Mateus 13
Ŋwɛ menomenyɛɛ́ mekɛ́ (ANVNT) vs NTLH
1 Wyɛ né bií bimbɔ, Jisɔs atané né gepú ɛyigé ji abɔ́ alú wyɛ, ashulé ajyɛ jwɔ́le né mbale géntoógé mewaá.
1 Naquele mesmo dia Jesus saiu de casa, foi para a beira do lago da Galileia, sentou-se ali e começou a ensinar.
2 Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji áfɛ́ ɛwu. Ji ágɛ́gé nnó bɔɔ́ bimbɔ ájá dɔɔ́, ajyɛ kpɛ ajwɔlé mmu ɛ́kpée ɛwé ɛ́lú né mbále nnyi. Bɔɔ́ bimbɔ ako átɛné né mbale géntoógé mewaá.
2 A multidão que se ajuntou em volta dele era tão grande, que ele entrou num barco e sentou-se; e o povo ficou em pé na praia.
3 Alɔ manlɛré ɛbwɔ́ gejamégé unó né makámejɔɔ́. Ató neka ɛníné mbɛ aké, “Bií uma mempyɛ makɔɔ́ fɔ afɛ́ manjyɛ tya mbwɛ́ né mekɔɔ́ wuú.
3 Jesus usou parábolas para ensinar muitas coisas. Ele disse:
4 Ndɛre átyaá ájyɛɛ́, ámɛ́ mbwɛ́ áyifɔ́ ákwé né maá meti ayi ákoge wyɛ, denywɔné dégɛ́gé déchwɔ chwɛ́ dényɛ́.
4 Quando estava espalhando as sementes, algumas caíram na beira do caminho, e os passarinhos comeram tudo.
5 Ámɛ́ áyifɔ́ ákwé né mfaá mme ɛtárávɛ́ mbaá ayi mme álá jaá wyɛ wɔ́. Ɛbɛlé yɛɛ́ wɔ́ áchií. Ne ɛ́lé mme álá jaá wyɛ wɔ́,
5 Outra parte das sementes caiu num lugar onde havia muitas pedras e pouca terra. As sementes brotaram logo porque a terra não era funda.
6 ŋmɛɛ́ ɛ́tyɛ́gé, ɛdo mbwɛ́ yimbɔ, ne ɛlé maka álá kpɛ mme chánchá wɔ́, adɛ́ agbó.
6 Mas, quando o sol apareceu, queimou as plantas, e elas secaram porque não tinham raízes.
7 Ámɛ́ áyífɔ́ ákwé né mme ayi genkpé ntó géchíge wyɛ, áchígé, genkpé ɛyigémbɔ géwɛ́ gekweré mbwɛ́ yimbɔ meshií ɛjo agbó.
7 Outras sementes caíram no meio de espinhos, que cresceram e sufocaram as plantas.
8 Yɛ́mbɔ ámɛ́ ayífɔ́ ákwé né mme melɔ́mélɔ́, áchií áwɛ́, chánchá, áfyɛ ulɔ. Áyifɔ́ áfyɛ usaá ulɔ uta, áyífɔ́ áfyɛɛ́ usaá ulɔ ulɛɛ́, ne áyífɔ́ áfyɛɛ́ ulɔ ɛsaá meso ɛfya ápwɔ nkane ábɔ́ ápɛné.”
8 Mas as sementes que caíram em terra boa produziram na base de cem, de sessenta e de trinta grãos por um.
9 Jisɔs ánérégé manto nekanemejɔɔ́ ɛníne na aké, “Muú yi áwyaá matu mawú, áwú”.
9 E Jesus terminou, dizendo:
10 Jisɔs ánérégé mántó nekanémejɔɔ́ ɛnina, baá utɔɔ́ bií ájyɛ gií ji áké, “Ata ula nnó wɔ ɔlɛ́régé bɔɔ́ bina né makamejɔɔ́”?
10 Então os discípulos chegaram perto de Jesus e perguntaram: — Por que é que o senhor usa
11 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛ́lé ɛnyú ne Ɛsɔwɔ apyɛ́ nnó dékaá wáwálé depɔ ɛtiré délú nya bíbií ndɛre ji ágbárege nyɛ gefwa jií. Yɛ́mbɔ ji anene fɔ́ deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abifɔ nnó ɛbwɔ́ akaá wɔ́.
11 Jesus respondeu:
12 Nénde, yɛ́ndémuú ayi awya genó, ji ne ágbɛ́ge nyɛ́ ji ɛbwɔ nnó abɛ́ ne gejamé. Ne muú ayi álá pɔ́, yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ ɛwé ji awya, ásɛ́le nyɛ ɛta wuú.
12 Pois quem tem receberá mais, para que tenha mais ainda. Mas quem não tem, até o pouco que tem lhe será tirado.
13 Gɛ́gé ula bi menlɛ́rege ɛbwɔ́ né makamejɔɔ́ na, áwyaá amɛ mangɛ́, yɛ́mbɔ ágɛ́né fɔ́, áwyaá matu mánwú yɛ́mbɔ áwuú fɔ́, yɛ mankaá ákaágé fɔ́ cháchá.
13 É por isso que eu uso parábolas para falar com essas pessoas. Porque elas olham e não enxergam; escutam e não ouvem, nem entendem.
14 Ne ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ mbɔ, genó ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ Asaya muú ɛkpávé wuú ajɔɔ́ nyá getane wáwálé, nnó,
14 E assim acontece com essas pessoas o que disse o
15 Néndé bɔɔ́ bina aŋea matɔɔ́,
15 Pois a mente deste povo está fechada:
16 Ɛnyú dewya ɛ́fwɔ́, néndé, amɛ nyú ágɛne ne matu nyú ntó áwú.
16 Jesus continuou, dizendo:
17 Kaáge wáwálé nnó gejamégé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, ákɛlé nya meti mangɛ́ unó bi ɛnyú dégɛ́ne mbɔ, yɛ́mbɔ ágɛ wɔ́, ne manwú unó bi ɛnyú déwuú mbɔ yɛ́mbɔ áwuú wɔ́.”
17 Eu afirmo a vocês que isto é verdade: muitos profetas e muitas outras pessoas do povo de Deus gostariam de ver o que vocês estão vendo, mas não puderam; e gostariam de ouvir o que vocês estão ouvindo, mas não ouviram.
18 Jisɔs afɛ́ mbɛ mánjɔ́gé aké, “Wúge yɛ ula nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ.
18 — Então escutem e aprendam o que a
19 Mbwɛ ayi akwené né maá metí ayi ákoóge wyɛ alu ɛ́ke bɔɔ́ abi áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ágárege nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií álá ákaágé ula, danchɔmeló achwɔ́ aferé ji né mmu matɔɔ́ bwɔ́.
19 As pessoas que ouvem a mensagem do vem e tira o que foi semeado no coração delas.
20 Ne mbwɛ ayi ákwené né mfaá mme ɛtárávɛ́, álu ɛké bɔɔ́ abi áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ tɛ́nétɛ́né yimbɔ, ásɛ ji ne nechɔ́chɔ́.
20 As sementes que foram semeadas onde havia muitas pedras são as pessoas que ouvem a mensagem e a aceitam logo com alegria,
21 Yɛ́mbɔ, mekomejɔɔ́ yimbɔ akpɛ́ fɔ́ ɛbwɔ́ mmu matɔɔ́ chánchá wɔ́, awyágé mano. Gébégé álɔgé mangɛ́ ɛfwyale ndɛre bɔɔ́ ápaá ɛbwɔ́ gétúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ájá mmyɛ meso.
21 mas duram pouco porque não têm raiz. E, quando por causa da mensagem chegam os sofrimentos e as perseguições, elas logo abandonam a sua fé.
22 Ne mbwɛ́ ayi ákwené né mme genkpé meshií ɛjomé, álú ɛké muú ayi áwugé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ufɛ́ré unó mme ne mmwɔ́lé né unó bi uchwɔɔ́ ne gefwa, ujo mekomejɔɔ́ yimbɔ upyɛɛ́ ji áwɔ umpome ulɔ́úlɔ́ wɔ́.
22 Outras pessoas são parecidas com as sementes que foram semeadas no meio dos espinhos. Elas ouvem a mensagem, mas as preocupações deste mundo e a ilusão das riquezas sufocam a mensagem, e essas pessoas não produzem frutos.
23 Mbwɛ́ ayi ákwené né mme melɔ́mélɔ́, alu ɛké bɔɔ́ abi áwugé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ákaágé ula. Mekomejɔɔ́ yimbɔ akwɔrégé geŋwáge ɛbwɔ́ gebɛɛ́ ɛké mbwɛ́ ayi áchií áwɛné chánchá afyɛɛ́ gejamégé ulɔ. Ayifɔ áfyɛɛ́ usaá ulɔ uta ayifɔ usaá ulɛɛ́, ne ayifɔ ɛsaá meso ɛfya.”
23 E as sementes que foram semeadas em terra boa são aquelas pessoas que ouvem, e entendem a mensagem, e produzem uma grande colheita: umas, cem; outras, sessenta; e ainda outras, trinta vezes mais do que foi semeado.
24 Jisɔs ama tó nekanémejɔɔ́ ɛnínefɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelu ɛké nekanémejɔɔ́ ɛníné na. Mende fɔ apɛ mbwɛ́ melɔ́mélɔ́ né mekɔɔ́ wuú.
24 Jesus contou outra parábola . Ele disse ao povo:
25 Ne bií fɔ ndɛre mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ, apɛne mbwɛ́ yimbɔ, muú mawámé wuú akwilé ne utuú ayi yɛ́ndémuú abɛlé geja, ajyɛ pɛ ntó mancha né mpu mbwɛ́ yimbɔ, alya afɛ́.
25 Certa noite, quando todos estavam dormindo, veio um inimigo, semeou no meio do trigo uma erva ruim, chamada joio, e depois foi embora.
26 Ne gébégé mbwɛ́ yimbɔ áchií áwɛne afyɛɛ́ amɛ, ne bɔɔ́ ágɛ́né nnó mancha ntó ne mawɛne mbɔ né mekɔɔ́.
26 Quando as plantas cresceram, e se formaram as espigas, o joio apareceu.
27 Ɛfɛɛ́ ne bɔɔ́ utɔɔ́ mende yimbɔ ájyɛ gií ji áké, ‘Ata pɔ ɔpɛna lé mbwɛ́ áyi álú melɔ́mélɔ́ né mekɔɔ́ wyɛ? Ne mancha matané ɛfɔ́ wyɛ́?’
27 Aí os empregados do dono das terras chegaram e disseram: “Patrão, o senhor semeou sementes boas nas suas terras. De onde será que veio este joio?”
28 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, ‘Ɛbɛ nyɛ lé muú mawámé wa ne ajyɛ pɛ mancha mimbɔ.’ Bɔɔ́ utɔɔ́ bimbɔ ágií ji áké, ‘Nnó ɔkɛlegé ɛse déjyɛ́ degoó mancha mimbɔ?’
28 — “Foi algum inimigo que fez isso!”, respondeu ele.
29 Mende yimbɔ ashuú ɛbwɔ́ meko aké, ‘Ngba, debɔgé mangoó mancha yimbɔ nana, dechome nyɛ ne mbwɛ yimbɔ degoó.
29 — “Não”, respondeu ele, “porque, quando vocês forem tirar o joio, poderão arrancar também o trigo.
30 Gɔ́ge áji awɛ chonchó ne mbwɛ, gébégé mbwɛ ákwɔnégé mamferé ngarege nyɛ bɔɔ́ abi áferégé nnó ábɔ́ mbɛ ágoó mancha mimbɔ áwɛ́ uboubo áfyɛ́ né mewɛ, ne áferé mbwɛ áfyɛ́ mmu meke ákpá áchwɔ́ ábélé mfaá gélálé.’”
30 Deixem o trigo e o joio crescerem juntos até o tempo da colheita. Então eu direi aos trabalhadores que vão fazer a colheita: ‘Arranquem primeiro o joio e amarrem em feixes para ser queimado. Depois colham o trigo e ponham no meu depósito.’ ”
31 Jisɔs ama tó neka ɛnínefɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gélú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛníné na. Mende fɔ apɛ nyiné gempome genɔɔ́ ɛyigé ákuú nnó mɔsta né mekɔɔ́ wuú.
31 Jesus contou outra parábola . Ele disse ao povo:
32 Nnyiné gempome ɛyigémbɔ géŋené gépwɔ amɛ́ mbwɛ́ ayifɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé néchií néwɛ́, népwɔ baá unɔɔ́ abifɔ abi ápɛné nébwɔlé gekpɛ́kpɛ́gé genɔɔ́ ɛyigé denywɔné déshíge, détɛ́nege anyua bwɔ́ wyɛ́.”
32 Ela é a menor de todas as sementes; mas, quando cresce, torna-se a maior de todas as plantas. Ela até chega a ser uma árvore, de modo que os passarinhos vêm e fazem ninhos nos seus ramos.
33 Jisɔs ama tó nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gelú ɛké yis uka ɛbi upyɛ brɛd amualé ɛbi mendée abɔ achwaré ne gejamégé flawa abɛlé kpaá tɛ flawa meko amuále.”
33 Jesus contou mais esta parábola para o povo:
34 Né gejamégé ndɔ ɛyi Jisɔs abɔ́ alɛrege nya unó bina ne gejamégé ɛbifɔ́ mbaá bɔɔ́, alɛrege lé né mákámejɔɔ́. Alɛrégé nyá fɔ́ bɔɔ́ bimbɔ genóge fɔ ayi álá tómé nekanémejɔɔ́ wɔ́.
34 Jesus usava parábolas para dizer tudo isso ao povo. Ele não dizia nada a eles sem ser por meio de parábolas.
35 Atome nyá makamejɔɔ́ yina nnó genó ɛyigé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ ajɔɔ́ gébɛ́ wáwálé. Ajɔɔ́ nya aké, “Me njɔ́gé nyɛ mejɔɔ́ ne ɛbwɔ́ né makamejɔɔ́, nlɛrege ɛbwɔ́ unó bi Ɛsɔwɔ abelé bibí tɛ gébégé ji akwyɛ mme.”
35 Isso aconteceu para se cumprir o que o profeta tinha dito: “Usarei parábolas quando falar com esse povo e explicarei coisas desconhecidas desde a criação do mundo.”
36 Jisɔs alya gejamégé bɔɔ́ bimbɔ ajyɛ kpɛ mmu gepú ne baá utɔɔ́ bií. Ɛfɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií ágií ji áké, “Ntɛ sé, gare ɛse ula nekanémejɔɔ́ mancha mi muú mawámé apɛné né mekɔɔ́.”
36 Então Jesus deixou a multidão e voltou para casa. Os discípulos chegaram perto dele e perguntaram: — Conte para nós o que quer dizer a
37 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Muú yi apɛne mbwɛ melɔ́mélɔ́ yimbɔ ɛlé Maá Ntɛ Mekwaá.”
37 Jesus respondeu:
38 Mekɔɔ́ ɛwémbɔ ɛtɛné mbaá mme meko, ne mbwɛ melɔ́mélɔ́ yimbɔ atɛné mbaá bɔɔ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Mancha matɛné mbaá bɔɔ́ danchɔmeló.
38 O terreno é o mundo. As sementes boas são as pessoas que pertencem ao .
39 Ne muú mawámé ayi apɛne mancha ɛlé dánchɔmeló. Mamferé mbwɛ atɛné mbaá gébé ɛyigé mme yina abyɛɛ́. Ne abi áférege mbwɛ yimbɔ ɛlé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ.
39 O inimigo que semeia o joio é o próprio Diabo. A colheita é o fim dos tempos, e os que fazem a colheita são os anjos.
40 Wyɛ nkane ánywérege mancha uboubo áfyɛ́ né mewɛ, mbɔntó ne ápyɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ danchɔmelo gébégé mme yina abyɛɛ́.
40 Assim como o joio é ajuntado e jogado no fogo, assim também será no fim dos tempos.
41 Gébé ɛyigémbɔ, me Maá Ntɛ Mekwaá ntɔme nyɛ makiɛ́nné ya, áfɛ ájya bɔɔ́ abi ápyɛ atɛ ákpɛ́ne né gabo ne abi álá akpɛge mabɛ áfere né mpu bɔɔ́ gefwa ya.
41 O Filho do Homem mandará os seus anjos, e eles ajuntarão e tirarão do seu Reino todos os que fazem com que os outros pequem e também todos os que praticam o mal.
42 Makiɛ́nné yimbɔ áferégé ɛbwɔ́, áfomé mmu gekpɛ́kpɛ́gé ntoné mewɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ ne ɛbwɔ́ álilí nyɛ, ányɛ́ maŋɛ́né.
42 Depois os anjos jogarão essas pessoas na fornalha de fogo, onde vão chorar e ranger os dentes de desespero.
43 Gébé ɛyigémbɔ gepɔgé bɔɔ́ abi álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gégɛ́nege nyɛ ɛké mŋmɛɛ́ né gefwage ntɛ bwɔ́ Ɛsɔwɔ. Muú ayi awyaá matu awú cháŋéné.
43 Então o povo de Deus brilhará como o sol no Reino do seu Pai. Se vocês têm ouvidos para ouvir, então ouçam.
44 Jisɔs ama tó nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gélú ɛke nekanémejɔɔ́ ɛniné na. Muú fɔ agɛ genógé ŋka ɛyigé ábií né melu mme, agɛge abí geji chánchá alya, afɛ́ ne gejamégé nechɔ́chɔ́. Akpó yɛ́ndégenó ɛyigé ji awyaá ajyɛ na melu mme ɛwémbɔ.”
44 — O
45 Ama ato neka ɛnínefɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gélú ntó ɛké nekanémejɔɔ́ ɛninéna. Menkɛne gese fɔ akɛne akɛlege mataá ayi ajamé ŋka dɔɔ́ mana.
45 — O
46 Agɛ́gé né máa ɛníné né jamé ŋka, ajyɛ kpo unó bi ji awya uko anna néni”
46 Quando encontra uma pérola que é mesmo de grande valor, ele vai, vende tudo o que tem e compra a pérola.
47 Jisɔs ama ató neka ɛniné na aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gélú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛninéna. Ánwané meshuú fɔ́, ásɔ dansa né nnyi.
47 — O
48 Ndɛre ásɔɔ́ meshuú ɛsɛ wyɛ ufɔɔ́ufɔɔ́, ágɛ́gé nnó meshuú ɛsɛ wyɛ dɔɔ́, aja ákwɔ́ né mapea mewaá. Ájya ɛyi melɔ́mélɔ́ áfyɛ́ mmu uba ne ɛyi mebomebo atuú ágbɛ.
48 E, quando está cheia, os pescadores a arrastam para a praia e sentam para separar os peixes: os que prestam são postos dentro dos cestos, e os que não prestam são jogados fora.
49 Wyɛmbɔ ntó ne ɛbɛɛ́ nyɛ bií mpa Ɛsɔwɔ gébégé mme abyɛɛ́. Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ́ fére nyɛ bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo né mpu abi ápyɛɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege.
49 No fim dos tempos também será assim: os anjos sairão, e separarão as pessoas más das boas,
50 Áferégé ɛbwɔ́, áfómege mmu gekpɛ́kpɛ́gé ntoné mewɛ. Álaá wyɛ álilí, ányɛ́ maŋéné.”
50 e jogarão as pessoas más na fornalha de fogo. E ali elas vão chorar e ranger os dentes de desespero.
51 Jisɔs agií baá utɔɔ́ bií aké, “Pɔ ɛnyú dékaá depɔ ɛtiré na cháŋéné?” Ákamé áké, “Ɛh dekaá.”
51 Então Jesus perguntou aos discípulos: — Sim! — responderam eles.
52 Ajɔɔ́ yɛ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ndé menlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ayi ágií ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií fa mme, alu ɛké mbɔɔ́ gepú ayi akaáge unó Ɛsɔwɔ bi ukɛ ne ɛbi gekwéne ɛbi úlú né mmu maá gepú ayi ji ábélege unó bií wyɛ.”
52 Jesus disse:
53 Jisɔs anérégé manlɛré makamejɔɔ́ yi, alyaá melu ɛwémbɔ,
53 Quando Jesus acabou de contar essas parábolas , saiu dali
54 akeré meso né melɔ wuú. Ndɛre alɔɔ́ manlɛ́régé bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu ɛcha mmyɛmenɛne bwɔ́, ála mano mekpo fuú ágíge atɛ áké, “Ndé muú áchyɛɛ́ ji gefɔɔ́gé deŋgá ɛti? Ne utó mampyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpa bina?
54 e voltou para a cidade de Nazaré, onde ele tinha morado. Ele ensinava na sinagoga , e os que o ouviam ficavam admirados e perguntavam: — De onde vêm a sabedoria dele e o poder que ele tem para fazer milagres?
55 Pɔ maá meŋwɔné upú na? Pɔ Mɛri ne alu mma wuú? Pɔ nnó aŋmo bií abi ande ɛlé Jɛmsi, Josɛf, Simun, ne Judas?
55 Por acaso ele não é o filho do carpinteiro? A sua mãe não é Maria? Ele não é irmão de Tiago, José, Simão e Judas?
56 Ne pɔ aŋmo bií abi andée álu na fa ne ɛsé? Ne ji atané yɛ ɛfɔ́ ne gejamégé déŋga ɛtirena?”
56 Todas as suas irmãs não moram aqui? De onde é que ele consegue tudo isso?
57 Né getú ɛyigémbɔ, ábya ji, yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ánoge muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ yɛ́ndé mbaá. Wyɛlé bɔɔ́ melɔ wuú ne abi ula gepú bií ne ála nógé ji.”
57 Por isso ficaram desiludidos com ele. Mas Jesus disse:
58 Ne tɛɛ́ mbaá ála áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́, ji ntó ápyɛ fɔ gejamégé ufélekpá né melɔ wuú wɔ́.
58 Jesus não pôde fazer muitos milagres ali porque eles não tinham fé.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Mateus 13, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.