Mateus 19

Melɛ̌ Mékɔ̄ɔ̄lē (BSSNT) vs NTLH

Sair da comparação
NTLH Nova Tradução na Linguagem de Hoje 2000
1 Áde Yesuɛ ámáá ḿmɛ́n mekan ahɔ́b, anhidé á Galilia ákɛ á mbwɔ́g e Judeya, áchābē á pɛd e edíb é Jodan eníníí.
1 Depois de dizer isso, Jesus saiu da Galileia e foi para a região da Judeia que fica no lado leste do rio Jordão.
2 Ndun e mod enhíd mɔ́ áwed, áchōōd-tɛ bad bé nkole.
2 Uma grande multidão o seguiu, e ali ele curou os doentes.
3 Doŋge á Befarisia bémpɛ̌ áwē âkəg mɔ́. Bênsɛdéd mɔ́ bánken, “Mbéndé echɛ̂d ebagé kunze nɛ́n bán, mod ánan awě mwaád áyə̄le nyaa e nzɔm ké ehéé-yɛ?”
3 Alguns fariseus chegaram perto dele e, querendo conseguir alguma prova contra ele, perguntaram: — Será que pela nossa
4 Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ aáken, “Nyéēlááʼɛ́ á kálag e Dyǒb nɛ́n bán á mbooted, Dyǒb dênhəg bɔ́ mmwaád ne mwɛnchóm-ɛ?”
4 Jesus respondeu:
5 Dyǒb á hɔ́bpe aá, “Áyə̄le né-ɔɔ́, mwɛnchóm ǎtɛdé sáá ne nyaŋ abɛ́ ne mwaád, boŋ búmɔ̄ bad bébɛ bétīm mod nhɔ́g.
5 E Deus disse: “Por isso o homem deixa o seu pai e a sua mãe para se unir com a sua mulher, e os dois se tornam uma só pessoa.”
6 Né-ɔɔ́, búmɔ̄ béesaá ámpē bad bébɛ, boŋ bédíi mod nhɔ́g. Né-ɔɔ́, échě Dyǒb áládé, modmod eepááʼ.”
6 Assim já não são duas pessoas, mas uma só. Portanto, que ninguém separe o que Deus uniu.
7 Hɛ̂ dɔ́ɔ ábê Befarisia bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bánken, “Nzé édé nɛ̂, cheé-ɔ̄ ênkə̌ŋ boŋ Mosɛɛ ábagé bad kunze aá, mod ábɛ mwaád kálag echě elûmte nɛ́n bán, eʼwóŋgé éʼmáá boŋ ǎnan mɔ́.”
7 Os fariseus perguntaram: — Nesse caso, por que é que Moisés permitiu ao homem mandar a sua esposa embora se der a ela um documento de divórcio?
8 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Mosɛɛ ambǎg nyé enɛ́n kunze áyə̄le nyêlɛlé nlém á abum. Énkêmbáá nɛ̂ á mbooted mé nkǒŋsé.
8 Jesus respondeu:
9 Né-ɔɔ́, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, mod ké ahéé awě anané mwaád ésebán ane mmwaád akábé asón, nzé ene ndín e mod awóó mmwaád ampée, né akábé asón.”
9 Portanto, eu afirmo a vocês o seguinte: o homem que mandar a sua esposa embora, a não ser em caso de adultério, se tornará adúltero se casar com outra mulher.
10 Hɛ̂ dɔ́ɔ ábē bembapɛɛ bélâŋgɛɛ́ mɔ́ bán, “Nzé nɛ́n dɔ́ɔ mekan mé mmwaád ne nchóm médíí, né éesaá nsyə́ŋ âwóŋ mmwaád.”
10 Os discípulos de Jesus disseram: — Se é esta a situação entre o homem e a sua esposa, então é melhor não casar.
11 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Saké mod asyəə́l ahɛle ákob ádɛ́n ayə́ged. Boŋ dɛ́kobnéd ne bad ábe Dyǒb ábágé dɔ́.
11 Jesus respondeu:
12 Nyêbíí nɛ́n bán, nzɔm édé híin échě ékə́ə́ boŋ bad béēwōō bebaád. Behɔ́g bédé ábe béchyáátɛ́né nɛ̂. Bémpēe-ʼɛ bédé nɛ̂ áyə̄le bad bébɛ́lé bɔ́ nɛ̂. Ábíníí-ʼɛ, bébɛ́lé yə̌l nɛ̂ âbɛl boŋ bébɛl nsɔ́n mé nkamlɛn ń Dyǒb. Kénzɛ́ɛ́ awě ahɛlé ádɛ́n ayə́ge akob, ákob dɔ́.”
12 Pois há razões diferentes que tornam alguns homens incapazes para o casamento: uns, porque nasceram assim; outros, porque foram castrados; e outros ainda não casam por causa do
13 Bad bêmpɛɛ́n běndem wɛ̂ Yesuɛ nɛ́n bán ábân bɔ́ ekáá á nló, ákânned-tɛ bɔ́. Ábē bembapɛɛ bénkānē ábe bad áte.
13 Depois disso, algumas pessoas levaram as suas crianças para Jesus pôr as mãos sobre elas e orar, mas os discípulos repreenderam as pessoas que fizeram isso.
14 Boŋ Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyétɛde běndem béhyag áwêm, nyéekə́ə́ bɔ́, áyə̄le nɛ́n, nyaa é bad nɛ́ɛ bɔ́ chɔ́ɔ éwóó nkamlɛn ḿ mín.”
14 Aí ele disse:
15 Né-ɔɔ́, Yesuɛ ambán ábê bǎn ekáá á nló. Ámbīd e nɛ̂, anhidé áhed.
15 Então Jesus pôs as mãos sobre elas e foi embora.
16 Póndé pɔ́g mod nhɔ́g ampɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ, ásɛdté mɔ́ aáken, “A-meléed, dyam á bwâm áhéé ńtə́ŋgɛ́né abɛl, âbɛl nɛ́n ńkud aloŋgé áde déemaáʼ?”
16 Certa vez um homem chegou perto de Jesus e perguntou: — Mestre, o que devo fazer de bom para conseguir a vida eterna?
17 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákwɛntanné mɔ́ aá, “Chán éhɛlɛɛ́ ésɛdté mɛ dyam áde ádé dyam á bwâm? Mod nhɔ́g mwěnpɛn mɔ́ adé awě adé mod a bwâm. Koŋgéʼ mbéndé é Dyǒb nzé ehɛde wɛ mɔ́kud aloŋgé áde déemaáʼ.”
17 Jesus respondeu:
18 Dɔ́ɔ ane mod ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken, “Mbéndé éhéé?” Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Weewúɛ́ʼ mod, weekábé asón á ndáb eʼwóŋgé, weechíbéʼ, weebídé mbóŋ e metóm,
18 — Que mandamentos? — perguntou ele. Jesus respondeu:
19 bɛɛ́ sóó ne nyoŋ edúbé, édəŋ-ʼɛ mwǎnyoŋ nɛ̂ŋgáne echoŋ yə̌l.”
19 respeite o seu pai e a sua mãe e ame os outros como você ama a você mesmo.”
20 Hɛ́ɛ ene kɔ́demod élâŋgɛɛ́ Yesuɛ aá, “Nhídé échɛ́n mbéndé ésyə̄ə̄l; cheé émpēe éhɛdne mɛ abɛl.”
20 — Eu tenho obedecido a todos esses mandamentos! — respondeu o moço. — O que mais me falta fazer?
21 Yesuɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “Nzé ehɛde wɛɛ́ mɔ́ɔwóó awusé á yə̌l ké ahɔ́g, kǎg ésôm bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe éwóó, étêd ḿmê mɔné ébɛ betóótōkɛ̄ bé bad. Nzé ebɛlé nɛ̂, wɛ̌kǔd nhɔn ádyōb. Ene póndé éhyɛ éhíde mɛ.
21 Jesus respondeu:
22 Áde ene kɔ́demod áwógé nɛ̂, anwóg mbéb áte bwâmbwam áhīdē-ʼɛ áyə̄le ambɛ́ nhɔn bwâmbwam.”
22 Quando o moço ouviu isso, foi embora triste, pois era muito rico.
23 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ábē bembapɛɛ aá, “Ne mbále nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́ élɛ̌l áte nhɔn ḿ mod âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb.
23 Jesus então disse aos discípulos:
24 Ńláa nyé ámpē nɛ́n mɛɛ́ édé mwǎn a akan sáŋkalaa a nyam nɛ́ɛ Kamɛ̂l âpoŋ á epɔn é ndɔnde tómaa nhɔn ḿ mod âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb.”
24 E digo ainda que é mais difícil um rico entrar no Reino de Deus do que um camelo passar pelo fundo de uma agulha.
25 Áde bembapɛɛ béwógé nɛ́n, yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam. Bênsɛdéd bánken, “Nzɛ́ɛ́-ʼɔ̄ ahɛle ákud eʼsoósoŋ?”
25 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram muito admirados e perguntavam: — Então, quem é que pode se salvar?
26 Hɛ́ɛ Yesuɛ ánɔ́né bɔ́ chóóŋ boŋ áhɔ̄bē aá, “Ne baányoŋ nɛ́n déehɛlɛɛ́ sɛ ábɛnléd boŋ ne Dyǒb dyamdyam déelɛlɛɛ́ áte.”
26 Jesus olhou para eles e respondeu:
27 Hɛ́ɛ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nɔnéʼ, sêtɛ̌dté chǒm ésyə̄ə̄l âhíd wɛ, cheé-ɔ̄ ébɛ̄ ḿmɛd nsyə́ŋ.”
27 Aí Pedro disse: — Veja! Nós deixamos tudo e seguimos o senhor. O que é que nós vamos ganhar?
28 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, póndé echě Mwǎn-a-Moonyoŋ ádyɛɛ́ʼɛ́ á atii dé nkamlɛn ne éche ehúmé ésyə̄ə̄l á nkǒŋsé ḿme ńhúɛʼ, nyé bad dyôm ne bébɛ ábe béhíde mɛ nyémpē nyɛ́ɛ̄dyɛɛ́ á metii mé nkamlɛn, nyékāādtē metúmbé mé Israɛl dyôm ne mébɛ.
28 Jesus respondeu:
29 Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě atɛ̌dté éche ndáb, baányaŋ, sáá, nyaá, bǎn, ne eche mbwɔ́g áyə̄l echêm, ǎkud chɔ́ mbwɔ́kɛl e ngen, ákūd-tɛ aloŋgé áde déemaáʼ.
29 E todos os que, por minha causa, deixarem casas, irmãos, irmãs, pai, mãe, filhos ou terras receberão cem vezes mais e também a vida eterna.
30 Boŋ bad híin ábe bédé áʼsō bɔɔb bɛ́lyəg mbíd, híin-nɛ ábe bénlyəg mbíd bɛ́bē áʼsō.”
30 Muitos que agora são os primeiros serão os últimos, e muitos que agora são os últimos serão os primeiros.

Ler em outra tradução

Comparar com outra

Estude este capítulo no WhatsApp

Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 19, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.