je̱ mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱, ma̱a̱tnakyó̱tsju̱ts akume̱jtskji je̱tseꞌe xtukna̱a̱jmat. Pa̱n mka̱tsꞌamo̱tunajxjup tseꞌe, mnayjaꞌvijidinuvap tseꞌe uts ajch ukpu̱ uts tsa̱ꞌa̱.
15 “O taituwa ta wanawanamaim isa bowabow kakafin nasisinaf na’at wa’iwa’iramaim inan biyan ana kakafin matanamaim ini’obaiy. Inao fana nanonowar na’at i boro airi kwanitafen tutur.
16 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe mka̱tsꞌamo̱tunaxyju̱, vó̱vu̱ts nu̱toꞌk ukpu̱ nu̱me̱jtsk je̱ jayu, veꞌem tseꞌe nu̱me̱jtsk ukpu̱ nu̱toojk du̱ꞌamo̱tunáxtat.
16 Baise inao men nanonowar, orot ta’imon o rou’ab inabuwih bairi kwanan, saise o abisa’awat inao orot rou’ab boro sif hinaruboun. Buk Atamaninamaim hio na’atube.
17 Ax pa̱n kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌamo̱tunajxtuva, vaajnjats je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk joma veꞌe ñayꞌamókajada. Pa̱n kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌamo̱tunajxtuva, veꞌem tseꞌe xjávat ax joꞌn toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvip veꞌem tseꞌe xjávat ax joꞌn je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa.
17 Baise hinao men nanonowar na’at, basit ekaleisia matahimaim kwanakurereb kwanao, naatu ekaleisia hinao men nanowar na’at, basit kwanihamiy eteni orot na’atube nama o tax o’onayan na’atube nama.
18 ’Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Juuꞌts miitseꞌe je̱ jayu myakjajtjidup je̱tseꞌe du̱tóndat, veꞌem tseꞌe yꞌijtnit; je̱ts juuꞌ miitseꞌe je̱ jayu mkayakjajtjidup je̱tseꞌe du̱tóndat, veꞌem tseꞌe yꞌijtpat.
18 “Anababatun a tur ao’owen, abisa iti tafaramamaim ku’a’uh maramaim boro ana’uh. Naatu abisa iti tafaramamaim kururufam maramaim boro anarufam.
19 ’Nnu̱u̱jmiduvapts a̱ts miitseꞌe je̱ts pa̱n nu̱me̱jtsk miitseꞌeda yaja naxviijn toꞌk je̱ vinmaꞌyu̱n xjaye̱pta ku veꞌe juuꞌ xꞌamó̱tuda, mmo̱ꞌo̱jadapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.
19 “Iban ao maiye, orot rou’ab iti tafaramamaim abisa isan hairi hibasit tefefeyan, Tamai maramaim boro isah nasinaf.
20 Ku̱x pa̱n joma xa veꞌe je̱ jayu nu̱me̱jtsk ukpu̱ nu̱toojk ñayꞌamókajada a̱ts ka̱jx, je̱ꞌe̱ ma̱a̱ttats a̱tseꞌe nꞌit.
20 Orot rou’ab o tounu ayu wabu’umaim tekuku’ay, ayu i nati wanawanahimaim bairi.”
21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro o̱jts je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutu̱va:
21 Imaibo Peter na Jesu biyan tit ibatiy, “Regah, ayu taiu isau mar etei bowabow kakafih nasisinaf mar boro bai’ab ana kakafih ana notawiyen? Ana kakafih ana notawiyen nayen seven nanatabir?”
22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji:
22 Jesu iya’afut eo, “Men seven, baise mar etei 70 tafanamaim seven auman.
23 ’Tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xto̱kinme̱e̱ꞌkxtat je̱ jayu juuꞌ veꞌe mmuto̱kintoojnju̱dup. Ku̱x juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe du̱yo̱ju̱va̱a̱ꞌnuvaamp je̱ tyoompata̱jk juuꞌ veꞌe muyó̱jijidup.
23 “Anayabin aiwob maramaim ana itinin i aiwob orot ana akir wairafih hai bowabow nunutitiy na’atube.
24 Ku veꞌe du̱kuve̱jtꞌukvaandi, vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti toꞌk juuꞌ veꞌe tukmuyó̱jijup je̱ meen juuꞌ veꞌe yaknu̱mutoomp miijl joojnt am.
24 Nuteteyan ana bowabow busuruf ana veya aiwob orot kabay million na’atube orot ta bai ma bowabow hibai hina hirun.
25 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ toompa du̱tima̱a̱da pa̱n ti veꞌe tyukkuvé̱tup je̱ yo̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ vyintsá̱n vyaajñ je̱tseꞌe yakto̱o̱ꞌku̱t ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱k je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, nay veꞌempa veꞌe nu̱jom yakto̱o̱ꞌkká̱xu̱t juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, veꞌem tseꞌe ku̱du̱kuvejt je̱ yo̱j.
25 Naatu nati akir wairafin aiwob orot ana kabay wan yin isan aurin men karam. Imih aiwob orot iuwih orot aawan, natunatun naatu ana sawar etei hitabow hitan sabuw afa hitatobon hai akir wairafihimih hitabow, saise nati kabayamaim aiwob orot ana kabay wan tab isan eo.
26 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompa du̱vinko̱xkteni je̱ vyintsá̱n je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱munooꞌkxtk: “Vintsá̱n, tonu̱ je̱ maaꞌyu̱n, jaaꞌkꞌaꞌíxu̱ jave̱e̱ꞌn je̱ts a̱ts mitseꞌe nu̱jom nmukuvé̱tu̱t.”
26 “Baise akir wairafin aiwob orot nanamaim sun yowen fefeyan eo, ‘Regah a kokok yate nanub naatu ayu boro ana sinaftobon a sawar etei wah anayow anit.’
27 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n tyukmo̱ꞌtji je̱tseꞌe je̱ yo̱j du̱me̱e̱ꞌkxji, naspa̱ka tseꞌe du̱yaktaajñ.
27 Aiwob orot ana akir wairafin itin yan baban naatu ana kabay wan yin isan auman ibagun naatu iu tit ana ubar in.
28 ’Ax ku tseꞌe je̱ toompa cha̱a̱ꞌn, vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatji toꞌk je̱ myumutoompa juuꞌ veꞌe tukmuyó̱jijup je̱ meen juuꞌ veꞌe yaknu̱mutoomp mó̱kupx xa̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe du̱majch je̱p yo̱ꞌktup je̱tseꞌe du̱yukpeejn, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “¡Mukuve̱tu̱ a̱ts juuꞌ a̱tseꞌe xtukmuyó̱jip!”
28 “Baise nati akir wairafin tit in naatu ana kabay bai’abamo bowayan turan biyanamaim bai ma’am biyan tit, eof sikan bai eo, ‘Au kabay o biya inu’in boun wan inay initu.’
29 Vanꞌit tseꞌe je̱ muyo̱j je̱ yo̱ju̱va̱a̱ꞌmpa du̱vinko̱xkteni je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtk: “Tonu̱ je̱ maaꞌyu̱n, jaaꞌkꞌaꞌíxu̱ jave̱e̱ꞌn je̱ts a̱ts mitseꞌe nu̱jom nmukuvétu̱t.”
29 “Bow turan orot nanamaim sun yowen ifefeyan eo, ‘Yate nanub mar kafai ayu boro a kabay wan anay anit.’
30 Ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kuvu̱jk, yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmju tseꞌe vanꞌit paat kuunumeꞌe myukuvé̱tju̱t.
30 “Baise orot men kok boro turan fanan tanowar, imih bai furisiman itih hibai hin dibur bar hiya’ariy. Naatu orot turan iu, ‘Iti’imaim inama au kabay wan inay initu imaibo inatit.’
31 Ku veꞌe je̱ vyiijnk mumutoompa du̱ꞌixti vintso̱ veꞌe jyatki, ñu̱tsaachvinmaaydu tseꞌe jadoꞌk je̱ mutoompa, vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ vyintsá̱n du̱vaajnjada nu̱jom vintso̱ veꞌe jyajty ñajxy.
31 Akir wairafih afa iti sawar matar hi’itin men hiyasisir, imih hin abisa’awat himamatar isan aiwob orot ana tur hiowen.
32 Vanꞌit tseꞌe je̱ vintsá̱n du̱nu̱ke̱jxi je̱ toompa je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmi: “¡Mits, ko̱ꞌo̱y toompa! Nme̱e̱ꞌkxji xa a̱ts mitseꞌe je̱ myo̱j ku a̱tseꞌe xmunooꞌkxtk,
32 “Imaibo aiwob orot ana akir wairafin eaf na iu eo, ‘O i anababatun orot kakaf. Ayu au kabay gagamin maiyow o biyamaim ma’am i asafam, anayabin ayu ifefeyanu.
33 veꞌemts mitseꞌe ku̱xtukmo̱ꞌtpa je̱ mmujatyooꞌ ax joꞌn a̱ts mitseꞌe ntukma̱ꞌt.”
33 Gewasin bow tura itakabibir o akakabibiri na’atube.’
34 O̱o̱y tseꞌe tyunꞌe̱jkji je̱ vintsá̱n, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmji vanꞌit paat ku veꞌe nu̱jom je̱ yo̱j du̱kuvé̱tu̱t.
34 Aiwob orot yan so’ar tatabir ana dibur kaifenayah iuwih hifatum dibur hiya’ariy naatu iu, ‘Iti’imaim inama’am au kabay wan inay initu imaibo inatit.’”
35 ’Nay veꞌem tseꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱duvat pa̱n kaꞌa veꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t xto̱kinme̱e̱ꞌkxta je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta je̱ts je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da.
35 “Ef ta’imon ayu Tamai maramaim kwa ta’ita’imon isa boro iti na’atube nasinaf, o yait taituwa ana kakafin men dogor tutufin etei inanotanotawiy na’at.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 18, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.