Lucas 1
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs MNT
1 Mueꞌtɨ́j mu meríj aꞌɨ́jcɨ jɨn huatyóohuij maj joꞌsɨɨmuaꞌ tyámuaꞌ naa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j ɨ Dios huáruuj ityájma jimi,
1 Are Theophilus, Sabuw maumurih na’in abisa iti biyatamaim mamatar isan hisinaftobon ana tur etei’imak bukamaim hikirumen.
2 aꞌyaa mu mij tyitáaꞌixaaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jujɨꞌɨj jɨn jaaséej tɨꞌɨj uhuatyóochej, ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌcɨꞌɨj mej mij aꞌɨ́ɨmaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucarij ɨ Dios tɨ jimi jeꞌrámaꞌcan.
2 Abisa hikikirum i sabuw iyab iti sawar matar matah yan hi’itin hio hinonowar i hikirum, naatu sabuw iyab iti tur isan hibow hibibinan i hio hinowar hikirum.
3 Nyáaj nu nyajta nyeríj tyámuaꞌ naa aꞌɨ́jcɨ jɨn tyiꞌhuányamuaꞌtyej, aꞌyaa puꞌij tyinoꞌtámiteeraj tɨ xáꞌpuɨꞌ nyaj tyimuaataꞌítyiꞌreꞌen yuꞌxarij jitze néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j pej pij muáaj Teófilo jáamuaꞌreej mu paj vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee,
3 Isan imih Theophilus o i gewas maiyow, ayu iti sawar himamatar isan kiruminamih anot, imih sawar no aneika anutitiy, sabuw ai babatiyih hai an abow gewas, naatu akubaitutur o isa iti a kikirum,
4 pataꞌaj pij tyámuaꞌ naa tyáamuaꞌreej ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna ɨ maj meríj muaamuáꞌtyej.
4 saise o boro inaso’ob sawar iti etei o hibi’obaiyi i turobe.
5 Aꞌájna ɨmuáj pu ɨ Herodes rey jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌáa pu sɨ́ɨj puaaríj jáꞌchajcaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Zacarías, aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ Abías. Ajta aꞌɨ́jna ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Isabel, aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ Aarón.
5 Judea wanawanan Herod bi’aiwob ana maramaim, firis wabin Zechariah i Abaijah ana kou’ay wanawanan ma firis ana bowabow bowabow, naatu aawan Elizabeth ana tufuw an i Aaron ana rara’ane na tufuw.
6 Aꞌɨ́ɨ mu huaꞌpuaj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj ɨ Dios jimi, majta néijmiꞌi jɨn jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ ɨ tavástaraꞌ.
6 Iti orot aawan hairi God matanamaim hai yawas i gewasin, God ana ofafar naatu ana tur etei hibosiyasiyar hibi’ufunun.
7 Ajta camu tyiyójmuaꞌcaꞌaj, jiꞌnye capu yoꞌmuaꞌtacariaꞌaj ɨ Isabel, majta meríj huosicaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj.
7 Baise hairi natunatuh en hima hin hiregah hibabine, anayabin Elizabeth i a’arin.
8 Aj puꞌij séej xɨcáaraꞌ jitze tyaꞌráꞌaj tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌcɨꞌɨj maj aꞌɨ́ɨmaj tyuꞌtámuꞌvejritaj ɨ Dios jimi ɨ maj Zacarías jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ,
8 Veya ta Jerusalem Tafaror Bar gagamin wanawanan firis ana bowabow isan matan fufur tebowabow na’atube, Zechariah ibo ana veya na tit Tafaror Bar wanawanan ana bowabow isan run.
9 aꞌyájna matɨꞌɨj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ puaaríij, aꞌɨ́j pu huacɨꞌɨj ɨ Zacarías tɨꞌij aꞌɨ́ɨn utyájrutyej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta jeꞌen ɨ́ɨjcua antyíteeraj ɨ tavástaraꞌ jimi.
9 Firis hai binanakwaramaim eo na’atube, gem kakafiyin tafanamaim fi’ufiu afunin isan hibi’arow Zechariah wabin tit, basit na Regah ana Tafaror Bar wanawanan run.
10 Tɨꞌɨj ooj tyatáasimaꞌcaj ɨ ɨ́ɨjcua, néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee apuaꞌquéj joꞌtyuꞌúuj metyényuusimaꞌaj ɨ Dios jimi.
10 Naatu Tafaror Bar wanawanan fi’ufiu Zechariah ea’afun ana veya’amaim, sabuw etei i bar ufunane hibat hiyoyoyoban.
11 Aj puꞌij sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Zacarías, muácaꞌtaꞌ pu pujmuaꞌ joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ maj japuan jatéꞌracaa ɨ ɨ́ɨjcua.
11 Regah ana tounamatar, gem kakafiyin tainin asukwafune fi’ufiu ea’afunimaim tit irerereb bat.
12 Tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, jeꞌej pu tyoꞌtaséj ajta jéehua tyuꞌtátzɨɨn.
12 Zechariah tounamatar tit batabat itin yan hamu iwa’an ana bir ra’at,
13 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
13 baise tounamatar eo, “Zechariah men inabir! God a yoyoban nowar. O aaw Elizabeth boro yan namatar naatu nataub kek orot nayai o wabin John iniwab.
14 Jéehua paj huatáꞌtyamuaꞌveꞌsij, majta mueꞌtɨ́j ɨ tyeɨ́tyee huatóotyamuaꞌveꞌsij tɨꞌɨj huanɨeꞌhuaj ɨ páꞌrɨꞌɨj,
14 Nati kek orot natutufuw ana veya o ya wanawanan boro yasisir kawasa awan nakaratan, na’atube sabuw moumurih maiyow auman boro hiniyasisir,
15 jiꞌnye vaꞌcán pu jɨn tyiꞌtyaváaj jaꞌmej aꞌyóoj ɨ tavástaraꞌ jimi. Capu nahuáj juquéiꞌsij, ajta jitzán séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
15 anayabin Regah matanamaim i boro orot gagamin ta. Iti kek wine o harew fokarih men natom, naatu God Anunin Kakafiyin boro niwanasum aumannama’ama natufuw.
16 Aꞌyaa pu caꞌnyíjraꞌaj tyuꞌtáꞌsij muiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, mej mij tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ tavástaraꞌ jimi majta ɨ Dios jimi.
16 I boro Israel sabuw maumurih na’in nabow hinamatabir maiye Regah hai God isan.
17 Aꞌɨ́ɨ pu ɨ Juan anaquéej huamaꞌaj jaꞌmej ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌɨ́jna jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Elías ajta ɨ tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuuriajcaꞌaj ɨ Elías, tɨꞌij tyámuaꞌ huóꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ huaꞌ huásimuaꞌ ɨ tɨꞌríij mej mij huoꞌtaxɨéꞌveꞌen ɨ juyójmuaꞌ, ajta mej mij ɨ maj quee tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ tyihuojoꞌitéej muáꞌraꞌnyij. Tyámuaꞌ puꞌij huáꞌuuren ɨ tyeɨ́tyee mej mij jaataxɨéꞌveꞌen ɨ tavástaraꞌ.
17 Naatu God ana dinab orot Elijah ana fair baib na’atube boro nab Regah aunan ni’iyon nan, kek tamahinah bairi dogoroh nikitabir hinan hinita’imon maiye; sabuw baifanasairayah dogoroh nikitabir hinan mutufor ma ana not gewasin hinab, naatu Regah ana sabuw nabobunabuna’ih.”
18 Aj puꞌij ɨ Zacarías aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:
18 Zechariah tounamatar iu, “Iti i boro mi’itube anitumatum? Anayabin ayu i ai regah, naatu aawau auman ibabine sawar.”
19 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
19 Tounamatar iya’afut eo, “Ayu i Gabriel God nanamaim abatabat, imih ayu iyafaru o airit oisan tur gewasin abai ana o a tur ao’owen,
20 Ajta ijíij capáj tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej nyaj tyimuaatéꞌexaaj, aꞌɨ́j paj jɨn quee atanyúuvaꞌaj puáꞌmej, capu cheꞌ ɨꞌríitaj jaꞌmej paj tyuꞌtaxáj ꞌasta naꞌaj quee aꞌyan tyúꞌrɨnyij jeꞌej nyaj nyeríj tyimuaatéꞌexaaj.
20 baise ayu au tur men itumitum, imih o boro mena nabit, inama nanan sawar mataramih ao ana veya’amaim namatar, abisa ao’omatan nan niturobe.”
21 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌáa mu puaꞌquéj joꞌtyúꞌuucaꞌaj meechóꞌvaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Zacarías aꞌtzáaj tɨ iiráamej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn arí huápuɨꞌɨj jáꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ aꞌúun jeꞌrávaacaꞌaj.
21 Nati ana maramaim sabuw ufunane hima’am hai kasiy ra’at, Zechariah manin maiyow Tafaror Bar wanawanan ma’am isan.
22 Ajta tɨꞌɨj iirájraa, capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj tɨ tyuꞌtaxáj, aꞌyaa pu jumuácaꞌ jɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj tɨ huatányuunyij, aj mu mij jáamuaꞌreeriꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j jimi huataséjre ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ.
22 Naatu Zechariah Tafaror Barene titit ana mar, tur oisan menan bit, sabuw nati’imaim hi’itin hiso’ob ina’inan ta isan matar, naatu tur o isan menan bit umanamaim imanuman bairi hio.
23 Tɨꞌɨj antyipuáꞌriacaꞌ ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, aj puꞌij jóꞌraa ɨ juchéj.
23 Zechariah ana bowabow Tafaror Bar wanawanan sasawar ufunamaim matabir maiye na ana bar tit.
24 Tɨꞌquij huatajútzaj aꞌɨ́jna ɨ Isabel, aj puꞌij huatyóoꞌavaatacaꞌ u juchéj, anxɨ́ máxcɨrɨeꞌ pu áꞌtyeej tɨquee iiráyiꞌcaa ɨ juchiꞌtáj, aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn:
24 Nati ufunamaim a wan Elizabeth yan matar, sumar etei umatroun na’atube baremaim nutanub ma.
25 “Tavástaraꞌ pu aꞌyan náaruj, mataꞌaj mij ɨ tyeɨ́tyee quee náꞌxaahuataj.”
25 Elizabeth eo, “Regah bounabo ibaisu au biya’ohow, orot babin matahimaim etei’imak bosair.”
26 Tɨꞌɨj aráasej máxcɨrɨeꞌ tyoomáꞌcaj, Dios pu jaataꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Gabriel aꞌájna a Nazaret chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea,
26 Elizabeth ana sumar umatroun ta’imon ana maramaim God ana tounamatar Gabriel iyafar in Galilee wanawananamaim bar merar ta wabin Nazareth imaim tit.
27 aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Maríia ɨ tɨ arí tɨ́muaꞌ huatyévicheꞌsij aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ José, aꞌɨ́j tɨ jitze eerámaꞌcan ɨ David, ajta ɨ Maríia capu eexúj aꞌtɨ́j jamuán huiꞌcariaꞌaj.
27 Nati’imaim babitai ta biyan numin Joseph, aiwob orot David ana agir ta i ana rum hiomatan ma’ama biyan tit, babitai wabin Mary.
28 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌúu pu joꞌtyájrupij joꞌtɨj jeꞌrácatyii aꞌɨ́jna ɨ Maríia, tɨꞌquij aꞌyan tyaatatyójtye tɨjɨn:
28 Tounamatar na babitai biyan tit eo, “Tufuw isa nama! Regah o isa i yan ebaib kwanekwan, naatu baigegewasin o ebit.”
29 Maríia pu jeꞌej tyoꞌtaséj tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa, ajta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jɨn jaatatyójtyej.
29 Mary iti tur nonowar ana veya biyababan na’atube bai naatu ana kasiy ra’at iti merarayow ana’an isan.
30 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
30 Baise tounamatar eo “Mary, men inabirumih, anayabin God o isa ebiyasisir gagamin maiyow.
31 Ijíij paj huatajútzeꞌsij, séej paj tyiyóoj puáꞌmej, aꞌyaa paj jaatámuaꞌtyij tɨjɨn JESÚS.
31 O boro ya namatar inatoub kek orot inayai, naatu wabin Jesu iniwab.
32 Aꞌɨ́ɨ pu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj jaꞌmej, aꞌyaa mu jaatámuaꞌsij tɨjɨn Yójraꞌ ɨ Dios ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, ajta ɨ Dios tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu tyeꞌentyájrutyeꞌej tɨꞌij néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj, aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ David,
32 I boro orot gagamin naatu God auyomtoro’ot Natun narouw nao, naatu Regah God boro aiwob nitin, marasika ana’agir David bitin na’atube.
33 aꞌɨ́ɨ puꞌij jusén jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jacob jitze eerámaꞌcan. Ajta quee aꞌnáj antyipuaꞌrij ɨ tɨ jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj.
33 Naatu Jacob ana rara’ane i boro ni’aiwob wanatowan, naatu ana aiwob i boro nama wanatowan, wanatowan ana yomanin en.”
34 Maríia pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:
34 Mary tounamatar isan eo, “Ayu i biyau numin. Iti i boro mi’itube namatar?”
35 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
35 Tounamatar iya’afut eo, “Anun kakafiyin boro niwani, naatu God ana fair boro natarsumi, imih iti kek Kakafiyin natutufuw i boro God Natun hinarouw hinao.
36 Ajta aꞌɨ́jna aꞌihuáaraꞌ ɨ Isabel aꞌɨ́ɨ pu ajta tyiyóoj jaꞌmej, tyij ajta arí ucaríj, aꞌɨ́jna ɨ maj aꞌyan tyáꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn ɨ tɨquee yoꞌmuaꞌtacaa, puꞌríj aráasej máxcɨrɨeꞌ áꞌtyeej tɨ jutzaꞌ.
36 Naatu o tura Elizabeth sabuw a’arin hirouw hio baise boun babine tafan yan matar ana sumar umatroun ta’imon sawar.
37 Capu tyiꞌtɨ́j muárɨeꞌrij ɨ Dios jimi.
37 Anayabin God isan sawar etei’imak i men ta fokarinamih.”
38 Aj puꞌij ɨ Maríia aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
38 Mary eo, “Ayu i Regah ana akir wairafin, abis isou kuo na’atube namatar.” Naatu tounamatar Mary itumar tit.
39 Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze pu ɨ Maríia jiyeꞌtzín joꞌmej aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchajtaꞌ jɨríj jitze aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea,
39 Nati ana veya’amaim, Mary matan kabiy bobuna ra’iy yen in Judahwanawananamaim oyaw na’atune bar merar gagamin ta imaim tit,
40 aj puꞌij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, tɨꞌquij jaatatyójtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Isabel, ajta jeꞌen utyájrupij u chiꞌtáj.
40 Zechariah ana bar wanawanan run Elizabeth ana merar yi.
41 Tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Isabel jáanamuajriꞌ tɨ jaatatyójtyej ɨ Maríia, aꞌɨ́ɨ pu ɨ páꞌrɨꞌɨj huatáhuaaxɨj ɨ jucáatzeꞌ, ajta aꞌɨ́jna jimi ɨ Isabel pu huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
41 Elizabeth Mary ana merarayow nonowar ana maramaim, yan wanawanan kek inu’in ia’ayob, nati’imaim Anun Kakafiyin Elizabeth iwan
42 Aj puꞌij Isabel caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia tɨjɨn:
42 fanan aumetawat eo, “God ana baigegewasin o ebit baibin etei tafahimaim, naatu ya wanawanan a ub auman God ebigegewasin!
43 ¿Aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen nyáaj, tɨꞌij mu joꞌvéꞌmej nyéetzij jimi ɨ náanajraꞌ ɨ nyavástaraꞌ?
43 Aisim sawar gagamin na’in iti na’atube isou matar, au Regah hinah na ebinanawanu?
44 Jiꞌnye nyatɨꞌɨj jáanamuajriꞌ ɨ paj naatatyójtyej, aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyiyóoj ootáhuaaxɨj ɨ nyajucáa jitze, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huatóotyamuaꞌvej.
44 O a merarayow anonowar ana mar, kek yau wanawanan inu’in yasisir auman ia’ayob.
45 Jéehua paj huatáꞌtyamuaꞌveꞌsij, jiꞌnye muáaj paj tyáꞌantzaahuaj tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ ɨ tavástaraꞌ tyimuaatéꞌexaaj.
45 O a baitumatumamaim baigegewasin ibai, God eo’omatani boro nan turobe namatar!”
46 Maríia pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
46 Mary eo,
47 ajta ɨ nyajúuricamej pu jutyamuaꞌveꞌ ɨ Dios jimi ɨ tɨ nyaj japua huatanyúj.
47 — ausente —
48 Jiꞌnye ɨ Dios pu nye jitze rányeeriacaꞌ, ɨ nyaj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ,
48 — ausente —
49 jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, aꞌɨ́ɨ pu nye jimi jéehua huápuɨꞌɨj tyámuaꞌ tyúꞌruuj.
49 — ausente —
50 Dios pu aꞌnáj tɨ naꞌaj huaꞌcuꞌvej,
50 — ausente —
51 Aꞌɨ́j pu jɨn tyuꞌmuárɨej ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej,
51 — ausente —
52 ajta tyihuáaꞌriꞌriꞌ ɨ maj jɨn tyityatatyáꞌcaꞌaj vaꞌcán jɨmeꞌ,
52 — ausente —
53 Ajta jéehua tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tajcucaꞌaj,
53 — ausente —
54 Aꞌɨ́ɨjma pu huatáhuɨɨ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ,
54 — ausente —
55 Aꞌyaa pu aamíꞌ tyaꞌtóoratziiracaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj,
55 — ausente —
56 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌchu huéeicaj máxcɨrɨeꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Isabel, aj puꞌij téꞌej huariáꞌraa joꞌtɨj jaꞌchej.
56 Mary sumar etei tounu na’atube Elizabeth hairi hima, imaibo matabir maiye na ana bar tit.
57 Tɨꞌɨj tyaꞌráꞌaj aꞌnáj tɨj tyiyóoj jáꞌraꞌnyij ɨ Isabel, tyáatacan pu tyiyóoj jaꞌraa.
57 Elizabeth ana toub isan veya na tit, naatu toub ana kek orot yai.
58 Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj avéjriꞌ huacháatɨmaꞌcaa, majta ihuáamuaꞌmuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu curiáꞌcɨxɨj mej mij jaatatyójtyeꞌen matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ tavástaraꞌ jéehua jaꞌancuꞌvaxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Isabel.
58 Tain tuwan naatu ana ofonah, God ana baigegewasin gagamin na’in Elizabeth bitin ana tur hinowar hina ana merar hiyi bairi hiyasisir.
59 Tɨꞌɨj arahuéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, aj mu mij ujóꞌjuꞌ mej mij jaꞌantyisíjchej ɨ navíiraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌyaa mu mij tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj mej mij aꞌyan jaatámuaꞌtyiicheꞌen tɨjɨn Zacarías aꞌyájna tɨꞌɨj ántyapuaj ɨ táatajraꞌ.
59 Naatu fur ta’imon ufunamaim, kek ana’ar mo’on afuwin wabin baiwabin isan tain tuwan etei hina. Tain tuwan hikokok kek wabin i boro Zechariah, tamah wabinamaim hitiwabimih hio,
60 Ajta aꞌɨ́jna ɨ náanajraꞌ aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
60 baise hinah eo, “En! Kek wabin i boro John taniwab.”
61 Aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
61 Sabuw hio, “O taituwa wabih men ta nati na’atube ema’ama boro kek wabin nati taniwab.”
62 Matɨꞌɨj mij jumuácaꞌ jɨn jaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ táatajraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨꞌij aꞌyan ántyapuaj jáꞌraꞌnyij.
62 Basit umahimaim kek tamah isan himan wabin menatan kokok baiwabin isan hibatiy.
63 Ajta aꞌɨ́jna ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́ɨ pu táabla huoꞌtáhuaviiriꞌ tɨ jitzán joꞌtyéeyuꞌxaj, aꞌyaa puꞌij tyoꞌtyéyuꞌxacaꞌ tɨjɨn: “Juan pu ántyapuaj jaꞌmej.” Aj mu mij néijmiꞌi jeꞌej tyoꞌtaséj.
63 Zechariah eo fef hibai hina hitin imaim kirum eo, “Kek wabin i John.” Sabuw etei hifofofor men kafaita.
64 Aj puꞌij huatáɨꞌriitariacaꞌ tɨ tyuꞌtaxáj aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios.
64 Nati ana veya’amaim Zechariah menan bit ma’am menan kerer busuruf tur eo, God bora’ara’ah.
65 Néijmiꞌi mu jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ maj avéjriꞌ huacháatɨmaꞌcaa, majta néijmiꞌqueꞌ aꞌyan tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j aꞌájna joꞌtɨj jɨríj joꞌquéetɨmee aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea.
65 Taintuwan etei awah hae’e hai baifofofor ra’at, baise abisa himamatar ana tur tasasar tit tafaram Judea wanawanan sabuw etei hinowar.
66 Majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan tyiꞌnamuajracaꞌaj, aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:
66 Sabuw etei iti sawar matar ana tur hinonowar isan hai kasiy ra’at taiyuwih hibabatiyih hio, “Iti kek narara’at ana itinin i boro mi’itube?” Anayabin Regah uman i iti kek biyanamaim ma’am.
67 Ajta aꞌɨ́jna Zacarías, ɨ tɨ táatajraꞌ puéꞌeen ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́j pu jimi huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Dios jitze maꞌcan tɨjɨn:
67 John tamah Zechariah Anun Kakafiyin targabuw, God ana ewamaim tabor eo.
68 Cheꞌ tyámuaꞌ eenyeꞌ ɨ tavástaraꞌ, ɨ huaꞌ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan,
68 — ausente —
69 Aꞌɨ́ɨ pu uyoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee tɨꞌij tajapuá huatányuunyij,
69 — ausente —
70 Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios aráꞌtyeej jitzán tyaꞌtóoratziiriꞌ:
70 — ausente —
71 aꞌɨ́ɨ pu tajapuá huatányuusij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tájchaꞌɨɨreꞌ,
71 — ausente —
72 aꞌɨ́ɨ pu huaꞌancuꞌvajxɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj,
72 — ausente —
73 Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucarij ɨ tɨ jɨn tyaꞌtáratziiriꞌ
73 — ausente —
74 tyej tyij quee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej yan tyesejriaꞌaj,
74 — ausente —
75 tyámuaꞌ tyeꞌéenyeꞌej tyajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeeriaꞌaj,
75 — ausente —
76 Ajta muéetzij jɨmeꞌ, mu paj nyiyóoj puéꞌeen,
76 — ausente —
77 pajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyeristyamuaꞌmeꞌen
77 — ausente —
78 Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ taj Dios, aꞌɨ́ɨ pu jéehua táꞌcuꞌvej,
78 — ausente —
79 tɨꞌij huoꞌtyátatzaviꞌtyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee
79 — ausente —
80 Ajta aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu tyéveꞌsesimaꞌaj, ajta aꞌɨ́j jitze huatyóocaꞌan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
80 — ausente —
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Lucas 1, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.