Atos 26

Ya̱ʼa̱ tseʼe je̱ nam ko̱jtstán juuʼ veʼe je̱ Nteʼyamˍ xyaktaajnjimdu je̱ nMa̱j Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx (MTONT) vs AAI

Sair da comparação

MTONT

AAI TUR GEWASIN O BAIBASIT BOUBUN

¹ Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa Agripa du̱nu̱u̱jmi je̱ Pablo:

¹ Agripa iu, “O i baibasit abit taiyuw isa inao.” Paul uman bora’ah naatu taiyuwin wasfafar eo,

² ―Yakkutojkpa Agripa, xo̱o̱jntkp xa a̱tseꞌe nnayjávaja ku a̱tseꞌe yaja mits mvinkujk nmakyukó̱tsju̱t je̱ts a̱ts mitseꞌe ntukꞌíxu̱t je̱ts xnu̱vampe̱jttup a̱tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda ku a̱tseꞌe xnu̱xa̱ꞌa̱ada,

² “Aiwob Agripa, ayu i abiyasisir anayabin boun o namaim Jew sabuw abisa isan ayu ubar hibitu i boro ana wasfafaru anao inanowar. Paul aiwob Agripa isah ibibinan|alt="Paul speaking to crowd" src="cn01993b.tif" size="col" loc="Act 26.2" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="26.1-2"

³ ku̱x mnu̱jaꞌvinup xa mitseꞌe nu̱jom je̱ israeejlit jayu je̱ kyostuumbreda je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱a̱tseꞌe nnatyukko̱jtsvintso̱o̱jvjup. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe toꞌk aaj nꞌamo̱tu je̱tseꞌe xꞌamo̱tunáxu̱t joma vaat a̱tseꞌe nka̱ts.

³ Iti ao i turobe, anayabin o i Jew sabuw hai binanakwar naatu hai ofafar iso’ob kwanekwan, imih o abifefeyani yatenanub inama ana’o inanowar.

⁴ ’Vanꞌítani ku a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, ñu̱jaꞌvidup xa je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ israeejlit jayu vintso̱ a̱tseꞌe njoojntyki joma veꞌe a̱ts je̱ nꞌit je̱ nnaax je̱ts je̱m Jerusalén.

⁴ Jew sabuw etei ayu kek ana veya mi’itube ama’am i hiso’ob, ayu au yawas no aneika au tafaramamaim mi’itube ama’am ana Jerusalem atit ama’ama etei i hiso’ob.

⁵ Pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱du̱ko̱tsuvaꞌanda, ku̱du̱ꞌavánadats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts fariséovam a̱tseꞌe vanꞌítani ku a̱tseꞌe mootsknum nveꞌna; je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe pyana̱jkxtup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱tsoꞌoxika̱jxp juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu jyaanchjaꞌvidup.

⁵ Ayu i manin maiyow bairi ama, imih ayu i hisu’ubu kwanekwan. Hinakokok na’at hina’orereb. Anaika ayu i Pharisee orot, kwafiren ana ofafar fokarin wanawanan i ayu ama, naatu men kafa’imo ofafar ta astu’ub.

⁶ Ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe u̱xyam yaktukto̱kimpayo̱ꞌyp ku̱x njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuvap je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta, veꞌem ax joꞌn du̱tukvinvaꞌni a̱a̱ts je̱ nju̱jpit jayu.

⁶ Naatu boun ayu iti ubar tibitu anayabin God ana’omatanen ai a’agir bitih imaim ayu nuhufot ama’am isan, ubar hitu bairi tao.

⁷ Je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe nꞌaꞌixp je̱tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t juuꞌ a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtukvinvaꞌni, a̱a̱ts, je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj nvinjava nvintsa̱ꞌa̱ga. Yakkutojkpa Agripa, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe u̱xyam xnu̱xa̱ꞌa̱ada je̱ israeejlit jáyuda ku̱xeꞌe a̱ts nꞌavana je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jadoꞌk nax.

⁷ Iti omatanen i aki ai big etei 12 hibitumitum mi’itube hita’itin titurobe, imih fai mar dogoroh tutufin etei God hikwakwafir, naatu anayabin iti baitumatum isan. Aiwobomon, Jew sabuw ayu ubar hitu iti tao.

⁸ ¿Jadi kaꞌa mitseꞌe xjaanchjáva je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuvap je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta?

⁸ Kwa Jew sabuw iyab iti kwabatabat aisim God sabuw murumurubih ibiyawasih baitutumin isan kwa isa efofokar?

⁹ ’Viinm a̱tseꞌe nnasjaꞌvi je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe njomtónu̱t ntitónu̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu.

⁹ Ayu auman mat i na’atube anot, sawar moumurih na’in ata sinaf Jesu Nazareth mowan wabin ati’ib isan.

¹⁰ Veꞌem a̱tseꞌe ntun yꞌijt je̱m Jerusalén. Je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda a̱tseꞌe xmo̱o̱ydu je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nyakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmjidi nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús. Ku a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nto̱kimpayo̱ꞌydi, vaants a̱tseꞌe je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat.

¹⁰ Naatu nati na’atube Jerusalemamaim asinaf. Firis ukwarih biyahine fair abai God ana sabuw moumurih maiyow abow dibur aya. Naatu rouw morobomih teo ana veya ayu auman aibasit terouw temomorob.

¹¹ May naxts a̱tseꞌe ntsaachtoondi je̱tseꞌe veꞌem vyaꞌandat je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ꞌukjaanchjaꞌvidini je̱ Jesús. Toꞌk tsapta̱jkm jadoꞌk tsapta̱jkmts a̱tseꞌe veꞌem njátu̱ka yꞌijt. O̱o̱yts a̱tseꞌe ntuntukmuꞌe̱jkjidi ntuntukmujo̱tꞌaajnjidi, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe njomtonda ntitonda yꞌijt yaja je̱ts joma veꞌe viijnk tsó̱vit it viijnk tsó̱vit naax.

¹¹ Mar moumurih maiyow Kou’ay Bar efan tata’amaim abow biyababan aitih, naatu hai baitumatum baihamiyin isan a’okikimih. Na’atube hai baitumatum baigigimin isan a’okimih, naatu atit an menah tatabirih hai bar hai meraramaim bai akir kakafin maiyow aitih.

¹² ’Veꞌem a̱tseꞌe mpayo̱ꞌo̱y vyeꞌna ku a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m Damasco je̱ kutojku̱n ma̱a̱t juuꞌ a̱tseꞌe xmo̱o̱ydu je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda.

¹² Ana’an iti isan ayu firis ukwarih biyahine fair hitu hiyunu an Damaskas atit.

¹³ Mits, yakkutojkpa, ku a̱tseꞌe je̱ja tooꞌ aajy nveꞌna, kujk xa̱a̱j joꞌn, vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌix je̱ tsapjo̱o̱tmit ajajtk, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ma̱a̱t a̱ts je̱ nmujatyooꞌda o̱o̱y xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx, vaꞌajts ma̱kkts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ aampa xa̱a̱j je̱ tya̱ꞌkxu̱n.

¹³ Baise efamaim anan bi’auyit auman, Aiwobomon, marakaw no marane, mamarakaw men veya na’atube, marakaw kwanekwan re ayu au sabuw bairi anan tarbebera’uhi.

¹⁴ Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nu̱jom nmaxvippku̱jx je̱ts a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy toꞌk je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m xnu̱u̱jmi je̱ hebreo aaj: “Saulo, Saulo, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xtsoꞌoxpú̱k? Viinm xa mitseꞌe mnakyo̱ꞌo̱tyúnju̱ ku a̱tseꞌe veꞌem xtun.”

¹⁴ Aki etei’imak me yan are, naatu ayu orot fanan anowar Hebrew turamaim iuwu eo, ‘Saul! Saul! aisim ayu irabu kubia’akiru? Ayu kubi’a’akiru i o taiyuw biya irab kubi’a’afiy.’

¹⁵ Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌatsa̱a̱jv: “¿Pa̱nts mitseꞌe?” Vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe mtuntsoꞌoxpu̱jkp.

¹⁵ Ayu aibatiy ao, ‘O yait Regah?’ Naatu Regah eo, ‘Ayu i Jesu, o irabu kubia’akiru.

¹⁶ Pojtu̱ku̱. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe tu̱nnaajknu̱ke̱ꞌxnatá̱kaja yaja mits mvinkujk je̱ts a̱ts mitseꞌe xmutónu̱t xmupá̱ku̱t je̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpá̱mu̱t juuꞌ veꞌe u̱xyam tu̱xꞌix je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntukyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap u̱xꞌo̱o̱k.

¹⁶ Baise kumisir kubat, ayu o isa abirerereb ana rubini isou inabow naatu boun abisa isa mamatar sabuw afa hai tur ina’owen. Naatu abisa isa namamatar boro ani’obaiyi.

¹⁷ Nꞌíxup njayé̱pupts a̱ts mitseꞌe ku veꞌe mꞌítu̱t joma veꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, je̱ꞌe̱da juuꞌ a̱ts mitseꞌe u̱xyam ntuknu̱kejxp.

¹⁷ Ayu o a sabuw Jew umahine naatu Ufun Sabuw umahine boro anatafafari. Ayu abiyafari nati sabuw wanawanahimaim inan,

¹⁸ Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mits je̱ꞌe̱ veꞌe ntuknu̱kex je̱tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup je̱ts je̱meꞌe je̱ Satanás kya̱ꞌm yꞌitta. Veꞌemts a̱tseꞌe ntsa̱k je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda je̱tseꞌe pyítsumdinit joma veꞌe je̱ Satanás yakꞌítjada je̱tseꞌe tya̱jkidinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvidinit, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kinme̱e̱ꞌkxjadat je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu, je̱ jayu juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱o̱n je̱tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttu je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t je̱tseꞌe tu̱tyá̱kada je̱ja ajajtk it ja̱a̱t.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nyaknu̱u̱jmi.

¹⁸ matah inabotawiy naatu guguminane inanawiyih hinatit marakawamaim hinarun. Naatu Satan umane inabow God initin, saise bowabow kakafihine notawiyen hinab, naatu God ana rourubin sabuw wanawanahimaim hai efan hinab hinamare.’

¹⁹ ’Yakkutojkpa Agripa, ku a̱tseꞌe veꞌem xyakꞌix je̱ tsapjo̱o̱tmit nu̱jaꞌvin, kaꞌats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nvintsa̱a̱jv juuꞌ a̱tseꞌe nꞌix nmo̱tu,

¹⁹ Nati isan Aiwobomon Agripa, ayu abisa marane re ai’itin men ai fanasair.

²⁰ ñojkꞌó̱y a̱tseꞌe ntukkaꞌamayꞌukvaajñ je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m Damasco, vanꞌitts je̱m Jerusalén, je̱ts je̱m nu̱jom je̱ israeejlit jayu yꞌit jo̱o̱tmda, nay veꞌempa veꞌe joma veꞌe cha̱a̱nada pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nvaajnjidup je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pana̱jkxtinit, veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat je̱ts ta̱ veꞌe vyinmayu̱mpijttini.

²⁰ Bowabow wantoro’ot i Damaskas imaim abusuruf naatu ana sabuw iyab Jerusalem hima’am isah atit, Judea wanawanan etei abinan naatu Eteni Sabuw wanawanahimaim auman a binan. Abibinan anayabin sabuw bowabow kakafihine God isan hitatatabir naatu hai bowabowamaim titurobe i dogor baikitabir hibai.

²¹ Ya̱ꞌa̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu xmajtsti je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ts a̱tseꞌe xꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandi.

²¹ Ana’an nati isan Jew sabuw ayu Tafaror Bar wanawanan ana sebosebomaim hibuwu hifatumu rabu morobomih hiwa’an.

²² Ax je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe xputa̱jkip u̱xyam paat, nvaajnjidupts a̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu, je̱ mú̱jit je̱ muutskit, juuꞌ veꞌe yꞌavaꞌnidu je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaandi je̱ts veꞌemeꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t ax joꞌn a̱tseꞌe nka̱ts.

²² Baise God tafafaru yawasu ama ana it boun atit, imih o namaim abat orot babin kikimin yen in orot babin gagamin etei matahimaim abisa isou mamatar i ao’orerereb. Ayu au tur ao i dinab oro’orot naatu Moses sawar abisa mataramih hi’o inu’in mamatar imaim ao.

²³ Je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu je̱ts tsaachpaaꞌtupeꞌe je̱ Cristo je̱tseꞌe mutoꞌk yꞌítu̱t pa̱neꞌe joojntykpa̱jknuvap ku veꞌe tá̱vani yꞌa̱a̱ꞌk vyeꞌna, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ je̱ja je̱ israeejlit jayu vyinkujkta je̱ts je̱ꞌe̱ vyinkujktava pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.

²³ Roubininenayan boro biyan nababan ni’akir naatu morobone, moroboyah wanawanahimaim i boro wan namisir marakaw ana yawas Jew sabuw naatu Ufun Sabuw isah nakurereb.”

²⁴ Ku veꞌe je̱ Pablo veꞌem kya̱jts, vanꞌit tseꞌe je̱ Festo ma̱kk vyaajñ:

²⁴ Paul iti na’atube taiyuwin wasfafar eo inan auman Festus Paul isan iwow eo, “O i kubikoko’aw so’obamaim nawiyi in kubikoko’aw!”

²⁵ Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv:

²⁵ Paul iya’afut eo, “Ayu i men abikoko’aw, au Aiwobomon! Tur abisa ao i turobe hai yabih auman.

²⁶ U̱xyaja xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ yakkutojkpa Agripa juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom du̱nu̱jaꞌvika̱jxp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t yaja ya̱ꞌa̱ vyinkujk nka̱ts, vinjávani xa a̱tseꞌe je̱ts nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱nu̱jaꞌviva, ku̱x kaꞌa ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌayuꞌutspú̱ma.

²⁶ Aiwob Agripa, ayu o namaim men erebir auman ao’omih, anayabin iti sawar etei o iso’ob, naatu sawar iti himamatar boro men karam nuhinaburumih. Anayabin iti sawar men ta umasusunamaim mataramih.

²⁷ Yakkutojkpa Agripa, ¿mjaanchjaꞌvipts mitseꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta? Nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts mjaanchjaꞌvip mits je̱ꞌe̱ veꞌe.

²⁷ Aiwob Agripa o dinab orot kubitutumih? Ayu aso’ob o kubitumatum!”

²⁸ Vanꞌit tseꞌe je̱ Agripa yꞌatsa̱a̱jv:

²⁸ Aiwob Agripa Paul iya’afut eo, “O kunotanot iti veya ta’imon o boro ayu dogorou inikitabir anan Kirisiyan anamatar?”

²⁹ Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv:

²⁹ Paul iya’afut eo, “Veya kabumin o veya manin ayu au yoyoban God isan i men o akis baise kwa iyab iti boun ao kwanonowar i mi’itube kwatan ayu ama’am na’atube kwatamatar. Baise men akokok hinafatum dibur hinayariyi kwanama.”

³⁰ Ku veꞌe veꞌem je̱ Pablo vyaajñ, vanꞌit tseꞌe tyénidi je̱ yakkutojkpa Agripa ma̱a̱t je̱ Festo je̱ts je̱ Berenice ma̱a̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m tsu̱u̱nidup vyeꞌna.

³⁰ Naatu Aiwob orot, gawan orot Bernis, naatu sabuw afa hima’am etei himisir.

³¹ Apu̱k tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi:

³¹ Efan hima tur hinonowar hihamiy hitit, naatu taiyuwih turahinah bairi hibidudur hio, “Iti orot i men abisa ta kakafin sinaf boro namorob o dibur narun.”

³² Vanꞌit tseꞌe je̱ Agripa du̱nu̱u̱jmi je̱ Festo:

³² Naatu Aiwob Agripa Festus isan eo, “Iti orot Caesar isan baifefeyanina’e tama’am, iti boun boro ata botait.”

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 26, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.

💬 Explicar Atos 26 no WhatsApp Sobre a Bíblia com IA →