João 8
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Ajta ɨ Jesús aꞌáa pu joꞌmej joꞌtɨj jɨríj joꞌtacáꞌaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi,
1 Imaibo Jesu Olive Oyaw na’at tit yen in.
2 yaa ariáꞌpuaꞌaj, tɨꞌɨj oochán eereꞌnyáaj ɨ xɨcáj, ajtáhuaꞌaj pu utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ. Majta jeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ajtyáxɨɨriacaꞌ jimi, aj puꞌij ooyíxɨj tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej.
2 Maraumanika Jesu matabir maiye Tafaror Bar ana meraramaim bat, sabuw moumurin maiyow hiru’ay hi’arbebera’uh naatu i busuruf ma sabuw i’ubaibiyih.
3 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, majta ɨ fariseos, aꞌɨ́ɨ mu íitaj ajeꞌréꞌnyijtye, ɨ maj aꞌyan tyeetyéeviꞌ tɨꞌɨj ooj juxánaꞌcɨriaꞌcaj séej jamuán ɨ tyáataj. Aꞌáa mu mij jéꞌtaꞌ yoꞌtáraj joꞌmaj jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee,
3 Ofafar bai’obaiyenayah naatu Pharisee babin turan aawan hairi hi’inu’in hibai hina hirun. Naatu hi’u kou’ay nahimaim bat.
4 matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:
4 Naatu Jesu isan hi’o, “Bai’obaiyenayan, iti babin i turan aawan hairi hi’inu’in atita’ur.
5 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Moisés aꞌyaa pu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj tyetyéj jɨn jaatyátoꞌsixɨꞌɨn tyej tyij jaajéꞌcaj, aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj íitaj tɨ aꞌyan rɨjcaj. ¿Arí muáaj jiꞌnye petyíꞌxaj?
5 Ofafaramaim Moses aki iti na’atube eobaiyuni, babin yait ta iti na’atube nasisinaf boro kabayamaim anarab namorob. O a not ta ema’am boro inao.”
6 Aꞌyaa mu aꞌɨ́ɨmaj tyaataꞌíhuoꞌriꞌ mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jaꞌantyimuéꞌtɨn, tɨꞌɨj huatáɨꞌriitarej maj tyiꞌtɨ́j jitzán ujpuáꞌrityeꞌen. Ajta ɨ Jesús aꞌɨ́ɨ pu ecóotutacaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ juxɨtyéj jɨn tyoꞌyúꞌxaj a chóotaꞌ.
6 Iti baibat hibai hititit i mi’itube Jesu hitikubibiruw, saise abitur ta’o na’at imaim hitabat ubar hititin isan.
7 Majta móocheꞌ aꞌyan tyéꞌihuoꞌracaꞌaj, aj puꞌij ɨ Jesús huatyéechaxɨj tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
7 Hi’u hibibabatiy anamaramaim, Jesu nakwetan tara’ah naatu isah eo, “O yait aur bowabow kakafin men nama’am na’at, o wan kabay kubai babin isan kurouw.”
8 Aj puꞌij ajtáhuaꞌaj ecóotutacaꞌ ajta tyeꞌej yúꞌxajraa a chóotaꞌ.
8 Naatu i kwafure maiye me yan ma kubebebeyan.
9 Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́xɨj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj, anaquéej mu aꞌɨ́ɨmaj joꞌcɨ́j ɨ maj jéetzeꞌ huásij. Tɨꞌɨj ɨ Jesús jusɨ́ɨj naꞌquij aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ íitaj tɨ aꞌáa joꞌtácatyii,
9 Iti tur hinonowar anamaramaim ta’ita’imon hitabartaitit hin, oro’orot atamanih wan hi’iyon hibusuruf hitit. Babin akisinamo hihamiy Jesu nanamaim bat
10 aj puꞌij Jesús huatyéechaxɨj ajta aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
10 Jesu totofar misir babin itin basit isan eo, “Babin iti sabuw menika hin? Naatu yait ta o isa rouw’ouri ai en?”
11 Aj puꞌij ɨ íitɨꞌ aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
11 Babin eo, “Regah men yait ta ema’am.” Naatu Jesu eo, “Basit gewasin! Ayu auman men karam boro anibatiyi. Kwen, iti boun inabubusuruf bowabow kakafih men inasinaf maiye.”
12 Aj puꞌij ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:
12 Jesu sabuw isah eo maiye, “Ayu i tafaram ana marakaw. Yait ayu ebi’ufnunu i boro men guguminamaim naremor, baise i boro yawas ana marakaw nab.”
13 Matɨꞌɨj mij ɨ fariseos aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
13 Pharisee Jesu isan hi’o, “Iti tur ku’o’o i o taiyuw isa ku’o’orerereb naatu abistan o ku’o’orerereb i men turobe.”
14 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
14 Jesu iyafutih eo, “Ayu taiyuwu isou ana’orerereb na’at, ayu ao’orereb i turobe, anayabin ayu aso’ob menane ana naatu menamaim ananan. Baise ayu menane ana naatu menamaim ananan kwa i men kwa so’ob.
15 Aꞌyaa xu muaꞌaj tyihuáꞌxɨjtyeꞌ jeꞌej siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj tyéejtyoovej. Nyajta nyáaj, canu aꞌtɨ́j jaꞌxɨjtyeꞌ,
15 Kwa sabuw hai itininamaim kwa’itih kwabibabatiyih. Ayu men yait ta ana itininamaim aitin abibabatiyimih.
16 ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j noꞌxɨ́jtyej, aꞌɨ́j nu jɨn jaꞌxɨjtyeꞌen ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, jiꞌnye canu nyasɨ́ɨj jeꞌej tyéejtyoj, sulu aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ huáꞌxɨjtyeꞌen.
16 Baise ayu anabibatiyi na’at, ayu au baibatiyen i turobe. Anayabin ayu i men akisu. Ayu Tamai iyunu anan i airi ama’am.
17 Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ nyúucarij ɨ siaj jɨn tyíꞌijta tɨ aꞌájna tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨpuaꞌaj mahuaꞌpuaj tyiꞌtɨ́j muaataxáj.
17 Kwa taiyuw a’ofafaramaim iti na’atube hikirum, anamaramaim sifroubonayan orot rou’ab te’orereb tebibasit nati i turobe.
18 Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj nyasɨ́ɨj tyényaxajtaj, ajta ɨ sɨ́ɨj tɨ aꞌyan tyiꞌnyetyáxajta, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
18 Ayu i orot ta taiyuwu isou ao’orereb; Tamai ayu iyunu anan ayu au sifroubounayan ta.”
19 Aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
19 Naatu sabuw hibatiy, “O Tamat i menamaim ema’am?” Jesu iyafutih eo, “Kwa ayu men kwaso’ob na’atube Tamai auman men kwaso’ob. Kwa ayu kwatasusu’ubu na’at Tamai auman boro kwatasu’ub.”
20 Aꞌyaa pu ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨꞌɨj ooj tyihuaꞌmuaꞌtyáacaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌájna véjriꞌ joꞌmaj yáꞌsɨꞌrii ɨ túmii. Ajta capu aꞌtɨ́j jaatyéeviꞌ, jiꞌnye capu eexúj atyojoꞌréꞌnyajcaꞌaj aꞌtzáaj tɨ aꞌyan tyaꞌtácatyiij jimi.
20 Iti tur i tafaroror bar wanawanan kabay teya’ay ana efan sisibinamaim Jesu ma i’obaibiyih. Men yait ta bai fatumimih, anayabin i ana veya men baimih.
21 Ajtáhuaꞌaj pu ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
21 Jesu ibanak isah eo maiye, “Ayu boro kwa anihamiyi anan, naatu kwa boro ayu isou kwananuwet naatu kwa a kakafih wanawanahimaim boro kwanamorob. Ayu menamaim ananan kwa boro men imaim kwanan.”
22 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
22 Naatu Jew hai ukwarih hi’o, “I eo, ayu menamaim anan kwa men karam kwanan. Iti eo anayabin i boro taiyuwin na’asabun?”
23 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
23 Baise Jesu eo maiye in, “Kwa i babe ma’ani, Ayu i yate ma’anu. Kwa i tafaram nowan, baise ayu i men tafaram nowan.
24 Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa siaj aꞌɨ́jna jɨn cuiꞌnyij ɨ siaj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, jiꞌnye tɨpuaꞌaj sequee tyáꞌtzaahuatyeꞌej nyaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́j xu jɨn cuiꞌnyij ɨ siaj jɨn huóoxanaꞌcɨrej.
24 Ayu ao kwanowaraka, ayu men kwanasu’ubu kwanabitutumu na’at, kwa boro anababatun a kakafih wanawanahimaim kwanamorob. Ayu’uban tur iti ao’o.”
25 Aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
25 Hibatiy hio, “O i yait?” Jesu iyafutih eo, “Tabubusurufika kwa a tur aowen taremor tana.
26 Jéehua nu jaꞌmua jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj nyajta jéehua jamuaꞌxɨjtyeꞌen, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ nyej nyáaj huáꞌixaatyeꞌ ɨ maj yan japuan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ puꞌuj tánaꞌaj puéꞌeen ɨ nyaj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
26 Kwa isa ayu boro tur moumurika anao anibabatiyi. Baise yait ayu iyunu anan i turobe? Naatu abistan i eo anonowar ayu sabuw hai tur ao’owen.”
27 Majta aꞌɨ́ɨmaj camu yoꞌitéej muáꞌraa tɨ aꞌɨ́j jitze maꞌcan tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ juvástaraꞌ.
27 Jesu Tamah isan sabuw hai tur eo’eowen naniyan men hibai.
28 Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
28 Imih Jesu eo, “Orot Natun kwanabobora’ah anamaramaim, kwa boro kwanaso’ob; Ayu i Yait; naatu ayu men taiyuwu au kokomaim asisinafumih, baise Tamai abistan tur mutufor bi’obaiyu’umaim ao’o.
29 Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́ɨ pu nyaj jamuán yésejreꞌ, capu ɨ nyavástaraꞌ aꞌnáj juséentacan yanúurɨej, jiꞌnye aꞌnáj tɨnaꞌaj nu aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ aꞌɨ́j tyaꞌráanajchi.
29 Naatu yait ayu iyunu anan airi ama’am i men ihamiyu, anayabin mar etei i ana kokomaim asisinaf isan ebiyasisir.”
30 Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, mueꞌtɨ́j mu jimi tyáꞌantzaahuaj.
30 Nati eo’omaim sabuw moumurih maiyow hitumitum.
31 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj jimi tyáꞌantzaahuaj tɨjɨn:
31 Imih Jesu Jew sabuw iyab i hibitumatum isah eo, “Ayu au bai’obaiyen kwanabubukikin na’at, kwa i anababatun ayu au bai’ufununayah,
32 muaꞌaj xu jamuaꞌreeren ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, aꞌɨ́j xu jɨn juxáahuaj mahuacɨ́ꞌcaꞌaj xáꞌjuꞌun.
32 naatu kwa boro turobe kwanaso’ob naatu turobe boro imaim narufami kwanatit.”
33 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
33 Sabuw hiya’afut hi’o, “Aki Abraham ana a’agir. Naatu aki men yait ta ana akir wairafin. Mi’itube inarufami anatit isan kuo’o?”
34 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
34 Jesu sabuw isah eo, “Turobe a tur ao’owen, o yait ta bowabow kakafin kukusisinaf i bowabow kakafin ana akir wairafin imatar.
35 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ caꞌnyéjrij jɨn tyíꞌmuarɨeꞌ capu jusén jɨn huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ tɨ jimi tyíꞌmuarɨeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌ jamuán huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ jimi jusén jɨmeꞌ.
35 Akir wairafin taitin tuwahinah wanawanahimaim i boro namarorore, baise Natun i ana efan wanatowan.
36 Aꞌɨ́j pu jɨn tɨpuaꞌaj ɨ yójraꞌ ɨ Dios jamuiꞌráatoonyij siaj sij juxáahuaj huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌyaa xu juxáahuaj tyityaacɨ́ꞌcaꞌaj xáꞌjuꞌun.
36 Imih Natun kwa narurufami, kwa i anababatun narufami,
37 Nyáaj nu jamuaꞌreej siaj Abraham jitze eerámaꞌcan, siajta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ siaj naajéꞌcaj, jiꞌnye caxu náꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ.
37 Ayu aso’ob kwa i Abraham ana a’agir, baise kwa i ef kwanunuwet ayu kwana’asbunu. Anayabin kwa dogor wanawanan, ayu au tur ana efan i men ema’am.
38 Aꞌɨ́j nu nyáaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyinaamuáꞌtyej, aꞌyaa xu sij siajta muaꞌaj huárɨnyij jeꞌej siaj tyáanamuajriꞌ ɨ juvástaraꞌ jimi.
38 Ayu Tamai ana taragub wanawanan abistan i’obaiyu ai’itin i a tur ao’owen, naatu kwabo tamat demon hi’o kwanonowar na’at kwasisinaf.”
39 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:
39 Sabuw hiya’afut hi’o, “Abraham i aki tamai.” Jesu eo maiye, “Kwa Abraham natunatun na’at kwa boro i sisinafube kwatasinaf.
40 Aꞌyaa puꞌij, tyij nyajta nyeríj jamuáaꞌixaa ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, ɨ Dios tɨ naamuáꞌtyej, muaꞌaj xu sij jaxɨeꞌveꞌ siaj naajéꞌcaj. Ajta ɨ Abraham capu aꞌnáj aꞌyan huarɨ́j.
40 Itinin i iti. God anababatun au tur eowen ao kwanonowar isan kwa a not kwabobaifufun ayu asabunu’umih. Abraham iti na’atube men sinaf.
41 Muaꞌaj xu sij aꞌyan chaꞌtaj sianaꞌaj rɨcɨj tɨꞌɨj ɨ jaꞌmuavástaraꞌ.
41 Kwa tamatanah mi’itube hisisinaf na’atube kwasisinaf.” Sabuw hiya’afut hi’o, “Aki Tamai i ta’imon God akisinamo, aki i men ometakek aki i natunatun anababatun.”
42 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
42 Jesu sabuw isah eo, “God kwa Tamat na’at ayu boro kwatiyabuwu, anayabin ayu Godane ana naatu boun iti bairit tama’am. Ayu men taiyuwu au kokomaim anamih, baise i ayu iyunu ana.
43 ¿Jiꞌnye tɨꞌij quee jaꞌmuaꞌɨꞌriityeꞌ siaj yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij ɨ nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ? Caxu nyojoꞌitej, jiꞌnye caxu janamuaj ɨ nyúucarij nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ.
43 Aisimamih ayu tur ao’o naniyan men kwabaib? Abistan ayu ao men kwananonowar anayabin kwa tain i gugurih.
44 Aꞌɨ́ɨ pu muaꞌajmaj jaꞌmuatáataj ɨ tyiyáaruꞌ, muaꞌaj xu aꞌɨ́j jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa xu sij rɨcɨj jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌxɨeꞌveꞌ. Aꞌɨ́ɨ pu ɨ tyiyáaruꞌ tyíꞌtyacuiꞌcaa tɨꞌɨj naꞌaj jájcuaj ɨmuáj. Capu aꞌɨ́jna jitze séejreꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn hueꞌtzij tyíꞌxaj. Tɨꞌɨjta tyíꞌhueꞌtaj, aꞌyaa pu tyaataxájta cuxáa aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye huápuɨꞌɨj pu tyíꞌhueꞌtacaa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ táataj ɨ maj tyíꞌhueꞌtacaa.
44 Kwa i tamat demon mowan natunatun, naatu kwa a kok i tamat esisinafube kwani’ufunun. Aneika i asbunubunuwenayan, i men turobe’emaim batamih, anayabin i wanawanan turobe en. Baifufuwen nati i ana tur, anayabin i baifufuwenayan naatu baifufuwenayah etei tamah.
45 Nyajta nyáaj aꞌɨ́j nu jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, aꞌɨ́j xu jɨn muaꞌaj quee náꞌtzaahuatyeꞌ.
45 Baise ayu tur anababatun ao’o, kwa i men kwabitutumu.
46 ¿Aꞌtanyíj muaꞌajmaj tɨ jitze ajtyámaꞌcan huatóocɨꞌpuaj tɨ naatéꞌexaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j nyaj jɨn áꞌɨtzeereꞌ? Ajta tɨpuaꞌaj aꞌɨ́j nyajaꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ sequée náꞌtzaahuatyeꞌ?
46 O yait ta karam ayu au kakafin inaorerereb? Ayu turobe ana’o na’at, aisim men kwabitutumu?
47 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu janamuaj jeꞌej tɨ Dios tyíꞌxaj, siajta muaꞌaj caxu ɨ Dios jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j xu jɨn quee janamuajracuj ɨ nyúucariaꞌraꞌ.
47 Yait Godamaim ema’am naatu ana tur enonowar i i God nowan. Kwa tur men kwanonowar anayabin Kwa i men God nowan.”
48 Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
48 Jew sabuw Jesu hiya’afut hi’o, “Aki’ima turobe ao’o, oma Samaria mowan naatu demon hitounbuburi kuma’am.”
49 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
49 Jesu iya’afutih eo, “Ayu men demon hitounbuburu ama’am. Ayu Tamai akisinamo akakakafiy, baise kwa ayu men kwakakafiyu.
50 Canu nyáaj jahuoo nyej nyij nyasɨ́ɨj tyámuaꞌ tyuꞌtányaxaj, sulu sɨ́ɨj pu aꞌyan tyáꞌhuoo, aꞌɨ́ɨ puꞌij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyihuáꞌxɨjtyeꞌ.
50 Ayu men taiyuwu wabu bora’ara’ahin isan anunuwet, baise orot ta i ayu isou akisinamo nanuwet naatu i boro ayu nibabatiyu.
51 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, capu aꞌnáj muɨꞌnyij.
51 Tur anababatun au’uwi, yait ayu au tur ebobosiyasiyar boro men namorob.”
52 Aꞌyaa mu mij tyityaatanyúj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn:
52 Jew sabuw Jesu isan hi’o, “Aki bounabo aso’ob o i demon hitoububuni kuma’am! Abraham morob naatu dinab oro’orot himorob, baise o ku’o’o yait ta ayu au tur nabobosiyasiyar boro men namorob.
53 ¿Nyiquij muáaj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn petyiꞌtyéjvee quee ɨ tatáataj Abraham? Aꞌɨ́ɨ pu huamuɨ́ꞌ, majta ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu majta huácuij. ¿Jiꞌnye muáaj petyíꞌxaj aꞌtanyíj paj puéꞌeen?
53 Aki tamai Abraham i morob o men taiyuw inabora’ahi Abraham inanatabir? Naatu God ana dinab auman himorob. O kunotanot o i yait?”
54 Jesús pu aꞌyan pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
54 Jesu iya’afutih eo, “Ayu taiyuwu anabobora’ahu na’at ayu au bora’ara’aten anayabin en. Ayu Tamai kwa a God kwarouw kwa’o’o i akisinamo ayu ebobora’ara’ahu.
55 Siajta muaꞌaj caxu jamuaꞌtyej. Nyajta nyáaj nu xaa jamuaꞌtyej, ajta tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyuꞌtaxáj yee canu jamuaꞌtyej, aꞌyaa nu nyij tyíꞌhueꞌtan siatɨꞌɨj muaꞌaj. Ajta aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna nyej nyáaj jamuaꞌtyej, nyajta jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ.
55 Kwa i men kafa’imo kwasu’ub, baise ayu asu’ub. Ayu men su’ubin anarouw ana’o na’at, ayu boro baifuwenayan kwa ana karam, baise ayu i asu’ub naatu i ana tur abobosiyasiyar.
56 Aꞌɨ́jna ɨ Abraham ɨ tɨ jaꞌmuatáataj, aꞌɨ́ɨ pu huatóotyamuaꞌvej tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ nyaj jitzán néijmiꞌi jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj, aꞌɨ́ɨ pu jaaséej, ajta jéehua huápuɨꞌɨj huatóotyamuaꞌvej.
56 Kwa tamat Abraham ayu au na ana veya nuw i’itin i iyasisir naatu veya na titit isan i kawasa.”
57 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:
57 Jew sabuw Jesu isan hi’o, “O a kwamur i men 50 baimih naatu mi’itube Abraham i’itin.”
58 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
58 Jesu iyafutih eo, “Anababatun a tur ao’owen, ayu wan ama’abo Abraham tufuw.”
59 Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj tyetyéj tyituꞌtuj mej mij jaatyátoꞌsixɨꞌɨn, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús huatyóoꞌavaatacaꞌ, ajta jeꞌen iirájraa u tyeyúuj tzajtaꞌ.
59 Nati isan sabuw kabay hi’o’on Tafaror Bar wanawanan hitarabimih baise Jesu sabuw umah aren sorabon ufun tit.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar João 8, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.