Marcos 10
Tawúratɩ na Injiila dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ (KDH) vs ARC
1 Yeésu waalɩ́ɩ ńna nɛ́, wɛɛɖɛ́ɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá, na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɔɔdɔ́kɔnɩ́ kitúúzi ɩjɔ́ ngɛ ńŋɩnáa bɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́, waadábaazɩ wɛ wɩlɩ́ɩ.
1 E, levantando-se dali, foi para o território da Judeia, além do Jordão, e a multidão se reuniu em torno dele; e tornou a ensiná-los, como tinha por costume.
2 Ńna gɛ Faríizi ńba woogóduu ɩjɔ́ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩ́ɖɔɔ ɩɖɛɛlʊ́?»
2 E, aproximando-se dele os fariseus, perguntaram-lhe, tentando-o: É lícito ao homem repudiar sua mulher?
3 Ngɛ Yeésu ɖʊɖɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Sɩsɩ wé gɛ Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ Mará-daá.»
3 Mas ele, respondendo, disse-lhes: Que vos mandou Moisés?
4 Faríizi ńba woobúsi yɩ sɩsɩ: «Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ a ɩrʊ́ sɩ ikízi ɩɖɛɛlʊ́, ícele yɩ wasɩ́ɩ́ka kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weegízi yɩ nɛ́.»
4 E eles disseram: Moisés permitiu escrever carta de divórcio e repudiar.
5 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ wenbi-ɖóni-rɔ gɛ Múúsá waazɩ́ɩ mɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ Mará.
5 E Jesus, respondendo, disse-lhes: Pela dureza do vosso coração vos deixou ele escrito esse mandamento;
6 Amá, bɩgabaazɩya Ɩsɔ́ɔ waalá ɖúúlínya nɛ́, “waalá wɛ gɛ alʊ́ na abaalʊ́.”
6 porém, desde o princípio da criação, Deus os fez macho e fêmea.
7 “Bʊrɔɔzɩ́ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɔjɔ́ ibó ɩkpɔ́ɔ alʊ́ boyóózi bɔcɔ́ɔ
7 Por isso, deixará o homem a seu pai e a sua mãe e unir-se-á a sua mulher.
8 babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.” Ńna nɛ́, bodokúti bɛgɛ́ɛ nɔɔ́lɛ, amá, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
8 E serão os dois uma só carne e, assim,
9 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩrʊ́ ɩ́katara wenbí Ɩsɔ́ɔ waadá nɛ́.»
9 Portanto, o que Deus ajuntou, não o separe o homem.
10 Baagábɩ́sɩ ɖaána nɛ́, ngɛ Yeésu wanbaaráa waadábaazɩ yɩ tɔ́m tɩḿ bɔɔzɩ́.
10 E em casa tornaram os discípulos a interrogá-lo acerca disso mesmo.
11 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «A naárʊ wɔɔɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ kɩ́falʊ́, waalɩ́ɩ kaɖaa ńnɩ́ wɔ́rɔ́ nbɩlɛ́.
11 E ele lhes disse: Qualquer que deixar a sua mulher e casar com outra adultera contra ela.
12 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a alʊ́ weegízi ɩwaalʊ́ ibó ɩsáa abaalʊ́ kɩ́falʊ́, waalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́.»
12 E, se a mulher deixar a seu marido e casar com outro, adultera.
13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɩráa wɔɔgɔná Yeésu bíya sɩsɩ ɩ́tɩnɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ ɩsʊ́lʊ bɔrɔɔzɩ́; amá, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wooyooná wɛ.
13 E traziam-lhe crianças para que lhes tocasse, mas os discípulos repreendiam aos que lhas traziam.
14 Yeésu waana bɩlɛ́ nɛ́, wɛɛyɛ́ɛ baaná, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iyéle bíya ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́, ɩ́kɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ, káma, wenbá baalɩ́ɩ wɛ nɛ́ badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
14 Jesus, porém, vendo isso, indignou-se e disse-lhes: Deixai vir os pequeninos a mim e não os impeçais, porque dos tais é o Reino de Deus.
15 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩdamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ńŋɩnáa bú nɛ́ tánzʊʊ kadaá kɛtɛngɛrɛ.»
15 Em verdade vos digo que qualquer que não receber o Reino de Deus como uma criança de maneira nenhuma entrará nele.
16 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ weegbíríki bíya, bɩka wándɩnɩ́ wɛ nʊ́ʊ́zɩ wánzʊlʊ́ʊ bɔrɔ.
16 E, tomando-as nos seus braços e impondo-lhes as mãos, as abençoou.
17 Sáátɩ wenkí Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ abaalʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ na sewɔ́ɔ ití isóm ɩnʊvɔ́-jɔ́ wɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́, we gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
17 E, pondo-se a caminho, correu para ele um homem, o qual se ajoelhou diante dele e lhe perguntou: Bom Mestre, que farei para herdar a vida eterna?
18 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyánÿaá ma kazɔ́ɔ ńnɩ́. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńnɩ́ a bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ riké.
18 E Jesus lhe disse: Por que me chamas bom? Ninguém
19 Nyányɩ wenbíwá Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́, ńdánlɩɩ nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́, ńdánŋmɩɩlɩ, ńdánlɩzɩ́ seríya tɩtɛ ńgɩ, ndónduuli naárʊ, ɖʊ ngɔɔ na njaa gírímá.”»
19 Tu sabes os mandamentos: Não adulterarás; não matarás; não furtarás; não dirás falsos testemunhos; não defraudarás alguém; honra a teu pai e a
20 Ńna gɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖoo mɛ́dɛ́ɛ afobire-daá gɛ mánlám bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa.»
20 Ele, porém, respondendo, lhe disse: Mestre, tudo isso guardei desde a minha mocidade.
21 Ngɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ, ngɛ waalá yɩ kazɔ́ɔ. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́ɖʊńtɩ waaga ná nya, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: bo nÿá wenbí rɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́ nva kadanbʊrʊ́sɩ na ngóyuú ɖɔ́ɔ́lɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. A nyáálá bɩlɛ́ bɩtɛ́ na ngɔ́nɩ nvu ma.»
21 E Jesus, olhando para ele, o amou e lhe disse: Falta-te uma e terás
22 Amá, abaalʊ́ ceení waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá ɩɖɛ́ɛ ɖɛfɛɛ, káma, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ.
22 Mas ele, contrariado com essa palavra, retirou-se triste, porque possuía muitas propriedades.
23 Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩlára ɩmɩ́lɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Bɩ́nlám káálɛ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá!»
23 Então, Jesus, olhando ao redor, disse aos seus discípulos: Quão dificilmente entrarão no Reino de Deus os que têm riquezas!
24 Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ tɩɩlá ɩwanbaaráa bítí, ńna gɛ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mébíya, bɩjɔɔ́ɔ káálɛ na ɩrʊ́ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
24 E os discípulos se admiraram destas suas palavras; mas Jesus, tornando a falar, disse-lhes: Filhos, quão difícil é, para os que confiam nas riquezas, entrar no Reino de Deus!
25 Bɩvɛ́yɩ́ raakúḿ káálɛ sɩsɩ kɩsʊʊ ná ɩjɔ́wʊ bɔyɔ́ɔ bɩtála ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
25 É mais fácil passar um camelo pelo fundo de uma agulha do que entrar um rico no Reino de Deus.
26 Bɩɩdásɩ bɩlá wanbaaráa bítí ɖabata hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení wónÿuúu kʊ lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩlɛ́.
26 E eles se admiravam ainda mais, dizendo entre si: Quem poderá, pois, salvar-se?
27 Ńna gɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩráa-jɔ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ káálɛ; amá, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ káálɛ. Káma, wenbí ɩráa tánbɩɩzɩ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ káálɛ.»
27 Jesus, porém, olhando para eles, disse: Para os homens todas
28 Bɩnáábɩ́lɛ́ Pétro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, ɖɔ́ɔ́ ɖééyéle bɩrɩ́ŋa ɖufu nya nɛ́ ní.»
28 E Pedro começou a dizer-lhe: Eis que nós tudo deixamos e te seguimos.
29 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa weeyéle ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya yáá fásɩ mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, yáá Laabáárʊ Kífeńgi-rɔ nɛ́,
29 E Jesus, respondendo, disse: Em verdade vos digo que ninguém há, que tenha deixado casa,
30 bʊdʊ́ʊ wónÿuúu sáátɩ wenkí-daá ɖɔ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya na fásɩ bʊrɔ nɩɩ́nʊ́wá, bɩtasɩná fúkúḿsi; bɩka ɖúúlínya kɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́ kɩdaá, ikóyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
30 que não receba cem vezes tanto, já neste tempo, em casas, e irmãos, e irmãs, e mães, e filhos, e campos, com perseguições, e, no século futuro, a vida eterna.
31 Bɩlɛ́ gɛ wenbá beegbííri nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bɛtɛ nɩ́bááwʊ, bɩka wenbá bɛɛdɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ bekpííri.»
31 Porém muitos primeiros serão derradeiros, e
32 Yeésu na wenbá bovóo yɩ nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bángbáa Yerusalɛ́ɛm, bɩka Yeésu ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ wɛ nɩ́bááwʊ. Ɩwanbaaráa laakáarɩ wáńgʊ́rʊ́ bɩka nɩdáárɛ wɛná wenbá bovóo wɛ nɛ́. Ngɛ Yeésu waadáyáa ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ bɔkɔ́nɩ ɩjɔ́, ńna gɛ waabáázɩ wɛ feerím wenbí sɩ bɩkɔ́nɩ bɩkɔ́mɔ́ɔ́ná yɩ nɛ́.
32 E iam no caminho, subindo para Jerusalém; e Jesus ia adiante deles. E eles maravilhavam-se e seguiam-no atemorizados. E, tornando a tomar consigo os doze, começou a dizer-lhes as coisas que lhe deviam sobrevir,
33 Wénveerím wɛ sɩsɩ: «Iwélesi ma kazɔ́ɔ, ɖángbáa Yerusalɛ́ɛm. Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa. Bángʊ́ʊ ɩdɔ́m bɔtɔ́ sɩsɩ bákʊ́ yɩ, na bɔkpɔ́ɔ yɩ becéle wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
33 dizendo: Eis que nós subimos a Jerusalém, e o Filho do Homem será entregue aos príncipes dos sacerdotes e aos escribas, e o condenarão à morte, e o entregarão aos gentios,
34 Bɛlɛ́ bánmʊŋɛ́ yɩ, bɔtɔná yɩ ndɔɔlɩmá, bosúti yɩ agbáázá bɩka bakʊ yɩ, na wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
34 e o escarnecerão, e açoitarão, e cuspirão nele, e o matarão; mas, ao terceiro dia, ressuscitará.
35 Ńna gɛ Zebedée biyaalɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́, Yaakúbu na Yʊháánɩ boogóduu Yeésu-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ńla ɖáa wenbí sɩ ɖɩbɔ́ɔ́zɩ nya nɛ́.»
35 E aproximaram-se dele Tiago e João, filhos de Zebedeu, dizendo: Mestre, queremos que nos faças o que pedirmos.
36 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Wé gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála mɩ́ɩ.»
36 E ele lhes disse: Que quereis que vos faça?
37 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ásícé ńgɩ-daá, nÿéle ɖádáá kʊ́ɖʊḿ ɩcɔ́ɔ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, bɩka waaganáa nyánʊ́ʊ́nɩ nɩɩbɩɩwʊ́-rɔ.»
37 E eles lhe disseram: Concede-nos que, na tua glória, nos assentemos, um à tua direita, e outro à tua esquerda.
38 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́sɩ wenbí mɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́. Mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩnyɔ́ɔ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́? Yáá mɩ́nbɩɩzɩ́ belíri mɩ́ɩ wahála lɩ́m sɩ belíri ma nɛ́ bɩdaá.»
38 Mas Jesus lhes disse: Não sabeis o que pedis; podeis vós beber o cálice que eu bebo e ser batizados com o batismo com que eu sou batizado?
39 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, ɖánbɩɩzɩ́.» Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nnyɔɔ́ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́, bɩka belíri mɩ́ɩ wahála lɩ́m sɩ belíri ma nɛ́ bɩdaá;
39 E eles lhe disseram: Podemos. Jesus, porém, disse-lhes: Em verdade vós bebereis o cálice que eu beber e sereis batizados com o batismo com que eu sou batizado,
40 amá, a bɩɩga weení ɩcɔ́ɔ mánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ yáá mánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mánváa kʊ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ adá. Wenbá Majaa waagbɩ́ɩ́rɩ yɛ ɩsɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩ bafa yɛ.»
40 mas o assentar-se à minha direita ou à minha esquerda não me pertence a mim concedê-lo, mas isso é para aqueles a quem está reservado.
41 Wanbaaráa fuú baaganáa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛyɛɛná Yaakúbu na Yʊháánɩ baaná.
41 E os dez, tendo ouvido isso, começaram a indignar-se contra Tiago e João.
42 Ńna gɛ Yeésu waayáa wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ yíriwá-dɛ́ɛ wúrowá nɛ́ wánnaazɩ́ bɛdɛ́ɛ ɩráa gɛ na bɛdɛ́ɛ yíko, bɩka kʊ́bɔnáa bɛlɛ́ bánwɩlɩ́ɩ wɛ bɛdɛ́ɛ ɖóni.
42 Mas Jesus, chamando-os a si, disse-lhes: Sabeis que os que julgam ser príncipes das gentes delas se assenhoreiam, e os seus grandes usam de autoridade sobre elas;
43 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kʊ́bɔnɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá, ɩ́bɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ,
43 mas entre vós não será assim; antes, qualquer que, entre vós, quiser ser grande será vosso serviçal.
44 bɩka a mɩ́dáá naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kaɖaa ńnɩ́, ɩ́bɩsɩ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ yoḿ.
44 E qualquer que, dentre vós, quiser ser o primeiro será servo de todos.
45 Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ tɔkɔ́nɩ sɩsɩ balá yɩ bɔwʊtá, amá, wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlá ɩráa bɔwʊtá, bɩka ɩkpɔ́ɔ iweezuú ɩfɛrɛná ɩráa tuutúúma-dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ na boyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
45 Porque o Filho do Homem também não veio para ser servido, mas para servir e dar a sua vida em resgate de muitos.
46 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu na ɩwanbaaráa bɔɔgɔ́nɩ batála Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá. Sáátɩ wenkí bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bánlɩɩ́ Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ bána zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ nɛ́, njɛm weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Barɩtimée, ɩjaa gɛ Timée nɛ́, wɛ ɩjɔɔ́ɔ nɩ́bááwʊ kpɔ́mɔ́ɔ́ wánlám bára.
46 Depois, foram para Jericó. E, saindo ele de Jericó com seus discípulos e uma grande multidão, Bartimeu, o cego, filho de Timeu, estava assentado junto ao caminho, mendigando.
47 Waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ wɛ́nɖɛɛ kʊ nɛ́, ngɛ waabáázɩ agogo sɩsɩ: «Yeésu! Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
47 E, ouvindo que era Jesus de Nazaré, começou a clamar e a dizer: Jesus, Filho de Davi, tem misericórdia de mim!
48 Ngɛ zamɔ́ɔ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ yɩ sɩsɩ ísu tɔ́m. Amá, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩlɛ́ waabá wóngoó bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Yeésu! Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
48 E muitos o repreendiam, para que se calasse; mas ele clamava cada vez mais: Filho de Davi, tem misericórdia de mim!
49 Ńna gɛ Yeésu waazɩ́ŋ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩyáa yɩ.» Ngɛ baayáa njɛm bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔkɩ nyádɩ! Kʊrʊ́, wánÿaá nya.»
49 E Jesus, parando, disse que o chamassem; e chamaram o cego, dizendo-lhe: Tem bom ânimo; levanta-te, que ele te chama.
50 Ńna gɛ njɛm waajáŋ ɩlɔ ɩdɛ́ɛ kpáyɩ ɩnyáa ɩkʊrʊ́ cácáráḿ ibó Yeésu jɔ́.
50 E ele, lançando de si a sua capa, levantou-se e foi ter com Jesus.
51 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Wé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála nya.» Ngɛ njɛm woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ máázá ifulú.»
51 E Jesus, falando, disse-lhe: Que queres E o cego lhe disse: Mestre, que eu tenha vista.
52 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bo, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.» Ngɛ waabáázɩ náa nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ, ɩkʊrʊ́ ifu yɩ.
52 E Jesus lhe disse: Vai, a tua fé te salvou. E logo viu, e seguiu a Jesus pelo caminho.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Marcos 10, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.