Mateus 27
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, néijmiꞌi mu ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij majta ɨ huáasij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej jeꞌej maj huárɨnyij mej mij jaajéꞌcaj ɨ Jesús.
1 Maraumanika Firis ukwarih etei naatu regaregah ai’in bairi Jesu morob isan hio hiyabunai sawar.
2 Maꞌnajɨ́ꞌcaꞌaj mu ɨ muácaꞌraꞌan jitze matɨꞌɨj yoꞌvíꞌtɨj, aj mu mij jaatátuii aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Piláato.
2 Basit uman hifatum hibai hitit Roman hai gawan Pilate umanamaim hiyai.
3 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas ɨ tɨ tyuꞌtátuii aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨjɨn puéjtzij mu jaatáꞌsij ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ayootoj ɨ túmii huaꞌ jimi ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ ajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ huáasij,
3 Judas, yanuwayan Jesu kakafinamaim hiya’iyai i’itin ana veya dogoron rusib, kabay 30 bai matabir na Firis ukwarih naatu regaregah ai’in nahimaim tit, eo
4 aꞌyan tyihuoꞌteꞌexáatyeꞌej tɨjɨn:
4 “Ayu asinaf kakaf orot gewasin baban ao emomorob.” Hiya’afut hio, “Nati o a yababan, o akisimo ina’itin inayabunai.”
5 Aj puꞌij ɨ Judas ayoohuáꞌaxɨj ɨ túmii a chóotaꞌ aꞌújna ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij jóꞌraa ajta jeꞌen cóocueꞌmiꞌin.
5 Judas kabay nati Tafaror Bar kabay teya’aya’amaim itaiy re naatu ihamiyih tit in sikan warasa yai morob. Judas kabay bai na rouw ere’er|alt="Judas throwing money down" src="cn01832b.tif" size="col" loc="Mat 27.5" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="27.5"
6 Majta ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨ mu jaaréꞌjeꞌpuj aꞌɨ́jcɨ ɨ túmii, majta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
6 Firis ukwarih kabay hibai hio, “Iti i rara ana kabay, ata ofafar men ebibasit boro Tafaror Bar ana kabay ya’aya’amaim tanayai na’in.”
7 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj aꞌɨ́j jɨn chuéj huánanan, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn chuéj tɨ japuan tyíꞌmuɨjhuacaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ xáꞌrij tyíꞌtaꞌhuacaa, mej mij aꞌáa huajaꞌváꞌnaamuan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.
7 Etei’imak hio hibibasit ufunamaim, kabay hibai noukwat bu’urayan ana kamar hitubun, saise nah touman sabuw hai rah ana efan namatar.
8 Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́jcɨ ɨ chuéj aꞌyan tɨjɨn chuéj maj japuan joꞌriáꞌxɨrej ɨ xúureꞌej.
8 Ana’an nati isan kamar wabin “Rara ana Kamar” hibiwab in na iti boun ana veya tit.
9 Aꞌyaa pu aꞌɨ́jna jɨn tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jeremías ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaaréꞌjeꞌpuj aꞌɨ́jcɨ ɨ túmii ɨ tɨ seityéj japuan tamuáamuataꞌ aráꞌasej ɨ maj jɨn tyuꞌnájchitacaꞌ,
9 Naatu abistan dinab orot Jeremiah eo ina iturobe.
10 aꞌɨ́j mu mij jɨn chuéj huánanɨej joꞌtɨj tyajáꞌmuɨjhuacariaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ xáꞌrij tɨ tyíꞌtaꞌhuacaa.”
10 Noukwat bu’urayan ana kamar hitubun Regah ayu iu’uwu na’atube.”
11 Jesús pu jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan, aꞌɨ́ɨ puꞌij ɨ tajtúhuan aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
11 Jesu Roman gawan nanamaim bat, naatu gawan Jesu ibatiy, “O Jews sabuw hai aiwob?” Jesu iya’afut eo. “Nati kuo, ayu boro abi tur anao.”
12 Matɨꞌɨj móoj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ majta ɨ huáasij jitzán tyíꞌpuaꞌrityaꞌcaꞌaj, capu ɨ Jesús tyiꞌtɨ́j huataxájtacaꞌ.
12 Firis ukwarih naatu regaregah ai’in Jesu ubar hitin tur kakafin isan hio men kafa’imo iyafutimih.
13 Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Piláato aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
13 Basit Pilate Jesu iu, “Sabuw kakafih isan ubar hit teo’orereb kunonowar?”
14 Ajta ɨ Jesús capu tyiꞌtɨ́j huataxájtacaꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ tajtúhuan jeꞌej tyoꞌtóomuaꞌaj.
14 Baise Jesu men kafa’imo awanamaim tur ta tit, naatu Gawan orot ana kasiy ra’at ifofofor men kafaita.
15 Matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj, aꞌyaa pu tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tajtúhuan tɨ séej huatátoonyij ɨ tɨ eetyánamiꞌ, aꞌtɨ́j maj aꞌyan ɨ tyeɨ́tyee tyaatáhuaviiraj.
15 Tar Nowaten hiyuw ana veya, gawan hai binanakwar eo na’atube, mar etei dibur barane sabuw hai kok orot menatan tirurubin i ebobotait.
16 Sɨ́ɨj puꞌij eetyánamiꞌhuacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Barrabás, néijmiꞌi mu jamuaꞌtyajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Barrabás,
16 Nati ana veya orot wabin gagamin Jesu Barabas dibur ma’am.
17 matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj, Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
17 Naatu sabuw hiru’ay sawar, basit Pilate ibatiyih, “Orot menatan kwakokok diburune anabotait, Jesu Barabas o Jesu Keriso?”
18 Jiꞌnye aꞌyaa pu tyáamuaꞌreeriꞌ tɨjɨn meꞌchueeriaꞌcaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́j mu jɨn jaatátuiiriꞌ ɨ tajtúhuan.
18 Anayabin sabuw bobowenamaim Jesu hibai Pilate umanamaim hiya’iyai i so’ob.
19 Óocheꞌ pu huatyequéecaj ɨ ɨpuárij japua aꞌɨ́jna ɨ Piláato tɨꞌɨj ɨ́ɨraꞌraꞌan aꞌyan utyiyoꞌtanyúꞌchityiꞌriꞌ tɨjɨn: “Capáj jeꞌej jooriaj aꞌmújcɨj mu tyévij tɨ quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ, jiꞌnye jeꞌej nu puaꞌaj tyúꞌmaaracaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyévij.”
19 Pilate baibabatiyen ana efanamaim ma’am, aawan tur iyafar na eo, “Orot nati gewasin isan men abisa ta inasinaf, anayabin fai ayu mim fokarin maiyow isan amim au not ekakasiy”
20 Majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij majta ɨ huáasij, aꞌɨ́ɨ mu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee mej mij jaatáhuaviij ɨ tajtúhuan tɨꞌij aꞌɨ́j huatátoonyij ɨ Barrabás, majta jeꞌen aꞌyan tyaatáhuavii tɨꞌij tyuꞌtáꞌan mej mij jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
20 Baise firis ukwarih naatu regaregah ai’in sabuw tafah fair hiyai, Barabas botaitin naatu Jesu asabunin isan Pilate hiokikin.
21 Ajta ɨ tajtúhuan aꞌyaa pu ajtáhuaꞌaj tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
21 Pilate sabuw ibatiyih, “Orot i rou’ab, imih orot menatan kwakokok ana botait?” Etei’imak hiya’afut hio, “Barabas!”
22 Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
22 Pilate sabuw ibatiyih, “Bo Jesu wabin Keriso isan boro mi’itube anasinaf?” Etei’imak hiya’afut hio, “Ku’onaf!”
23 Ajta Piláato aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
23 Pilate ibatiyih, “Abisa kakafin sinaf?” Baise sabuw hitar koukuw hio, “Ku’onaf!” Sabuw rou’ay gagamin nahimaim Pilate Jesu ibatiy|alt="Jesus placed before crowd" src="CN01822b.tif" size="col" loc="Mat 27.23" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="27.23"
24 Piláato pu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨquee jeꞌej tyíɨꞌriitacaꞌaj jeꞌej tɨ huárɨnyij huaꞌ jimi, sulu muꞌríj tɨn tyúucuiꞌsimeꞌej chaꞌmanaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn anóomuejtye jájtyij jɨmeꞌ meeséeracaj ɨ tyeɨ́tyee, ajta aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
24 Pilate naniyan bai men karam boro ef ta tasinaf, naatu sabuw auman kougeyagey hibusuruf, imih harew bai sabuw etei nahimaim uman sauwen eo, “Ayu iti orot namomorob isan men ana ubar anabaimih. Nati i kwa akis a ubar.”
25 Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:
25 Sabuw etei hiya’afut hio, “I namomorob ana ubar i aki anab naatu natunatu auman ana ubar hinab.”
26 Aj puꞌij Piláato jaatátoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Barrabás, ajta jeꞌen jaataꞌíjtacaꞌ maj jeꞌriáꞌvaxɨꞌɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj puꞌij huoꞌtátuii mej mij yóꞌtatan.
26 Imaibo Pilate Barabas botait, naatu Jesu wabir ana baiyowayah iuwih, onafin isan hibai hin.
27 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌustyamuaꞌmuaꞌ ɨ tajtúhuan aꞌɨ́ɨ mu yoꞌjáj ɨ Jesús aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchej ɨ tajtúhuan, majta jeꞌen néijmiꞌcaa huatajé ɨ juxaꞌaj xantáaruꞌ, mej mij tyúusɨɨreꞌen ɨ Jesús jimi.
27 Imaibo Pilate ana baiyowayah Jesu hibai hin gawan ana bar hitit, nati’imaim baiyowayah etei hiru’ay hibebera’uh.
28 Matɨꞌɨj mij tyaꞌcáariꞌriꞌij néijmiꞌi ɨ tɨ tyíꞌchajcaꞌaj, majta síicuꞌrij juꞌcáachejtye tɨ poꞌvij tɨ xúꞌmuaa tɨ́muaꞌ,
28 Ana faifuw hi’oromen, faifuw namar hibai hi’us,
29 majta cúruun jaatyátaavej tɨ tzícareꞌej jɨn cɨstijhuaj, aꞌɨ́j mu juꞌcárujtyiꞌriꞌ ɨ muꞌúuraꞌ jitze, majta itzɨ́j jiꞌtyéchuiityej muácaꞌtaꞌ. Aj mu mij jimi tyítunutaxɨj, aꞌyaa mu tyáꞌxaahuariꞌracaꞌaj aꞌyan metyeꞌjéevej tɨjɨn:
29 kokor hififin ukwarin ana raramamih hiyara’ah, uman ana asukwafune tu hitin, nanamaim suh hiyowen hi’i’iyab hio, “Jews hai aiwob tanabora’ara’ah.”
30 Majta jaatyétziꞌtziqueꞌmuaxɨj, majta jeꞌen jaꞌváꞌvaxɨj ɨ muꞌúutzeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ itzɨ́j.
30 Yumatan hikwaitututur, uman tu hibosair ukwarinamaim hiborabirab.
31 Matɨꞌɨj jaatyaxáahuataj, aj mu mij jaꞌantyíchuij aꞌɨ́jcɨ ɨ síicuꞌrij tɨ poꞌvij tɨ xúꞌmuaa tɨ́muaꞌ, majta juꞌcáachejtye ɨ síicuꞌriaꞌraꞌ, aj mu mij yoꞌjáj mej mij jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze.
31 Hibi’i’iyab ufunamaim, faifuw hi’us ma’am hibosair ana faifuw hibow hina hi’us, imaibo hibai hin onafin isan.
32 Matɨꞌɨj ajoojuꞌcaj, séej mu tyáataj antyinájchacaꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Simón, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cirene, aꞌɨ́j mu mij huataꞌíj tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌantyichóoj ɨ cúruujraꞌ ɨ Jesús.
32 Hitit hinan efamaim Sairini orot wabin Simon bairi hitar naatu baiyowayah hi’ukikin Jesu ana onaf bai e’abar.
33 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj huáꞌnyuucaa jɨmeꞌ tɨjɨn Gólgota. Gólgota, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn Muɨꞌchíj muꞌtaj,
33 Hina efan wabin Golgotha imaim hitit, nati efan hibiwab yabin efan ana itinin i orot ukwarin ana gifow na’atube.
34 aj mu mij tyiꞌtɨ́j jaatáꞌ tɨ jaayéꞌen, nahuáj tɨ antzíjvi tɨ áꞌnaxcaj, ajta ɨ Jesús tɨꞌɨj jaatyáamuaꞌaj capu jaꞌránajchacaꞌ.
34 Nati’imaim wine harew tenakuyakuy auman hisartabir Jesu tomanih hitin bai kakartubun ufunamaim kwahir.
35 Matɨꞌɨj yoꞌtatéexɨꞌɨj ɨ cúruuj jitze, aꞌɨ́ɨ mu ɨ xantáaruꞌuj huáhuajcacaꞌ maj huóomueꞌtɨj tyetyéj jɨmeꞌ mej mij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij séej ajta séej ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ ɨ Jesús.
35 Naatu hi’o’onaf ana veya arowamaim ana faifuw hikusib hifaram hibow.
36 Aj mu mij támij ooráꞌsacaꞌ mej mij jáachaꞌɨɨn.
36 Imaibo nati’imaim himarir Jesu hima’uh hima.
37 Majta táabla cɨléenyeꞌ óotatej joꞌtɨj joꞌojmuꞌuj ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j jitzán tyoꞌojpuáꞌrij. Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ tɨ huaꞌ rey aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.”
37 Naatu tafanamaim ubar hibitin ana tur hikirum hikubar, “ITI I JESU, JEW SABUW HAI AIWOB.”
38 Huaꞌpuaj mu majta ɨ náhuaꞌrij jamuán óotateehuacaꞌ, séej mu óotatej ɨ muácaꞌtaꞌ ɨ Jesús, majta ɨ séej ɨ útataꞌ pujmuaꞌ.
38 Naatu bainowan orot rou’ab Jesu bairi hi’onafih, ta ana beyawane ta ana asukwafune.
39 Majta ɨ maj ajaꞌtányinyicaꞌaj, matɨꞌɨj jaaséej, aꞌɨ́ɨ mu eecámuꞌvajraꞌaj majta jáꞌxaahuatacaꞌaj,
39 Sabuw nanane hinan ukwarih hita’asi’asiy ubar hitin tur kakafih maiyow Jesu hi’i’iyab hio,
40 aꞌyaa mu tyéꞌjeevacaꞌaj tɨjɨn:
40 “Tafaror bar tarabounin veya tounu wanawananamaim wowabin sawaramih io! Bo o God Natun na’at kwiyawasi cross afe’enane kure’eban a’it?”
41 Aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj tyáꞌxaahuariꞌracaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, majta huaꞌ jamuán ɨ huáasij. Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
41 Ef ta’imon firis ukwarih, Ofafar Bai’obaiyenayah naatu regaregah ai’in auman Jesu hi’i’iyab hio,
42 —Aꞌmúu pu huaꞌ japua huatanyúj ɨ séecan, ajta quee jaayíꞌtɨn tɨ jusɨ́ɨj jujapuá huatányuunyij. Aꞌmúu pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ rey jɨn tyiꞌtyéjvee aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan; cheꞌ acájraꞌnyij mu cúruuj jitze, aj tu xaa jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌsij.
42 “Sabuw afa iyawasih, baise i taiyuwin men karam boro niyawas, Israel sabuw hai aiwob! Bo cross afe’enane boun nare tana itin boro tanitumitum.
43 Aꞌmúu pu ɨ Dios jimi tyíꞌcaꞌnyej, cheꞌ ɨ Dios ijíij japuan huatányuunyij, tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ jaxɨeꞌvaꞌaj. ¿Nyiquee aꞌmúu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej ɨ Dios?
43 God i bitumitum, bo God boun iyawasiban ta’itin, anayabin i taiyuwin i God Natun rouw eo.”
44 Majta ɨ náhuaꞌrij ɨ maj jamuán óotateehuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu majta jáꞌxaahuariꞌracaꞌaj.
44 Ef ta’imon bainowah orot rou’ab Jesu bairi hi’onafih hi’inu’in ubar hitin tur kakafih hi’u.
45 Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌtzáaj tacuaríixpuaj, ꞌasta naꞌaj quee yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj, néijmiꞌqueꞌ pu ɨ cháanacaj japua huatyátɨcaꞌriacaꞌ.
45 Veya yen tafat yan tafaram etei gugum inu’in veya botabir re 3 korok bai.
46 Tɨꞌɨj aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, Jesús pu caꞌnyíin jɨn huajíjhuacaꞌ ɨ junyúucaa jɨmeꞌ aꞌyaa pu tɨjɨn:
46 Veya 3 korok na’atube, Jesu fanan aumetawat rerey eo, “Eloi, Eloi Lema Sabachthani?” Anayabin, “Au God, au God, aisim ihamiyu?”
47 Séecan ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj máanamuajriꞌ, aꞌyaa mu mij tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
47 Sabuw afa nati’imaim hibatabat hinowar hio, “Elijah isan eafa’af kwanowar.”
48 Aj puꞌij sɨ́ɨj joꞌtéechajraa tyiꞌtɨ́j pu ujoꞌváꞌtɨj tɨ uhuájtaꞌtyij, ajta jeꞌen jaatyáaruꞌnyej nahuáj jɨmeꞌ taꞌantzíjvi, aj puꞌij cɨyéj jitze jaꞌantyijɨ́ꞌqueꞌej tɨꞌɨj ij jáꞌajchuii taꞌaj ij Jesús huayeꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze.
48 Naatu orot ta nunuw in sawar ta biyan sou’usau bai, wine tenakuyakuy butu’ub, eot ra’ah Jesu awanamaim yai tomamih.
49 Majta ɨ séecan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
49 Baise sabuw afa hio, “Kubat, Elijah nan nabiyawas tana’itin!”
50 Aj puꞌij ɨ Jesús, ajtáhuaꞌaj caꞌnyíin jɨn huajíjhuacaꞌ, tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ.
50 Jesu iban maiye fanan aumetawat rerey, naatu ayubin tabaratait.
51 Tɨꞌɨj aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, aꞌɨ́ɨ pu ɨ cɨ́ɨxurij tɨ itzijhuaj aꞌúu tɨ jeꞌcáahuɨɨ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ acásujtzaꞌan. Ajta huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj, ajta jéꞌtaꞌ ootátarixɨj ɨ tyetyéj,
51 Faifuw Tafaror Bar wanawanan hita’iy re efan kakafiyin hirafut inu’in yate rusib re in uran tit rou’ab himatar, iriyoy tit kabay hitaseseb.
52 ajta antyícuunyiꞌhuaxɨj joꞌmaj jaꞌvaꞌnámiꞌhuajmaꞌcaa ɨ maj meríj huácuij, aꞌɨ́ɨ mu mueꞌtɨ́j huatájuuriacaꞌ ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj.
52 Rah awah hiha’e, sabuw kakafiyih moumurih na’in marasika himorob hi’inu’in etei hiyawas himisir.
53 Aj mu mij eetacɨ́j joꞌmaj jaꞌvaꞌnámiꞌhuajmaꞌcaa, tɨꞌɨj huatájuuriacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ mu utyájrupij u chájtaꞌ, joꞌmej mij jéehua ɨ tyeɨ́tyee huojoꞌsej.
53 Hai rah hitumaren hitit, Jesu morobone mimisir ufunamaim, murumurubih etei hitit hin Jerusalem hitit, sabuw moumurih na’in hi’itih.
54 Ajta aꞌɨ́jna ɨ huaꞌ capítan ɨ xantáaruꞌuj, majta ɨ maj jachaꞌɨɨcaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌséj tɨꞌɨj huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj, majta néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨjcaa, aj mu mij jéehua tyuꞌtátzɨɨn, majta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
54 Baiyowayah hai orot ukwarih naatu baiyowayah afa bairi nati’imaim Jesu hima’uh hima’am iriyoy hitatam, naatu abisa’awat himamatar hi’itah hai bir ra’at hio, “Turobe iti orot i anababatun God Natun!”
55 Séecan mu majta ɨ úucaa aꞌ ɨmuáj joꞌtyuꞌúuj metyíꞌsejracaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj ɨ Jesús tɨꞌɨj naꞌaj tyajaꞌrájraa aꞌájna a Galileea, aꞌɨ́ɨ mu majta jahuɨɨriaꞌcaꞌaj.
55 Nati’imaim baibin moumurih na’in hina ef yokaika hibat abisa’awat himamatar hi’itah. Iti baibin i Galilee’ine Jesu hi’ufunun bairi hina hibibais.
56 Aꞌíi mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, aꞌɨ́jna ɨ Maríia, Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ Maríia huaꞌ náanaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacobo ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ José, ajta jeꞌen aꞌɨ́jna ɨ huaꞌ náanaj aꞌɨ́ɨjma yojmuaꞌ ɨ Zebedeo.
56 Baibin wanawanahimaim i Mary Magdalene, Mary, James, Joseph hairi hinah naatu Zebedee aawan.
57 Tɨꞌɨj arí huachúmuaꞌ, sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ tɨ
57 Birabirab auman orot sawar wairafin, wabin Joseph ana tafaram Arimathea’ane na tit. Iti orot i Jesu ana bai’ufununayan ta, baise wa’iwa’iramaim bi’ufununun. Tafaror bar wanawanan faifuw taseb ro’ab himatar|alt="temple veil being torn down" src="CN01843B.TIF" size="col" loc="Mat 27.57" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="27.57"
58 Aꞌɨ́ɨ puꞌij ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato, tɨꞌquij jaatáhuaviiriꞌ ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. Piláato puꞌij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jaatátuiireꞌen,
58 Joseph na Pilate nanamaim tit, Jesu biyan bai na ya’in isan fefeyan, naatu Pilate ana baiyowayah uwih Jesu biyan hibai hitin.
59 aj puꞌij ɨ José jaꞌajtajá ɨ tyéviraꞌ, ajta jereꞌijcatacaꞌ máantaj jɨmeꞌ tɨ jájcuaj,
59 Joseph, Jesu biyan bai faifuw boubunamaim sum
60 aꞌúu pu yoꞌtyájtoo ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús joꞌtɨj oochán yoꞌtaꞌíjtacaꞌ maj juꞌtyíichaꞌajraꞌnyij ɨ tyanúxaj tzajtaꞌ. Tɨꞌɨj ij jeꞌtyáanaj ɨ tyetyéj jɨmeꞌ tɨ sicɨ́ɨraraꞌ, aj puꞌij jóꞌraa.
60 bai in hub boubun i isan iti boro’omo to naiwanamaim bai inu’in, imaim Jesu yai naatu kabay ifururuw na sou hir naatu ana ubar in.
61 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia, Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ Maríia, aꞌáa mu jaꞌajtyaꞌaj muáꞌraa aꞌájna véjriꞌ a tɨ joꞌtyárutyiꞌij joꞌmaj yoꞌtyájtoo.
61 Mary Magdalene naatu Mary, James, Joseph hairi hinah i rah rewan rounane himare hima hi’itin.
62 Yaa ariáꞌpuaꞌaj, matɨꞌɨj meríj tyámuaꞌ huóoruuj mej mij huóosoꞌpeꞌen, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, majta ɨ fariseos, aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato,
62 Mar natot i boro Sabbath ana veya, imih Firis ukwarih naatu Pharisee hina Pilate nanamaim hitit
63 aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
63 hio, “Regah ni’i orot baifufuwenayan yawasin ma’am eo, ‘Ayu boro veya tounu ufunamaim morobone anamisir.’ Iti na’atube eo i aki anotanot.
64 Aꞌɨ́j pu jɨn, pataꞌaj tyuꞌtaꞌíjtaj mej mij tyúꞌchaꞌɨɨn joꞌtɨj jaꞌváꞌnamiꞌ ꞌasta naꞌaj quee mu tyojóꞌmeꞌen huéeicaj xɨcáj. Naꞌríij quee ɨꞌríj maj ajeꞌréꞌnyej mej mij jaanáhuaꞌan ɨ tyéviraꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aj mu mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn puꞌríj huatájuuriacaꞌ. Ajta jéetzeꞌ pu jeꞌej puaꞌaj tyeꞌmej quee tɨꞌɨj anaquéej tyuꞌhuéꞌtacaꞌ.
64 Isan imih akokok baiyowayah afa iniyafarih hinan rah hinama’uh hinama veya tounu, saise ana bai’ufununayah boro men hinan biyan hinabain hinabihir, naatu morobone misir maiye hinarouw hinao sabuw hinifuwihimih. Anayabin baifuwen iti boun natitit boro kakafin anababatun men wan anabifuwen na’atube’emih.”
65 Aj puꞌij Piláato aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
65 Pilate iyafutih eo, “Ma’utenayah orot kwa aso’obamaim kwanabuwih naatu kwana’uwih matah toniwa’an rah hinama’uh gewas hinama.”
66 Matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j, majta tyámuaꞌ jáaruuj tɨꞌij quee aꞌtɨ́j jaꞌantácuunaj, majta aꞌáa huojoꞌtyáhuii ɨ xantáaruꞌuj mej mij tyúꞌchaꞌɨɨn.
66 Basit hitit hin rah ana etawan kabay tafanamaim kwah hiyai, naatu ma’utenayah orot nati’imaim rah hima’uh hima. Mautenayah rah awan hibat firis bairi teo|alt="soldiers guarding tomb" src="cn01849b.tif" size="col" loc="Mat 27.66" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="27.66"
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 27, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.