Mateus 24
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aj puꞌij Jesús iirájraa u tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌɨj iiramáꞌcaj, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej ɨ maj jamuán huacɨ́j, aj mu mij jaatajé tɨꞌij jaaséej ɨ chiꞌij tɨ huaꞌuj avéjriꞌ a tyeyúuj tɨ joꞌtyéjvee.
1 Jesu Tafaror Bar gagamin ihamiy tit inan auman, ana bai’ufununayah hina hiu, “Tafaror bar kwi’itin gewasin maiyow.”
2 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
2 Jesu iyafutih eo, “Sawar iti kwa’i’itan, a tur ao’owen, kabay etei boro natafofor nare naatu kabay ta boro men ana efanamaim na’inu’in kwana’itinimih.”
3 Aj mu mij joꞌcɨ́j, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, aꞌáa pu joꞌtaquéecaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, matɨꞌɨj ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, mej mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌ tɨjɨn:
3 Jesu yen Olive Oyaw tafan mare, ana bai’ufununayah wa’iwa’iramaim hina biyan hitit hibatiy hio, “Kuo anowar mar i boro biy iti sawar hinamatar? Naatu o inanan ina’inanen boro abisa ana’itin anaso’ob. Naatu mar yomanin nakakabon boro mi’itube ana so’ob?”
4 Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
4 Jesu iyafutih eo, “Matato niwa’an, men sabuw hinan hinifufuwimih.
5 Jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj aꞌyan tyuséerataj muáꞌjuꞌun nyatɨꞌɨj nyáaj. Aꞌyaa mu tyiꞌxáataj muáꞌjuꞌun tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ”, aꞌyaa mu mij muiꞌcaa tyíꞌcuanamuan tyeɨ́tyee.
5 Sabuw moumurih na’in boro ayu wabu’umaim hinan hinao, ‘Ayu i Keriso’ naatu sabuw moumurih na’in boro hinifufuwih.
6 Muaꞌaj xu tyíꞌnamuajran maj meríj tyúunyoꞌsiꞌtyeꞌej ajaꞌhuaꞌ, naꞌríij maj meríj tɨ́muaꞌ huatyóohuisij maj tyúucuiꞌnyij, siajta muaꞌaj caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyúꞌrɨnyij, ajta capu eexúj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyesij tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.
6 Baiyow ana tur boro kwananowar, naatu baiyow isan ana tur boro kwananowar, baise men kwanabir. Sawar yumatah ta ta boro hinamatar, baise nati i men mar yomanin.
7 Jiꞌnye séecan mu tyeɨ́tyee, majtáhuaꞌaj séecan ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, majta ɨ maj séej chuéj japua joꞌcháatɨmee, majtáhuaꞌaj ɨ maj majta séej chuéj japua joꞌcháatɨmee aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, muiꞌcaquéj mu majta huatatájcu, ajta muiꞌcaquéj huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj.
7 Tafaram ta boro tafaram ta hairi hiniyow, na’atube bar merar ta boro bar merar ta ana aiwob hairi hiniyow. Baimar kakafin, iriyoy boro tafaram awan nakaratan.
8 Aꞌíi puꞌij néijmiꞌi aꞌɨ́ɨn tyiꞌpuéꞌeen ɨ tɨ tyaꞌnájcaj ɨ maj jɨn jajpuéetzij muáꞌjuꞌun.
8 Sawar iti etei hinamatar i kek tufuwamih ebobotukwar na’atube.
9 ’Aj mu mij jáꞌmuaviviꞌran, mej mij jeꞌej puaꞌaj jamuáaꞌuurej, ajta mej mij jamuáacuiꞌnyij, majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua aꞌɨ́ɨ mu jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌastijreꞌ.
9 “Sabuw boro hinafatumi hinabuw kwanan hini’a’akir, hina’asbuni kwanamorob, ayu wabu’umaim kwabowabow isan.
10 Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, mueꞌtɨ́j mu naatáxahuataj, majta séecan jeꞌej juꞌuuriaj muáꞌjuꞌun, majta tyuuchaꞌɨ́ɨreꞌej muáꞌjuꞌun.
10 Nati ana veya’amaim baitumatumayah boro hai baitumatum hinihamiy, naatu turahinah babah hinao, taiyuwih turahinah hinifa’ifa’ih,
11 Mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj tyíꞌhueꞌtacaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj nuꞌuj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj, aꞌɨ́j mu jɨn jéehua huáꞌcuanamuan ɨ tyeɨ́tyee.
11 dinab baifufuwenayah moumurih na’in boro hinatit sabuw moumurih na’in hinifufuwih.
12 Jéehua pu huápuɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyiꞌéenyeꞌej jaꞌmej, aꞌɨ́j mu jɨn quee cheꞌ tyámuaꞌ jaꞌhuoomuaꞌraaj muáꞌjuꞌun.
12 Tafa’asar boro nara’at natasasar sabuw momurih na’in hai yabow boro wan natutum.
13 Ajta Dios pu japuan huatányuusij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyoꞌtáviicueꞌraj ꞌasta naꞌaj quee huámuɨꞌnyij.
13 Baise yait nabukikin nan yomanin natitit i boro yawas nab.
14 Ajta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios néijmiꞌqueꞌ mu jaariáꞌxajta ɨ cháanacaj japua, mej mij jáamuaꞌtyij, aj pu xaa ij néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.
14 Tur Gewasin, mar ana aiwob isan, i boro tafaram wanawanan etei hinabinan sabuw etei hinanowar, imaibo mar yomanin boro nan natit.
15 ’Aꞌɨ́jna ɨ Daniel aꞌyaa pu tyoꞌyúꞌxacaꞌ tɨ huápuɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌrɨnyij. Siatɨꞌɨj muaꞌaj aꞌyan tyíꞌsejraj aꞌájna a tɨ naa tyejéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tɨ jáꞌjijveꞌ cheꞌ yoꞌitéej jáꞌraꞌnyij,
15 “Biya’ohow Ana Sawar Kakafin boro efan kakafiyinamaim nabatabat kwana’itin, dinab orot Daniel eo na’atube. Baiyabayan orot iti tur nabiyab naniyan nab gewas.
16 aj xu sij mu siaj Judea joꞌtyúꞌuucaj, aꞌáa xu pujmuaꞌ huatóoꞌuunaj joꞌtɨj jɨríj joꞌquéetɨmee,
16 Sabuw iyab Judea wanawananamaim tema’ama boro hinabihir hinan oyaw wan hinayen.
17 ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌáan joꞌojcatyij ɨ juchiꞌij japua, cheꞌ quee acáyiꞌcan, tɨꞌij tyiꞌtɨ́j iiráaꞌan ɨ juchiꞌtáj,
17 Orot yait ana bar faifiy wan ema’am boro men nare ana sawar bar wanawanan nabowamih, veya en.
18 ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyajaꞌmuarɨeꞌej ɨ juvíꞌraꞌtaj, cheꞌ quee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌan a juchéj tɨꞌij tyúucaanaa tyiꞌrájtuiꞌnyij.
18 Orot yait masaw ebowabow boro men namatabir ana biya baibiyon bar nabaimih.
19 Cuii xaa nyuꞌuj, jeꞌcáj mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa ɨ maj ootajucájmee, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌtziꞌtyéejmee ɨ juyójmuaꞌ.
19 Nati ana veya’amaim baibin iyab siasiar tema’ama naatu baibin iyab kek tibitotoman boro hini’akir yababan hinab.
20 Siataꞌaj aꞌyan tyaatáhuavii ɨ Dios tɨꞌij quee aꞌyan tyíꞌrɨjcaj aꞌájna tɨꞌɨj huaséeviꞌij áꞌyiꞌij, naꞌríij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii,
20 God isan kwanayoyoban, saise men rarab kokou ana veya’amaim o Sabbath ana veya’amaim namataramih.
21 jiꞌnye jéehua mu huápuɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun, aꞌyájna matɨꞌɨj quee aꞌnáj tyaapuéjtzitariacaꞌ tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Dios tyeetyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj, capu ajta cheꞌ majaꞌpuéetzij jaꞌmej tɨꞌɨj ɨ tɨ huáꞌcɨꞌtyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze.
21 Nati ana veya’amaim boro yababan kakafin men marasika anamaim o boro namamatar na’atube namataramih.
22 Ajta tɨpuaꞌaj ɨ Dios quee aꞌyan jáaꞌuurejcheꞌ tɨꞌij quee cheꞌ áꞌtyeeviꞌ tɨ tyooméꞌen aꞌchu puaꞌan xɨcáj, capu aꞌtɨ́j júurij taꞌmeꞌnyíicheꞌ, ajta huaꞌ jɨmeꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ tɨ Dios arí huaꞌváꞌjajpuaxɨj, capu ij cheꞌ áꞌtyeeren.
22 God nati veya narurukabum na’at sabuw boro yawas men hinab. Baise ana sabuw rurubiniyih isah enotanot, imih veya boro narukabum.
23 ’Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌej yee: “Cásɨꞌ yaꞌaj huatyéjve ɨ Cɨríistuꞌ”, nusu aꞌyan yee: “Majcaꞌhuaꞌaj huatyéjve”, caxu muaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌej
23 “Nati ana veya sabuw afa hinan hina’uwi, ‘Keriso’oban iti!’ o ‘Iban ni’i!’ men kwanitumatum.
24 Jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj aꞌyan tyuuxáataj muáꞌjuꞌun tɨjɨn Cɨríistuꞌ mu puéꞌeen majta hueꞌtzij jɨn tyiꞌxáataj muáꞌjuꞌun ɨ Dios jitze maꞌcan, jéehua mu aꞌyan tyiꞌmuárɨeꞌej muáꞌjuꞌun mej mij séecan jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyíɨꞌriitan aꞌɨ́ɨjma mu majta cuanamuan ɨ tɨ Dios arí huaꞌváꞌjajpuaxɨj.
24 Anayabin Keriso na’atube naatu dinab baifufuwenayah boro hinan ina’inan fokarih hinasinaf God ana rourubinen sabuw moumurih na’in boro hinabow.
25 Nuꞌríj muaꞌajmaj anaquéej jamuáaꞌixaa.
25 Imih abimatuwibo sawar hinamatar.
26 Aꞌɨ́j pu jɨn, tɨpuaꞌaj aꞌyan metyajaꞌmuaꞌixaatyeꞌej yee: “Cásɨꞌ aꞌmáa pu jóꞌyiꞌij ɨtzitáj joꞌtɨj quee jaꞌ aꞌtɨ́j”, caxu joꞌcɨ́ꞌcaꞌan naꞌríij aꞌyan yee: “Yu pu jeꞌrájcaj avíitzij jɨmeꞌ u chiꞌtáj”, caxu siajta tyáꞌtzaahuatyeꞌej.
26 “Sabuw a tur hinaowen hinao, ‘Iban nati arar yan ema’am,’ men imaim kwanan kwananuwih. O hinao, ‘Nati nanawan bar wanawanan wa’ir ema’am,’ men kwanitumatum.
27 Jiꞌnye aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ maj tyóonaꞌaxcavaꞌraꞌan, anaquéej pu ujeꞌejnyéeriꞌcɨrij joꞌtɨj jéꞌejnyinyiij ɨ xɨcáj, ajta jeꞌen aꞌyan chaꞌtánaꞌaj utyejéꞌejnyeeriꞌcɨrij joꞌtɨj jaꞌtyáruꞌpij ɨ xɨcáj, aꞌyaa puꞌij tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán yavaꞌcányesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.
27 Veya yeninane namanamar ebowabow veya ra’iyinane uman emamarakaw, Orot Natun nanan ana marakaw boro nati na’atube.
28 Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tɨꞌɨj joꞌtɨj tyiꞌtɨ́j joꞌriáꞌcaꞌaj tɨ arí huamuɨ́ꞌ, aꞌáa mu jaꞌtyúusɨɨreꞌej ɨ muáꞌrɨeꞌcaj.
28 Menamaim orot babin biyan murubin inu’in mamu ikou boro etei imaim hinaru’ay.
29 ’Tɨꞌɨj tyeꞌentyipuáꞌren néijmiꞌi ɨ maj jɨn jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aj puꞌij anárutyij ɨ xɨcáj, capu huanyéeriꞌcɨj jaꞌmej ɨ máxcɨrɨeꞌ jɨmeꞌ, majta ɨ xúꞌraꞌvej, aꞌɨ́ɨ mu ujeꞌcávatzɨj ɨ jútyeꞌ, ajta huatóocaꞌtzɨj néijmiꞌi ɨ tajapuá tɨ séejreꞌ.
29 “Yababan iti hinamamatar ufunamaim
30 Aj puꞌij huataséjreꞌsij ɨ jútyeꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, majta ɨ tyeɨ́tyee maj iiyeꞌej séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aj mu mij néijmiꞌi huápuɨꞌɨj tyuꞌtátzɨɨnyeꞌej majta juyiinyen néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, matɨꞌɨj jaaséj tɨ ɨ jéetɨrij tzajtaꞌ ajeꞌcáamaꞌaj jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ vaꞌcán jɨn antyúumuaꞌreeriaj ajta huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrihuaꞌaj.
30 “Imaibo Orot Natun maramaim boro natit, tafaram wanawanan sabuw etei orot Natun ana fair ana marakaw bonamanamarin auman natit sakuk wanawanan nanan hina’itin hinama hinarerey.
31 Aꞌɨ́ɨ puꞌij huoꞌtaꞌíjtyeꞌsij ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨꞌɨj tyuꞌtácɨꞌsityeꞌen, mej mij huáꞌajsɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj meríj antyíhuaviihuacaꞌ, tɨꞌɨj naꞌaj joꞌtɨj joꞌástɨmee ɨ cháanacaj.
31 Ana tounamatar boro taur douduf auman hinatit tafaram tutufin wanawanan umasusun kwafe’en etei God ana sabuw rurubinih hinabow hinita’ay.
32 ’Siataꞌaj aꞌɨ́j jitze yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ yeꞌej tyíꞌcaj ɨ xápuaꞌ: Tɨpuaꞌaj arí antyinyájxɨꞌɨn tɨ cuaꞌtyij ɨ cɨyáaraꞌ, aj xu sij jamuaꞌreeren tɨ arí véjriꞌ ɨ víitaꞌrij.
32 “Ai fofou raurihimaim ebi’obaiyih kwanaso’ob, ai raurih boubuh tititit kwa kwaso’ob, ai hai buwayan ana veya i natit.
33 Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj ij, tɨpuaꞌaj seríj néijmiꞌi aꞌyan tyíꞌsejra, aꞌyaa xu sij tyáamuaꞌreej tɨ arí véjriꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.
33 Bai’obaiyen i ta’imon, sawar iti na’atube hinamamatar kwa boro kwanaso’ob, veya i nakabom etawan awanamaim ebatabat.
34 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ néijmiꞌi aꞌyan tyeꞌmej matɨꞌɨj móoj júuricaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj yan séejreꞌ ijíij.
34 Anababatun a tur ao’owen, sabuw iti boun yawas kwama’am boro iti sawar namatar kwana’itinibo kwanamorob.
35 Aꞌɨ́ɨ pu antyipuaꞌrij ɨ cháanacaj ajta u tajapuá, ajta aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaa, capu aꞌnáj antyipuaꞌrij sulu néijmiꞌi pu jɨn aróoꞌastej.
35 Mar tafaram i boro nasawar, baise ayu au tur boro men nasawar.
36 ’Ajta aꞌnáj tɨ xɨcáaraꞌ nusu aꞌtzáaj tɨ aꞌyan tyeꞌmej, capu aꞌtɨ́j jamuaꞌreej, camu jamuaꞌreej ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, canu nyajta nyáaj jamuaꞌreej. Aꞌɨ́ɨ puꞌuj naꞌaj jamuaꞌreej ɨ nyavástaraꞌ.
36 “Orot men yait ta Jesu ana na isan veya o sumar so’obamih. tounamatar maramaim men hiso’ob na’atube i Natun auman men so’ob, baise Tamah akisinamo so’ob.
37 ’Aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌrɨ́j aꞌájna tɨ yan séjriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Noé, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyeꞌmej aꞌájna tɨꞌɨj yavaꞌcáanyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.
37 Noah ana veya’amaim abisa mamatar na’atube Orot Natun nanan boro na’atube namatar.
38 Aꞌájna ɨmuáj tɨꞌɨj quee xu antyipuaꞌarivaꞌcaj ɨ cháanacaj jájtyij jɨmeꞌ, metyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta yaꞌcariaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu nyejnyeɨꞌchacaꞌaj, majta huɨɨchajcaꞌaj, móocheꞌ mu aꞌyan rɨjcaa ꞌasta quee ɨ Noé utyájrupij ɨ báarcuj jitze tɨ veꞌéj.
38 Nati ana veya tuw yena’e ana veya orot babin hiyuw hibow, hiaa hitom, hitabin hibiyasisir ufut Noah ark wanawanan run;
39 Ajta matɨꞌɨj puaꞌaj quee jajchóꞌvaꞌcaj ɨ tyeɨ́tyee, aj mu mij jáamuaꞌreeriꞌ tɨꞌɨj huatámuɨꞌyacaꞌ, ajta jeꞌen huojoꞌjójtye néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee. Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj yavaꞌcáanyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.
39 naatu so’oba’e hima’am kwanekwan tuw yen etei e’aruwih hin himorob. Imih orot Natun nanan ana itinin i boro nati na’atube.
40 Aꞌájna tɨꞌɨj putyiꞌrɨjcáj, aꞌáa mu huaꞌpuaj joꞌtyuꞌúuj muáꞌjuꞌun ɨ tyétyacaa, sɨ́ɨj puꞌij áꞌviꞌtɨchiꞌhuan, ajta sɨ́ɨj, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej.
40 Orot rou’ab boro hai masaw hinama hinabob, Orot ta boro tounamatar hinabora’ah ta boro hinihamiy nama.
41 Majta ɨ úucaa aꞌáa mu joꞌtyuꞌúuj muáꞌjuꞌun maj huaꞌpuaj, metyaꞌtɨꞌxɨ́j mu muáꞌjuꞌun, sɨ́ɨj pu ajta áꞌviꞌtɨchiꞌhuan, ajta ɨ sɨ́ɨj aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej.
41 Baibin rou’ab boro hinama maiwok hinakakair, babin ta boro hinabora’ah, babin ta boro hinihamiy nama.
42 ’Siataꞌaj aꞌnáj tɨnaꞌaj tyámuaꞌ naa tyityaꞌtanyéjnyeꞌrij, jiꞌnye caxu jamuaꞌreej aꞌnáj tɨ xɨcáaraꞌ jitze uvéꞌnyesij ɨ jaꞌmuavástaraꞌ.
42 “Isan imih mata to niwa’an, anayabin men kwaso’ob mar biy boro a Regah nan.
43 Siataꞌaj aꞌyan tyiyoꞌitéej xáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ ajaꞌchej, tɨpuaꞌaj jamuaꞌreeriaj aꞌtzáaj tɨ utyárutyij ɨ náhuaꞌrij ɨ chiꞌtáaraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu atanyéerij jaꞌmej, capu ij jaatáꞌsij tɨ ɨ náhuaꞌrij utyájrutyej u chiꞌtáj.
43 Baise tur iti ao i naniyan kwanab. Orot bar matuwan bainowan hai veya nasoso’ob, boro matan nanuw nama’am nanunih hinabihir, ana bar boro men hinakwib hinabainuwimih.
44 Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyúuxɨeꞌveꞌ siaj muaꞌaj tyámuaꞌ eenyeꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌáa pu uvéꞌnyesij aꞌtzáaj siaj quee pu tyámuamuaꞌreꞌej.
44 Imih mar etei mata to niwa’an kwanabobuna kwanama, anayabin Orot Natun boro men o veya kunotanotamaim natitamih.
45 ’¿Aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ tɨ ajta tyámuaꞌ metyóomuaꞌrej, tɨpuaꞌaj ɨ vástariaꞌraꞌ aꞌyan tyéꞌijcatyeꞌ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ séecan ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ, tɨꞌij ajta tyihuóꞌcueꞌtyej aꞌtzáaj tɨ arí huaxáꞌpuɨꞌɨntariꞌhuacaꞌ?
45 “Akir wairafin bosunusunubayan naatu not wairafin ana orot ukwarin boro nayara’ah akir wairafih afa nakaifih hai bay ana veya’amaim nitih.
46 Cheꞌ huatóotyamuaꞌveꞌen aꞌɨ́jna ɨ tyévij tɨ aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyaataꞌíj tɨꞌɨj uvéꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ.
46 Naatu ana orot ukwarin namatabir nanan bowabow gewasin nabowabow na’itin boro niyasisir.
47 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨpuaꞌaj aꞌyan rɨjcaj tɨꞌɨj uvéꞌnyej ɨ vástariaꞌraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyéꞌijcatyeꞌen ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj.
47 A tur ao’owen nati akir wairafin boro nayara’ah sawar etei nakaifen.
48 Ajta tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tyévij jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevistan, aꞌyaa pu tyiꞌriáꞌmuaꞌsij ɨ tɨjɨn jéehua pu muꞌ áꞌtyeeren ɨ nyavástaraꞌ,
48 Baise akir wairafin nitafasar nao, ‘Au orot ukwarin men saise matabir enanamih.’
49 aj puꞌij huatyóochesij tɨ huaꞌajtyáꞌxɨꞌɨn ɨ juxaꞌaj tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ, ajta huaꞌ jamuán tyíꞌcuaꞌnyij, ajta yeꞌen aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj juiꞌiveꞌ,
49 Naatu natatabir akir wairafih afa narauw ni’a’afiyih bay naa, harew tomayah bairi hinaa hinatom hinabikoko’aw wanawanan
50 ajta aꞌájna tɨꞌɨj puaꞌaj quee tyiꞌijchóꞌveꞌej, ajta aꞌtzáaj tɨquee jamuaꞌreej aj puꞌij uvéꞌnyesij ɨ vástariaꞌraꞌ,
50 veya naatu sumar so’oba’e nama’am kwanekwan ana orot ukwarin namatabir nan natit.
51 tɨꞌquij jéehua puéjtzij jaatáꞌsij, ajta tyuꞌtaꞌíjtaj tɨꞌij ajta aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeerej joꞌmaj jeꞌej jeꞌen ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj. Aj puꞌij jéehua huatóoxaamujrityeꞌsij ajta jéehua juyiinyixɨꞌɨn.
51 Naatu orot ukwarin nati ana akir wairafin boro nab narab ufun narauwatait, sabuw afa wanawanah rerekabih bairi baimakiy kakafin hinab hinama hinarerey wah takitak niwa’an.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 24, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.