Mateus 18
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨ mu ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
1 Nati ana maramaim bai’ufununayah hina Jesu biyan hitit hibatiy hio, “Mar ana aiwobomaim yait i orot gagamin?”
2 Aj puꞌij Jesús séej ɨ páꞌrɨꞌɨj huatajé, tɨꞌquij ajeꞌtaꞌ yoꞌtyéjchej joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj
2 Jesu kek kikimin eaf na nahimaim bat.
3 aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
3 Imaibo eo, “Anababatun a tur ao’owen, o yait ayawas men inabotabir inan iti kek gidigidih na’atube mar ana aiwobomaim boro men inarun.
4 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn óotzaahuatyeꞌ ajta aꞌyan tyiꞌtyúuchaꞌɨɨj tɨꞌɨj aꞌíjna ɨ páꞌrɨꞌɨj.
4 Isan imih orot yait taiyuwin yare iti kek kikiminabe emamatar mar ana aiwobomaim i orot gagamin.
5 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaataxɨéꞌveꞌen nyenyúucaritzeꞌ séej ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨꞌɨj aꞌíjna, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij naataxɨéꞌveꞌej.
5 “Naatu orot yait kek kikimin iti na’atube ayu wabu’umaim ana merar eyiy, i ayu au merar eyiy.
6 ’Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ tyeꞌentyíꞌuunyiꞌ séej ɨ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, jéetzeꞌ pu jatyahuɨꞌrihuaꞌcaj maj jaꞌcaveꞌrajcheꞌ ɨ tyetyéj soꞌnyíj tɨ veꞌéj, majta jeꞌen jaꞌtyárɨeenyijcheꞌ ajáataꞌ.
6 Baise orot yait iti kek kikimin ayu bitutumu eoraraf in bowabow kakafin esisinaf, gewasin nati orot i boro sikan aumor hina’utan taiy yan hinitaiy nare na’atomatom namorob.
7 Jeꞌej pu puaꞌaj tyíꞌeen huaꞌ jimi ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, ajta quee jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ quee tyiꞌtɨ́j séjreꞌej tɨ jeꞌej puaꞌaj een. Ajta jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj tyeꞌmej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ séecan mej mij ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi.
7 “Tafaram i kakafin wanawanan run, imih nati sawaramaim sabuw bonawiyih bowabow kakafin tisisinaf. Sawar kakafih nati na’atube i boro hinamatar, baise orot yait biyanamaim iti sawar temamatar i boro kakafin anababatun nab.
8 ’Aꞌɨ́j pu jɨn tɨpuaꞌaj aꞌmuácaꞌ nusu aꞌ ɨ́ɨcaj jitze petyoꞌojpuáꞌrityeꞌen ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, peꞌentyivéjche pej pij aꞌ ɨmuáj yóorɨenyij, jéetzeꞌ pu muatyáhuɨꞌrii paj júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen séej jɨmeꞌ ɨ aꞌmuácaꞌ, naꞌríij séej jɨmeꞌ aꞌ ɨ́ɨcaj, quee paj huaꞌpuácaa jɨn aꞌmuácaꞌ, naꞌríij huaꞌpuácaa jɨn ɨ aꞌ ɨ́ɨcaj aꞌáa mamojóorɨenyij joꞌtɨj quee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij ɨ tɨéj.
8 O yait uma o a nabonawiy kakafin inasisinaf na’at, ku’afuw kwisaroun, saise a uma duboduboh inan ma’ama wanatowan inarun. Men basit a uma hai ubaramaim o biya etei itan wairaf wan itayen ta’arahi.
9 Ajta tɨpuaꞌaj aꞌ jɨꞌɨj jitzán petyoꞌojpuáꞌrityeꞌen ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, eetátɨchij pej pij aꞌ ɨmuáj yóorɨenyij, jéetzeꞌ pu muatyáhuɨꞌrii paj júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen séej jɨmeꞌ aꞌ jɨꞌɨj, quee paj huaꞌpuácaa ajrɨꞌsij matɨꞌɨj aꞌáa mojóorɨeenyij joꞌtɨj quee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij ɨ tɨéj.
9 Naatu mata nuw kwanekwan kakafin kusisinaf, kukubai kwisaroun. Mata rounawat saise inan ma’ama wanatowan inarun, men basit mata ta’imon ana ubaramaim mata rou’abaka inan wairaf wan inayen na’arahi.
10 ’Caxu jeꞌej puaꞌaj huojoꞌsejra ɨ maj quee meexu aꞌchu tyáꞌtzaahuatyeꞌ. Jiꞌnye aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá aꞌɨ́ɨ mu huáꞌchaꞌɨj majta aꞌnáj tɨnaꞌaj jaꞌráasej ɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ.
10 “Abisa kusisinaf i inaso’ob men kek gidigidih inanuw furuwih, a tur ao’owen anayabin kek gidigidih hai tounamatar mar etei maramaim Tamai nan tebatabat.
11 Aꞌɨ́j nu jɨn nyáaj mujoꞌvéꞌmej, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jóꞌvej.
11 Orot Natun nan ana’an i sabuw kasikasiyih bow baiyawasih isan na.
12 ’¿Jiꞌnye muaꞌajmaj tyajamuáꞌmiteerasteꞌ? Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j anxɨtyej puaꞌmácan tyíyaꞌmuaj ɨ cányaꞌxɨɨ ajta jeꞌen séej joꞌrɨeenyij, ¿nyi quee aꞌáa huojoꞌtyáhuiityeꞌsij néijmiꞌcaa ɨ séecan aꞌájna ɨ jɨríj jitze, ajta joꞌmaꞌaj jaꞌmej tɨꞌij jaariáꞌhuoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jóꞌvej?
12 “Orot ana bobaituw 100 hitama’am ta’imon takakasiy isan a not i mi’itube kwanotanot? Ana bobaituw 99 tihamiyen oyaw wan hitama, i tare tan ta’imon kakasiy tanuwih ai en?
13 Ajta tɨpuaꞌaj jáatyoonyij, aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨ jéetzeꞌ huatóotyamuaꞌveꞌsij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jáatyoj ɨ tɨ jóꞌvej, quee ɨ séecan ɨ tɨ arí ahuojoꞌtyáhuiityaꞌcaꞌaj.
13 Naatu ana bobaituw tatita’ur tabaib ana maramaim, a tur ao’owen ana for ta’imon isan boro tiyasisir men kafaita, men 99 isah ebiyasisir na’atube anayabin i men hikasiy.
14 Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj een aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ jaꞌmuavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, capu jaxɨeꞌveꞌ tɨ sɨ́ɨj jóꞌvetyij tɨ cɨ́leen tɨꞌɨj aꞌíjna ɨ páꞌrɨꞌɨj.
14 Imih ef ta’imon nati na’atube Tamat maramaim men ekokok boro ana kek kikimin ta nakasiy.
15 ’Tɨpuaꞌaj aꞌihuáaraꞌ tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen aꞌjimi, jujɨ́ɨmuaꞌaj xu tyámuaꞌ naa tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen ɨ tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌjimi. Tɨpuaꞌaj muáꞌantzaahuatyeꞌen, papuꞌríj jaamuéꞌtɨj siataꞌaj sij siajtáhuaꞌaj tyámuaꞌ naa tyuuꞌihuáamuaꞌaj xáꞌraꞌnyij.
15 “O taituwa ta wanawanamaim isa bowabow kakafin nasisinaf na’at wa’iwa’iramaim inan biyan ana kakafin matanamaim ini’obaiy. Inao fana nanonowar na’at i boro airi kwanitafen tutur.
16 Tɨ puaꞌaj quee muáꞌantzaahuatyeꞌen, huaꞌpuácaa paj huatájeevej mej mij aꞌɨ́ɨmaj jáamuaꞌreej tɨpuaꞌaj muáꞌantzaahuatyeꞌen nusu quee.
16 Baise inao men nanonowar, orot ta’imon o rou’ab inabuwih bairi kwanan, saise o abisa’awat inao orot rou’ab boro sif hinaruboun. Buk Atamaninamaim hio na’atube.
17 Ajta tɨpuaꞌaj quee huáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ maj huaꞌpuaj, pataꞌaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ maj jusɨꞌrii, tɨpuaꞌaj quee ajta huáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma, aꞌyaa paj jaatámuaꞌtyij tɨꞌɨj sɨ́ɨj tɨ quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, naꞌríij matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huáꞌjijveꞌ tajtúhuan jitze maꞌcan.
17 Baise hinao men nanonowar na’at, basit ekaleisia matahimaim kwanakurereb kwanao, naatu ekaleisia hinao men nanowar na’at, basit kwanihamiy eteni orot na’atube nama o tax o’onayan na’atube nama.
18 ’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tyiꞌtɨ́j tɨnaꞌaj siaj muaꞌaj jɨn quee tyiꞌtáꞌcareꞌen íiyan ɨ cháanacaj japua, Dios pu quee ajta tyuꞌtáꞌsij u tajapuá, ajta tyiꞌtɨ́j siaj muaꞌaj jɨn tyiꞌtáꞌcaa íiyan ɨ cháanacaj japua, Dios pu ajta aꞌɨ́jna jɨn tyuꞌtáꞌsij u tajapuá.
18 “Anababatun a tur ao’owen, abisa iti tafaramamaim ku’a’uh maramaim boro ana’uh. Naatu abisa iti tafaramamaim kururufam maramaim boro anarufam.
19 ’Aꞌíj nu jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨpuaꞌaj siaj huaꞌpuaj nusu siaj huéeicaj tyiꞌtɨ́j tyámuaꞌ naa setyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen íiyan ɨ cháanacaj japua siaj sij aꞌɨ́jna jɨn huatyényuunyij, aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jamuaatáꞌsij jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j tyaatáhuaviiraj.
19 “Iban ao maiye, orot rou’ab iti tafaramamaim abisa isan hairi hibasit tefefeyan, Tamai maramaim boro isah nasinaf.
20 Jiꞌnye joꞌmaj huaꞌpuaj nusu mahueeícaj jaꞌtyúusɨɨreꞌen nyenyúucaritzeꞌ, aꞌáa nu jéꞌtaꞌ joꞌtyaváaj naꞌmej huaꞌ tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma.
20 Orot rou’ab o tounu ayu wabu’umaim tekuku’ay, ayu i nati wanawanahimaim bairi.”
21 Aj puꞌij ɨ Pedro aveꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
21 Imaibo Peter na Jesu biyan tit ibatiy, “Regah, ayu taiu isau mar etei bowabow kakafih nasisinaf mar boro bai’ab ana kakafih ana notawiyen? Ana kakafih ana notawiyen nayen seven nanatabir?”
22 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
22 Jesu iya’afut eo, “Men seven, baise mar etei 70 tafanamaim seven auman.
23 ’Aꞌɨ́j pu jɨn, aꞌyaa pu tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ rey tɨ aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌchu maj tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jahuɨɨriaꞌcaꞌaj.
23 “Anayabin aiwob maramaim ana itinin i aiwob orot ana akir wairafih hai bowabow nunutitiy na’atube.
24 Tɨꞌɨj huatyóochej tɨ aꞌyan huárɨnyij aj mu mij séej jimi ajoꞌréꞌnyej tɨ jéehua tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.
24 Nuteteyan ana bowabow busuruf ana veya aiwob orot kabay million na’atube orot ta bai ma bowabow hibai hina hirun.
25 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, capu tyíꞌtoovaꞌcaꞌaj ɨ tɨ jɨn tyaanájchityeꞌen, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ rey aꞌyan tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jáatoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj, majta ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan, majta ɨ tɨꞌríij majta néijmiꞌi ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj, taꞌaj ij aꞌɨ́jna jɨn tyaanájchityeꞌen néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.
25 Naatu nati akir wairafin aiwob orot ana kabay wan yin isan aurin men karam. Imih aiwob orot iuwih orot aawan, natunatun naatu ana sawar etei hitabow hitan sabuw afa hitatobon hai akir wairafihimih hitabow, saise nati kabayamaim aiwob orot ana kabay wan tab isan eo.
26 Aj puꞌij ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨj tyítunutacaꞌ jimi ɨ rey, jéehua pu aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn: “Óocheꞌ cuiꞌ aꞌtzúj naachoꞌveꞌ, nyetyíꞌmuanajchityeꞌen néijmiꞌi aꞌchu nyaj tyimuáꞌchaꞌɨɨreꞌ.”
26 “Baise akir wairafin aiwob orot nanamaim sun yowen fefeyan eo, ‘Regah a kokok yate nanub naatu ayu boro ana sinaftobon a sawar etei wah anayow anit.’
27 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jajijveꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌancuꞌvaxɨj, aꞌɨ́j pu jɨn néijmiꞌi tyaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj tɨꞌquij jaatátoj.
27 Aiwob orot ana akir wairafin itin yan baban naatu ana kabay wan yin isan auman ibagun naatu iu tit ana ubar in.
28 Tɨꞌɨj iirájraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ, aj puꞌij séej huátyoj tɨ cɨ́ɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ puꞌij jaatyéeviꞌ tɨꞌquij cɨjpáaraꞌan jitze jajvíꞌ, caꞌnyíin pu jɨn aꞌyan tyatajé tɨjɨn: “Tyinaanájchityeꞌ ɨ paj tyináꞌchaꞌɨɨreꞌ.”
28 “Baise nati akir wairafin tit in naatu ana kabay bai’abamo bowayan turan biyanamaim bai ma’am biyan tit, eof sikan bai eo, ‘Au kabay o biya inu’in boun wan inay initu.’
29 Aj puꞌij tyítunutacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta jahuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ rey, aꞌyaa pu tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn: “Óocheꞌ naachoꞌveꞌ, nyáaj nu néijmiꞌi tyíꞌmuanajchityeꞌen.”
29 “Bow turan orot nanamaim sun yowen ifefeyan eo, ‘Yate nanub mar kafai ayu boro a kabay wan anay anit.’
30 Ajta aꞌɨ́jna ɨ sɨ́ɨj, capu jaataxɨéꞌvej, sulu aꞌyaa pu tyaataꞌíjtacaꞌ maj jeꞌtyáanaj ꞌasta naꞌaj quee tyaanájchityeꞌen néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.
30 “Baise orot men kok boro turan fanan tanowar, imih bai furisiman itih hibai hin dibur bar hiya’ariy. Naatu orot turan iu, ‘Iti’imaim inama au kabay wan inay initu imaibo inatit.’
31 Majta ɨ séecan ɨ maj jahuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ rey, matɨꞌɨj tyuꞌséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, capu xáꞌpuɨꞌ huoꞌtáꞌaj, aj mu jɨn ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, matɨꞌɨj mij jaatéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.
31 Akir wairafih afa iti sawar matar hi’itin men hiyasisir, imih hin abisa’awat himamatar isan aiwob orot ana tur hiowen.
32 Aj puꞌij ɨ rey tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj uyoꞌtájeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Muáaj mu paj huápuɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevij. Nyáaj nu tyimuaatúꞌuunyiꞌriꞌ néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌchu paj tyináꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa paj tyinaatáhuaviiriꞌ.
32 “Imaibo aiwob orot ana akir wairafin eaf na iu eo, ‘O i anababatun orot kakaf. Ayu au kabay gagamin maiyow o biyamaim ma’am i asafam, anayabin ayu ifefeyanu.
33 Aꞌyaa puꞌij ajta tyiꞌtyevíitɨꞌcaj paj aꞌyan chaꞌtaj panaꞌaj muáaj tyáꞌancuꞌvajxɨꞌnyicheꞌ ɨ axaꞌaj tyévij tɨ nyéetzij nyahuɨɨreꞌ nyatɨꞌɨj nyáaj tyimuáꞌancuꞌvaxɨj muéetzij.”
33 Gewasin bow tura itakabibir o akakabibiri na’atube.’
34 Ajta ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, jéehua pu huatanyúꞌcacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij jeꞌtyáanaj ꞌasta naꞌaj quee néijmiꞌi tyuꞌnájchitaj aꞌchu tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.
34 Aiwob orot yan so’ar tatabir ana dibur kaifenayah iuwih hifatum dibur hiya’ariy naatu iu, ‘Iti’imaim inama’am au kabay wan inay initu imaibo inatit.’”
35 Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
35 “Ef ta’imon ayu Tamai maramaim kwa ta’ita’imon isa boro iti na’atube nasinaf, o yait taituwa ana kakafin men dogor tutufin etei inanotanotawiy na’at.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 18, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.