Marcos 10

Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs NTLH

Sair da comparação
NTLH Nova Tradução na Linguagem de Hoje 2000
1 Yeésu waalɩ́ɩ ńna nɛ́, wɛɛɖɛ́ɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá, na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɔɔdɔ́kɔnɩ́ kitúúzi ɩjɔ́ ngɛ ńŋɩnáa bɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́, waadábaazɩ wɛ wɩlɩ́ɩ.
1 Jesus saiu daquele lugar e foi para a região da Judeia que fica no lado leste do rio Jordão. Uma grande multidão se ajuntou outra vez em volta dele, e ele ensinava todos, como era o seu costume.
2 Ńna gɛ Faríizi ńba woogóduu ɩjɔ́ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩ́ɖɔɔ ɩɖɛɛlʊ́?»
2 Alguns fariseus , querendo conseguir uma prova contra ele, perguntaram: — De acordo com a nossa
3 Ngɛ Yeésu ɖʊɖɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Sɩsɩ wé gɛ Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ Mará-daá.»
3 Jesus respondeu com esta pergunta:
4 Faríizi ńba woobúsi yɩ sɩsɩ: «Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ a ɩrʊ́ sɩ ikízi ɩɖɛɛlʊ́, ícele yɩ wasɩ́ɩ́ka kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weegízi yɩ nɛ́.»
4 Eles responderam: — Moisés permitiu ao homem dar à sua esposa um documento de divórcio e mandá-la embora.
5 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ wenbi-ɖóni-rɔ gɛ Múúsá waazɩ́ɩ mɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ Mará.
5 Então Jesus disse:
6 Amá, bɩgabaazɩya Ɩsɔ́ɔ waalá ɖúúlínya nɛ́, “waalá wɛ gɛ alʊ́ na abaalʊ́.”
6 Mas no começo, quando foram criadas todas as coisas, foi dito: “Deus os fez homem e mulher.
7 “Bʊrɔɔzɩ́ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɔjɔ́ ibó ɩkpɔ́ɔ alʊ́ boyóózi bɔcɔ́ɔ
7 Por isso o homem deixa o seu pai e a sua mãe para se unir com a sua mulher,
8 babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.” Ńna nɛ́, bodokúti bɛgɛ́ɛ nɔɔ́lɛ, amá, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
8 e os dois se tornam uma só pessoa.” Assim, já não são duas pessoas, mas uma só.
9 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩrʊ́ ɩ́katara wenbí Ɩsɔ́ɔ waadá nɛ́.»
9 Portanto, que ninguém separe o que Deus uniu.
10 Baagábɩ́sɩ ɖaána nɛ́, ngɛ Yeésu wanbaaráa waadábaazɩ yɩ tɔ́m tɩḿ bɔɔzɩ́.
10 Quando já estavam em casa, os discípulos tornaram a fazer perguntas sobre esse assunto.
11 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «A naárʊ wɔɔɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ kɩ́falʊ́, waalɩ́ɩ kaɖaa ńnɩ́ wɔ́rɔ́ nbɩlɛ́.
11 E Jesus respondeu:
12 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a alʊ́ weegízi ɩwaalʊ́ ibó ɩsáa abaalʊ́ kɩ́falʊ́, waalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́.»
12 E, se a mulher mandar o seu marido embora e casar com outro homem, ela também estará cometendo adultério.
13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɩráa wɔɔgɔná Yeésu bíya sɩsɩ ɩ́tɩnɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ ɩsʊ́lʊ bɔrɔɔzɩ́; amá, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wooyooná wɛ.
13 Depois disso, algumas pessoas levaram as suas crianças a Jesus para que ele as abençoasse, mas os discípulos repreenderam aquelas pessoas.
14 Yeésu waana bɩlɛ́ nɛ́, wɛɛyɛ́ɛ baaná, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iyéle bíya ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́, ɩ́kɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ, káma, wenbá baalɩ́ɩ wɛ nɛ́ badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
14 Quando viu isso, Jesus não gostou e disse:
15 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩdamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ńŋɩnáa bú nɛ́ tánzʊʊ kadaá kɛtɛngɛrɛ.»
15 Eu afirmo a vocês que isto é verdade: quem não receber o Reino de Deus como uma criança nunca entrará nele.
16 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ weegbíríki bíya, bɩka wándɩnɩ́ wɛ nʊ́ʊ́zɩ wánzʊlʊ́ʊ bɔrɔ.
16 Então Jesus abraçou as crianças e as abençoou, pondo as mãos sobre elas.
17 Sáátɩ wenkí Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ abaalʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ na sewɔ́ɔ ití isóm ɩnʊvɔ́-jɔ́ wɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́, we gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
17 Quando Jesus estava saindo de viagem, um homem veio correndo, ajoelhou-se na frente dele e perguntou: — Bom Mestre, o que devo fazer para conseguir a vida eterna?
18 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyánÿaá ma kazɔ́ɔ ńnɩ́. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńnɩ́ a bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ riké.
18 Jesus respondeu:
19 Nyányɩ wenbíwá Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́, ńdánlɩɩ nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́, ńdánŋmɩɩlɩ, ńdánlɩzɩ́ seríya tɩtɛ ńgɩ, ndónduuli naárʊ, ɖʊ ngɔɔ na njaa gírímá.”»
19 Você conhece os mandamentos: “Não mate, não cometa adultério, não roube, não dê falso testemunho contra ninguém, não tire nada dos outros, respeite o seu pai e a sua mãe.”
20 Ńna gɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖoo mɛ́dɛ́ɛ afobire-daá gɛ mánlám bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa.»
20 — Mestre, desde criança eu tenho obedecido a todos esses mandamentos! — respondeu o homem.
21 Ngɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ, ngɛ waalá yɩ kazɔ́ɔ. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́ɖʊńtɩ waaga ná nya, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: bo nÿá wenbí rɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́ nva kadanbʊrʊ́sɩ na ngóyuú ɖɔ́ɔ́lɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. A nyáálá bɩlɛ́ bɩtɛ́ na ngɔ́nɩ nvu ma.»
21 Jesus olhou para ele com amor e disse:
22 Amá, abaalʊ́ ceení waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá ɩɖɛ́ɛ ɖɛfɛɛ, káma, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ.
22 Quando o homem ouviu isso, fechou a cara; e, porque era muito rico, foi embora triste.
23 Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩlára ɩmɩ́lɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Bɩ́nlám káálɛ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá!»
23 Jesus então olhou para os seus discípulos, que estavam em volta dele, e disse:
24 Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ tɩɩlá ɩwanbaaráa bítí, ńna gɛ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mébíya, bɩjɔɔ́ɔ káálɛ na ɩrʊ́ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
24 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram espantados, mas Jesus continuou:
25 Bɩvɛ́yɩ́ raakúḿ káálɛ sɩsɩ kɩsʊʊ ná ɩjɔ́wʊ bɔyɔ́ɔ bɩtála ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
25 É mais difícil um rico entrar no Reino de Deus do que um camelo passar pelo fundo de uma agulha.
26 Bɩɩdásɩ bɩlá wanbaaráa bítí ɖabata hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení wónÿuúu kʊ lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩlɛ́.
26 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram espantadíssimos e perguntavam uns aos outros: — Então, quem é que pode se salvar?
27 Ńna gɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩráa-jɔ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ káálɛ; amá, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ káálɛ. Káma, wenbí ɩráa tánbɩɩzɩ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ káálɛ.»
27 Jesus olhou para eles e disse:
28 Bɩnáábɩ́lɛ́ Pétro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, ɖɔ́ɔ́ ɖééyéle bɩrɩ́ŋa ɖufu nya nɛ́ ní.»
28 Aí Pedro disse: — Veja! Nós deixamos tudo e seguimos o senhor.
29 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa weeyéle ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya yáá fásɩ mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, yáá Laabáárʊ Kífeńgi-rɔ nɛ́,
29 Jesus respondeu:
30 bʊdʊ́ʊ wónÿuúu sáátɩ wenkí-daá ɖɔ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya na fásɩ bʊrɔ nɩɩ́nʊ́wá, bɩtasɩná fúkúḿsi; bɩka ɖúúlínya kɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́ kɩdaá, ikóyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
30 receberá muito mais, ainda nesta vida. Receberá cem vezes mais casas, irmãos, irmãs, mães, filhos, terras e também perseguições. E no futuro receberá a vida eterna.
31 Bɩlɛ́ gɛ wenbá beegbííri nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bɛtɛ nɩ́bááwʊ, bɩka wenbá bɛɛdɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ bekpííri.»
31 Muitos que agora são os primeiros serão os últimos, e muitos que agora são os últimos serão os primeiros.
32 Yeésu na wenbá bovóo yɩ nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bángbáa Yerusalɛ́ɛm, bɩka Yeésu ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ wɛ nɩ́bááwʊ. Ɩwanbaaráa laakáarɩ wáńgʊ́rʊ́ bɩka nɩdáárɛ wɛná wenbá bovóo wɛ nɛ́. Ngɛ Yeésu waadáyáa ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ bɔkɔ́nɩ ɩjɔ́, ńna gɛ waabáázɩ wɛ feerím wenbí sɩ bɩkɔ́nɩ bɩkɔ́mɔ́ɔ́ná yɩ nɛ́.
32 Jesus e os discípulos iam pela estrada, subindo para Jerusalém. Ele caminhava na frente, e os discípulos, espantados, iam atrás dele; as outras pessoas que iam com eles estavam com medo. Então Jesus chamou outra vez os discípulos para um lado e começou a falar sobre o que ia acontecer com ele. Jesus disse:
33 Wénveerím wɛ sɩsɩ: «Iwélesi ma kazɔ́ɔ, ɖángbáa Yerusalɛ́ɛm. Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa. Bángʊ́ʊ ɩdɔ́m bɔtɔ́ sɩsɩ bákʊ́ yɩ, na bɔkpɔ́ɔ yɩ becéle wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
33 — Escutem! Nós estamos indo para Jerusalém, onde o
34 Bɛlɛ́ bánmʊŋɛ́ yɩ, bɔtɔná yɩ ndɔɔlɩmá, bosúti yɩ agbáázá bɩka bakʊ yɩ, na wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
34 Estes vão zombar dele, cuspir nele, bater nele e matá-lo; mas três dias depois ele ressuscitará.
35 Ńna gɛ Zebedée biyaalɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́, Yaakúbu na Yʊháánɩ boogóduu Yeésu-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ńla ɖáa wenbí sɩ ɖɩbɔ́ɔ́zɩ nya nɛ́.»
35 Depois Tiago e João, filhos de Zebedeu, chegaram perto de Jesus e disseram: — Mestre, queremos lhe pedir um favor.
36 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Wé gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála mɩ́ɩ.»
36 — O que vocês querem que eu faça para vocês? — perguntou Jesus.
37 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ásícé ńgɩ-daá, nÿéle ɖádáá kʊ́ɖʊḿ ɩcɔ́ɔ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, bɩka waaganáa nyánʊ́ʊ́nɩ nɩɩbɩɩwʊ́-rɔ.»
37 Eles responderam: — Quando o senhor sentar-se no trono do seu
38 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́sɩ wenbí mɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́. Mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩnyɔ́ɔ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́? Yáá mɩ́nbɩɩzɩ́ belíri mɩ́ɩ wahála lɩ́m sɩ belíri ma nɛ́ bɩdaá.»
38 Jesus respondeu:
39 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, ɖánbɩɩzɩ́.» Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nnyɔɔ́ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́, bɩka belíri mɩ́ɩ wahála lɩ́m sɩ belíri ma nɛ́ bɩdaá;
39 Eles disseram: — Podemos. Então Jesus disse:
40 amá, a bɩɩga weení ɩcɔ́ɔ mánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ yáá mánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mánváa kʊ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ adá. Wenbá Majaa waagbɩ́ɩ́rɩ yɛ ɩsɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩ bafa yɛ.»
40 Mas eu não tenho o direito de escolher quem vai sentar à minha direita e à minha esquerda. Pois foi Deus quem preparou esses lugares e ele os dará a quem quiser.
41 Wanbaaráa fuú baaganáa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛyɛɛná Yaakúbu na Yʊháánɩ baaná.
41 Quando os outros dez discípulos ouviram isso, começaram a ficar zangados com Tiago e João.
42 Ńna gɛ Yeésu waayáa wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ yíriwá-dɛ́ɛ wúrowá nɛ́ wánnaazɩ́ bɛdɛ́ɛ ɩráa gɛ na bɛdɛ́ɛ yíko, bɩka kʊ́bɔnáa bɛlɛ́ bánwɩlɩ́ɩ wɛ bɛdɛ́ɛ ɖóni.
42 Então Jesus chamou todos para perto de si e disse:
43 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kʊ́bɔnɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá, ɩ́bɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ,
43 Mas entre vocês não pode ser assim. Pelo contrário, quem quiser ser importante, que sirva os outros,
44 bɩka a mɩ́dáá naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kaɖaa ńnɩ́, ɩ́bɩsɩ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ yoḿ.
44 e quem quiser ser o primeiro, que seja o escravo de todos.
45 Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ tɔkɔ́nɩ sɩsɩ balá yɩ bɔwʊtá, amá, wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlá ɩráa bɔwʊtá, bɩka ɩkpɔ́ɔ iweezuú ɩfɛrɛná ɩráa tuutúúma-dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ na boyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
45 Porque até o
46 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu na ɩwanbaaráa bɔɔgɔ́nɩ batála Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá. Sáátɩ wenkí bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bánlɩɩ́ Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ bána zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ nɛ́, njɛm weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Barɩtimée, ɩjaa gɛ Timée nɛ́, wɛ ɩjɔɔ́ɔ nɩ́bááwʊ kpɔ́mɔ́ɔ́ wánlám bára.
46 Jesus e os discípulos chegaram à cidade de Jericó. Quando ele estava saindo da cidade, com os discípulos e uma grande multidão, encontrou um cego chamado Bartimeu, filho de Timeu. O cego estava sentado na beira do caminho, pedindo esmola.
47 Waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ wɛ́nɖɛɛ kʊ nɛ́, ngɛ waabáázɩ agogo sɩsɩ: «Yeésu! Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
47 Quando ouviu alguém dizer que era Jesus de Nazaré que estava passando, o cego começou a gritar: — Jesus,
48 Ngɛ zamɔ́ɔ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ yɩ sɩsɩ ísu tɔ́m. Amá, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩlɛ́ waabá wóngoó bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Yeésu! Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
48 Muitas pessoas o repreenderam e mandaram que ele calasse a boca, mas ele gritava ainda mais: — Filho de Davi, tenha pena de mim!
49 Ńna gɛ Yeésu waazɩ́ŋ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩyáa yɩ.» Ngɛ baayáa njɛm bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔkɩ nyádɩ! Kʊrʊ́, wánÿaá nya.»
49 Então Jesus parou e disse: Eles chamaram e lhe disseram: — Coragem! Levante-se porque ele está chamando você!
50 Ńna gɛ njɛm waajáŋ ɩlɔ ɩdɛ́ɛ kpáyɩ ɩnyáa ɩkʊrʊ́ cácáráḿ ibó Yeésu jɔ́.
50 Então Bartimeu jogou a sua capa para um lado, levantou-se depressa e foi até o lugar onde Jesus estava.
51 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Wé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála nya.» Ngɛ njɛm woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ máázá ifulú.»
51 — O que é que você quer que eu faça? — perguntou Jesus. — Mestre, eu quero ver de novo! — respondeu ele.
52 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bo, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.» Ngɛ waabáázɩ náa nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ, ɩkʊrʊ́ ifu yɩ.
52 — Vá; você está curado porque teve fé! — afirmou Jesus. No mesmo instante, Bartimeu começou a ver de novo e foi seguindo Jesus pelo caminho.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Marcos 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.