Atos 15
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Aꞌáa mu aꞌnáj séecan jaꞌráꞌaj aꞌájna a Antoquíia, Judea maj jaꞌráacɨj, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj aꞌyan tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ juꞌihuáamuaꞌ, tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ tɨpuaꞌaj mequee jaꞌantyisíjchej ɨ junavíj, aꞌyájna tɨꞌɨj tyeetyájtoo ɨ Moisés.
1 Orot afa Judea’ane hire hina Antioch hitit baitumatumayah nati’imaim hima’am hi’obaibiyih hio, “Kwa i Moses ana ofafar eo na’atube a’ar mo’oh hina’afuw kwa boro yawas kwanab.”
2 Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, tyámuaꞌ mu tyihuóꞌixaaj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨjma antyíhuo aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo majta ɨ Bernabé, majtáhuaꞌaj séecan, mej mij aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jerusalén, majta jeꞌen jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ a Jerusalén.
2 Paul, Barnabas hairi iti bai’obaiyen isan nati orot bairi higam tur manin maiyow hio, basit Paul Barnabas hairi naatu Antioch orot afa na Jerusalem tur abarayah naatu regaregah ai’in bairi iti tur yamutufurin isan hirubinih.
3 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráacɨj a Antoquíia, aꞌáa mu jeꞌréꞌnyej a Fenicia, majta aꞌájna a Samaaria, majta huoꞌtéꞌexaa maj majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan tyáꞌantzaahuaj ɨ Dios jimi. Aj mu mij huatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj.
3 Ekaleisia ana kou’ay wanawananamaim iti sabuw hiyafarih hin. Naatu hiremor hina Fonisia naatu Samaria’amaim hi’afuwabon hirabon. Ufun Sabuw mi’itube God hibai hibitumatum isan hai tur hi’owen, naatu baitumatumayah nati’imaim hima’am iti tur hinowar yasisir dogoroh awan karatan.
4 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé, tyámuaꞌ mu tyihuoꞌtyéeje aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij. Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyámuaꞌ tyúꞌruuj huaꞌ jimi ɨ séecan ɨ tyeɨ́tyee.
4 Hina Jerusalem hititit ana veya’amaim, God ana ekaleisia, Tur Abarayah, naatu regaregah ai’in etei nati’imaim hima’am hai merar hiyi. Naatu Paul Barnabas hairi hibinanawan ana veya God isah mi’itube sisinaf hai tur hio’owen.
5 Majta séecan aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos ɨ maj majta tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu ájhuiixɨj, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
5 Baise baitumatumayah afa Pharisee hai kou’ayane himisir hio, “Nati sabuw i boro hai ar kanabih hina’afuw naatu tana’uwih Moses ana ofafar hini’ufunun.”
6 Aj mu mij tyúusɨɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij, mej mij tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.
6 Tur Abarayah regaregah bairi hina hiku’ay iti baibat nutitiyin isan
7 Matɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌij maj tyíꞌxaj, aj puꞌij ɨ Pedro ájchej, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
7 Manin maiyow hibas inan ufunamaim Peter misir eo, “Taitu baitumatumayah kwa kwaso’ob marasika God ayu kwa wanawanamaim rubinu iti Tur Gewasin Ufun Sabuw isah binan isan, saise i auman iti tur hitanowar naatu hititumatum.”
8 Ajta ɨ Dios, ɨ tɨ júꞌmuaꞌree jeꞌej tɨ aꞌtɨ́j tyíꞌmuaꞌtzej ɨ jutzájtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu taataséjra tɨ huoꞌtaxɨéꞌvej, jiꞌnye aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́jna ɨ ju júuricamej tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen aꞌɨ́ɨjma tzajtaꞌ tɨꞌɨj ajta ityájma tyitaatáꞌ.
8 God orot etei dogoroh i so’ob, imih Anun Kakafiyin it bitit na’atube Ufun Sabuw auman itih, nati’imaim ebi’obaiyit God nati sabuw auman ibasit ebowabow.
9 Aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios, néijmiꞌi tu taxaꞌaj tyanaꞌaj een, jiꞌnye aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyámuaꞌ tyihuóꞌruuj matɨꞌɨj jimí tyáꞌantzaahuaj.
9 God it isat esisinaf na’atube i auman isah ef ta’imon esisinaf, anayabin i hai baitumatumamaim dogoroh eyayafur.
10 Aꞌɨ́j pu jɨn, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan setyáꞌxaj ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ yiꞌráj jɨmeꞌ ɨ maj quee jaꞌviicueꞌracaꞌaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, tyajta ityáj?
10 Naatu boun aisim bit gagamin it uwatanah naatu it men karam tata’abar i kwabai bai’ufununayah tuwabuh kwayara’ah God routobon kwabitin.
11 Ajta aꞌyájna, aꞌyaa tu tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyaj quee tyuꞌnájchitacaꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tavástaraꞌ tajapuá huatanyúj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj huaꞌ japua tyuꞌtányuusij aꞌɨ́ɨjma.
11 En! Baise, manaw kabeber ata Regah Jesu’umaim nan it ta’ita’imon taitumatum tabai biyawasit na’atube ibo hitumatum hibai yawas itih.”
12 Aj mu mij néijmiꞌi huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj, matɨꞌɨj mij huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé. Néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyihuoꞌtáꞌ mej mij tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.
12 Kou’ay nati etei awah fot hima Paul Barnabas hairi God ina’inan fokarih naatu baifofofor mi’itube i wanawanahimaim Ufun Sabuw isah sisinaf i hai tur hiowen hima hinowar.
13 Matɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj, aj puꞌij Santiago aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
13 Hio in sasawar ufunamaim, James misir eo, “Taitu naatu tuwai’inah anao kwananowar!
14 Simón pu taatéꞌexaa tɨ ɨ Dios huoꞌtyáhuɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, séecan ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ mej mij majta tyámuaꞌ tyaatáꞌan.
14 Simon iti boun mi’itube God ana naniyan wantoro’ot Ufun Sabuw wanawanahimaim bow i ana sabuw nowan himatar kakaifih isan iti kubuna tanowar.
15 Jeꞌej maj tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj aráꞌtyeej tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze,
15 Dinab oro’orot hai tur etei iti tur isan i tibasit. Bukamaim iti na’atube eo.
16 aꞌyan tɨjɨn:
16 ‘Iti ufunamaim ayu boro ana matabir, Regah eo,
17 Mataꞌaj mij séecan jáahuoonyij ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan,
17 Saise sabuw afa boro ayu hinanuwuhu hinan,
18 Ɨ tavástaraꞌ pu jájcuaj ɨmuáj tyuꞌtáꞌ maj aꞌíjcɨ tyúꞌmuaꞌtyij, ajta aráꞌtyeej tɨ tyuꞌtáꞌ ɨ junyúucaa.
18 Imih Regah eo, iti i marasika eo hinowaraka.’
19 ’Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tyaj quee tyihuaꞌantyiúꞌnyiꞌraꞌan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan ɨ maj majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij ɨ Dios.
19 “Iti i ayu au not,” James ikofan eo maiye, “Ufun Sabuw God isan temamatabir men tana’otanih.
20 Jéetzeꞌ pu tyíꞌhuɨɨreꞌ tyaj tyihuoꞌtaꞌítyiꞌreꞌen yuꞌxarij jitze, tyej tyij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen maj quee tyíꞌcuaꞌcaj ɨ maj tyuꞌtámuꞌvejritacaꞌ huaꞌ jimi ɨ huaꞌ dioosij, majta quee juxanaꞌcɨriaꞌaj úucaa jamuán, majta ɨ úucaa quee juxanaꞌcɨriaꞌaj ɨ tyétyacaa jamuán, majta quee jacuaꞌcaa hueꞌriaꞌraꞌ tyiꞌtɨ́j maj jaatyácueꞌmiꞌin, ajta maj quee jacuaꞌcaa ɨ xúuriaꞌraꞌ.
20 Baise nati efanin fef tanakirum hai tur tana’owen, bay sibor hiya’ay biyah eregubagub auman men hinaa, men hina’in tabitabir hiniwa’an kwanekwan, masanuw sikah birabir naatu wanawanah rara auman men hinaa.
21 Jiꞌnye matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeetyóohuij joꞌmaj joꞌcháatɨmee, tyeɨ́tyee mu séejreꞌ maj huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, ɨ maj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ jáꞌjiꞌvii tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii.
21 Anayabin Moses ana ofafar i kwamur moumurin maiyow Kou’ay Baremaim Baiyarir Ana Veya mar etei hibiyab hibinan hinonowar.”
22 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij, majta néijmiꞌi ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu joꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej maj séecan antyíhuoonyij, mej mij huoꞌtaꞌítyej a Antoquíia, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé. Aꞌɨ́j mu antyíhuo ɨ Judas tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Barsabás, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas, aꞌíi mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyétyacaa maj jéehua juxɨeꞌveꞌ huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
22 Imaibo tur abarayah, Regaregah ai’in naatu kirisiyan sabuw bairi hita’imon hai not hibogaigiwas orot afa kou’ayomaim roubinih Paul Barnabas bairi au Antioch baiyafarih isan hio. Basit Judas wabin ta Barsabas, Silas hairi hirubinih, iti orot rou’ab i baitumatumayah hai bonawiyenayah orot gagamih.
23 Aꞌɨ́ɨjma mu jimi jaataꞌítyacaꞌ ɨ yuꞌxarij tɨ aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn:
23 Naatu fef i iti na’atube hikirum hitih hibai hin.
24 Tuꞌríj jáamuaꞌreeriꞌ maj séecan iiyeꞌej joꞌcɨ́j tyaj quee ityáj huoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij tyajamuaꞌantyiúꞌnyiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́j xu sij jɨn quee cheꞌ jeꞌej jájtyoovej.
24 “Aki tur anowar orot afa aki ai kou’ayane hitit hina hai turamaim abisa hio i kwa anot hikwaris. Naatu nati orot i men kafai aki biyai’ine fair aitih nati tur hibai hinamih.
25 Jiꞌnye néijmiꞌi tuꞌríj aꞌyan tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej tyaj séecan antyíhuoonyij ityájma maj jitze ajtyámaꞌcan, tyataꞌaj tyij huoꞌtaꞌítyej jaꞌmua jimi, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé,
25 Isan imih aki aru’ay ao aibasit tur abarayah afa arubinih kwa isa abiyafarih. Iti orot i boro ata ofonah Barnabas Paul bairi hinan.
26 Aꞌɨ́ɨmaj mu meríj aꞌyan tyityatóomuaꞌaj maj huáꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen.
26 Iti orot rou’ab ata Regah Jesu Keriso wabin isan hai yawas etei hikwahir tebowabow.
27 Aꞌɨ́j tu jɨn huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas, tyajta ɨ Silas, aꞌɨ́ɨ mu jamuaatéꞌexaatyeꞌsij néijmiꞌi jeꞌej tyaj tyeríj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej.
27 Imih Judas Silas hairi kwa isa abiyafarih, i boro hinao kwanowar sawar ta’imon iti fefemaim akikirum na’atube.
28 Aꞌyaa pu tyámuaꞌ naa tyaꞌráꞌnajchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta ityájma, tyaj quee jéehua tyiꞌtɨ́j jɨn tyajáꞌmuaꞌijcatyeꞌej, sulu aꞌɨ́j tuꞌuj ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ.
28 Aki Anun Kakafiyin bairi aibasit men bit gagamin atit kwatab, ofafar iti bai’ufnunin isan aibasit abit sisibinamaim.
29 Siaj quee jacuaꞌcaa ɨ yaꞌmuáatyee hueꞌraꞌ ɨ maj huaꞌ muꞌvejritacaa ɨ judioosij jimi, caxu siajta jacuaꞌcaj hueꞌriaꞌraꞌ ɨ tyiꞌtɨ́j tɨ huatyácueꞌmiꞌnyiꞌhuacaꞌ nusu ɨ xúuriaꞌraꞌ, caxu siajta juxanaꞌcɨriaꞌaj úucaa jamuán, majta ɨ úucaa quee majta juxanaꞌcɨriaꞌaj ɨ tyétyacaa jamuán. Tɨpuaꞌaj aꞌyan xáarɨnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tyámuaꞌ xu tyityeetyáꞌɨtzeereꞌsij ɨ Dios jimi. Aꞌyaa tu tyajaꞌmuatyojtziꞌreꞌ.”
29 Bay wagaburisah hisisibor men kwanaa, for rara auman men kwanaaf for sikah hibir himomorob men kwanaa, naatu in baisesebar kwanekwan i kwanahaiw. Sawar iti ao na’atube kwanasisinaf kwa a ef etei boro namutufor. Gewasinamaim aotuturi, kwanama.”
30 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj huoꞌtatyóotyaꞌaj, aj mu mij joꞌcɨ́j aꞌájna a Antoquíia, aj mu mij huaꞌajsɨɨ néijmiꞌcaa ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, matɨꞌɨj mij huoꞌtapíj ɨ yuꞌxarij.
30 Orot hiyafarih tur hibai hin Antioch hitit, nati’imaim ekaleisia tutufin etei hi’af ayuwih rou’ay gagamin hibai naatu fef hitih.
31 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ joꞌjíjvej ɨ yuꞌxarij, tyámuaꞌ mu naa tyityaatóotyamuaꞌvej, jiꞌnye jéehua pu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ.
31 Fef hibai hibiyab ana maramaim dogor wanawanan yasisir awan karatan koufair tur hinonowar isan.
32 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas, ajta ɨ Silas, ɨ maj majta tyihuáꞌixaꞌtyahuaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jéehua caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ juꞌihuáamuaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj tyihuoꞌtéꞌexaaj.
32 Judas Silas hairi i God ana dinab oro’orot, imih i tur manih maiyow hima hidudur, baitumatumayah koufair hitih naatu tafah fair hiyai.
33 Matɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌáa aꞌtyéeviꞌij, aj mu mij ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyámuaꞌ naa tyihuoꞌtatyójtyej mej mij juxáahuaj jóꞌcɨɨnyej, mataꞌaj mij majtáhuaꞌaj aꞌáa jaꞌráꞌastij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
33 Fur bai’ab na’atube hima’am ufunamaim himisir taih tuwah tufuwamaim hio tuturih naatu sabuw iyab hibiyafarih isah himatabir maiye hin.
34 Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas, aꞌyaa pu tyaꞌránajchacaꞌ tɨ aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen.
34 Baise Silas nati’imaim ana not bogaigiwas iban ma maiye.
35 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aꞌɨ́ɨ mu Antoquíia joꞌtyáꞌɨtzee, majta séecan jamuán, móocheꞌ mu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj, majta huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tavástaraꞌ nyuucaaj.
35 Naatu Paul Barnabas hairi Antioch imaim mar kafai hima, naatu baitumatumayah afa nati’imaim bairi sabuw afa hi’obaibiyih naatu Regah ana tur gewasin hibinan hiremor.
36 Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Bernabé tɨjɨn:
36 Veya bai’ab na’atube sasawar ufunamaim Paul ana not bogaigiwas Barnabas isan eo, “It boro tanamatabir maiye bar merar etei taituwat tema’ama’amaim tanarun tanatit taninanawanih, Regah ana tur nati’imaim tabibinan tana’itin sabuw basit tema’am.
37 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́j pu viꞌtɨ́muꞌcaj ɨ Juan, ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Marcos.
37 Nati ana veya Barnabas i kok John Mark tab bairi hitan.
38 Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo capu jaꞌránajchacaꞌ tɨ jáꞌanviꞌtɨj, jiꞌnye ɨ Marcos pu aꞌáa huojóohuaꞌxɨjcaꞌaj aꞌájna a Panfilia, capu cheꞌ huaꞌ jamuán tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj.
38 Baise Paul i men kok boro John Mark hitab bairi hitan, anayabin i men bairi hima hai bowabow hibow in yomanin hisawarimih, baise i Pamfilia imaim ihamiyih matabir maiye.
39 Aꞌɨ́j mu jɨn quee tyámuaꞌ tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej, matɨꞌɨj mij juxáxuiꞌij joꞌcɨ́xɨj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́j pu joꞌvíꞌtɨj ɨ Marcos, báarcuj jitze mu joꞌcɨ́j aꞌájna a Chipre.
39 Nati’imaim Barnabas Paul hairi higam tur fokarih hio, naatu hairi hikusib Barnabas Mark bai hairi wa hibai au Cyprus hin.
40 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌɨ́j pu huatajé ɨ Silas tɨꞌij jamuán jóꞌmeꞌen, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaatáhuaviiriꞌ ɨ tavástaraꞌ tɨꞌij huóꞌchaꞌɨɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j.
40 Paul Silas rubin bai naatu tafaram bihamiy ana veya, baitumatumayah orot rou’ab hibuwih higegewasinih Regah ana manaw ana kabeber wanawanan hiyari’iyih takaifih isan.
41 Aꞌáa mu huatyéenyej aꞌájna a Siria, majta aꞌájna a Cilicia, caꞌnyíjraꞌaj mu huaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
41 Basit Paul misir Syria naatu Silisia wanawanahimaim run remor ekaleisia koufair itih.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 15, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.