1 Coríntios 1
Ɨ nyúucarij tɨ jájcua tɨ aꞌɨj́na áꞌxaj ɨ Tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ pueꞌeen ajta Salmos (COK) vs AAI
1 Nyáaj Pablo, ɨ tɨ Dios naꞌantyíhuoj juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ nyej nyij tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ Cɨríistuꞌ jitze maꞌcan tɨ ajta Jesús puéꞌeen, nyajaꞌmuatyojtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ taꞌihuáaraꞌ Sóstenes.
1 Ayu Paul God ana kokomaim eafu atit Keriso Jesu ana Tur abarayan amatar taituwa Sosthenes airi.
2 Muaꞌaj mu siaj aꞌáa jóosɨꞌrii ɨ Dios jimi aꞌájna a Corinto, ɨ siaj Cɨríistuꞌ jitze maꞌcan tyámuaꞌ tyíꞌtyesejreꞌ aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn jamuaatajé siaj sij jimí séeriaꞌaj xáꞌraꞌnyij, majta néijmiꞌi ɨ maj majta aꞌyan tyíꞌxaj tɨ Jesús huaꞌ vástaraꞌ puéꞌeen, majta ɨ maj jitzán ajtyámaꞌcan.
2 God ana Ekaleisia nati Corinth wanawanamaim kwama’am, iyabowat afa’af kwabai kwatit Keriso Jesu wanawananamaim kusouwi God ana sabuw kakafiyih kwamatar kwama’am, naatu sabuw efan tata’amaim iyabowat it bairit taikofan ata Regah Jesu Keriso wabinamaim tao takwakwafir auman.
3 Cheꞌ ɨ Dios ɨ tɨ tatáataj, ajta ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen, micheꞌ aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyajamuaatáꞌan, majta tyámuaꞌ jamuáaꞌuurej.
3 Manaw kabeber, tufuw, Tamat Godane naatu ata Regah Jesu Keriso’one kwa etei isa nama.
4 Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu tyéꞌtyojtziꞌreꞌ ɨ Dios jaꞌmua jɨmeꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ Dios tyámuaꞌ tyajamuaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cɨríistuꞌ tɨ ajta Jesús puéꞌeen.
4 Ayu mar etei kwa isa God merarayow abitin, anayabin Keriso Jesu wanawananamaim God manaw kabeber bit isan.
5 Jiꞌnye aꞌɨ́j xu jitze maꞌcan ɨ Dios seríj néijmiꞌi tyaꞌancuriáaꞌ ɨ tɨ tyajamuatyáhuɨꞌrii, ɨ siaj jɨn tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, ajta ɨ siaj jɨn yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j een,
5 Naatu i wanawananamaim kwa i kwana ef tata’ane totobuyoy wairaf kwamatar, a turamaim naatu not rerekabamaim sawar etei kwaso’ob.
6 ajta aꞌɨ́jna ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Cɨríistuꞌ tyámuaꞌ xu tyaꞌancuriáaꞌ jaꞌmua tzajtaꞌ.
6 Anayabin ayu Keriso isan ao’orereb i kwa wanawanamaim matar ebiturobe.
7 Aꞌɨ́j pu jɨn quee tyiꞌtɨ́j jamoꞌtyáꞌɨtziityej ɨ tɨ jɨn Dios tyámuaꞌ tyajamuaatáꞌ meentyij siooj jachoꞌveꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán huataséjreꞌej ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen.
7 Isan imih kwa ata Regah Jesu Keriso na bairerereb isan kwama kwakakaif wanawanan, men kafa’imo ayub ana baigegewasin ta kwasasa’irimih.
8 Dios pu caꞌnyíjraꞌaj jamuaatáꞌsij siaj sij tyoꞌtáviicueꞌ ꞌasta naꞌaj quee néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrej, tɨꞌij quee aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn jaꞌmua jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj uvéꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ tavástaraꞌ, ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen.
8 Naatu God boro nabototofari kwanan ana yomanin, saise ata Regah Jesu Keriso nanan ana Veya’amaim kwa boro aur ubar en na’iti.
9 Dios pu aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn tyaꞌtóoraj, aꞌɨ́ɨ pu jamuaatajé siaj sij júurij jamuán ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jna ɨ tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen.
9 God Natun ata Regah Jesu Keriso ana baita’ayomaim bairi run isan ea’afi i kwanitumitum.
10 Nyeꞌihuáamuaꞌ, nyúucaritzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen, aꞌyaa nu jéehua tyajaꞌmuahuaviij siaj juxaꞌaj sianaꞌaj tyáꞌmuaꞌreeriaj, siaj sij quee ajtacɨ́ꞌcaꞌan. Tyámuaꞌ xu tyíꞌtyechaj juxaꞌaj xuꞌuj tyiꞌmuaꞌastɨ́j, siajta juxaꞌaj sianaꞌaj tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen.
10 Ata Regah Jesu Keriso ana roubabaruwen fair tafanamaim ayu abifefeyani taitu, abisa isan kwao’o etei kwanibasit, saise kwa wanawanamaim kouseb boro men nama, a not tutufin etei ta’imon namatar kwanama.
11 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ nyeꞌihuáamuaꞌ, jiꞌnye aꞌyaa nu tyáamuaꞌreeriꞌ, aꞌɨ́ɨmaj mu aꞌyan tyinaatéꞌexaaj ɨ maj Cloé jamuán ajaꞌchej, siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj jujaaxɨejviꞌ.
11 Taitu, ayu i Chloe tain tuwan afa hina, kwa wanawananamaim kwama kwabigamigam isan hio anowar.
12 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj séecan aꞌyan tyíꞌxaj yee: “Nyáaj nu Pablo jitze ajtyámaꞌcan.” Majta séecan aꞌyan tɨjɨn: “Nyajta nyáaj, Apolo nu jitze ajtyámaꞌcan.” Majta séecan aꞌyan tɨjɨn: “Nyáaj nu Pedro jitze ajtyámaꞌcan”; majta aꞌyan tɨjɨn: “Nyáaj nu Cɨríistuꞌ jitze ajtyámaꞌcan.”
12 Ayu boro iti na’atube anao, kwa ta’ita’imon a tur ta ta kwao, o ta kuo, “Ayu i Paul abi’ufunun,” ta kuo, “Ayu Apollos abi’ufunun,” ta kuo, “Ayu Peter abi’ufunun,” naatu ta kuo, “Ayu i Keriso abi’ufunun.”
13 ¿Nyiquij huatámuiꞌriacaꞌ ɨ Cɨríistuꞌ? ¿Nyiquij Pablo óotateehuacaꞌ jaꞌmua jɨmeꞌ? ¿Nyiquij muaꞌaj xáaɨꞌhuacaꞌ nyúucaritzeꞌ ɨ Pablo?
13 Keriso i kwatarsisib in kau’ay nanabin matar. Iban Paul onaf afe’en kwa isa morob? Ai Paul bai’ufnuninamih bapataito kwabai?
14 Tyámuaꞌ nu tyaꞌtáꞌcaa ɨ Dios nyaj quee aꞌtɨ́j huáꞌɨɨriꞌ, sulu aꞌɨ́ɨjma nuꞌuj ɨ Crispo nyajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Gayo.
14 Ayu God ana merar ayiy kwa men ta bapataito aitimih, Krisipas naatu Gaius hairi’imo,
15 Aꞌɨ́j pu jɨn quee aꞌtɨ́j huatácɨꞌpej tɨ aꞌyan tyúuxajtaj yee nyenyúucaritzeꞌ pu huáɨꞌhuacaꞌ.
15 imih men yait ta boro inao, ayu i Paul wabinamaim bapataito abai abi’ufunun.
16 Aꞌɨ́ɨjma nu nyajta huáꞌɨɨriꞌ ɨ tyeɨ́tyeristyamuaꞌmeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Estéfanas, canu máaj jamuaꞌreej nyaj séecan nyajtáhuaꞌaj huáꞌɨɨriꞌ,
16 (Boro’obo anot Stephanas aawan ana nibur bairi bapataito aitih, baise anotanot men yait ta bapataito aitinimih.)
17 jiꞌnye capu ɨ Cɨríistuꞌ nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyej nyij huóꞌɨɨraj, sulu nyej nyij huóꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta quee aꞌɨ́jna jɨn nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyaj huápuɨꞌɨj tyuꞌyíꞌtɨn nyej nyij tyiꞌtɨ́j naa huáꞌuurej, mej mij quee jáꞌxaahuataj ɨ Cɨríistuꞌ tɨ huamuɨ́ꞌ ɨ cúruuj jitze.
17 Anayabin Keriso i men bapataito isan iyafaru’umih, baise tur gewasin binan isan iyafaru, naatu men orot babin maiyow hai tur naatu hai notamaim ana’omih, nati na’atube ana’orerereb Keriso onaf afe’en momorob tur gewasin ana fair boro yabin en namatar.
18 Ɨ nyúucarij tyaj huáꞌixaatyeꞌ tɨ Cɨríistuꞌ huamuɨ́ꞌ huaꞌ jitze maꞌcan ɨ cúruuj jitze, aꞌyaa pu huaꞌnamuajrasteꞌ cuxáa quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyiꞌtyáhuɨꞌrii aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj joꞌvátzɨj, maꞌ ajta aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucarij ɨ tɨ jɨn ɨ Dios tɨiꞌrátoosij.
18 Anayabin onaf ana tur sabuw kasikasiyih isah i yabin en, baise iyabowat tayayawas isat i God ana fair
19 Aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn:
19 Buk Atamaninamaim eo na’atube:
20 ¿Joꞌnyij jeꞌej jéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéehua tyoꞌmuaꞌreej, ɨ tɨ tyihuáꞌmuaꞌtyej, naꞌríij ɨ tɨ jaayíꞌtɨn tɨ tyuꞌtaxáj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij íiyan ɨ cháanacaj japua? Dios pu arí jaataséjratacaꞌ tɨquee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ ɨ maj jɨn jéehua tyoꞌmuaꞌreej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua.
20 Bo orot ukwarin rerekabin menamaim ema’am? Orot kirum so’obayan menamaim ema’am? Naatu orot baibasayan ana not gagamin iti tafaram nowan menamaim ema’am? God iti tafaram ana ukwar rerekab botabir na koko’aw mamatar men kwaso’ob?
21 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua camu aꞌyan huarɨ́j mej mij jáamuaꞌtyij ɨ Dios, ajta jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtaséjra, aꞌyaa puꞌij ɨ Dios tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨꞌij juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨn huiꞌrátoonyij ɨ maj jaꞌantzaahuatyeꞌsij ɨ nyúucariaꞌraꞌ, ɨ nyúucarij tɨquee jeꞌej huatóomuaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi.
21 Anayabin God ana ukwar rerekabamaim iwa’an sabuw tafaram ana ukwar rerekabamaim hima’am men karam boro hitaso’ob, naatu sabuw iyab iti tafaram ana ukwar rerekab hibaib, iti tur isan yabin en hirouw hio, baise aki onaf isan abibinanumaim God iti tur bai sinaf sabuw hitumatum yawas hibai.
22 Ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌveꞌej maj tyiꞌtɨ́j huaséj ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, majta ɨ grecia maj jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa mu tyáꞌhuoo maj jéehua tyojoꞌitéej muáꞌraꞌnyij,
22 Jew hikok ina’inan hita’itin hititurobe naatu Greek sabuw i ukwarerekab hinuwih.
23 tyajta ityáj, aꞌɨ́j tu huáꞌixaatyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ ɨ maj jóꞌtatee ɨ cúruuj jitze. Aꞌíi puꞌij jeꞌej puaꞌaj huaꞌnamuajrasteꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu huáꞌsejratyeꞌ tɨquee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ,
23 Baise it i Keriso onaf afe’en hi’onaf momorob isan tabibinan, iti tur Jew sabuw tenonowar i tainih ekuyikuy, naatu Ufun Sabuw tenonowar isah i yabin en.
24 majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ Dios tɨ huoꞌtajé, tɨpuaꞌaj Israel maj jitze ajtyámaꞌcan, naꞌríij séej chuéj japua maj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́jna ɨ Cɨríistuꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jɨn ɨ Dios jéehua tyuꞌyíꞌtɨn.
24 Baise Jew sabuw naatu Ufun Sabuw wanawanahimaim iyab God eafih hina yawas hibaib, nati sabuw isah Keriso i God ana fair naatu ana ukwar rerekab.
25 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan huáꞌsejratyeꞌ tɨquee jeꞌej huatóomuaꞌaj ɨ Dios jimi, jéetzeꞌ pu jaayíꞌtɨn quee ɨ huaꞌmuaꞌtziiraꞌaj ɨ maj jɨn jéehua tyuꞌyíꞌtɨn ɨ tyeɨ́tyee, ajta ɨ tɨ aꞌyan séejreꞌ ɨ Dios jimi tɨꞌɨj ɨ tɨquee uhuájcaꞌnyej, jéetzeꞌ pu uhuájcaꞌnyej quee aꞌchu maj uhuácacaꞌnyeꞌ néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee.
25 Anayabin God ana ukwar rerekab hi’itin koko’aw hirouw hio’o, i orot ana ukwar rerekab natabir, naatu God ana ririmin hi’itin hio’o, i orot ana fair natabir.
26 Nyeꞌihuáamuaꞌ, xuꞌhuóomuaꞌtzɨj tɨ ɨ Dios jamuaatajé, tyij siajta quee muiꞌij mu siaj jéehua tyoꞌmuaꞌreej íiyan tɨ tyíꞌmaꞌcan ɨ cháanacaj japua, caxu siajta muiꞌij mu siaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyityatatyíj nusu ɨ maj aꞌɨ́ɨjma jitze eerámaꞌcan ɨ maj jéehua juxɨeꞌveꞌ.
26 Taitu, kwa marasika mi’itube kwama’am ana maramaim God ea’afi i kwananot, sabuw hai itininamaim kwa moumur na’in i men not wairafi, men orot faifir, na’atube atufuwamaim men orot gagamih hai rara’ane kwatufuwamih.
27 Ajta aꞌyájna, Dios pu aꞌɨ́ɨjma antyíhuo ɨ maj aꞌyan tyihuáꞌxaj yee maj quee tyojóꞌitej, taꞌij huoꞌtatyéviꞌraꞌastaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌyan tyúusejrataj tɨjɨn jéehua mu tyojóꞌitej, Dios pu ajta aꞌɨ́ɨjma antyíhuo ɨ maj quee tyiꞌtɨ́j jɨn antyúumuaꞌreej tɨꞌij ajta huoꞌtatyéviꞌraꞌastaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj.
27 Baise God tafaram ana sawar koko’aw hirarouw, rubinen sabuw not wairafih ibiya’uhuwih. Naatu tafaram ana sawar ririmih hirarouw rubinen, sabuw fairih ibiya’uhuwih.
28 Dios pu huaꞌantyíhuoj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj quee huaꞌxɨeꞌveꞌ, majta ɨ maj quee jéehua juxɨeꞌveꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌyájna matɨꞌɨj ɨ maj quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyíꞌmuaꞌreej, tɨꞌij huaꞌantyipuáꞌrityeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyityatatyíj.
28 Abisa tafaram itin yabin en rarouw i rubin bai, naatu abisa tafaram itin gagamin rarouw i gurus.
29 Aꞌyaa pu quee aꞌtɨ́j tyóotzaahuatyeꞌ ɨ Dios jimi.
29 Saise men yait ta God nanamaim naora’ara’atamih.
30 Ajta ɨ Dios pu arí muaꞌajmaj jamuaꞌajtyáhuii ɨ Cɨríistuꞌ jimi, aꞌyaa pu ajta jáaruuj tɨꞌij ɨ Cɨríistuꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ tyaj jɨn maꞌumuámuaꞌreꞌ, tɨ ajta tajapuá huatányuunyij, ɨ tyaj jɨn huátajajcuareꞌen, ajta tyej tyij taxáahuaj mahuatyuꞌuucaj.
30 Baise God buwit tana Keriso Jesu wanawananamaim ikofanit naatu sinaf Keriso ata ukwar rerekab matar. Naatu kakafhine rufamit tatit, yamutufurit God ana sabuw kakafiyih tamatar.
31 Aꞌɨ́j pu jɨn, aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌvaꞌaj tɨ óotzaahuatyeꞌej, cheꞌ aꞌyan huárɨnyij aꞌɨ́jna jɨmeꞌ jeꞌej tɨ ɨ tavástaraꞌ tyámuaꞌ tyaatáꞌ.”
31 Isan imih Buk Atamaninamaim eo na’atube, “Yait nakokok ora’ara’atamih Regah abisa sisinaf tafanamaim nao ra’ara’at.”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar 1 Coríntios 1, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.