Atos 2

Ya̱ʼa̱ tseʼe je̱ nam ko̱jtstán juuʼ veʼe je̱ Nteʼyamˍ xyaktaajnjimdu je̱ nMa̱j Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx (MTONT) vs AAI

Sair da comparação

MTONT

AAI TUR GEWASIN O BAIBASIT BOUBUN

¹ Ax ku tseꞌe du̱paaty je̱ pentecostés xa̱a̱j, je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada nu̱jom je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk toꞌk ka̱ꞌa̱jyji amókada.

¹ Pentecost ana veya na tit, etei’imak hiru’ay efan ta’imonamaim hima.

² Vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji du̱ꞌamo̱tunajxti kya̱daꞌaky je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱v ax joꞌn je̱ ma̱kk po̱j yꞌamuꞌu, je̱tseꞌe je̱ ta̱jk du̱yaktukno̱jkiku̱jx joma veꞌe vye̱ꞌnada.

² Naniyan meyemeye yaurabad nidun wowogabe marane rena bar hima’am imaim run awan karatan.

³ Je̱tseꞌe yakꞌíxjidi je̱ ja̱nꞌaye̱e̱ꞌnst joꞌn juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱m kyuvajkmda nu̱toꞌk nu̱toꞌk.

³ Naatu abisa hi’i’itin i wairaf orot menan na’atube tamunimun na ta’ita’imon tafahimaim mara’ara’at.

⁴ Vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n myo̱o̱jyjidi anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m veꞌnidup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, kyo̱jtstu tseꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup, veꞌem ax joꞌn je̱ Espíritu Santo myo̱ꞌo̱jada je̱tseꞌe du̱kó̱tstat.

⁴ Etei’imak Anun Kakafiyin iwanih menah botabir tur tata’amaim hio, Anun Kakafiyin fair bitih na’atube.

⁵ Je̱m tseꞌe Jerusalén vye̱ꞌnada je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu xa̱a̱jiva, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávadat du̱vintsa̱ꞌa̱gadat; may viijn tseꞌe je̱ kajpu̱n joma veꞌe cho̱o̱ꞌndi.

⁵ Nati ana veya, Jew sabuw God ana bowayah orot gagamih etei tafaram tata’ane hiru’ay Jerusalemamaim hima’am.

⁶ Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe mó̱tup ax joꞌn je̱ ma̱kk po̱j yꞌamuꞌu, vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi. Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyuntanka̱jxti ku̱x je̱ yꞌaajam je̱ yꞌayookameꞌe yꞌamo̱tunajxtu toꞌk jadoꞌk ku veꞌe yakmuko̱jtsti.

⁶ Iti nidun hinonowar ana maramaim sabuw rou’ay gagamin na’in hiru’ay hima’am, hai kasiy ra’at naatu hifofofor men kafaita, anayabin etei hai turamaim hio hinowar.

⁷ Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi:

⁷ Kasiy gagamin maiyow isah matar naatu taiyuwih hibabatiyih. “Iti sabuw tur teo etei i Galilee oro’orot?

⁸ ¿Vintso̱seꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxumda ka̱kje̱ꞌe̱ ya̱ nꞌaajamda ya̱ nꞌayookamda?

⁸ Naatu mi’itube’emih it ata turamaim hio tanonowar?

⁹ Je̱ja xa veꞌe yaja juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m paartiait je̱ts médiait yꞌit jo̱o̱tmda, je̱m Elam je̱ts je̱m Mesopotamia, je̱m Judea je̱ts je̱m Capadocia, je̱m Ponto je̱ts je̱m Asia,

⁹ It i tafaram ta ta’ika tana, Partia, Media, Ilam naatu afa i Mesopotamia’ane hina, Judea, Kapadosia, Pontus naatu Asia,

¹⁰ je̱m Frigia je̱ts je̱m Panfilia, je̱m Egipto je̱ts juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m áfricait yꞌit jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe najxp jave̱e̱ꞌn je̱m Cirene. Jé̱jadava tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit je̱ jyaanchjaꞌvin du̱pana̱jkxtup juuꞌ veꞌe je̱m Roma tso̱o̱ꞌndu.

¹⁰ Firigia, Pamfilia, Egypt naatu Libia wanawanan turin Sairini na’atune auman hina tema’ama. Naatu Romene nanawan auman hina Jerusalem tema’am. Nati i Jew sabuw naatu sabuw afa hai baitumatum hibotabir hina Jew sabuw himamatar auman.

¹¹ Nay jé̱jadava tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduva je̱m Creta je̱ts je̱m Arabia. Ax nu̱jom tseꞌe nꞌamo̱tunajxumda ya̱ nꞌavintso̱ aajamda ya̱ nꞌavintso̱ ayookamda juuꞌ veꞌe xtukmuko̱jtsumdup je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin.

¹¹ It afa i Kurit naatu Arab sabuw. Baise God sawar gewasih maiyow sisinaf isan ata turamaim hio tanonowar!”

¹² Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntanka̱jxti, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukmutaayvaattini vintso̱ veꞌe jyátu̱kadat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vajada vimpit atu̱j:

¹² Sabuw hifofofor naatu hai kasiy ra’at taiyuwih hibabatiyih hio, “Iti sawar anayabin i abisa?” Peter sabuw rou’ay gagamin isah ebibinan|alt="Peter speaking to crowd" src="CN01892B.TIF" size="col" loc="Act 2.12" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="2.12"

¹³ Ax je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱xiiktu du̱tukxiiktu je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi:

¹³ Baise sabuw afa hi’iyab hio, “Nati sabuw i harew fokarin, hitom imih teo kwanekwan!”

¹⁴ Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro tyeni ma̱a̱t je̱ viijnk kuká̱tsivada juuꞌ veꞌe nu̱maktoꞌk ijttu, je̱tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts je̱ jayu. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:

¹⁴ Tur Abarayah etei 11 hai founamaim Peter misir fanan aumetawat sabuw rou’ay gagamin na’in isah eo, “Taitu tuwai’inah Jew sabuw naatu kwa iyab Jerusalem wanawanan kwama’am, akokok tain kwanarub gewas sawar iti mamatar anayabin anakubuna kwananowar.

¹⁵ Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe myoꞌokjada ax joꞌn miitseꞌe mvinmayda, ajó̱pum xa̱a̱jnumeꞌe u̱xyam.

¹⁵ Kwa kwanotanot iti orot i harew fokarin hitom tibikoko’aw, baise, boun i nine korok mar auman.

¹⁶ Ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Joel jyaay je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy:

¹⁶ Imih i men harew hitomamih, baise dinab orot Joel ana Bukamaim Atamaninamaim kirum eo,

¹⁷ Vaamp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam:

¹⁷ ‘Mar ana yomaninamaim God eo,

¹⁸ Mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ nꞌEspíritu pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xmutoondup xmupa̱jktup,

¹⁸ Isa’amih, nati ana veya ayu au akir wairafih, oro’orot naatu baibin etei,

¹⁹ Nyakjé̱japts a̱tseꞌe je̱m tsajviinm juuꞌ jatyeꞌe yaktukꞌatú̱vap,

¹⁹ Ayu boro maramaim baifofofor ana sinaf

²⁰ Vinko̱o̱ꞌtsinup tseꞌe je̱ aampa xa̱a̱j,

²⁰ Veya matan boro nagugum

²¹ Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaanchjaꞌvidup,

²¹ Orot yait

²² Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro jyaaꞌkvaajñ:

²² “Israel sabuw tur iti kwananowar! Jesu Nazareth mowan i God rubin naatu i wanawanamaim ina’inan yumatah ta ta, baifofofor ta ta God kwa biyamaim sinaf kwa’itin kwaso’ob.

²³ Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtki juuꞌ veꞌe je̱ Jesús játjup náxjup, ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts yakpá̱mup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Miits xa je̱ꞌe̱ veꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱du. Ko̱ꞌo̱y jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe yakcruuzpe̱jtju̱du. Je̱ꞌe̱ tseꞌe tyoondu juuꞌ miitseꞌe mtso̱jktu.

²³ Iti orot hibai kwa umamaim hiyai kwa’a’asabun i God ana kok naatu marasika yakitifuw inu’inumaim matar, naatu kwa sabuw kakafih hai baibaisamaim Jesu kwabai onaf afe’en kwa’onaf morob.

²⁴ Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva, je̱ o̱o̱ꞌku̱neꞌe tuknu̱vaatsjinu, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n je̱ kutojku̱n du̱jayep je̱tseꞌe a̱a̱ꞌk du̱tunyaktánu̱t.

²⁴ Baise God morobone iyawas maiye misir, naatu morob ana biyababanane rufam tit, anayabin morob ana fair men karam boro diburamaim tabotan tama.

²⁵ Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ju̱jpani je̱ David du̱ko̱jtsnajxy je̱ Jesús je̱ yꞌayook. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:

²⁵ David nati orot isan eo,

²⁶ je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe xyo̱o̱ndu̱k a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin je̱ts a̱ts mitseꞌe nyakma̱ja nyakjaancha.

²⁶ Isan imih ayu dogorou ebiyasisir

²⁷ Kaꞌats mitseꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin xmaso̱ꞌo̱ku̱t je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n kya̱ꞌm,

²⁷ Anayabin o boro men ininatbuhuruwu rahemaim ana’in,

²⁸ Xtukꞌix a̱ts mitseꞌe je̱ tooꞌ juuꞌ a̱tseꞌe nyo̱ꞌo̱yup je̱ts a̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx njoojntykinit,

²⁸ O yawas ana ef i’obaiyu, naatu o ataragub wanawananamaim aiyasisir boro iniwansumu.’”

²⁹ ’Nmuꞌisraeejlit jáyuda, vaꞌajts xa veꞌe nnu̱jaꞌvimda je̱ts o̱o̱ꞌkeꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda David, je̱tseꞌe ñaxta̱jkini, ku̱x je̱e̱na veꞌe je̱ it joma veꞌe ñaxta̱jki.

²⁹ “Taituwau Jew, bebeyan a tur ao’owen aiwob orot David ata agir wabin gagamin, morob hiyai naatu ana rah i iti biyatamaim inu’in.

³⁰ Ax je̱ David, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayookts je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱jtsnajx, ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tukvinvaꞌniju je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts toꞌkeꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j kyuté̱najat kyutsa̱a̱najat, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjap je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu veꞌem ax joꞌn je̱ David du̱yakkutojkji je̱ nju̱jpit jáyuvamda.

³⁰ Naatu David i dinab orot God omatanen ana obaifaro auman yayare i so’ob, veya ta David ana rara’ane i uwan ta boro ni’aiwob.

³¹ Yꞌixts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ David je̱ts joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ Cristo, veꞌemeꞌe vyaajñ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Cristo je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin tyuntánu̱t je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n kya̱ꞌm je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk myaꞌatu̱t.

³¹ God mar boro nanan abisa nasisinaf David i so’ob, Keriso morobone misir maiye isan ana tur i nowar.

³² Ax je̱ Cristo, je̱ Jesuusjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva. Je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe mpu̱u̱mp je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ts nꞌix a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna.

³² “God iti Jesu i boun morobone iyawas maiye misir, naatu aki i iti sawar himamatar ana sif robonayah.

³³ Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe tuknu̱má̱jijinu je̱ja yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱yni je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe du̱ké̱xu̱t je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌniji. Ax nu̱jomts ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tu̱xꞌixta tu̱xꞌamo̱tunaxta, je̱ Espíritu Saantots ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱yakjé̱jip.

³³ God iti Jesu bora’ah yen uman asukwafune mare, naatu Tamah biyanane Anun Kakafiyin eo’omatan bai aki tafai yan isuwai re’er boun iti kwa’i’itin naatu kwanonowar.

³⁴ Ka je̱ Daviijapeꞌe tsajpe̱jt. Jidu̱ꞌu̱meꞌe viinm vyaajñ:

³⁴ Naatu David i men au mar yenamih, baise iti tur i eo,

³⁵ namvaat a̱tseꞌe nyakvintó̱kida pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.”

³⁵ Inama’am a kamabiy sabuw ana bow

³⁶ ’Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, veꞌem xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe vaꞌajts xnu̱jávadat je̱ts je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe myakjacryuuzpe̱jtju̱du, je̱ꞌe̱jyam tseꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.

³⁶ Isan imih kwa Israel sabuw iti tur ao i kwanaso’ob gewas. God iti Jesu kwabai kwao’onaf i bai yen ata Regah naatu ata Roubininenayan matar!”

³⁷ Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe ñatyukjaꞌvijidi je̱ tyo̱kin je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ myukuka̱tsivata̱jk:

³⁷ Sabuw iti tur hinonowar ana veya dogoroh rusib Peter naatu Tur Abarayah hibatiyih, “Taitu tuwai’inah aki boro mi’itube ana sinaf?”

³⁸ Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatso̱o̱jvjidi:

³⁸ Peter iyafutih eo, “Kwa etei dogor hinikitabir naatu Jesu Keriso wabinamaim bapataito kwanab, saise a bowabow kakafih nanotawiyen, naatu God ana usar Anun Kakafiyin boro kwanab.

³⁹ Mtukvinvaꞌnijidu xa miitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Espíritu Santo, yaktukvinvaꞌniduva tseꞌe je̱ mꞌónu̱kta je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe jékumda, nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyinka̱a̱mp, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda.

³⁹ Iti omatanen i kwa isa naatu kwa natunat isah, na’atube sabuw tutufin etei iyab ef yok tema’am ata Regah God boro na’a’afih isah.”

⁴⁰ Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ nu̱may jayu du̱jaaꞌkko̱jtsjidi, may viijn tseꞌe je̱ jayu du̱tukmuko̱jtsti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:

⁴⁰ Peter tur maumurih na’in imaim imatnuwih naatu ifefeyanih eo, “Sabuw tafa’asarih wanawanah kwama’am saisewat kwanatit kwaniyawasi!”

⁴¹ Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kuva̱jktu je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook, na̱pe̱jttu tseꞌe. Je̱ xa̱a̱j tseꞌe jyaaꞌknu̱yojkidi janu̱toojk miijl joꞌn je̱ jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús.

⁴¹ Sabuw maumurih na’in iti tur hinonowar hitumatum naatu bapataito hibai, nati ana veya’amaim sabuw etei 3000 na’atube nati kou’ayamaim hirun.

⁴² Ijtp tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta juuꞌ veꞌe je̱ kuká̱tsivata̱jk tukꞌíxju̱dup je̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t du̱jaye̱pta, veꞌem tseꞌe chapko̱tsta je̱tseꞌe amoka je̱ chapkaaky du̱tojkvaꞌkxta ax joꞌn je̱ Jesús du̱tuujn ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe jadoꞌk nax du̱ma̱a̱tꞌaꞌóxini.

⁴² Naatu hai veya hiya’asair Tur Abarayah biyahine tur hinowar bairi hibita’ay, rafiy himseseb hifaram hi’aa naatu hiyoyoyoban.

⁴³ Tsa̱ꞌa̱gataandu tseꞌe nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktu je̱ ayook; ax je̱ kuka̱tsivata̱jk, o̱o̱y tseꞌe je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va du̱tuntoondi je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx.

⁴³ Tur Abarayah wanawanahimaim ina’inan naatu baifofofor maumurih maiyow hisisinaf sabuw awah ha’e.

⁴⁴ Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe ñayꞌamókajada, o̱y jayu tseꞌe ñapyá̱mjada ma̱a̱t je̱ myujaanchjaꞌvivata̱jkta. Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱p juuꞌ du̱ma̱a̱t, tyuknu̱ꞌayo̱ꞌvidup tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup,

⁴⁴ Bai’ufununayah mar etei hina hita’imon sawar i nowah etei nena hifafarambonen.

⁴⁵ je̱tseꞌe du̱to̱o̱ꞌkta juuꞌ jatyeꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup je̱tseꞌe je̱ meen du̱yaktonda pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ kyaꞌijtu̱xjada toꞌk jadoꞌk.

⁴⁵ Naatu hai sawar was arin, roumukur arin etei hibow hin hitobon kabay hibai hina wanawanahimaim sabuw iyab hai kok abisa isan hibiyababan etei ana fofonin hifafarambonen.

⁴⁶ Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe ñayꞌamókajada je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe ta̱jkm ta̱jkm je̱ tsapkaaky du̱tojkvaꞌkxta je̱tseꞌe toꞌk muk kyayda. Xo̱o̱ndu̱k aaj xo̱o̱ndu̱k jo̱o̱t tseꞌe veꞌem du̱tonda, toꞌkji tseꞌe je̱ jyaꞌvinda toꞌkji tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱nda.

⁴⁶ Veya matan hiyi Tafaror Bar gagaminamaim hiruru’ay. Naatu hai baremaim bay himseseb dogoroh ere yasisir auman hi’aa,

⁴⁷ Ijtp tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaaꞌmyé̱tsta. O̱yjaꞌvijidu tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo. Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaaꞌkyaknu̱yóka pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup je̱tseꞌe veꞌem du̱jayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.

⁴⁷ God hibobora’ara’ah naatu sabuw etei tur abarayah isah i hibiyasisir. Naatu veya ta’ita’imon ana fofonin sabuw iyab God biyawasih Regah bow ana kou’ay wanawanan yababar rara’at.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 2, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.

💬 Explicar Atos 2 no WhatsApp Sobre a Bíblia com IA →