Mateus 23
Ɨ niuucari tɨ jejcua, tɨ ajta jɨme'en ra'axa a'ɨjna ɨ tavastara'a, ɨ Cɨriistu'u tɨ ji'i Jesús tɨ̀ tu'irájtuaa (CRNNT) vs AAI
1 Aj pu i Jesús huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte mej jemin eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayen tɨjɨ́n:
1 Imaibo Jesu sabuw rou’ay gagamin naatu i ana bai’ufununayah isah eo,
2 ―Aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, aꞌɨ́ɨ mú títetéꞌuꞌupuꞌu teyujtaꞌa mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa tihuáꞌumuaꞌaten ɨ́ teɨte ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌij tɨ rɨjcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan.
2 “Ofafar bai’obaiyenayah naatu Pharisee i Moses ana ofafar etei hisora’ub.
3 Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén ruxeꞌeveꞌe sej si huaꞌaráꞌastijreꞌen, seajta siyen huárɨni nain jɨmeꞌe aꞌij mej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe.
3 Imih abistan tibi’obaiyi i kwanabosiyasiyar, baise men kwani’u’urih. Anayabin abisa teo i men na’atube tisisinafumih.
4 Ayee mú veꞌecán jɨ́n tihuaꞌaꞌíjcateꞌe ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén huápɨꞌɨ muárɨꞌeri tɨ caí jaꞌatɨ́ raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén huárɨni. Majta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutaꞌaíjteꞌesin ɨ́ teɨte mej nuꞌu mi meꞌɨ́jna jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen. Mɨ́ majta meꞌɨ́n, camu aꞌatzu taúraꞌaca tɨ ij ayén cheꞌatá naꞌa tihuáꞌucɨꞌɨti.
4 Ofafar fokarih maiyow sabuw tuwabuh hiyara’ah hi’abar tibi’akir, naatu i men kafa’imo boro umah hina’ofere hinibaisih bit nakereremih.
5 ’Matɨ́j menaꞌa mej miyen rɨcɨ, ayée muꞌu rɨcɨ jéjreꞌecɨtzeꞌe mej mi teɨte huaꞌuseíj. Antajíyaꞌujmeꞌen mú ratáꞌahuaca meꞌɨ́jna ɨ́ mej jɨ́n antéujjɨ́ꞌɨcɨꞌejme ɨ́ rumuꞌúu jetze, majta tɨ́tɨꞌɨjméꞌen teꞌejviɨ́jxɨ aꞌutɨ́ tɨ aucástɨmee ɨ́ huaꞌasiicuꞌu.
5 “Sawar etei bebeyanamaim tisisinaf sabuw itihimih. God ana Tur ai kanabihimaim hikirum, ukwarih, umah, hai faifuwamaim hikubabaren sabuw itihimih.
6 Jéꞌecan mú raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ tihuáꞌucɨꞌɨti mej aꞌujráꞌase ɨpuari japua jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ antiújmuaꞌaree aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n tíꞌiyeste. Ajta huaꞌatéyujtaꞌa, ayée mú raxɨ́ꞌeveꞌe mej aꞌujráꞌase ɨ́ taꞌamuájca ɨ́ ɨpuari japua aꞌuj mej áꞌararaase ɨ́ huáꞌavaujsimuaꞌa.
6 Hiyuw hai mar tekokok efan gewasih hinabow hinamare hinama, naatu Kou’ay Bar wanawanan tekokok efan gewasih imaim hinama.
7 Jéꞌecan pu huaꞌaráanajche mej meꞌɨ́n teɨte huaꞌutateújte aꞌájna aꞌu mej tíꞌituꞌaraca. Ajta, ayée pu huaꞌaráanajche mej teɨte miyen tihuáꞌajeeve tɨjɨ́n nevástaraꞌa.
7 Hai kok gagamin i ahar efanamaim sabuw hinakakafiyih, hai merar hinay hinabora’ara’ahih bai’obaiyenayah gewasih hinarouw.
8 ’Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu siyen rahuauca tɨ ij jaꞌatɨ́ ayén tejamuaatájeeve tɨjɨ́n nevástaraꞌa. Caxu xaa neꞌu, aꞌiné naíjmiꞌi xu ruꞌihuaamuaꞌa, ajta seɨ́j puꞌu púꞌeen ɨ́ áꞌamuavastaraꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Dios.
8 “Baise kwa men bai’obaiyenayah hinarauw hina’omih. Anayabin kwa etei i ain uf, naatu a Bai’obaiyenayan i ta’imon.
9 Seajta múꞌeen, caxu siyen jaꞌatɨ́ huatámuaꞌati tɨjɨ́n niyáꞌupua, aꞌiné seɨ́j puꞌu púꞌeen ɨ́ sej seri rájyaꞌupua. An pu éꞌeseijreꞌe u ta japua.
9 Men yait ta iti tafaramamaim Tamat kwana’omih, anayabin kwa Tamat i ta’imonamo maramaim ema’am.
10 ’Caxu seajta rahuauca mej miyen tejáꞌamuajeeve tɨjɨ́n nemaeestro. Caxu aꞌatzu, aꞌiné seɨ́j puꞌu púꞌeen ɨ́ tɨ iꞌi áꞌamuamaestru, inee i nej iꞌi Cɨríistuꞌu, tɨ Dios án nejaꞌujyeíjtza ɨ́ ɨpuari japua.
10 Naatu men yait ta kwa isa bai’obaiyenayah narouw nao, anayabin kwa A Bai’obaiyenayan i ta’imon Keriso akisin.
11 ’Ajta, aꞌɨ́jna tɨ jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee aꞌamua tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui amuaatévaɨreꞌesin naíjmiꞌica múꞌejmi.
11 Orot gagamin kwa wanawananamaim i orot yait taintuwan isah ebi’akir.
12 Ayee puꞌu, aꞌiné jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ áꞌujtzaahuateꞌe tɨ nuꞌu veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee, Dios pu raatáꞌasin tɨ cɨliéeneꞌe jɨ́n teꞌenteárute. Mɨ́ ajta, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ jéꞌiyecan jɨ́n ruseijrata tɨ cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéjvee, Dios pu ayén raatáꞌasin tɨ teꞌenteárute tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ veꞌée.
12 Orot yait taiyuwin ebobora’ah God boro nayare, naatu orot yait taiyuwin eyayare God boro nabora’ah orot gagamin namatar.
13 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen múꞌeen mɨ sej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, seajta múꞌeen mɨ sej iꞌi fariseos. Caxu siyen tíꞌijrɨꞌɨre tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌiné caxu araúraste rujɨ́ɨmuaꞌa. Ayee xu tihuaꞌaténaamua ɨ́ teɨte mej mi caí aꞌuteárute aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe u ta japua. Caxu áꞌujcaꞌane sej siyen huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. Caxu seajta huaꞌatáꞌaca mej mi miyen huárɨni mɨ seica ɨ́ mej tíꞌiteseꞌe mej mi meꞌuun aꞌuteárute.
13 “Yababan boro kwanab, Ofafar Bai’obaiyenayah naatu Pharisee, wanawanah rerekabih! Sabuw mar ana aiwobomaim run isan hai etawan kwahir, naatu kwa run isan kwakwahir, sabuw afa runamih tisisinaftobon baise kwa men kwabibasit boro hinarun.
14 ’Seajta, setáꞌaj siyen huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen mɨ sej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, seajta múꞌeen mɨ sej iꞌi fariseos. Caxu siyen tíꞌijrɨꞌɨre tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌiné caxu araúraste rujɨ́ɨmuaꞌa. Ayee xu tihuáꞌariꞌira ɨ́ huáꞌa chiꞌij aꞌɨ́mej ɨ́ mej ꞌuuca, mɨ mej majta rujɨ́ɨmuaꞌatajme. Seajta áꞌiyen, aꞌuun xu aꞌuteáruꞌipi u teyujtaꞌa; seajta aꞌateeviꞌi jɨ́n rahuavíiraca ɨ́ Dios jemi. Múꞌeen xu siyen ruseijrata sej nuꞌu caí tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jaítzeꞌe xu rajpuaíitzi xáꞌajuꞌun.
14 Yababan boro kanab, Ofafar Bai’obaiyenayah naatu Pharisee, wanawan rerekabih! Kwafur baibin kwai’a’afiyih hai sawar kwabowabow, naatu iti baifa’i isan kwai’o’orot yoyoban manimanih kwayoyoyoban
15 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen, mɨ sej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, seajta múꞌeen mɨ sej iꞌi fariseos. Caxu siyen tíꞌijrɨꞌɨre tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌiné caxu araúraste rujɨ́ɨmuaꞌa. Ayee xu íiyen cɨɨne nainjapua ɨ́ chaanaca, seajta yen cɨɨne ɨ́ jaj japua sej si seɨ́j huatémuaꞌitɨn tɨ ij aꞌɨ́ɨn ayén tiꞌitiújchaꞌɨɨ setɨ́j múꞌeen. Seajta, setɨ́ꞌɨj raatémuaꞌitɨn, ayée xu tihuáꞌumuaꞌaten tɨ ij áꞌiyen jaítzeꞌe amuaatémuaꞌitɨn jeíhua aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌitevistan, ajta tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn jeíhua pu jaítzeꞌe rajpuaíitzi aꞌame secaí múꞌeen.
15 “Yababan boro kwanab, Ofafar Bai’obaiyenayah naatu Pharisee, wanawanan rerekabih! Tafaram, tafaram un boy kwabai sabuw dogoroh baikitabirin a kou’ayomaim run isan kwa’u’uwih, naatu orot ta’imon kwabai a kou’ayomaim erur i ana kakafin tafan kwaya’abar kwai’afiy kakafin natun matar kwa bairi kwanan kwani’akiramih.
16 ’Ayee xu si éeneꞌe seuj tihuáꞌamuaꞌate. Ayee xu tíꞌixaxaꞌa múꞌeen tɨjɨ́n: “Capu tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén teꞌataújratzii niuucajtzeꞌen ɨ́ teyuu, sino tɨ jɨ́meꞌen yee tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén teꞌataújratzii niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ oro tɨ teyuu jetze seijreꞌe, aj pu xaa ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén araúrasten aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ teꞌataújratzii.”
16 “Yababan boro kwanab! Mata fimih! A bai’obaiyenamaim sabuw kwai’obaiyih kwao, ‘Orot yait Tafaror Bar isan na’obaifaro, nati ana’obaifaro yabin en, baise orot yait Tafaror Bar wanawanan gold isan na’obaifaro, nati anao matanen i nakakafiy.’
17 ’Múꞌeen xu caí tiꞌitɨ́j úꞌumuaꞌaree, mɨ sej caí tivejáuꞌitɨe. ¿Tiꞌitáani jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi? ¿Ni aꞌɨ́jna ɨ́ oro tɨ teyuu jetze seijreꞌe naꞌari ɨ́ teyuu tɨ tzajtaꞌan Dios huateúraꞌateꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ oro?
17 Mata hifim kwabobosa! Sawar menatan i gagamin, gold o Tafaror Bar? Baise Tafaror Bar i gagamin anayabin i wanawananamaim gold i kakafiyih himatar ti’inu’in.
18 Jee xaa neꞌu, jaítzeꞌe pu ruxeꞌeveꞌe ɨ́ teyuu. Ayee xu seajta tíꞌixaxaꞌa múꞌeen tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén teꞌataújratzii niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna tɨ japuan tiuꞌutámuaɨꞌɨvejta, capu tiꞌitɨ́j aꞌij tíꞌivaɨreꞌe.” Mɨ́ seajta siyen tíꞌixaxaꞌa tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén teꞌataújratzii niuucajtzeꞌen ɨ́ muaɨꞌɨvéjri tɨ án yáꞌujra japuan aꞌɨ́jna tɨ japuan tiuꞌutámuaɨꞌɨvejta, aj pu xaa ayén aꞌɨ́jna jɨ́n ruxeꞌeveꞌe tɨ araúrasten.” Capu tiꞌitɨ́j aꞌamua tzajtaꞌa tásiseiiri.
18 Iban maiye sabuw kwai’obaiyih kwao, ‘Orot yait sibor ana gem kakafiyin isan nao’obaifaro, nati anao baifaro i yabin en, baise gem kakafiyin afe’enamaim siwar isan na’obaifaro nati ana’obaifaro i nakakafiy.’
19 ’Múꞌeen, mɨ sej caí rɨ́ꞌɨ mé titeumuámuaꞌaree, ¿tiꞌitáani jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi? ¿Ni aꞌɨ́jna ɨ́ muaɨꞌɨvéjri naꞌari aꞌɨ́jna tɨ japuan raatámuaɨꞌɨvajtacaꞌa, aꞌɨ́jna tɨ japuan Dios huateúraꞌateꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ muaɨꞌɨvéjri?
19 Mata hifim kwabobosa! Sawar menatan i gagamin, siwar o sibor ana gem kakafiyin tafanamaim siwar tena kakafiyin kakafiyin temamatar i gagamin?
20 Jee xaa neꞌu, jaítzeꞌe pu ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna sej japuan án yáꞌujra ɨ́ tɨ tiuꞌutámuaɨꞌɨvejta.
20 Isan imih orot yait sibor ana gem kakafiyin isan eobaifaro, sawar etei nati gem tafaramamaim ti’inu’in auman isah eobaifaro.
21 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén teꞌateújratziira niuucajtzeꞌen ɨ́ teyuu, aꞌɨ́ɨ pu teꞌateújratziira niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ teyuu, ajta niuucajtzeꞌen Dios tɨ ari huiirájca aꞌujna.
21 Na’atube orot yait Tafaror Bar isan eobaifaro, i God nati wanawananamaim ema’am auman isan eobaifaro.
22 ’Ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén teꞌateújratziira niuucajtzeꞌen u ta japua, ayée pu cheꞌatá naꞌa teꞌateújratziira niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ ɨpuari Dios tɨ án japuan ꞌéꞌe yéꞌixaca. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayée pu cheꞌatá naꞌa teꞌateújratziira niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ án ꞌéꞌe yéꞌixaca japuan aꞌɨ́jna ɨ́ ɨpuari.
22 Naatu orot yait mar isan eobaifaro i God ana urama’ama efan isan eobaifaro, anayabin nati i God ana ma’ama efan.
23 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen, mɨ sej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, seajta múꞌeen mɨ sej iꞌi fariseos. Caxu siyen tíꞌijrɨꞌɨre jéꞌiyecan jɨmeꞌe aꞌiné caxu siyen raꞌaráꞌastijreꞌen nain jɨmeꞌe aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. Múꞌeen xu xaa raatáꞌan jaꞌicáj tɨ ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ sej jɨ́n ráꞌancacareꞌen ɨ́ sej racuaꞌaca seꞌɨ́jna ɨ́ menta, seajta seꞌɨ́jna tɨ naa teáarɨ́ꞌe, anis tiꞌitɨ́j, seajta seꞌɨ́jna ɨ́ cumiinu.
23 “Yababan boro kwanab, Ofafar Bai’obaiyenayah naatu Pharisee, wanawanan rerekabih! Kwa i fiyow yamurih gewasih, bay hai momon, bay matah haibaib gewasih i roumukur kwayai God kwabitin, baise ofafar gagamih ma gewas isan, kabeber, bosunusunub isan eo i kwakwahiren. Ofafar iti i gagamih, gewasin i kwatabosiyasiyar ofafar afa auman.
24 Capu hui tiꞌitɨ́j aꞌamua japua nineꞌi, múꞌejmi, mɨ sej tihuáꞌamuaꞌaten ɨ́ seica. Jéꞌecan xu tíꞌiteseꞌecaꞌa sej si siyen raꞌaráꞌastijreꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ caí jeíhua ruxeꞌeveꞌe. Mɨ́ seajta múꞌeen, xuꞌuri mé rúurɨe seꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ raaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari.
24 Bonawiyenayah mata fim! Ofafar rimiyafof totomar i kwarurububuna, baise camel koun butun i kwatotonan.
25 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen múꞌeen, mɨ sej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze. Caxu siyen tíꞌijrɨꞌɨre jéꞌiyecan jɨmeꞌe. Ayee xu tíꞌiteɨꞌɨhuaca, seajta naa éeneꞌen tiuꞌuteujchéeteꞌen sej si naa éeneꞌen xáꞌaraꞌani mé jéjreꞌe. Mɨ́ seajta, ɨ́ ru tzajtaꞌa, jéꞌecan xu aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seri tihuáꞌurɨiiriꞌi ɨ́ tihuaꞌáa ɨ́ seica, seajta sej caí áꞌujcuꞌuvejcaꞌa ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌutémuaꞌitɨ.
25 “Yababan boro kwanab, Ofafar Bai’obaiyenayah, naatu Pharisee wanawanan rerekabih! A kerowas naatu a tew ufuhine i kwasasouwen, baise wanawanah i kato rabirabih, bain, bai’o’orot, kabat, gamin baiyow awan karatan inu’in.
26 Mɨ́ pej iꞌi fariseo tɨ caí tiꞌitɨ́j aꞌatzajtaꞌa tásiseiiri, pauj miꞌi rɨ́ꞌɨ uhuáꞌaruuren ɨ́ tɨ úꞌuseijreꞌe ɨ́ áꞌa tzajtaꞌa. Aj pu xaa, naa seíireꞌe aꞌame ɨ́ tɨ éꞌeseijreꞌe mé jéjreꞌe.
26 Mata hifim kwabobosa Pharisee! Gewasin a tew naatu a kerowas wanawanahine wan kwanasouwen, saise ufuhine auman boro hinigewasih.
27 — ausente —
27 “Yababan boro kwanab, Ofafar Bai’obaiyenayah naatu Pharisee. wanawan rerekabih! Kwa a’itinin i rah ufunane tewowab gewas ebatabat na’atube, baise wanawanan i orot babin hai rarik awan karatan masin kakafin.
28 — ausente —
28 Imih kwa ayumat i nati na’atube, ufunane sabuw matahimaim a’itinin i gewasin, baise wanawananamaim a kakafin naatu a tafasar i ra’at.
29 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen mɨ sej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, seajta múꞌeen mɨ sej iꞌi fariseos. Aꞌiné caxu siyen tíꞌijrɨꞌɨre tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Ayee xu ráꞌajtaꞌahuaca ɨ́ huáꞌachiꞌi ɨ́ mej tzajtaꞌan huaꞌateájtuaani ɨ́ mej meri huácuii, ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Seajta siyen tiracámeijra mé jéjreꞌe temuaꞌa naa aꞌɨ́jna huáꞌachiꞌi mej tzajtaꞌan huaꞌateájtuaani aꞌɨ́mej ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨtestacaꞌa.
29 “Yababan boro kwanab, Ofafar Bai’obaiyenayah, naatu Pharisee, wanawan rerekabih! dinab oro’orot hai yawas gewasih naatu sabuw hai yawas mutufurih himomorob hai rah i kwabobuna’en kwama kwabi’aburen.
30 ’Seajta siyen tíꞌixaxaꞌa tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa tiyen ruuri táꞌaraꞌanicheꞌe aꞌájnáꞌɨmua matɨ́ꞌɨj yé chejcaꞌa aꞌɨ́ɨme tavaújsimuaꞌa teeca, catu xaa neꞌu tiyen cheꞌatá tenaꞌa huaꞌucuiꞌiníicheꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa matɨ́j tihuáꞌucuii ɨ́ tavaújsimuaꞌa teeca.”
30 Naatu kwao, aki ai a’agir hima’am hai veya’amaim bairi ata ma’am aki boro men dinab oro’orot ata rauw hitamorobomih.
31 Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen téꞌantzaahuateꞌen ɨ́ ru jetze ɨ́ sej seꞌɨ́ɨn púꞌeen huáꞌahuaacɨxaꞌastemuaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌucuii aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa.
31 Imih nati turamaim kwa taiyuw kwao’orereb kwa uwatanah i dinab oro’orot hi’asbunubunuw himorob.
32 Ayee xuꞌu i, setáꞌaj raanaíjmireꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́ɨme ɨ́ ruvaújsimuaꞌa teeca.
32 Imih abisa uwatanah hibubusuruf hisisinaf i kwaisawar nuhi efot.
33 ’Múꞌeen xu aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte, mɨ sej aꞌɨ́jna jetze airáane ɨ́ cuꞌucuꞌu tɨ tíꞌihuaꞌitaca, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe? ¿Ni qui ayén yee múꞌeen xu huateújvaɨreꞌesin tɨ ij caí Dios amuaatáꞌan ɨ́ puaíjtzi? Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna, puaíjtzi pu áꞌamuacɨꞌɨti tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.
33 “Kok hai yumat! naatu kok natunatun! God ana baimakiy boro kwanahaiw?
34 Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejámuaataꞌítiꞌira aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, neajta seica ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ mé titeumuámuaꞌaree, neajtahuaꞌa seica ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata. Mɨ́ seajta múꞌeen, seica xu cuiꞌini, seajta seica siyen huáꞌatatan ɨ́ cúruu jetze, seajta seica, ayée xu tihuaꞌutévajxɨꞌɨsin u áꞌamuateyujtaꞌa. Seajta seica, ayée xu huaꞌutamuáriteꞌesin aꞌu tɨ éꞌechajtaꞌa, seajta méyee.
34 Isan imih a tur ao’owen, dinab oro’orot, bai’obaiyenayah naatu orot not wairafih boro aniyafarih hinan. Baise boro kwanabow kwanarauw hinamorob, afa boro kwana’onafih, naatu boro kwanarouw hinamorob, afa boro Kou’ay bar wanawanan kwanawabirih, naatu bar merar ta ta’amaim kwaninunih kwanaremor.
35 ’Ayee puꞌi ꞌéen jɨ́n tejáꞌamuacɨꞌɨti nain jɨ́n ɨ́ puaíjtzi ɨ́ mej jɨ́n titéecui íiyen chaanaca japua tɨ́j naꞌa mej raajéꞌica aꞌɨ́jna ɨ́ Abel teecan tɨ yú eꞌiréꞌene matɨ́ꞌɨj raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías ɨ́ tɨ yaujraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Berequías. Aꞌuu mú yaꞌujéꞌica jáꞌitaꞌa tɨ aꞌutéjvee ɨ́ huaꞌateyuu, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ mej japuan tiuꞌutámuaɨꞌɨvejta.
35 Sinaf ana an nati isan, sabuw gewasih himorob hai rara susuwa anabit etei boro kwa tafa nayen baimakiy kwanab. Abel orot gewasin momorob ana veya’ika re na Berakiah natun Zechariah, iti Tafaror Bar naatu sibor kakafiyin hai founamaim kwarab momorob i ana veya’amaim tit.
36 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén tiꞌayajna. Naíjmiꞌi jɨmeꞌe ɨ́ mej miyen aꞌij puaꞌa rɨjcaꞌa, puaíjtzi pu tihuáꞌacɨꞌɨti aꞌɨ́mej íjii mej yéchej aꞌɨ́jna jɨmeꞌe.
36 Imih tur anababatun a tur ao’owen, Sabuw himorob hai rara re’er hai bit etei kwa iti boun yawasih kwama’am boro kwanab.
37 ’Seajta múꞌeen, mɨ sej Jerusalén huachéjme, naímiꞌi múꞌeen mɨ sej Jerusalén jetze ajtémeꞌecan, jéꞌecan nu huatánxɨeemɨjteꞌe múꞌejmi jemi, aꞌiné ayée xu huáꞌacuiꞌica aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. Seajta múꞌeen, siyen huaꞌuteátuꞌasixɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tejáꞌamuaꞌaijteꞌe múꞌejmi. Muꞌíi nu niyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa nej niyen rɨ́ꞌɨ tejamuáachaꞌɨɨn, nej ni amuaꞌirájtuaani. Néjxeꞌeveꞌecaꞌa nej niyen amuáaruuren tɨ́j tecuaaraꞌi tɨ huaꞌantéseɨreꞌe ɨ́ chɨ́ɨpɨliꞌise tɨ huaꞌavaꞌana ɨ́ ruꞌana jɨmeꞌe. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu siyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa.
37 “O Jerusalem, Jerusalem! dinab oro’orot etei i’asbunuw himorob, naatu kob abarayah hiyunih hinan etei kabayamaim irauw himorob. Mar etei a kok kwanekwan umau’umaim natunat atabuwih hitan ta’imon hitamatar. Kokorere natunatun ita’imonih ebaba’afuwih na’atube, baise o men kafa’imo baibasit itu.
38 ’Casiꞌi múꞌeen, puꞌuri tɨ́n nej yé rúurɨeeni aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa nej jetzen raatátuaani ɨ́ aꞌamuachiꞌi. Muáꞌaviꞌin pu aꞌutéchaxɨjsin.
38 Isan imih a bar a merar boro hinakwahir naowarar.
39 Ayee puꞌu, aꞌiné caxu chéꞌe jaꞌanáj neseijran ajta senaꞌa caí siyen raataxáj yee: “Chéꞌe huaújtemuaꞌaveꞌen aꞌɨ́jna tɨ yeꞌevéꞌeme niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa.”
39 A tur ao’owen ayu boro men kwana’itu maiye’emih. Ana maramaim kwanao, ‘Yait Regah wabinamaim enan boro baigegewasin nab.’”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 23, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.