João 5
Tã-drı̣̃ Lẽlẽ Óꞌdí Óvârí Kâ (AVU) vs AAI
1 Tã Yésũ drí ꞌẽlé Gãlĩláyã ꞌálâ ꞌdĩ ꞌbá yî vósĩ rî, gólâ drí ngãzó kpá óꞌdí Gãlĩláyã ꞌásĩ nĩlí Yẽrõsãlémã ꞌálâ kãrámã Yúdạ̃ yí kâ ꞌẽlé.
1 Veya bai’ab sawar ufunamaim, Jew hai hiyuw aa isan Jesu yen in Jerusalem.
2 Gõꞌdá Yẽrõsãlémã ꞌá tólâ rî, ạ́pậrı̣̂ ãzâ bê rú lâ Bẽtẽzádã tı̣̂ Yúdạ̃ yí kâ sĩ, ãnyî ạ́tı̣̃ jạ̃rı̣́bạ̃ kâ zı̣̃lı̣́ Ạ́tı̣̃ Kạ́bı̣̃lı̣́kı̣̃ kâ rî lạ̃gạ́tı̣́. Gõꞌdá ạ́pậrı̣̂ ꞌdĩ tı̣́ rî, úꞌdı̣̂ pạ̃trạ̃ trá tólâ njı̣̂.
2 Jerusalem wanawanan efan wabin For Hirahir sisibinamaim i harew kukuf, naatu ana seboseb etei umatroun hiwowaben Aramek fanahimaim tisusu’ub Betsaida,
3 — ausente —
3 nati sebosebomaim sabuw sawusawuwih moumurin maiyow hiya hi’inu’in, matah fim, ah umah kafikafirih, naatu ah umah ririmih hima hikakaif harew tabi’etaw isan.
4 — ausente —
4 Anayabin veya ta ta Regah ana tounamatar boro nara’iy harew kukuf nabenei niyabat rarouw nayen. Naatu sabuw sawow ana yumat ta ta hibow hina ti’inu’in, yait wan nara’iy nakifukif i boro nayawas.
5 — ausente —
5 Orot ta sawow bai ma kwamur etei 38 i nati wanawanahimaim.
6 — ausente —
6 Jesu nuw orot nati’imaim inu’in itin, naatu so’ob orot sawow nati bai virurumin maiyow, imih orot ibatiy, “O kukokok inayawas?”
7 Gõꞌdá ãgô ngá lãzé bê ꞌdĩ drí tã lôgõzó Yésũ drí kĩ, “Óõ ãmbá, mâ õjílã ãkó ámâ zẽlé ꞌwãâ lı̣̃mvû ꞌdĩ ꞌá tólâ, õzõ lı̣̃mvû ꞌdĩ õtírĩ rû îyá kãgbã-kãgbã rî. Tãlâ má õtírĩ ámákâ drẽ rĩî ámâ sẽlé mãnísĩ rî, ạ̃kû ró õjílã gólĩyî mbârâkã bê rî ꞌbá yî ꞌdê ĩyîngá trá sı̣́sı̣́ má drí lı̣̃mvû ꞌá tólâ.”
7 Orot iya’afut eo, “Regah, anamaramaim harew iyabat rarouw eyey, men yait ta boro nibaisu nabuwu anara’iy harew kukuf yan. Ayu misir ra’iyemih abiwa’an, sabuw afa i wan hira’iyeka.”
8 Gõꞌdá Yésũ drí tã âtázó gólâ drí kĩ, “Ní ngâ ûrû! Ní pâ gbũrũkũ áníkâ, ní ngâ nĩꞌá lậmú bê!”
8 Naatu Jesu orot isan eo, “Kumisir! A ir kunu naatu kuremor kwen.”
9 Ĩtí rî, kôrô ãgô ꞌdĩ pá lâ drí âmbázó óꞌdí, té õzõ ạ̃kû rî tí. Gõꞌdá drílâ ngãzó ûrû gbũrũkũ íyíkâ pãlé nĩzó lậmú bê.
9 Mar ta’imon orot yawas; misir ana ir nu bat remor.
10 Tã ꞌdî tãsĩ rî, drı̣̃-ꞌbá ạ́ngı̣́ Yúdạ̃ yí kâ ãzâ ꞌbá yî ndrê bê ãgô Yésũ drí îngálé ngá lãzé ꞌásĩ ꞌdî nĩꞌá lậmú bê lạ́tı̣̂ ꞌásĩ gbũrũkũ íyíkâ bê yí drı̣̃ı̣̂ kậyı̣̂ ĩyíkâ lôvô kâ sĩ rî, gólĩyî drí ꞌbãzó ạ̃wạ̃ ró ãgô ꞌdĩ bê. Gõꞌdá gólĩyî drí tã îjízó ãgô ꞌdĩ tı̣́ kĩ, “Nî, tãlâ ãꞌdô ꞌî ní drí rĩzó ngá njı̣̃lı̣́ kậyı̣̂ ãmákâ kậyı̣̂ lôvô kâ sĩ yã? Ní nı̣̃ı̣́ kĩꞌá nĩ rî, ãndrõ nô rî kậyı̣̂ ãmákâ rãtáã ꞌẽ kâ ꞌî rî kô yã? ꞌDĩî rĩꞌá tã õnjí ꞌî.”
10 Naatu Jew sabuw orot yayawas isan hi’o, “Iti boun i Baiyarir ana veya, ata ofafar men ebibasit o a ir ina’abar.”
11 Gõꞌdá ãgô ꞌdĩ drí tã-drı̣̃ lôgõzó gólĩyî drí kĩ, “Tã ámákâ bê yã? Mâ ámângá kó ậyı̣́ꞌá ngá lãzé ámákâ bê gõꞌdá ãgô ãzâ drí ânĩzó ámâ îngálé ngá lãzé ámákâ ꞌdĩ ꞌásĩ, gõꞌdá drílâ tã âtázó má drí kĩ, má õngâ má õtrõ gbũrũkũ ámákâ, má õnĩ lậmú bê. Ĩꞌdî má drí rĩzó nĩlí nõ.”
11 Baise iya’afutih eo, “Orot yait ayu biyawasu iuwu, ‘Kumisir a ir kunu naatu kubat kuremor.’”
12 Gõꞌdá drílĩyî tã âtázó ãgô ꞌdĩ drí kĩ, “Õjílã õnjí rî gógó gólâ tã âtá ꞌbá ní drí kĩꞌá nĩ rî, ní õtrõ gbũrũkũ áníkâ nĩzó ĩꞌdí bê lâ kậyı̣̂ ãmákâ rãtáã ꞌẽ kâ nõ ꞌá nõ íyíkâ ãꞌdî ĩꞌdî yã?”
12 Imih hibatiy, “Nati orot i yait uwi a ir inu i’abar ibat kureremor?”
13 Gõꞌdá ãgô ꞌdĩ îcá kô tã îjî gólĩyíkâ ꞌdĩ tã-drı̣̃ lâ lôgõlé, tãlâ gólâ nı̣̃ı̣́ õjílã íyî îngá ꞌbá ngá lãzé ꞌásĩ ꞌdî rú lâ kô. Tãlâ Yésũ îngâ gólâ bê ngá lãzé ꞌásĩ rî, Yésũ drí íyîngá kôrô fĩzó ꞌwãâ õjílã õꞌbí ạ́pậrı̣̂ tı̣́ ꞌdĩ ꞌbá yî lãfálé.
13 Orot nati yayawas i men kafa’imo so’ob orot i yait, anayabin sabuw moumurin maiyow nati’imaim hibatabat Jesu sorabon in kasiy.
14 Tã ndrĩ ꞌdî vósĩ rî, ãgô îngálé ngá lãzé ꞌásĩ ꞌdî drí ngãzó kpá nĩlí jó ạ́ngı̣́ Ôvârí kâ rî ꞌálâ. Gõꞌdá Yésũ drí gólâ rî ûsúzó kpá óꞌdí jó Ôvârí kâ nã ꞌálâ. Gõꞌdá Yésũ drí tã âtázó gólâ drí kĩ, “Ámâ ậdrúpı̣̃, ópâ nî trá! Ngbãângbânõ rî, ní âyê tã õnjí ꞌẽꞌẽ. Õzõ ní ãâyê tã õnjí ꞌẽꞌẽ kô rî, ngá ãzâ õnjí tẽtẽ lâ âꞌdô âꞌdóꞌá ní bê gạ̃rạ̃ sı̣́sı̣́ ꞌdĩ drı̣̃ı̣̂ sĩ.”
14 Nati ufunamaim Jesu Tafaror Bar wanawanan tita’ur naatu iu, “Kwi’itin, o iyawas. Bowabow kakafih inihamiyen o sawar kakafin anababatun boro biyamaim namatar.”
15 Gõꞌdá ãgô ꞌdĩ drí ngãzó nĩlí ꞌwãâꞌwâ drı̣̃-ꞌbá ạ́ngı̣́ Yúdạ̃ yí kâ tíbê gólâ rî îjí ꞌbá sı̣́sı̣́ rî yî ngálâ. Gõꞌdá drílâ tã âtázó gólĩyî drí kĩ, “Ãgô tíbê ámâ îngá ꞌbá ngá lãzé ꞌásĩ ãnî drí rĩꞌá tã lâ îjílí má tı̣́ rî, gólâ ĩꞌdî ãgô gólâ rĩꞌá zı̣̃lâ Yésũ rî.”
15 Orot nati’imaim tit in, Jew sabuw hai tur eowen i Jesu iyawas.
16 Gõꞌdá drı̣̃-ꞌbá ạ́ngı̣́ Yúdạ̃ yí kâ ꞌdĩ ꞌbá yî ârî ĩyî bê tã ꞌdî ĩtí rî, gólĩyî ꞌbãá Yésũ rî lôvó gõꞌdá kô, tãlâ tã Yésũ drí ꞌẽlé kậyı̣̂ gólĩyíkâ rãtáã kâ ꞌdĩ ꞌá ꞌdĩ tãsĩ. Gõꞌdá gólĩyî drí rĩzó zãâ Yésũ rî îkpókpólõlé úlı̣́ sĩ.
16 Imih hibusuruf Jesu isan turamaim hi’u hi’a’a’afiy, anayabin i Baiyarir ana veya sawar iti na’atube sinaf isan.
17 Gõꞌdá Yésũ drí tã âtázó gólĩyî drí gólĩyî lı̣̃fı̣́ drı̣̃ ꞌá kĩ, “Tãlâ ãꞌdô ꞌî nĩ lẽé tã gólâ má drí rĩꞌá ꞌẽlâ nõ kô yã? Nĩ nı̣̃ı̣́ kô kĩꞌá nĩ rî, ámâ átá Ôvârí rî lôsĩ ꞌẽlé kậyı̣̂ vósĩ cé yã? Gólâ rî zãâ ãnî vó ndrẽlé kậyı̣̂ rãtáã kâ ꞌá. Tãlâ ĩꞌdî ꞌdĩ má drí rĩzó kpá lôsĩ ꞌẽlé kậyı̣̂ rãtáã kâ sĩ ꞌdî, õzõ ámâ átá kâtí.”
17 Jesu isah eo, “Ayu Tamai i mar etei ebowabow, imih ayu auman boro anabow.”
18 Úlı̣́ Yésũ kâ ꞌdĩ drí drı̣̃-ꞌbá ạ́ngı̣́ Yúdạ̃ yí kâ ꞌdĩ ꞌbá yî ꞌbãzó âꞌdólé ạ̃wạ̃ ró rõô. Yésũ rî lôvó drí fõzó gólĩyî ꞌásĩ zãâ gbạ́dú. Gõꞌdá drílĩyî rĩzó lạ́tı̣̂ lôndãlé, ãꞌdô ró bê Yésũ rî fũzó vólé. Tã ífí gólĩyî drí ꞌbãzó ạ̃wạ̃ ró Yésũ bê rî, tãlâ Yésũ ró lãꞌbí gólĩyíkâ kĩꞌá nĩ rî, kậyı̣̂ rãtáã kâ ꞌdĩ ãâꞌdô kậyı̣̂ lôvô kâ ꞌî õjílã õꞌê lôsĩ ꞌá lâ kô rî kô. Gõꞌdá ngîngî lâ, tã pạ̃tı̣́ı̣̃ gólâ Yésũ drí Ôvârí rî zı̣̃zó íyî átá ró ꞌdĩ ꞌbã gólĩyî trá âꞌdólé ạ̃wạ̃ ró rõô, tãlâ tã ı̣̂sũ gólĩyíkâ ꞌá rî, úlı̣́ Yésũ kâ ꞌdĩ rî âꞌdálâ kĩ, Yésũ ãâmã yî trá âꞌdólé Ôvârí ró.
18 Ana’an iti isan Jew hisinaftobon ef hinuwet Jesu asabunin isan; men Baiyarir ana ofafar ea’eastu’ub akisin, baise God isan Tamah rouw eo’omaim, iwa’an taiyuwin bai yen in God hairi anafofonin matar.
19 Gõꞌdá drı̣̃-ꞌbá ạ́ngı̣́ ꞌdĩ ꞌbá yî rî ĩyî bê Yésũ rî tı̣̂ ânyálé rî, Yésũ drí gõzó tã âtálé gólĩyî drí kĩ, “Má âtâ ãnî drí tã pạ̃tı̣́-pạ̃tı̣̃ ró, má îcá kô tã ꞌẽlé cú ĩtí ámâ átá ãkó. Má rî cé tã Ôvârí drí rĩꞌá ꞌẽlâ rî ꞌbá yî ꞌẽlé ĩꞌdî. Má lẽ cé ngá gólâ drí lẽlé má drí ꞌẽlé rî ꞌẽlé ĩꞌdî.
19 Jesu iyafutih eo. “Turobe a tur ao’owen, Orot Natun akisin ana kok men karam nasinaf; baise Tamah abistan sinaf i i’itinimaim boro nasinaf, anayabin Tamah abistan isisinaf na’atube Natun isisinaf.
20 Tãlâ ámâ átá lẽ mâ íyî mvá trá rõô, ĩꞌdî ꞌdĩ gólâ drí ngá yí drí lẽlé ꞌẽlé rî âꞌdázó ndrĩ má drí. Má âtâ ãnî drí, ámâ átá âꞌdô ámâ ꞌbãꞌá tã tãndí ãzâ ꞌbá yî ꞌẽlé gạ̃rạ̃ tã gólâ ãnî drí ndrẽlé nõ drı̣̃ı̣̂ sĩ. Nĩ õtírĩ ámâ ndrẽê ꞌẽrẽ lâ ꞌá rî, gõꞌdá ãnî tı̣̂ âꞌdô ậꞌdı̣́ꞌá ậꞌdı̣̂.
20 Anayabin Tamah i Natun iyabuw sawar etei esisinaf na’atube Natun i’obaiy imaim esisinaf. Turobe, kwa a baifofofor isan, i boro sawar gagamihika ni’obaiy nasinaf men boun iti na’atube.
21 Ámâ átá rî õjílã lîdrílí õdrã ꞌásĩ gólĩyî ꞌbãlé âꞌdólé lédrẽ-lédrẽ ró, õzõ drílâ lẽlé rî tí. Mâ rî gógó gólâ rî mvá ró nõ âꞌdô kpá õjílã lîdríꞌá õdrã ꞌásĩ gólĩyî ꞌbãlé âꞌdólé lédrẽ-lédrẽ ró, õzõ má drí lẽlé rî tí, nyé õzõ ámâ átá kâtí.
21 Tamah murumurubih imisiruwih yawas ebitih na’atube, nati ef ta’imon Natun ekok yait yawas baitinamih boro nitin.
22 Gõꞌdá ámâ átá fẽ drı̣́-ãcê trá ndrĩ má drı̣́gạ́, má drí tã-vó õjílã ndrĩ kâ kĩzó.
22 I na’atube Tamah men yait ta ebibatiy, baise baibabatiyen ana fair tutufin etei Natun itin.
23 Gólâ ꞌê tã ꞌdî ĩtí ꞌdĩ rî, tãlâ õjílã ndrĩ ı̣̃ı̣̂njı̣̃ ró mâ bê íyî mvá ró, õzõ gólĩyî ãꞌdô fí gólâ rî ı̣̂njı̣̃ ꞌbá ꞌî rî. Õzõ õjílã ãzâ ı̣̃ı̣̂njı̣̃ mâ Ôvârí rî mvá ró nõ kô rî, õjílã rî gógó ꞌdĩ ı̣̂njı̣̃ı̣́ ámâ átá gólâ tíbê ámâ âjó ꞌbá nõ kpá kô.
23 Saise sabuw etei Tamah tirurusagiy na’atube, Natun boro hinarusagiy. Imih o yait Natun men kururusagiy, Tamah, i ana baiyonenayan auman men kururusagiy.
24 “Má âtâ ãnî drí tã pạ̃tı̣́-pạ̃tı̣̃ ró, õzõ õjílã ãzâ ãârî úlı̣́ má drí rĩꞌá âtálâ rî ꞌbá yî trá, gõꞌdá õjílã rî ꞌdĩ drí tã lẽzó kĩ, Ôvârí âjô mâ nĩ rî, õjílã rî gógó ꞌdĩ âꞌdô lédrẽ-lédrẽ ạ̃dũkũ ãkó rî ûsúꞌá. Õjílã rî ꞌdĩ rúꞌbạ́ ı̣̃nyạ́kú lâ õdrã lé rî, lôvó-lôvó lâ âꞌdô rĩꞌá zãâ gbạ́dú ạ̃dũkũ ãkó õdrã gólâkâ vósĩ, tãlâ lâŋõ má drí ꞌẽꞌá fẽlâ gólâ drí tã õnjí gólâkâ tãsĩ rî, má fẽé gõꞌdá kô. Gólâ lậvũ trá õdrã ꞌásĩ fĩlí lédrẽ-lédrẽ ạ̃dũkũ ãkó rî ꞌá.
24 “Turobe a tur ao’owen, o yait ayu au tur inowar naatu menatan ayu iyafaru anan kubitumitum, o i yawas ma’ama wanatowan ibaika, naatu o boro men baibatebat inab, anayabin morobone irabon yawas wanawanan irun.
25 Má âtâ tã pạ̃tı̣́ı̣̃ ró, kậyı̣̂ âcâ trá tã óꞌdí drí rû ꞌẽzó ngbãângbânõ! Gõꞌdá mâ rî gógó Ôvârí rî mvá ró nõ âꞌdô tã âtáꞌá õjílã gólĩyî ôdrã ꞌbá rî yî drí, gólĩyî drí ámâ gbórókõ ârízó, gõꞌdá drílĩyî ngãzó âfõlé õdrã ꞌásĩ rĩlí lédrẽ-lédrẽ ró zãâ gbạ́dú ạ̃dũkũ ãkó.
25 Turobe a tur ao’owen, veya i enan naatu i na titaka, nati ana veya murumurubih boro God Natun fanan hinanowar naatu iyab fanan hinanonowar boro yawas hinab hinama.
26 Tãlâ ámâ átá fẽ mbârâkã trá má drí õjílã îngázó õdrã ꞌásĩ óꞌdí rĩlí lédrẽ-lédrẽ ró zãâ gbạ́dú ạ̃dũkũ ãkó, nyé õzõ gólâ drí ngá ndrĩ lôꞌbãrẽ tí, gõzó ngá ndrĩ ꞌdî ꞌbá yî vó lâ ndrẽlé âꞌdólé lédrẽ-lédrẽ ró cé íyî úlı̣́ sĩ.
26 Anayabin Tamah taiyuwin i yawas an, imih nati yawas ta’imon Natun itin yawas an matar.
27 Gõꞌdá lạ́tı̣̂ ãlô-ãlô ꞌdĩ ꞌásĩ, ámâ átá Ôvârí âfẽ drı̣́-ãcê kpá trá má drí tã-vó õjílã ndrĩ kâ kĩzó, tãlâ mâ gólâ rî mvá ꞌî, gõꞌdá ĩꞌdî gólâ drí ámâ âjózó ûrú lésĩ.
27 Naatu i baibabatiyen ana fair Natun itin, anayabin i, i Orot Natun.
28 “Ãnî tı̣̂ rî ậꞌdı̣́lı̣́ úlı̣́ má drí rĩꞌá âtálâ nõ ꞌá tãlâ ãꞌdô ꞌî yã? Nĩ lẽ tã úlı̣́ má drí âtálé nõ ꞌá. Kậyı̣̂ âbí âcáꞌá, má drí õjílã gólĩyî ndrĩ ôdrã ꞌbá trá rî yî zı̣̃zó, drílĩyî lạ̃zı̣́ ámákâ ârízó, gõꞌdá drílĩyî ngãzó âfõlé õdrã ꞌásĩ.
28 “Tur iti ao isan men kwana’ororsa’ir; veya i nati namamataramaim enan, murumurubih etei boro fanan hinanowar,
29 Gõꞌdá õjílã gólĩyî tã tãndí ꞌẽ ꞌbá kậyı̣̂ drílĩyî ꞌbãzó lédrẽ-lédrẽ ró rî sĩ rî, âꞌdô ngãꞌá õdrã ꞌásĩ rĩlí lédrẽ-lédrẽ ró zãâ gbạ́dú ạ̃dũkũ ãkó. Gõꞌdá õjílã gólĩyî tã õnjí ꞌẽ ꞌbá kậyı̣̂ drílĩyî ꞌbãzó drẽ lédrẽ-lédrẽ ró ı̣̃nyạ́kú drı̣̃ı̣̂ nõngá nõ ꞌá rî, âꞌdô ĩyî lâŋõ zãâ gbạ́dú ạ̃dũkũ ãkó rî ûsúꞌá.
29 hai rahane hinatit, naatu iyab gewasin hisisinaf boro hinamisir yawas hinab, iyab kakafih hinasisinaf boro hinakusairih.”
30 Tã ndrĩ má drí rĩꞌá ꞌẽlâ rî, âꞌdó kô tã ámâ nyãányâ kâ ĩꞌdî. Má rí kô tã ámâ nyãányâ drí lẽlé rî ꞌẽlé ĩꞌdî. Má âꞌdô tã-vó õjílã kâ kĩꞌá, nyé õzõ ámâ átá drí âꞌdálé trá má drí rî kâtí. Õzõ ꞌdĩî rî kâtí rî, má rî tã-vó õjílã kâ kĩlí lạ́tı̣̂ mbı̣̂ ꞌásĩ, tãlâ má rî té tã gólĩyî ámâ átá ámâ âjó ꞌbá rî drí lẽlé rî ꞌẽlé ĩꞌdî.”
30 “Ayu men karam akisu au kok ana sinaf, baise abisa God iu’uwu’umaim sabuw abibabatiyih, imih ayu au baibatiyen i mutufor, anayabin men ayu au kokomaim asisinaf, baise orot yait ayu iyunu anan i anakok asisinaf.
31 “Má âtâ ãnî drí, nĩ ı̣̂sũ ãníkâ bê rî, má lôngô ꞌdĩ ámâ tã ꞌî yã? Âꞌdó ĩtí kô. Õzõ má õró nõ rĩî ámâ nyãányâ tã lôngólé ĩꞌdî rî, tí tã ndrĩ má drí rĩꞌá âtálâ nõ ꞌbá yî âꞌdô ꞌbãꞌá ndrĩ tã tãkó ró.
31 Ayu taiyuwu au sinaf isan ana’o’orereb na’at, au tur i men turobe’emih.
32 Pạ̃tı̣́-pạ̃tı̣̃ ró, ámâ átá Ôvârí âꞌdâ tã pạ̃tı̣́ı̣̃ ámákâ rî nĩ ãnî drí. Gõꞌdá má nı̣̃ trá kĩ, tã drílâ âꞌdálé ámâ tãsĩ rî rĩꞌá tã pạ̃tı̣́ı̣̃ ꞌî.
32 Baise orot ta ayu isou eo’orereb, i a tur ao’owen i ana orereb ayu isou i turobe.
33 Nĩ jô õjílã trá Yõwánĩ ngálâ, gólĩyî ãꞌdô ró tã gólâkâ ârílí. Gõꞌdá Yõwánĩ drí tã pạ̃tı̣́ı̣̃ âtázó gólĩyî drí ámâ tãsĩ.
33 Kwaso’ob gewasomih kob abarayah John isan kwaiyafarih hinan John i turobe kwa a tur eowen.
34 Tã bê âꞌdó ꞌbá tãndí ró lậvũlı̣́ gạ̃rạ̃ úlı̣́ õjílã mvá õzõ Yõwánĩ kâtí rî kâ drı̣̃ı̣̂ sĩ. Gõꞌdá má rî tã nô âtálé úlı̣́ Yõwánĩ kâ tãsĩ, tãlâ úlı̣́ gólâkâ ꞌdĩ ãâgâ ró bê ãnî drı̣̃ı̣̂, gõꞌdá nĩ âdĩ ró drı̣̃ bê tã õnjí ãníkâ rî ꞌásĩ ânĩlí má ngálâ, má pâ ró ãnî bê.
34 Iti i men kwa orot maiyow isou kwataorereb, baise iti ao saise mi’itube kwa yawas kwatab isan.
35 Yõwánĩ rĩꞌá õzõ ngá îꞌĩ gólâ tíbê rĩ ꞌbá lạ́tı̣̂ îꞌĩlí ãnî drí rî kâtí. Gõꞌdá nĩ âꞌdô trá ãyĩkõ ró tã lẽlé úlı̣́ gólâkâ ꞌá kậyı̣̂ dã sĩ.
35 John i hinow na’atube to’ab marakaw kwa it, naatu mar kikimin kwa ana marakaw isan kwaiyasisir.
36 Tã tíbê âꞌdó ꞌbá ꞌbãlé tãndí ró lậvũlı̣́ gạ̃rạ̃ úlı̣́ Yõwánĩ kâ drı̣̃ı̣̂ sĩ rĩꞌá tã gólĩyî má drí rĩꞌá ꞌẽlâ nõ rî, gólĩyî rî tã âꞌdálé kĩ, Ôvârí âjô mâ nĩ. Má rî nõ té tã ámâ átá drí âtálé má drí ꞌẽlé rî ꞌẽlé ĩꞌdî ndẽlé.
36 Baise ayu au orererebayan orot i gagamin, men iti John eo’orereb na’atube. Ayu au orererebayan i abisa Tamai iyunu ana asisinaf i eo’orereb, naatu nati ebi’obaiyi ayu i Tamai iyafaru anasinaf isan, orot ta eo’orereb i John eo’orereb natabir, anayabin iti bowabow ayu Tamai bitu i anisawar, naatu iti bowabowamaim eo’orereb Ayu Tamai iyunu ana i ana bowabow anabow.
37 — ausente —
37 Naatu Tamai iyunu anan i taiyuwin ayu isou eo’orereb. Kwa men kafa’imo fanan kwanowar naatu yumatan kwa’itin.
38 — ausente —
38 Kwa ana tur men dogor wanawanan run, anayabin menatan ayu iyunu anan i men kwabitumitum.
39 Nĩ rî zãâ kárá búkũ Ôvârí kâ rî zı̣̃lı̣́ mãnísĩ, tãlâ ãnî drí tã mbı̣̂ ûsúzó lédrẽ-lédrẽ ạ̃dũkũ ãkó rî tãsĩ, gõꞌdá tãlâ ãꞌdô ꞌî ãnî drí tã lẽzó kô kĩ, búkũ Ôvârí kâ ꞌdĩ rî ámâ tã âtálé ĩꞌdî ãnî drí yã?
39 Kwa Buk Atamaninamaim hikikirum kwaiyab kwabinotanot anayabin boro imaim yawas wanatowan kwanab. Nati tur i ayu isou eo,
40 Gõꞌdá nĩ rî ámâ gãlé dó ãꞌdô tãsĩ yã? Mâ ĩꞌdî õjílã lédrẽ-lédrẽ ạ̃dũkũ ãkó rî fẽ ꞌbá ꞌî.
40 baise men kwakokok kwanan ayu biyau yawas kwanab.
41 — ausente —
41 “Ayu men orot babin bora’ara’ahu isan ao’omih.
42 — ausente —
42 baise kwa orot babin a yawas ayu aso’ob, kwa a yabow God isan dogoromaim i men ema’am.
43 — ausente —
43 Ayu Tamai wabinamaim anan kwa men kwabuwu au merar kwayi, baise orot babin ta i taiyuwin wabinamaim nanan boro kwanab ana merar kwanay.
44 Tí nĩ âꞌdô tã lẽꞌá má ꞌá ángô tí, õzõ nĩ õꞌbã lı̣̃fı̣́ nõ gbõ zãâ ngá gólĩyî ãngó nõ kâ rî ꞌbá yî vó, tãlâ ãnî ãzí-ãzí yî ũlûyı̣̂ ró ãnî rú bê kĩ, ãnî ãꞌdô õjílã tãndí ꞌî rî yã? ꞌDĩî gõꞌdá nĩ lẽé kô tã gólĩyî sũ ꞌbá Ôvârí rú rî ꞌbá yî ꞌẽlé.
44 Kwa taiyuw baifa’i isan a kok gagamin, baise God ta’imonamo ana baifa’en i men kwakokok, imih ayu abisa ao boro kwanitutumu?
45 “Ãnî, nĩ gã úlı̣́ ãnî ạ́ꞌbı̣́yạ́ Músạ̃ kâ kpá trá dó, tíbê ãnî drí kĩꞌá nĩ, ãâꞌdô tã ãnî drí lı̣̃fı̣́ ꞌbãzó vó lâ rî âtáꞌá nĩ ãnî tãsĩ Ôvârí ágálé rî. Gõꞌdá nĩ gã bê úlı̣́ gólâkâ ámâ tãsĩ rî kpá trá dó ꞌdĩ rî, Músạ̃ rî gógó âꞌdô âdréꞌá gõꞌdá kpá nĩ Ôvârí ágálé ãnî ạ̃lı̣̃ âŋõlé. Âꞌdó kô mâ rî gógó nõ ĩꞌdî.
45 Men kwananot ayu boro Tamai nanamaim ubar kwa bait kwanarouw en, baise Moses kwa a not tutufin imaim kwayai kwama’am boro ubar nabit kwana’itin.
46 Nĩ ndrê trá, tí nĩ õró úlı̣́ Músạ̃ kâ âtálé rî lẽê rî, tí nĩ lẽ tã kpá trá úlı̣́ ámákâ ꞌá, tãlâ Músạ̃ rî tã âtálé âcâ-âcâ ámákâ rî tãsĩ.
46 Moses kwatabitumitum na’at, ayu boro kwatitutumu, anayabin i ayu isou kirum.
47 Gõꞌdá nĩ lẽé bê tã tã Músạ̃ drí îgĩlí trá rî ꞌá kô rî, ĩtí rî, tí nĩ âꞌdô tã lẽꞌá úlı̣́ má drí âtálé rî ꞌá ángô tí yã?” ꞌDĩî úlı̣́ Yésũ drí âtálé drı̣̃-ꞌbá ạ́ngı̣́ Yúdạ̃ yí kâ drí Yẽrõsãlémã ꞌálâ rî ĩꞌdî.
47 Baise Moses abistan kikirum kwa men kwanabitumatum na’at, boro mi’itube ayu ao kwanitumatum?”
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar João 5, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.