Hebreus 10
Ya̱ʼa̱ tseʼe je̱ nam ko̱jtstán juuʼ veʼe je̱ Nteʼyamˍ xyaktaajnjimdu je̱ nMa̱j Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx (MTONT) vs AAI
1 Je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Moisés yakmo̱o̱y vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yakvinjávat yakvintsa̱ꞌa̱gat, ake̱ꞌe̱xa joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe; ax je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe miimpnum, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ake̱ꞌe̱xa du̱pa̱a̱mp. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ vintsa̱ꞌkin juuꞌ veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ Nteꞌyam tyukvintsa̱ꞌkidup vinjoojnt ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ, ni vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌo̱ya je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ꞌe̱ ka̱jx tyándat o̱y je̱ts vaꞌajts.
1 Moses ana ofafar hibi’ufunun i sawar gewasin boro uf hinan ana itinin, men yabin anababatun bi’obaiyihimih. Ana’an nati isan kwamur etei matan hiyi sibor yumatan ta’imon, na baiyubin God kwafirin isan hisisibor, wanawanah hai kakafin men kafa’imo kukusouwimih.
2 Pa̱n ku̱yꞌo̱ya xa veꞌe je̱tseꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n ka̱jx je̱ jayu tyánu̱t o̱y je̱ts vaꞌajts, ku̱du̱tukvintsa̱ꞌkiꞌatú̱vidini tseꞌe je̱ jayu je̱ tá̱nu̱k je̱ Nteꞌyam. Ku̱x pa̱n ku̱tyanda xa veꞌe o̱y je̱ts vaꞌajts, kaꞌa tseꞌe ku̱ñayjávajada je̱ts tó̱kinax je̱ꞌe̱ veꞌeda.
2 Baise nati siboromaim takukusouwih na’at, nati sibor boro hitihamiy. Anayabin kwafirenayah hisisibor ana veya hai kakafin tutufin etei mar moumurih ina’in isan mar ta’imon kusouwih. Naatu dogoroh naniyan hitatatam hai kakafih etei i sawar.
3 Je̱ tá̱nu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvintsa̱ꞌkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyuump je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tukjaaꞌmyéts vinjoojnt,
3 Baise nati siboromaim kwamur etei nuhih ekukusib i bowabow kakafin wairafih.
4 ku̱x ni vinꞌita veꞌe kyaꞌo̱ya je̱ tsapkaaj nu̱u̱ꞌpu̱n je̱ chivo nu̱u̱ꞌpu̱n je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaꞌatsu̱t.
4 Anayabin cow orot naatu goat hai rara’amaim men karam boro bowabow kakafih tabosairen.
5 Paaty tseꞌe ku veꞌe je̱ Cristo myiijn yaja naxviijn, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱u̱jmi, veꞌem ax joꞌn vyaꞌañ je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp:
5 Isan imih Keriso tafaramamaim namih Tamah isan eo, “O men kukokok sibor o siwar, imih ayu biyau ibogaigiwas,
6 kaꞌa tseꞌe xtukjo̱tka̱daꞌaky je̱ tá̱nu̱k ya̱x juuꞌ veꞌe yakto̱o̱ydup ukpu̱ je̱ tá̱nu̱k ya̱x juuꞌ veꞌe pya̱a̱mdup je̱ tyo̱kin ka̱jxta.
6 bobaituw gem yan hirouw te’aa naatu bowabow kakafin notawiyen isan sibor teya’ay, o men kubiyasisir.
7 Vanꞌitts a̱tseꞌe nvaajñ:
7 Imih ayu ao, “God ayu iti, a notamaim abisa kukokok na’atube kuo asinaf, a Bukamaim isau i’o hikirum inu’in na’atube.”
8 Mutooꞌva̱jkp xa veꞌe vyaajñ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k je̱ tá̱nu̱k ya̱x juuꞌ veꞌe yakja̱ꞌkxp ukpu̱ juuꞌ jaty pa̱a̱mdu̱k ya̱x, kaꞌa tseꞌe du̱tukjo̱tka̱daꞌaky je̱ tá̱nu̱k ya̱x juuꞌ veꞌe yakto̱o̱ydup ukpu̱ je̱ tá̱nu̱k ya̱x juuꞌ veꞌe pya̱a̱mdup je̱ tyo̱kin ka̱jxta.
8 Wantoro’ot eo, “Sibor naatu siwar o bobaituw gem yan hirouw te’aa naatu bowabow kakafih notawiyen isan tisisibor, o men kubiyasisir.” Basit sabuw i ofafar eo na’atube tisisinaf baise o a naniyan i men ebibasit naatu men kubiyasisir.
9 Vaampa tseꞌe: “Nteꞌyam, u̱xyaja a̱tseꞌe nmin je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ mitseꞌe mtsa̱jkp.” Je̱ Jesucristo xa veꞌe du̱yakkuka̱jxinu je̱ mutoꞌk ko̱jtstán. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe tyaannit je̱ mume̱jtsk ko̱jtstán.
9 Imaibo eo, “Ayu iti God, abisa kunotanot na’atube anasinaf.” Imih God sibor atamanin ya’asair naatu sibor boubun bai na efanin yai.
10 Je̱ Nteꞌyamts u̱u̱ꞌmeꞌe xyakvaatsumdu je̱tseꞌe je̱ vaꞌajts jo̱o̱t je̱ vaꞌajts jaꞌvin xmo̱ꞌyumda ku̱x tyooneꞌe je̱ Cristo juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cho̱jk, je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk tseꞌe vaan je̱ vintsa̱ꞌkin toꞌk naxji anañu̱joma je̱ jayu ka̱jxta.
10 Naatu God ana kokomaim Jesu Keriso na it etei ata kakafin isan mar maumurih na’in efanin mar ta’imon maiyow, i taiyuwin biyan siboromih yai, ata kakafinane kusouwit tana biyat kakafiyin matar.
11 Je̱ teeꞌta̱jkta, jó̱vumts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱mutonda du̱mupa̱kta je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱tukvintsa̱ꞌa̱gada may nax je̱ ya̱xta juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱katuknu̱vaꞌatsup;
11 Firis veya matan hiyi hibat kwafiren ana ef eo na’atube bowabow kakafin notawiyen isan sibor yumatan ta’imon hiya’iyai. Baise men kafa’imo nati siboromaim bowabow kakafih kusouwimih.
12 ax je̱ Jesucristo, toꞌk náxjits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñatyukvintsa̱ꞌkiji je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaach, vanꞌit tseꞌe o̱jts yꞌa̱jxtkni je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi.
12 Baise Keriso na sibor mar ta’imon maiyow yai, bowabow kakafih etei bosairen, naatu yen God uman asukwafune mare ema’am.
13 Je̱m tseꞌe du̱ꞌaꞌix kuunumeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakvintó̱kiyu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesucristo du̱tsoꞌoxpa̱jktup.
13 Yen mamare ana veya’amaim na iti boun titit, i ma ekakaif God ana kamabiy sabuw nabow anamaim naya isan.
14 Tun toꞌk naxji xa veꞌe je̱ Jesucristo je̱ Nteꞌyam ñatyukvintsa̱ꞌkiji, ka may náxap. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx yꞌijttinit o̱y je̱ts vaꞌajts je̱ jayu pa̱n pa̱n jaty je̱ꞌe̱ veꞌe yaktso̱o̱k.
14 Anayabin Keriso na taiyuwin biyan mar ta’imon sisibor ana veya it iyabowat bowabow kakafinamaim tama’am wanatowan ana kouksouwen itit, naatu kubaituturit tana God ana sabuw tamatar.
15 Nay vanxu̱ppa tseꞌe je̱ Espíritu Santo du̱nu̱ko̱jtspe̱jtpa ku veꞌe vyaajñ:
15 Anun Kakafiyin wantoro’ot it isat kukurereb ana tur i iti,
16 Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyaꞌañ:
16 Regah eo, “Mar boro enan obaibasit sabuw isah boro iti na’atube ana sinaf, au ofafar etei boro dogorohimaim anayai naatu hai notamaim ana kirum saise hinanot hini’ufunun.”
17 Vanꞌit tseꞌe vyaajñ:
17 Naatu iban eo maiye, “Hai bowabow kakafih naatu hai sinaf kakafih boro men ana notamih.”
18 Ku veꞌe je̱ jayu je̱ to̱kin veꞌem yakmeeꞌkxja, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukvinkó̱pkini je̱tseꞌe je̱ jayu ti du̱yó̱xtat je̱tseꞌe je̱ tyó̱kinda yakme̱e̱ꞌkxjat.
18 Imih ata bowabow kakafih naatu ata sinaf kakafih etei bosairen naatu sibor ya bowabow kakafin notawiyen auman i sawar.
19 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ Jesús je̱ ñu̱u̱ꞌpu̱n ka̱jx tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t nta̱jkimdat je̱ it juuꞌ veꞌe je̱ kunooꞌkxu̱n munu̱yojk du̱ma̱a̱t.
19 Isan imih taitu, Jesu morob ana rara rara’iy ana maramaim it Sis Kakafiyin Kakafiyin anababatun run isan ana obaibasit i tabai, imih tana’abar totofar tanan tanarun.
20 Ku̱x tseꞌe xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi, xyakꞌavaatsjimdu tseꞌe je̱ ntooꞌamda je̱tseꞌe nꞌijtumdinit je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t.
20 Naatu run isan Jesu etawan boubun botawiy, yawas ana ef anababatun, naatu faifuw hitaiy re efan kakafiyin anababatun hir inu’in i Jesu biyan it isat momorob ana maramaim ef botawiy.
21 Ku̱x je̱ Jesuuseꞌe ijtp teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta je̱tseꞌe du̱nu̱tena je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu,
21 Naatu boun it ata firis gagamin God Ana Bar wanawanan sabuw tutufin etei ekakaif.
22 vaꞌan tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam du̱mutá̱mimda, o̱y tseꞌe nnu̱jaꞌvimda je̱ts je̱ Jesucristo ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam ya̱ nvinmaꞌyu̱namda du̱yakvaꞌach je̱tseꞌe nko̱o̱ꞌknatyo̱kinjaꞌvimjidinit, vaꞌajts tseꞌe nꞌijtumda ax joꞌn je̱ jayu ñaajkvaꞌachju̱ je̱ vaꞌajts tsoxk na̱ma̱a̱t.
22 Isan imih dogorot tutufin etei ere baitumatum auman tanan taniyubin Tamat God sisibinamaim tanabat. Anayabin ata not kakafih ana biya’ohowane etei kusouw, naatu biyat auman harew matan koumedarinamaim ikifuw.
23 Vaꞌan tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t du̱jaaꞌkjaanchjaꞌvimda juuꞌ veꞌe nꞌavaꞌnimdup. Kyutyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ veꞌe xtukvinvaꞌnimdu, ijtumdinupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t xa̱ꞌma ka̱jx.
23 Baitumatum iti tabai nuhit fot tama isan ta’orereb i tanabukikin tanama, anayabin God ana omatanen etei isah i ebobosunusunub.
24 Vaꞌan du̱ꞌíxtimda vintso̱ veꞌe anañu̱joma je̱ jayu ntso̱jkumdat je̱tseꞌe ntoꞌnumdat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱.
24 Imih taiyuwit wanawanatamaim taituwat bairi taninuwatet tanibaibaisbonen, naatu yabow itinin auman tanasinaf bowabow gewasin tanabow.
25 Kaꞌa tseꞌe ntoꞌnumdat ax joꞌn je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe kanayꞌamojkijidup, nakyo̱jtsmá̱kkimjadapeꞌe toꞌk jadoꞌk. Ax nu̱yojk tseꞌe ya̱ꞌa̱ nyakvinkó̱pkimdat ku̱x nmu̱jaꞌvimdupeꞌe je̱ts tá̱mani veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Cristo kya̱daaknuvat.
25 Men sabuw afa baita’ay hikwahir bar tema’am na’atube tanasinaf ata kou’ay tanihamiyimih, baise taiyuwit koufair tanitit aumetawat tanabow, anayabin Regah na isan ana veya i na ekakabom.
26 Pa̱n to̱kintoꞌnumdup xa veꞌe o̱yꞌavinmáyam, je̱tseꞌe njanu̱jaꞌvimda juuꞌ veꞌe tyu̱va, kaꞌa tseꞌe ti viijnk vintsa̱ꞌkin je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xto̱kinme̱e̱ꞌkxumdat,
26 Baise it turobe ana so’ob i hini’obaiyit tanasoso’ob ufunamaim bowabow kakafih sinaf isan tanayakitifuw tanama tanasisinaf na’at, a tur ao’owen bowabow kakafin ana sibor men ta ema’am.
27 nmaꞌyumdap ntájumdapeꞌe ku̱x yakto̱kimpayo̱ꞌyumdapeꞌe, je̱ ja̱a̱jn tseꞌe nꞌaꞌíxumdup joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx chaachpaattinit nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jktup je̱ Nteꞌyam.
27 Baise nati efanin it boro birumaim tanama baibatiyen ana veya tanakaif, naatu ana’ar fofor wairaf auman tanakaif, nati wairaf i sabuw iyab God isan tibikamabiy boro na’arahih!
28 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe du̱kakuva̱jktu je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, veꞌem tseꞌe kyutujk je̱ts kaꞌa veꞌe ti tukmo̱ꞌtu̱n, o̱o̱ꞌktuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jáyuda pa̱n je̱peꞌe nu̱me̱jtsk ukpu̱ nu̱toojk juuꞌ veꞌe du̱ꞌixtu du̱mó̱tudu je̱ ka ó̱yap juuꞌ veꞌe tyoondu kyo̱jtstu,
28 Nati ana veya’amaim sabuw iyab Moses ana ofafar hi’a’astu’ub orot rou’ab o tounu hi’itih hina baibatiyenayan orot matah hikukurereb mutufor himomorob baiwan babanih en.
29 ax nu̱yojk tseꞌe chaachpaattinit pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k du̱tsoꞌoxpa̱jktup. Veꞌem tseꞌe du̱jávada je̱ts veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk ax joꞌn o̱pya̱na yꞌa̱a̱ꞌk, veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jávada je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe tyun ku veꞌe je̱ Jesús je̱ Nteꞌyam ñatyukvintsa̱ꞌkiji je̱ jayu je̱ tyo̱kin ka̱jxta. Je̱ jayu tseꞌe du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kidup je̱ Espíritu Santo, juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n du̱tuujnja.
29 Kwanotanot orot yait God Natun nab urar nararauwariy ana baimakiy boro kikimin nab? Naatu obaibasit ana rara’amaim i ana kakafin kukusouw nab ni’ib anayabin en nao, naatu Anun Kakafiyin manaw kabeberayan nigigim isan tur kakafih nao. Kwanotanot nati orot ana baimakiy boro kikimin nab?
30 Nnu̱jaꞌvimdinup xa veꞌe vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyaajñ: “A̱ts xa veꞌe xtukka̱daakp je̱ to̱kimpayo̱ꞌyk, a̱ts tseꞌe ntukkuvé̱tup.” Vaampap tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe je̱ jyayu du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yup.
30 Anayabin it etei tur iti na’atube eo i taso’ob, “Ayu boro sa anabow naatu aniwayow,” naatu eo maiye, “Regah boro ana sabuw nibatiyih.”
31 Pa̱n nmaso̱o̱kumdup xa veꞌe je̱ joojntyk Nteꞌyam, atsa̱ꞌkip tseꞌe o̱o̱y je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱ꞌyumdinup.
31 God wanatowan ma’ama’anin na’of nabuwi uman wanawanan inarur boro kakafin kakafin anababatun inab.
32 Ax jaaꞌmyé̱tstats miits vintso̱ veꞌe xmuténidi je̱ ma̱kk tsaachpaatu̱n ku veꞌe tá̱vani je̱ Nteꞌyam mtuknu̱jávajada je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱,
32 Kwananot boubuntoro’ot God ana marakaw kwabaib ana veya’amaim, biyababan moumurih na’in kwabai, baise a baitumatum kwabukikin kwabat.
33 myakjomtoondu myaktitoondu veꞌe je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk je̱tseꞌe xtsaachjaꞌvidi ax joꞌn je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk yaktoonduva.
33 Veya afa sabuw etei matahimaim tur kakafih hi’uwi naatu hirukoukuwi biyababan hit, afa turanah tur kakafin hi’uwih biyababan hibaib wanawanah kwarun bairi hai biyababan kwabai.
34 Mtukmo̱ꞌttu miitseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe poxu̱nta̱ktsu̱u̱nidu. Ku veꞌe je̱ jayu mpa̱jku̱xjidi juuꞌ jatyeꞌe mꞌixtu mjaye̱jptu, o̱o̱y tseꞌe xtuntukxo̱o̱jntkti, ku̱x mnu̱jaꞌvidinupeꞌe je̱ts je̱meꞌe tsapjo̱o̱tm je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe nu̱yojk o̱y je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx yꞌit.
34 Sabuw afa dibur hima’am hai biyababan bairi kwafaram kaununub kwaitih, sabuw afa hiyayakiyi yasisiramaim kwaihamiyih hiyakiyi. Anayabin kwa kwaso’ob sawar gewasin naatu wanatowan sawar boro uf hinan.
35 Kaꞌa tseꞌe xjaanchjaꞌviꞌatú̱vadat juuꞌ veꞌe mjaanchjaꞌvidup, ku̱x je̱ jaanchjaꞌvin juuꞌ veꞌe mjaye̱jptup, munu̱yojk tseꞌe o̱o̱y je̱ Nteꞌyam mtunmo̱yu̱mpijtjidinuvat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ ka̱jx.
35 Isan imih a baitumatum men naririm, baise kaufair kwanab kwanabat kwanan yomaninamaim boro a baiyan kwanab.
36 Kaꞌa tseꞌe mnooꞌkxtat je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌem tseꞌe xpa̱jktinit juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe xtukvinvaꞌnimdu.
36 Yate nanub kwanitafofor kwanatit God abisa ekokok kwanasinaf, abisa eo’omatani boro nit.
37 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ:
37 Anayabin,
38 Ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip,
38 Baise au orot menatan ana ef mutufurin boro baitumatumamaim nama, naatu au’uf nabatabat na’at ayu boro men aniyasisir.”
39 Kaꞌa xa u̱u̱ꞌmeꞌe veꞌem nꞌijtumda ax joꞌn je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌavimpijtidinuvap ax joꞌn kyo̱ꞌo̱yjoojntykidi je̱tseꞌe vyintó̱kida, je̱ jaanchjaꞌvineꞌe njaye̱jpumdup je̱ts xyaktso̱o̱kumdupeꞌe je̱ Nteꞌyam.
39 Baise it men sabuw iyab au’uf hibat gurugurusen hibaib na’atube’emih, it i baitumatumayah boro yawas tanab.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Hebreus 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.