Atos 5
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Ananías, aꞌɨ́ɨ pu juchuéj huátoo aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ juꞌɨ́ɨj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Safira.
1 Orot wabin Ananias aawan Sapphira hairi auman hai sawar turin hiya’aitit sabuw hitubun.
2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Ananías, aꞌyaa pu tyuꞌtóosejratacaꞌ tɨ néijmiꞌi tyuꞌtátuii ɨ túmii, maꞌajta jeꞌcácaa pu huatyóoꞌɨtziirej ɨ túmii, capu néijmiꞌi huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, néijmiꞌi pu úꞌmuaꞌreeriacaꞌaj ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan.
2 Naatu kabay turin i botan, aawan i so’ob, naatu i ana baibasit auman iwa’an, turinawat bai in tur abarayah nahimaim ihouw ra’iy.
3 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
3 Peter Ananias isan eo, “Aisim Satan not kakafin dogor wanawanan yaru’uy Anun Kakafiyin matanamaim ifuwen, a me hitutubun kabay turin o isa ibotan?
4 ¿Nyiquee muéetzij jaꞌaꞌricaꞌaj ɨ chuéj? Ajta patɨꞌɨj jáatoj, ¿nyiquee ajta muéetzij muaꞌ aꞌricaꞌaj ɨ túmii? ¿jiꞌnye tɨꞌij aꞌyan tyimuoꞌtámiteerastej pej pij aꞌyan tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej? Capáj aꞌɨ́ɨjma putyuꞌcuanamuaj ɨ tyeɨ́tyee, sulu ɨ Dios paj huácuanamuaj.
4 Inaso’ob iti me i o nowa, baise o a baibasitamaim sabuw hitubun, naatu sabuw hitutubun ufunamaim iti kabay i o nowa. Aisim iti na’atube isinaf? O men orot ifuw, baise God ifuw.”
5 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij, aj puꞌij eetávej a véjriꞌ joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Ananías. Majta néijmiꞌi ɨ maj jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, tyámuaꞌ mu tyuꞌtátzɨɨn.
5 Ananias tur iti nonowar ana maramaim an uy re morob, sabuw etei’imak tur iti hinonowar hai hibir ra’at.
6 Aj mu mij séecan aveꞌréꞌnyej ɨ maj tyáamua, matɨꞌɨj mij jacáꞌijcatacaꞌ ɨ cáanarij jɨmeꞌ, aj mu mij yoꞌchuij mej mij uyaꞌváꞌnaj.
6 Oro’orot boubuh hina hirun biyan hibai hisum hibai hin rahemaim hiyai.
7 Huéeicaj ooraj pu aꞌchu tyoomáꞌcaj, aj puꞌij téꞌej ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, capu tyiꞌtɨ́j muaꞌreeriacaꞌaj aꞌɨ́jna jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.
7 Three hours na’atube sasawar ufunamaim aawan babin na tit, i men so’ob Ananias isan abisa mamatar.
8 Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:
8 Peter babin ibatiy, “Ku’o gewas anowar, aaw airi a me hitutubun baiyanaban ana fofonin iti kwabai?” Babin iya’afut eo, “Me hitutubun ana baiyan etei i nati.”
9 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
9 Peter babin isan eo, “Aisim aaw airi kwaibasit, Regah Anunin kwarutubun? Oro’orot iyab o aaw hibai hin hiya’iy i nati etawanamaim tebatabat o hina’abar kwananamih.”
10 Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aj puꞌij eetávej joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee, tɨꞌɨj ij huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, matɨꞌɨj utyájrupij ɨ tyáamua, aj mu mij jaaséej tɨjɨn puꞌríj muɨꞌchij, matɨꞌɨj mij yoꞌchuij maj uyaꞌváꞌnaj joꞌmaj yeꞌtyéetyej ɨ cɨ́naꞌraꞌan.
10 Mar ta’imon babin Peter anamaim ra’iy rab morob, oro’orot boubuh hina hirur babin morob inu’in hi’itin hi’abar hin aawan sisibinamaim hiyai.
11 Majta néijmiꞌi ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta ɨ séecan aꞌchu maj puaꞌmáj jáamuaꞌreeriꞌ, néijmiꞌi mu tyuꞌtátzɨɨn.
11 Sawar iti mamatar ekaleisia sabuw naatu sabuw afa auman iti tur hinonowar hi’oror sa’irih naatu hai hibir ra’at.
12 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, jéehua mu aꞌyan huarɨ́j mej mij huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee maj Dios jitze aróocaꞌnyej, majta ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj aꞌájna joꞌmaj aꞌyan tyajaꞌtamuáꞌmuaj tɨjɨn a tɨ joꞌtyényinyiꞌij Salomón tɨ jaꞌaꞌricaꞌaj.
12 Tur Abarayah ina’inan naatu baifofofor moumurih maiyow sabuw wanawanahimaim hisisinaf. Naatu baitumatumayah hai rou’ay mar etei i Solomon ana sebosebomaim hiruru’ay.
13 Capu aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ ajtyáxɨɨrej aꞌɨ́ɨjma jamuán aꞌájna joꞌtɨj joꞌtyényinyiꞌij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, tyámuaꞌ mu tyihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
13 Orot babin ufunane men karam boro hitakofanih, basit baitumatumayah hai gewasih isan sabuw wabih hibobora’ara’ah.
14 Aꞌɨ́j mu jɨn, tyáꞌantzaahuaj jéehua ɨ tyeɨ́tyee, tyétyacaa majta úucaa, muꞌríj jéetzeꞌ muiꞌcaa ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ.
14 Naatu orot babin iyab Regah hibitumatum hina hirun kou’ay yayababar yen ra’at.
15 Mahueꞌrátoꞌraꞌaj ɨ mej tyíꞌcucuiꞌ a cáayej jitze, utáatzij japua mu áan huoꞌojtoꞌaaj, majta itárij japua, aꞌyaa mu huóꞌruuj, majta aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn taꞌaj ij ɨ quéenyiꞌistariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro huaꞌ japua ucáanyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ.
15 Rou’obow nati’imaim sabuw sawusawuwih hi’abaren hitit ef gagamih yah emo’em afe’eh naatu ir yah hi’i’inuwih, saise Peter tanan ana youn afa tafahimaim tarabon isan.
16 Jéehua mu majta curiáꞌcɨxɨj ɨ tyeɨ́tyee maj aꞌ ɨmuáj huacháatɨmaꞌcaa. Aꞌɨ́ɨmaj mu uhuajaꞌráaviꞌtɨj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, majta ɨ maj tyiyáaruꞌuj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ, aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi huarúj.
16 Sabuw rou’ay gagamin maiyow hiru’ay, naatu bar merar afa Jerusalem sisibinamaim hima’am hai sabuw sawusawuwih naatu afa afiy kakafih hitoun buriburih hima’am hibuwih hinan etei’imak hiyayawasih.
17 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌ jamuán ajtyuꞌuj aꞌɨ́ɨjma ɨ Saduceos, aꞌɨ́ɨ mu jéehua huáꞌanchueerej.
17 Firis Gagamin ana ofonah etei naatu Sadducee hai kou’ay bairi hibusuruf tur abarayah isah yah so’ar hibobowen, naatu sinafumaim hiyai.
18 Aꞌɨ́j mu jɨn huoꞌvíviꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, matɨꞌɨj mij hueꞌtyáanaj joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaa ɨ tyeɨ́tyee.
18 Tur Abarayah hibow hifatumih naatu hibuwih hin dibur bar gagaminamaim hiyariyih.
19 Aj puꞌij tɨ́caꞌ sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej, tɨꞌquij tyaꞌantacúj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tajapuá Dios tɨ jáꞌsejreꞌ, aj puꞌij huiꞌráaviꞌtɨj, aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
19 Baise gugumin wanawanan Regah ana tounamatar na etawan etei botawiyen tur abarayah iunawiyih hitit, iuwih eo, Tounamatar tur abarayah dibur barane botaitih|alt="angel frees the apostles from the prison" src="cn01911b.tif" size="col" loc="Act 5.19" copy="©1978 David C. Cook Publishing Co." ref="5.19-20"
20 —Séricuj, siataꞌaj ujoꞌtyáhuiixɨꞌɨn u tyeyúuj tzajtaꞌ, siajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee néijmiꞌi aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ júuricamej puéꞌeen.
20 “Kwanan Tafaror Bar gagamin wanawanan kwanabat iti yawas boubun ana tur tutufin sabuw etei hai tur kwana’owen.”
21 Matɨꞌɨj mij aꞌyan huarɨ́j, tapuáꞌrisimaꞌcaj pu matɨꞌɨj utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee.
21 Mar sibisib auman tur abarayah Tafaror Bar wanawanan was efanamaim hibusuruf sabuw hi’obaibiyih.
22 Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ ɨ xantáaruꞌ, aj mu mij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj tyeɨ́tyee jáꞌnamiꞌhuacaa, maꞌ ajta quee cheꞌ ajaꞌjaꞌtɨɨtacaꞌaj, aj mu mij huariáꞌcɨj mej mij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen.
22 Baise hina dibur baremaim hititit hibouyuwih naatu ma’utenayah hai ukwarih himatabir maiye hina hai tur hio’wen hio,
23 Aꞌyaa mu tɨjɨn:
23 “Aki an dibur bar atitit etawan etei i tufatufbonen naatu etawan ma’utenayah auman hibatabat ai’itih, baise etawan abobotawiyen i men yait ta nati bar wanawananamaim atita’urimih.”
24 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj viváajmaꞌaj jɨn tyityatatyíj u tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj jeꞌej tɨ tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.
24 Firis ukwarih naatu Tafaror Bar kaifenayan hai ukwarin iti tur hinonowar etei hai kasiy ra’at hio, “Iti orot isah abisa matar?”
25 Aj puꞌij sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej, ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
25 Rubira’e orot ta na run eo, “Kwananowar oro’orot kwabow dibur kwaya’aya i Tafaror Bar wanawanan sabuw tibi’obaibiyih.”
26 Tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn ujóꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, séecan jamuán ɨ maj jahuɨɨreꞌ, matɨꞌɨj mij huojoꞌvéꞌviꞌtɨj. Camu caꞌnyéjrij jɨmeꞌ, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyiꞌmuaꞌastɨ́j tɨjɨn tɨpuaꞌaj mataatyátoꞌsixɨꞌɨn tyetyéj jɨmeꞌ.
26 Naatu kaifenayan ukwarin ana orot afa bairi hin tur abarayah hibuwih bairi himatabir maiye, men hifair o hikwararihimih, anayabin sabuw agimamaim borabirabih hirouw hibir.
27 Matɨꞌɨj uhuojoꞌvéꞌviꞌtɨj, aj mu mij huoꞌtaꞌíj maj huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ tɨ tyíꞌijta, aꞌyaa pu tyihuoꞌtajé tɨjɨn:
27 Tur Abarayah hibuwih hina hirun Kaniser (Sanhedrin) nahimaim hibat naatu Firis Gagamin ibatiyih eo,
28 —Ityáj tu jamuaatáꞌijmuejracaꞌaj siaj quee cheꞌ aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús. ¿Nyi aꞌyan xaarɨ́j? Caxu xaa nyuꞌuj aꞌyan huarɨ́j, sióocheꞌ xu tyihuáꞌmuaꞌtyej néijmiꞌqueꞌ iiyeꞌej Jerusalén, siajta tajitzé tyíꞌpuaꞌrityeꞌ aꞌyan tɨjɨn ityáj tu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyaj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij.
28 “Aki tur fokarin maiyow ao fafari iti orot wabinamaim sabuw men kwani’obaiyih, naatu baise kwa abai’obaiyen i tit Jerusalem wanawanan sabuw etei tenonowar, naatu kwakok iti orot momorob ana ubar aki bain isan kwayayamatat.”
29 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyuꞌtanyúj, majta ɨ séecan tɨjɨn:
29 Peter naatu tur abarayah afa bairi hiyafutih hio, “Aki i God fanan anab men orot fanahimih.
30 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ huaꞌ Dios ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́jna ɨ siaj muaꞌaj jaajéꞌcaj, siatɨꞌɨj yóꞌtatej ɨ cúruuj jitze.
30 It ata a’agir hai God Jesu kwa onaf tafanamaim kwa’onaf kwa’asabun momorob i morobone God bora’ah maiye,
31 Dios pu yoꞌvíꞌtɨj tɨꞌɨj ij aꞌáan yóꞌojraj ɨ jumuácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨn antyúumuaꞌreeriaj jaꞌraa tɨ anájcaj, ajta tɨ huaꞌ japua huatányuunyij ɨ tyeɨ́tyee. Mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, ajta tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee.
31 God bora’ah yen uman ana asukwafune ima’an, bonawiyenayan naatu baiyawasayan matar, saise Israel sabuw hai ef nabotawiy dogor baikitabiren naatu notawiyen hinab.
32 Aꞌɨ́j tu ityáj tyámuaꞌ tyíꞌmuaꞌreej, ajta aꞌyan chaꞌtánaꞌaj tyáꞌmuaꞌreej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
32 Aki i iti sawar hai sifrubonayah, naatu sabuw iyab hibifanabow isan God Anun Kakafiyin bitih auman siftirurubon.”
33 Matɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, tyámuaꞌ mu tyityaatanyínyuꞌcacucaꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj huóꞌcuiꞌnyij.
33 Kaniser sabuw iti tur hinonowar ana veya, gagamat yen bufutih hikokok kwanekwan i boro tur abarayah hita’asbunih.
34 Ajta sɨ́ɨj pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Gamaliel, Fariseo pu puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Gamaliel. Aj puꞌij aꞌɨ́ɨn tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj huiꞌráviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa.
34 Baise Pharisee orot wabin Gamaliel, ofafar bai’obaiyenayan, sabuw etei iti orot hikakakafiy, kou’ay wanawanan misir iuwih tur abarayah hibuwih hitit ufunamaim mar kafai hibat.
35 Tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta tɨjɨn:
35 Naatu imaibo Kaniser iuwih eo, “Taituwau Israel, abisa iti orot isah kwayayakitifuw mata toniwa’an gewas kwananotabo kwanasinaf.
36 Xuꞌríj jamuaꞌreej, tɨ arí áꞌtyeej tɨ sɨ́ɨj huaséjre tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Teudas, aꞌyaa pu tyóotzaahuatyaꞌcaꞌaj tɨ jéehua juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌchu mu muáacuaj anxɨtyej aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa, ajta matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, moꞌxɨ́j, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyeetyáhuɨɨ aꞌɨ́jcɨ ɨ Teudas.
36 Kwananot iti boro’omo Theudas tit orot gagamin ta rouw eorereb naatu oro’orot etei 400 na’atube hikofan, Baise hi’a’asabun ana veya ana bai’ufununayah etei hitaragiy nanabin hin, naatu ana kou’ay re rumoromorob sawar.
37 Ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj huaséjre, aꞌɨ́jna ɨ Judas Galileea tɨ jáꞌmaꞌcan, aj pu huataséjre aꞌɨ́jna matɨꞌɨj huoꞌtyéꞌitej ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu huojoꞌvíꞌtɨj jeꞌcácaa mej mij jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan, majta mu jaajéꞌcaj, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu maꞌúrutyixɨj.
37 Nati ufunamaim Judas Galilee orot sabuw hibiyab ana veya tit, sabuw bow kou’ay busuruf, baise i auman hi’asabun naatu ana bai’ufununayah hitaragiy nanabin hin.
38 Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj rɨcɨj. Caxu jeꞌej tyihuáꞌjeevej aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa, micheꞌ iirácɨɨnyej, jiꞌnye tɨpuaꞌaj jujɨ́ɨmuaꞌaj manaꞌaj aꞌyan tyéejtyoj, néijmiꞌi pu tyojóꞌvesij.
38 Isan imih abisa iti boun emamatar isan au’uwi, iti orot kwaihamiyih, naatu kwa’uwih ten, anayabin orot ana notane hinayakitifuw hinasisinaf na’at boro nasawar.
39 Naꞌríij quee tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze muaꞌróocaꞌnyej ɨ Dios mej mij aꞌyan rɨjcaj, caxu muaꞌaj aꞌnáj tyuꞌtáviicueꞌraj, tyámuaꞌ xuꞌuj siaj sij quee aꞌɨ́j nyoꞌsiꞌtyeꞌej ɨ Dios.
39 Baise Godane nanan na’at, kwa men karam boro kwana’otanih, kwa boro taiyuw God bairi kwanabiyow kwana’itin.”
40 Néijmiꞌi mu jaꞌantzaahuaj, aj mu mij huoꞌtachoꞌvej ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. Matɨꞌɨj huoꞌváaj, majta huoꞌtaꞌijmúuraj maj quee cheꞌ tyihuáꞌixaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee Jesús jitze maꞌcan, aj mu mij huoꞌtátoo.
40 Tur Abarayah hi’afih hirun naatu hirouw. Imaibo tur fokarin maiyow hi’uwih naatu hiofafarih Jesu wabin men hinao rerereb, naatu hi’uwih hai au ubar hin.
41 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, matɨꞌɨj iiráacɨj joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj, muatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios huoꞌtaꞌ maj aꞌyan tyaꞌajpuéetzij muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús.
41 Tur Abarayah Kaniser hihamiyih hitit naatu ereyasisir auman hin, anayabin Jesu wabinamaim hibi’akir i igewasin kwanekwan.
42 Majta camu jaatapuáꞌcɨtacaꞌ mej mij quee cheꞌ aꞌyan rɨjcaj, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús, u tyeyúuj tzajtaꞌ majta joꞌmaj joꞌcháatɨmee.
42 Mar etei Tafaror Baremaim naatu hai baremaim sabuw hibi’obaiyih naatu tur gewasin Jesu Keriso isan sabuw hai tur hi’o’owen.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 5, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.