Lucas 24
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze taꞌnájcaj ɨ itéerij, íiyaꞌ muꞌuj ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, matɨꞌɨj mij tyojoꞌtɨɨ ɨ maj tyámuaꞌ tyúꞌruuj ɨ tuꞌpíj tɨ naa tyiꞌtyáarɨeꞌ, matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ joꞌmaj jeꞌej yoꞌuuriajcaꞌaj.
1 Sunday maraumanika baibin raiy hibogaigiwas hi’inu’in hibow hin rah yan hitit.
2 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij jaaséej tɨpuaꞌaj arí antácun. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyetyéj ɨ maj jeꞌtyájmuaj, puꞌríj antɨ́ꞌriꞌhuacaꞌaj.
2 Naatu hin rah yan hitit ana veya kabay gagamin Jesu ana hub awan hiya’afut inu’in hifururuw tit hub awan asir inu’in hi’itin.
3 Matɨꞌɨj utyájrupij, camu cheꞌ jáatyoj ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús.
3 Basit wanawanan hirun hin, baise Regah Jesu biyan men hitita’urimih.
4 Meentyij móoj aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús, matɨꞌɨj jiyeꞌtzín huaꞌpuaj huataséjre ɨ tyétyacaa aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ úucaa, naa mu cuéeinaviꞌ tyíꞌchajcaꞌaj, naa mu tyityetyátatzarisimeꞌej.
4 Nati’imaim hai kasiy ra’at hibat hibinubunibun naniyan meyemeye orot rou’ab hai bonamanamarin auman sisibihimaim himatar hibat.
5 Tyámuaꞌ mu tyuꞌtátzɨɨn ɨ úucaa, aꞌɨ́j mu jɨn tyítunutaxɨj, majta ecóotutaxɨj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyétyacaa, aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
5 Baibin hai bir ra’at nahimaim yumatah au babe me yan hire, baise orot rou’ab hi’uwih hio, “Kwa aisim orot yawasin isan sabuw murubin hai efanamaim kwanunuwih?
6 Capu cheꞌ yajáꞌhuaꞌ, jiꞌnye puꞌríj huatájuuriacaꞌ, ¿nyi sequée jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyajamuaatéꞌexaa tɨꞌɨj ooj ajoꞌtyávaacaꞌaj jaꞌmua jamuán aꞌájna a Galileea,
6 Iti’imaim boro men kwana’itin, i morobone misir maiye! Galilee imaim bairi kwama’am ana veya tur abisa eo i kwanotanot.
7 yee tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj tyuꞌtátuireꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityeetyúuchaꞌɨj mej mij yóꞌtateexɨꞌɨn? Ajta huéeicaj xɨcáj jitze huatájuurij.
7 ‘Orot Natun i boro hinab sabuw kakafih umahimaim hinayai, hina’onaf, naatu veya tounu ufunamaim morobone nayawas maiye.’”
8 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, aj mu joꞌtámuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús.
8 Imaibo baibin ana tur eo nuhih taseb hinot.
9 Aj mu mij iiráacɨj joꞌtɨj jóocun, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j juchéj, aj mu mij huoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, majta ɨ séecan, néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj.
9 Naatu rahane himatabir maiye hina bar hitit. Sawar abisa’awat hi’i’itah ana bai’ufununayah nah 11 naatu bai’ufununayah afa nati baremaim hima’am auman hai tur hi’owen.
10 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta aꞌɨ́jna ɨ Juana, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj ɨ Maríia náanajraꞌ tɨ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacobo, majta séecan ɨ úucaa, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ Jesús tɨ huaꞌantyíhuoj.
10 Baibin iyabowat sawar hi’itah hina Jesu ana tur abarayah hai tur hio’owen wabih i Mary Magdalin, Joanna naatu Mary, James hinah naatu baibin afa auman.
11 Majta aꞌɨ́ɨmaj camu huáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa, jiꞌnye capu jeꞌej huáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj jeꞌej maj tyihuoꞌtéꞌexaaj.
11 Baise Jesu ana tur abarayah baibin hio men hitumatum, anayabin hai tur hinonowar naniyan i tamim tao kwanekwan na’atube.
12 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ájchej, tɨꞌquij joꞌtéechajraa joꞌtɨj jóocun, tɨꞌquij utyájrupij. Aj puꞌij cɨ́ɨxurij tyuꞌséj tɨ áan tyajáꞌajcatyii, ajta jeꞌen jóꞌraa jéehua tyiꞌmuaꞌastɨ́j ɨ jutzájtaꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.
12 Baise Peter misir nunuw in rah yan tit, hub wanawanan kwaf nuwariy faifuwawat hi’inu’in itah, basit abisa mamatar isan erebainotanot auman matabir in.
13 Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌáa mu joojúꞌcaꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Emaús, aꞌáa pu ɨmuáj putyajáꞌrɨcɨj aꞌájna a Jerusalén, aꞌchu tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj quiloometroj.
13 Nati veya ta’imon Jesu ana bai’ufununayah orot rou’ab Jerusalemane hin bar merar ta wabin Emmaus imaim hitit. Jerusalem in Emmaus titit ana fofonin i 11 kilometres na’atube.
14 Néijmiꞌi mu tyuꞌxájtasimeꞌej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.
14 Baise iti orot rou’ab efamaim sawar abisa’awat himamatar isah hairi hio hidudur hinan ana veya,
15 Móocheꞌ mu tyuꞌxáatasimaꞌcaj, tɨꞌɨj Jesús ajtyáxɨɨriacaꞌ aj puꞌij huaꞌ jamuán joꞌmej.
15 Jesu ufuhine natit botanih bairi hita’imon hiremor hin.
16 Majta aꞌɨ́ɨmaj camu jaamuaꞌaj.
16 Naatu bairi hinan i hi’itin baise men kafa’imo hi’inan.
17 Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
17 Jesu ibatiyih, “Kwa abisa isan tura airi kwaidudur auman kwanan?” Naatu orot rou’ab hinutanub yah rererey yen hibat.
18 Ajta sɨ́ɨj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Cleofas, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
18 Orot ta wabin Cleopas ibatiy eo, “Jerusalem wanawanan o akisimo nanawan orot, imih sawar abisa fai fur wanawanan mamatar o men iso’obamih?”
19 Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
19 Jesu ibatiyih, “Sawar abistan?”
20 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tyíꞌtaꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌtátuii ɨ Jesús mej mij tyuꞌtáꞌ maj jaajéꞌcaj, matɨꞌɨj mij yóꞌtateexɨj.
20 Baise aki ai firis ukwarih naatu bonawiyenayah orot ukwarih hibai Roman gawan hitin, morobomih eo ibasit naatu hibai hin hi’onaf morob.
21 Tyajta ityáj, aꞌyaa tu tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨn tɨiꞌrátoonyij ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, puꞌríj huéeicaj xɨcáj tyooméj maj yóꞌtateexɨj.
21 Aki anotanot iti orot boro Israel sabuw baiyawasih arouw nuhifot ama’am, baise iti orot hirab momorob i veya boun tounu sawar.
22 Majta séecan úucaa ɨ maj tajitzé ajtyámaꞌcan, jéehua mu jeꞌej puaꞌaj tyoꞌtaséj, íiyaꞌ muꞌuj ujaꞌtanyéj joꞌmaj yaꞌváꞌnajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
22 Naatu baibin afa aki ai kou’ayomaim boun maraumanika hin rah yan hititit biyan hiboyouw
23 Majta camu jáatyoj ɨ tyéviraꞌ, matɨꞌɨj mij huariáꞌcɨj, aj mu mij taatéꞌexaa tɨjɨn séecan mu huataséjre huaꞌ jimi. Aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, majta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨ arí huatájuuriacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús.
23 naatu himatabir hina hio, ‘Aki tounamatar ai’itih, naatu tounamatar ai tur hi’owen Jesu i morobone misir maiye.’ Iti na’at hio aki aoror sa’iri ai kasiy ra’at.
24 Majta séecan ɨ maj tajamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu majta ujaꞌtanyéj joꞌmaj yaꞌváꞌnajcaꞌaj, aꞌyaa pu tyiꞌéenyeꞌej jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, majta aꞌɨ́ɨmaj camu jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
24 Basit ai kou’ayomaim sabuw afa hin rah yan hit abisa baibin hio hinowar na’atube hi’itah, baise Jesu men hi’itinimih.”
25 Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
25 Imaibo Jesu iuwih eo, “Kwa i kwabikoko’aw, aisim dinab oro’orot abisa hio hikikirum men fudir rerekab kwabitumatumamih!
26 ¿Nyi sequée jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ anaquéej jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua, tɨꞌij tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua, ajta u tajapuá?
26 Keriso iti sawar etei isah ni’akir biyan nababan saise ana aiwob maramaim narun nabi’aiwob isan men kwaso’ob?”
27 Aj puꞌij tyámuaꞌ naa néijmiꞌi tyihuoꞌtéꞌexaaj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Jesús, tɨꞌɨj aꞌɨ́jna tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Moisés, ajta matɨꞌɨj tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj.
27 Imaibo Jesu taiyuwin isan aneika Moses ana Buk kikirum imaim busuruf idudur rena God ana dinab oro’orot hai Buk hikikirum imaim tit.
28 Matɨꞌɨj meríj avéjriꞌ joojúꞌcaꞌaj aꞌájna chájtaꞌ joꞌmaj jaꞌráꞌiixaj, óocheꞌ pu huamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌɨj ɨ tɨ mujaꞌyee jóꞌyiꞌij.
28 Naatu bar merar hinuh hinanamaim hititit auman, Jesu bar merar ta namihibe iwa’an hi’itin.
29 Majta aꞌɨ́ɨmaj jéehua mu caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌ tɨ aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
29 Baise hi’otan hio, “Veya sawar naatu mar efof imih tarun bairit ta’in.” Iti na’at hio itin, basit bairi inumih hirun.
30 Tɨꞌɨj Jesús ajtyéeyixɨj huaꞌ jamuán ɨ méesaj jitze, aj puꞌij jatyɨ́ꞌpuj ɨ páan, ajta tyámuaꞌ tyaatáꞌ ɨ Dios, tɨꞌquij jéꞌtaꞌ joꞌtátaaracaꞌ ɨ páan, aj puꞌij huoꞌtɨ́ꞌpuꞌuj.
30 Bay aa isan Jesu bairi himare, eof rafiy bai God ana merar yi sawar imasib itih.
31 Tɨꞌɨj huoꞌtaɨꞌɨpuꞌuj, aj mu mij jaamuaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna aꞌhuóopuaꞌrixɨj meeséeracaj.
31 Imaibo hairi matah to iwa’an hi’inan, baise marta’imon na’am sa’iwa’an.
32 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityetyúuꞌihuoꞌriꞌ tɨjɨn:
32 Hairi himisir hio, “Efamaim tanan Buk Atamaninamaim bidudur dogorot ahayabe yiy naniyan itatam?”
33 Matɨꞌɨj mij ájhuiixɨj, caꞌnácan mu huariáꞌcɨj a Jerusalén, aꞌáa mu huojoꞌtyoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, majta ɨ séecan ɨ maj huaꞌ jamuán huacɨ́j, néijmiꞌi mu aꞌáa jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj.
33 Basit himisir himatabir maiye hin Jerusalem hitit, nati’imaim bai’ufununayah nah 11 naatu afa auman hiru’ay hima’am hi’itih,
34 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj a Jerusalén, aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ maj huaꞌpuaj tɨjɨn:
34 hai tur hi’owen hio, “Tur anababatun Regah i morobone misir maiye Simon isan irerereb.
35 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌɨ́ɨ mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j matɨꞌɨj aꞌáa joojúꞌcaj ɨ juyéj jitze, ajta jeꞌej maj tyaamuaꞌaj tɨꞌɨj jéꞌtaꞌ joꞌtátaaracaꞌ ɨ páan.
35 Orot rou’ab efamaim abisa mamatar naatu mi’itube rafiy imasib bitih ana veya’amaim matah to iwa’an hi’i’inan etei hidudur turahinah hinowar.
36 Móocheꞌ mu tyiꞌxáatacaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj ɨ Jesús huataséjre huaꞌ jimi, aꞌúu pu jéꞌtaꞌ huatyéechaxɨj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtatyójtyej tɨjɨn:
36 Orot rou’ab iti na’atube hima hio hinonowar auman naniyan meyemeye Regah nah yan foun matar bat iuwih eo, “Tufuw isa nama.”
37 Aj mu mij néijmiꞌi tyámuaꞌ tyuꞌtátzɨɨn, jiꞌnye aꞌyaa pu huáꞌseejratyaꞌcaꞌaj, cuxáa nyájcan puéꞌeenyeꞌej.
37 Etei hi’oror, hai bir ra’at, hinotanot i yoyom mowan itinin hirouw.
38 Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
38 Baise Jesu iuwih eo, “Aisim kwabirubir naatu aisim a not boro’ika tekakasiy?
39 Cásɨꞌ ɨ nyamuácaꞌ jitze, ajta ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze, nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen. Siataꞌaj naꞌajtamuárɨeꞌen siajta naaséj. Sɨ́ɨj tɨ muɨꞌchij, capu aꞌyan tyiꞌtyáhueꞌraꞌ, capu ajta aꞌyan tyiꞌtyájcarij, xuꞌríj nyeséj nyaj tyáhueꞌraꞌ, nyajta tyájcarij.
39 Au umau kwa’itah, naatu biyau kwabutubun finimu au rakit naniyan kwatatam, saise kwanaso’ob iti i anababatun ayu, anayabin yoyom i aurih finimih en.”
40 Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj, aj puꞌij huoꞌtaséjra ɨ jumuácaꞌ, ajta ɨ juꞌɨ́ɨcaj.
40 Iti ra’at eo sawar basit an uman i’obaiyih hi’itan.
41 Majta aꞌɨ́ɨmaj, camu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye jéehua mu jutyamuaꞌvaꞌcaꞌaj, majta jeꞌej yóꞌsejracaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
41 Baise men kafa’imo hitumatumamih, hai kawasa ra’at hikasiy auman, basit Jesu ibatiyih, “Kwa bay urey ta kwayai inu’in?”
42 Matɨꞌɨj mij hueꞌej tɨ hueꞌejchiꞌ jaatáꞌ.
42 Siy baibitab finimin reban hibai hitin
43 Tɨꞌquij jaꞌancuriáaꞌ, aj puꞌij jáacuaj meeséeracaj aꞌɨ́ɨmaj.
43 naatu nahimaim bat eaan hi’itin.
44 Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
44 Imaibo hai tur eowen eo, “Ayu i sawar iti isah bairit tama’ama ana veya a tur aowen. Sawar abisa ayu isau mataramih Moses ana Bukamaim, dinab hai Bukamaim na’atube Psalms imaim hio hikikirum hina hiturobe.”
45 Aj puꞌij huoꞌtaꞌ mej mij yoꞌitéej muáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze.
45 Imaibo hai not botawiy Buk Atamaninamaim abisa isan hio hikikirum naniyan hibai.
46 Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
46 Naatu iuwih eo, “Abisa hio hikikirum anayabin i iti, Keriso i ni’akir biyan nababan namorob, naatu veya tounu ufunamaim boro nayawas maiye namisir.
47 Majta néijmiꞌi japua ɨ cháanacaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij nyenyúucaritzeꞌ mej mij seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ. Siajta muaꞌaj aꞌyaa xu huatyóohuisij siaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen iiyeꞌej Jerusalén.
47 Saise i wabinamaim ya baikitabir naatu notawiyen ana tur Jerusalemamaim an hinayai hinabinan hinatit hinan tafaram tutufin etei hinanowar.
48 Muaꞌaj xu tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej néijmiꞌi jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj.
48 Imih kwa abisa matamaim kwa’i’itin i kwanakubuna sabuw etei hai tur kwana’owen hinanowar.
49 Nyáaj nu uyoꞌtaꞌítyij jaꞌmua jimi aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ nyavástaraꞌ jɨn tyaꞌtóoratziiriꞌ. Siajta muaꞌaj, siataꞌaj aꞌyan huatyeꞌen iiyeꞌej chájtaꞌ ꞌasta sianaꞌaj quee jaꞌancuriáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ caꞌnyíjraꞌaj jútyeꞌ tɨ jeꞌcányesij.
49 Jerusalemamaim kwanama ayu Tamai abisa baitimih eo’omatani marane aniyafar nare a fair kwanab.”
50 Tɨꞌquij ɨ Jesús huojoꞌvíꞌtɨj aꞌájna a Betania, aj puꞌij ajméjcaꞌtaxɨj, ajta jeꞌen tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌ ɨ huaꞌ tzajtaꞌ.
50 Imaibo nawiyih bairi Jerusalem hihamiy hitit hin Bethany hitit, nati’imaim uman bora’ah isah yoyoban igegewasinih.
51 Tɨꞌɨj ooj huaꞌhuavivíiriacaꞌaj, aj puꞌij ahuojoꞌtyáhuii aꞌɨ́ɨjma tɨꞌquij jútyeꞌ tyíraa.
51 Bigegewasinih auman ihamiyih earura’ah yen in mar wanawanan run.
52 Majta aꞌɨ́ɨmaj mu jaatyánajchacaꞌ, jéehua mu huatóotyamuaꞌvej, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j a Jerusalén.
52 Hibora’ara’ah yasisir yah awan karatan auman himatabir maiye hin Jerusalem hitit.
53 Aꞌnáj tɨnaꞌaj mu ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ jeꞌrúꞌuucaꞌaj, metyeꞌtyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios.
53 Nati’imaim mar etei hin Tafaror Baremaim God ana merar hiyiy naatu hibobora’ara’ah.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 24, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.