Hebreus 11
Ambulas Maprik NT (ABT_MAP) vs NVT
1 Kéga yate naané Gotké miték sanévéknwu. Naana mawuléba kéga naané wo, “Got wadén pulak yaké dé yo. Wan adél.” Naate wate naané kutdéngék, Got waga yadéranké. Dérét vémarék yate déku jébaaké miték kutdéngmarék yate naané raségu, naanat kutkalé yaduké. Raségéte dé waga yadéranké naané kutdéngék.
1 A fé mostra a realidade daquilo que esperamos; ela nos dá convicção de coisas que não vemos.
2 Déknyényba ran du las Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naadaka dé Got wak, “Wani du wan yéknwun mu yakwa du.” Naate dé wak.
2 Pela fé, pessoas em tempos passados obtiveram aprovação.
3 Déknyényba Got vémarék yanakwa mu kérae dé nyét képmaa kuttaknak. Bulaa naané Gotké miték sanévéknwute kéni képmaaba rakwa mu véte naané kutdéngék. Déknyényba dé watakne akwi mu dé kuttaknak.
3 Pela fé, entendemos que todo o universo foi formado pela palavra de Deus; assim, o que se vê originou-se daquilo que não se vê.
4 Déknyényba némaadu bét wayékna bét rak. Bétku yé Ken bét Ebel. Bét Gotké gwalmu kwayék. Ebel Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naate déké gwalmu kwayédéka Got dé déké wak, “Wan yéknwun mu dé tiyaak. Wan yéknwun mu yakwa du dé.” Naate wadéka déku mawulé Kenké kaapuk yéknwun yadén, Ken Gotké miték sanévéknwumarék yadén bege. Bulaa Ebel kaapuk radékwa. Déknyényba dé kiyaak. Bulaa naané Gotké miték sanévéknwudénké sanévéknwute, naané wawo Gotké miték sanévéknwuké naané yo.
4 Pela fé, Abel apresentou a Deus um sacrifício superior ao de Caim. Com isso, mostrou que era um homem justo, e Deus aprovou suas ofertas. Embora há muito esteja morto, ainda fala por meio de seu exemplo.
5 Déknyényba ran du déku yé Inok, dé wawo Gotké miték sanévéknwute, déku kudiké dé “Adél” naak. Naadéka Got dé dérét déku gayét kure waarék. Dé kaapuk kiyaadén. Du déké de sékalpatik, dérét Got déku gayét kure waarédén bege. Inok Gotké miték sanévéknwudénké naané kutdéngék, kéni kudi Gotna nyégaba kwaakwa bege: Got mawulé yadén pulak dé yak. Got Inoknét kure waarémarék yadén tulé Inok waga dé yak.
5 Pela fé, Enoque foi levado para o céu sem ver a morte; “ele desapareceu porque Deus o levou para junto de si”. Porque, antes de ser levado, ele era conhecido por agradar a Deus.
6 Guné Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naagunéran guné Got mawulé yadékwa pulak yaké guné yo. Guné Got wale raké mawulé yagunéran guné guna mawuléba kéga waké guné yo, “Got dé ro. Wuné dérét kutdéngte dé wale raké mawulé yawuréran dé wunat kutkalé yaké dé yo. Wan adél.” Naate wate guné Got wale raké guné yo.
6 Sem fé é impossível agradar a Deus. Quem deseja se aproximar de Deus deve crer que ele existe e que recompensa aqueles que o buscam.
7 Déknyényba ran nak du déku yé Noa, dé wawo Gotké miték sanévéknwute déku kudiké dé “Adél” naak. Noa vémarék yadén mu bari yaaké yadéka dé Got Noat wakwek. Wakwedéka déku kudi miték véknwute wadén pulak yate dé sip nak yak. Yatakne dé déku taakwa baadi wale wani sipba wulae radaka apakélé kwayé kwaléka de miték rak. Wani sipba wulaamarék yan du taakwa de akwi gu ke kiyaasadak. Apakélé kwayé yaaké yaléka wani sipba wulaamarék yan du taakwa de kutdéngék, Noa yéknwun mu male yadéka de kapéredi mu yadanké. Noa Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naadéka Got déké dé wak, “Noa wan yéknwun mu yakwa du.”
7 Pela fé, Noé construiu uma grande embarcação para salvar sua família do dilúvio. Ele obedeceu a Deus, que o advertiu a respeito de coisas que nunca haviam acontecido. Pela fé, condenou o resto do mundo e recebeu a justiça que vem por meio da fé.
8 Déknyényba ran nak du déku yé Ebrayam, dé wawo Gotké miték sanévéknwute déku kudiké dé “Adél” naak. Got Ebrayamét waadéka dé Gotna kudi miték véknwuk. Véknwute, Got déké kwayéké wadén képmaat yéké nae, déku gayé kulaknyénytakne dé yék. Yéte dé yédéran yaabuké kaapuk kutdéngdén.
8 Pela fé, Abraão obedeceu quando foi chamado para ir à outra terra que ele receberia como herança. Ele partiu sem saber para onde ia.
9 Gotna kudi miték véknwute dé bakna yék. Ye Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naate dé Got kukba déké kwayédéran képmaaba rak. Nak képmaaba yaan du pulak rate dé apa yakwa ga kaapuk kaadén. Meme sépat kétaape dé ga kaak. Kaatakne wani ga kure yéte dé wani képmaaba yeyé yeyak, déku nyaan Aisak, déku gwaal Jekop wale. Wani dut wawo wani képmaa kwayéké nae Got dé bérét wak, “Wan adél.” Naate dé wak.
9 E, mesmo quando chegou à terra que lhe havia sido prometida, viveu ali pela fé, pois era como estrangeiro, morando em tendas. Assim também fizeram Isaque e Jacó, que herdaram a mesma promessa.
10 Ebrayam meme sépat kétaape kaadén gaba radéka déku mawulé wani gaké kaapuk kapére yadén. Dé Gotna gayét wulaaké dé raségék. Wani gayé tésaakuké dé yo apuba apuba. Got kapm dé wani gayé yak.
10 Abraão esperava confiantemente pela cidade de alicerces eternos, planejada e construída por Deus.
11 Ebrayamna taakwa léku yé Sera lé wawo Gotké miték sanévéknwute déku kudiké lé “Adél” naak. Lé gwalepa ye nyaan kéraakaapuk yaléka dé Got lérét wak, “Nyéné nyaan kéraaké nyéné yo. Wan adél.” Naate wadéka lé wak, “Wuné nyaan kéraawuruké Got débu wak. Wuné nyaan kéraaké wuné yo.” Naate waléka Got léké apa kwayédéka lé nyaan kéraak.
11 Pela fé, até mesmo Sara, embora estéril e idosa, pôde ter um filho. Ela creu que Deus era fiel para cumprir sua promessa.
12 Kéraaléka Ebrayam gwalepa ye kiyaaké yate dé wani nyaanna yaapa yak. Yadéka kukba déku képmawaara wupmalemu de rak, nyétba tékwa kun kwaaré wupmalemu tédakwa pulak. Du Ebrayamna képmawaara naaknwuké de yapatiyu, wupmalemu radakwa bege.
12 E, assim, uma nação inteira veio desse homem velho e sem vigor, uma nação numerosa como as estrelas do céu e incontável como a areia da praia.
13 Wani du taakwa Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naate re de kiyaak. De kéni képmaaba radan tulé Got déknyényba wadén pulak derét kaapuk kutkalé yadén. Yadéka de deku mawuléba wak, “Got wadén pulak kukba naanat kutkalé yaké dé yo. Wan adél. Naané kéni képmaaba rate nak gena du taakwa pulak naané ro. Naané kés képmaa nak képmaat yeyé yeyakwa du taakwa pulak naané ro. Naané kukba ranaran gayéké sanévéknwute naané yéknwun mawulé yo.” Naate watakne Gotké miték sanévéknwute de kiyaak.
13 Todos eles morreram na fé e, embora não tenham recebido todas as coisas que lhes foram prometidas, as avistaram de longe e de bom grado as aceitaram. Reconheceram que eram estrangeiros e peregrinos neste mundo.
14 Naané kutdéngék. Waga wakwa du taakwa miték rasaakudaran gayéké de sékalu.
14 Evidentemente, quem fala desse modo espera ter sua própria pátria.
15 De waga wate déknyényba yaadan gayéké sanévéknwudo mukatik, de tépa gwaamale yékatik de yak.
15 Se quisessem, poderiam ter voltado à terra de onde saíram,
16 De waga kaapuk yadan. De kéni képmaaba tékwa gayéké kaapuk sanévéknwudan. De Gotna gayéké de mawulat kapére yak. Yadaka Got deku gayé débu miték yak. Yadéka nak du taakwa déké de wo, “Got wan deku némaan ban.” Naate wadaka Gotna mawulé wani kudiké dé yéknwun yo.
16 mas buscavam uma pátria superior, um lar celestial. Por isso Deus não se envergonha de ser chamado o Deus deles, pois lhes preparou uma cidade.
17 Déknyényba Got dé Ebrayamét wak, “Ména képmawaara wupmalemu raké de yo. Ména nyaan Aisak némaan ye nyaan kéraadu déku képmawaara wupmalemu raké de yo.” Naate watakne Ebrayamna mawulé yaknwute dé dérét wak, “Méné ména nyaan Aisaknét viyae wunéké tiyaaké méné yo.” Naate wadéka Ebrayam kéga kaapuk wadén, “Wuna nyaan nakurak male. Wuné dérét viyaawuréran yaga pulak wuna képmawaara wupmalemu yaké de yo?” Naate wamarék yate dé déku nyaanét viyae Gotké kwayéké dé yak.
17 Pela fé, Abraão, ao ser posto à prova, ofereceu Isaque como sacrifício. Abraão, que havia recebido as promessas, estava disposto a sacrificar seu único filho,
18 — ausente —
18 embora Deus lhe tivesse dito: “Isaque é o filho de quem depende sua descendência”.
19 Yate déku mawuléba dé wak, “Dé kiyaadéran wan bakna mu. Got wadu dé tépa nébéle raapké dé yo. Wan adél.” Naate watakne déku nyaanét viyaaké yadéka Got dé dérét wak, “Méné, Ebrayam, ména nyaanét viyaamarék yaké méné yo.” Naate wadéka Ebrayam déku mawuléba dé wak, “Wuné wuna nyaanét viyaawuru mukatik dé kiyaakatik dé yak. Bulaa dé kiyaamarék yaké dé yo. Wuné wale raké dé yo.” Naate dé wak.
19 Concluiu que, se Isaque morresse, Deus tinha poder para trazê-lo de volta à vida. E, em certo sentido, recebeu seu filho de volta dos mortos.
20 Aisak Gotké miték sanévéknwute dé déku mawuléba wak, “Got wadén pulak naanat kutkalé yaké dé yo. Wan adél.” Naate wate dé déku nyaan vétik Jekop bét Isot wak, “Kukba Got bénat kutkalé yaké dé yo.”
20 Pela fé, Isaque prometeu bênçãos para o futuro de seus filhos, Jacó e Esaú.
21 Jekop wawo Gotké miték sanévéknwute dé déku mawuléba wak, “Got wadén pulak naanat kutkalé yaké dé yo. Wan adél.” Naate wate kiyaaké yate dé déku gwaal vétit wak, “Got bénat kutkalé yaké dé yo.” Jekop sétowe tédékwa baagé sétowe téte Gotna yéba kevérékte dé wani kudi wak, déku nyaan Josepna nyaan vétit.
21 Pela fé, Jacó, prestes a morrer, abençoou cada um dos filhos de José e se curvou para adorar, apoiado em seu cajado.
22 Josep wawo Isipba rate Gotké dé miték sanévéknwuk. Sanévéknwute kiyaaké yate dé wak, “Got débu wak, guné Isrelna du taakwa kéni képmaa kulaknyénytakne guna képmaat yégunéranké. Wadén pulak guné yéké guné yo. Wan adél.” Naate watakne dé derét wakwek, de déku gaaba ségwi kérae kure yédaran képmaaba rémdoké.
22 Pela fé, José, no fim da vida, declarou com toda a confiança que os israelitas deixariam o Egito e deu ordens para que cuidassem de seus ossos.
23 Kukba Isrelna du taakwa Isipba wekna radaka Mosesna néwepa Gotké miték sanévéknwute bét wak, “Got dé wak, naané Isrelna du taakwat kutkalé yadéranké. Wan adél.” Naate wabétka wani tulé dé Isipna némaan ban déku yé Pero, dé Isipna du taakwat wak, “Isrelna taakwa du nyaan kéraado guné akwi du nyaanét viyaapérekgé guné yo.” Naate wadéka kukba wani taakwa lé Mosesnyét kéraak. Kéraaléka dé yéknwun nyaan dé rak. Radéka néwepa véte bét wak, “Got dérét kutkalé yaké dé yo.” Naate watakne bét Pero wakwedén kudiké kuk kwayémuké wup yamarék yate, bét nyaanét baapmu kupuk paakutaknabétka dé rak.
23 Pela fé, os pais de Moisés o esconderam por três meses tão logo ele nasceu, pois viram que a criança era linda e não tiveram medo de desobedecer ao decreto do rei.
24 Radéka kukba némaan ban Perona takwanyan Mosesnyét véte dérét lé kure yék. Kure yéléka kukba dé némaan ye Gotké miték sanévéknwute dé wak, “Isrelna du taakwa wan wuna kém. De Gotna du taakwa de. Got derét kutkalé yaké dé yo. Wan adél. Wuné de wale raké wuné yo. Perona gwaal ramarék yaké wuné yo.” Naate watakne dé Perona ga kulaknyénytakne Isrelna du taakwa wale raké dé mawulé yak. Wani tulé Isipna du Isrelna du taakwaké apa jébaa kwayédaka de apa kaagél kurék. Moses Perona kém wale némaan du rate de wale kéni képmaana yéknwun mu walkamu tulé kéraaké mawulé yadu mukatik, dé Gotké kuk kwayékatik dé yak. Waga yamuké kélik yate dé Gotna du taakwa wale rate de wale kaagél kutké dé mawulé yak.
24 Pela fé, Moisés, já adulto, recusou ser chamado filho da filha do faraó,
25 — ausente —
25 preferindo ser maltratado junto com o povo de Deus a aproveitar os prazeres transitórios do pecado.
26 Yate dé wak, “Wuné némaan du rate Isipna yéknwun gwalmu kéraawuréran wan bakna mu. Wuné Gotna du taakwa wale rawuréran Got naanat kutkalé yaké dé yo. Wan némaa mu. Wuné Gotna du taakwa wale rawuru de wunat wasélékdaran wan bakna mu.” Naate dé wak. Isipna du Mosesnyét yadan pulak, kukba nak du de Got wadén ban Kraisnyét waséléknék.
26 Considerou melhor sofrer por causa do Cristo do que possuir os tesouros do Egito, pois tinha em vista sua grande recompensa.
27 Moses Gotké miték sanévéknwute déku mawuléba dé wak, “Got déknyényba wadén képmaa naanéké tiyaaké dé yo. Wan adél.” Naate watakne Gotna kudi véknwute Isip kulaknyénytakne dé yék. Isipna némaan ban rékaréka yadéranké wup yamarék yate dé yék. Gorét vémarék yate, déké miték sanévéknwute, dérét vé pulak yate, déku mawuléba apa yate dé yék.
27 Pela fé, saiu do Egito sem medo da ira do rei e prosseguiu sem vacilar, como quem vê aquele que é invisível.
28 Got dé Mosesnyét wak, “Wuné wuna kudi kure dawulikwa dut wawuru dé Isipba rakwa duna akwi maknanyanét viyaapérekgé dé yo. Wuna du taakwa sipsipmét viyae sipsipna wény deku gana gwéspétéba kavidaran wuné véte wawuru wuna du wani gaba rakwa nyaanét viyaapérekmarék yaké dé yo.” Naate wadéka Moses Gotké miték sanévéknwute dé wak, “Got wadén pulak naanat kutkalé yaké dé yo. Wan adél.” Naate watakne dé Isrelna du taakwat wakwek, de wény waga kavidoké.
28 Pela fé, ordenou que o povo de Israel celebrasse a Páscoa e aspergisse com sangue os batentes das portas, para que o anjo da morte não matasse seus filhos mais velhos.
29 Isrelna du taakwa Gotké miték sanévéknwute de wak, “Dé dé wak, naanat kutkalé yadéranké. Wan adél.” Naate wate de kus nak saknwat yéké de yak. Wani kusna yé “Gwaavé Kus”. Wani kus puké yadaka Got wadéka gu nyédéba kepukadéka képmaa nyédéba dé ték. Tédéka de wani képmaaba miték de yék, kus nak saknwat. Yédaka Isipna du de yén pulak yédaka dé gu derét kutnyélépdéka gu ke de kiyaasadak.
29 Pela fé, o povo de Israel atravessou o mar Vermelho, como se estivesse em terra seca. Quando os egípcios tentaram segui-los, morreram todos afogados.
30 Kukba wani Isrelna du taakwa Gotké miték sanévéknwute de wak, “Got dé wak, naanat kutkalé yadéranké. Wan adél.” Naate watakne wadén pulak yate de Jerikot wulaamarék yate gidan apakélé raatmu tékwaba de kaapaba gwaadé yaalak. Nyaa nak taaba sékét nak taababa kayék vétik kaapaba yeyé yeyate de gwaadé yaalak. Waga yadaka wani gayéna raatmu akérédéka de Isrel Jerikot wulaak.
30 Pela fé, o povo marchou ao redor de Jericó durante sete dias, e suas muralhas caíram.
31 Jerikoba rakwa taakwa nak léku yé Reyap, déknyényba yaabuba tékwa taakwa lé rak. Kukba lé Gotké miték sanévéknwute déku kudiké lé “Adél” naak. Yate Isrelna du vétik wani gayéké kutdéngké nae kawu téte akélak yaabétka lé bérét kutkalé yaléka bét maamaké paakwe bét miték yék. Reyap waga déknyényba yaléka Isrelna wupmalemu du kukba Jerikot yae Gotna kudi véknwumarék yakwa du taakwat viyaapérekte de lérét kaapuk viyaapérekdan.
31 Pela fé, a prostituta Raabe não foi morta com os habitantes de sua cidade que se recusaram a obedecer, pois ela acolheu em paz os espiões.
32 Wupmalemu Isrelna du taakwa las wawo de Gotké miték sanévéknwute déku kudiké de “Adél” naak. Gidion, Berek, Samson, Jepta, Devit, Samyuel, Gotna yéba kudi wakwen nak du, yaga pulak deké wakweké wuné yo? Deké wakweké wuné yapatiyu, wupmalemu du bege.
32 Quanto mais preciso dizer? Levaria muito tempo para falar sobre a fé que Gideão, Baraque, Sansão, Jefté, Davi, Samuel e os profetas tiveram.
33 De Gotké miték sanévéknwute deku mawuléba de wak, “Naanat kutkalé yaké dé yo. Wan adél.” Naate wate de kéga yak. Las waariye de wupmalemu némaan duwat viyaak. Las de yéknwun mu male yadaka Got wadén pulak yate dé derét kutkalé yak. Las wadaka apakélé kwatbosa pulak derét kaapuk tidan.
33 Pela fé, eles conquistaram reinos, governaram com justiça e receberam promessas. Fecharam a boca de leões,
34 Lasnyét deku maama derét yaaba tupérekgé mawulé yadaka wani yaa derét kaapuk yaanén. Lasnyét deku maama kulaat viyaapérekgé mawulé yadaka de miték rak. Las apa yamarék yate Gorét apa kérae apat kapére yate, waariyate, de nak gena waariyakwa duwat viyaadaka de yaage yék.
34 apagaram chamas de fogo e escaparam de morrer pela espada. Sua fraqueza foi transformada em força. Tornaram-se poderosos na batalha e fizeram fugir exércitos inteiros.
35 Taakwa las Gotké miték sanévéknwudaka kiyaan baadi kiyaan du tépa de nébéle raapmék. Las deku maamana taababa radaka deku maama derét de wak, de Gotké kuk kwayétakne miték yédoké. Wadaka de wak, “Kaapuk. Naané Gotké kuk kwayémarék yaké naané yo.” Waga wate deku mawuléba de wak, “De naanat viyaado naané kiyaanaran naané nébéle raapme Got wale apuba apuba miték rasaakuké naané yo.” Naate watakne Gotké kuk kwayémuké kélik yadaka deku maama deku sépé yaalébaandaka de kiyaak.
35 Mulheres receberam de volta seus queridos que haviam morrido. Outros, porém, foram torturados, recusando-se a ser libertos, e depositaram sua esperança na ressurreição para uma vida melhor.
36 Lasnyét deku maama wasélékne baagat de viyaak. Lasnyét gitakne de raamény gaba taknak.
36 Alguns foram alvo de zombaria e açoites, e outros, acorrentados em prisões.
37 Lasnyét matut de viyaapéreknék. Lasnyét sépé nyédéba sékudaka de kiyaak. Lasnyét waariyadakwa kulaat de viyaapéreknék. Lasnyét derét yaalébaanké nae kapéredi mu yadaka de kaagél kutte, baapmu wut yamarék yate sipsip memena sépé giye, gwalmu yamarék yate de yeyé yeyak.
37 Alguns morreram apedrejados, outros foram serrados ao meio, e outros ainda, mortos à espada. Alguns andavam vestidos com peles de ovelhas e cabras, necessitados, afligidos e maltratados.
38 Deku maama derét de wak, “Mé yaage yé. Naana gayéba ramarék.” Naate wadaka bakna yeyé yeyate de du ramarék taalat yékérak. De nébat waare yeyé yeyate matuba tékwa waagu képmaaba tékwa waaguba wawo de rak. De yéknwun mu yakwa du taakwa radaka nak du taakwa kapéredi mu yate deké kutdéngmarék yate de deké kuk kwayék.
38 Este mundo não era digno deles. Vagaram por desertos e montes, escondendo-se em cavernas e buracos na terra.
39 Wani du taakwa akwi Gotké miték sanévéknwute de wak, “Got dé wak, naanat kutkalé yadéranké. Wan adél.” Naate wadaka Got deké dé wak, “Wani du taakwa wunéké miték sanévéknwute yéknwun mu yakwa du taakwa de ro. Kukba miték rasaakuké de yo.” Naate wadéka wani tulé de kaapuk miték radan.
39 Todos eles obtiveram aprovação por causa de sua fé; no entanto, nenhum deles recebeu tudo que havia sido prometido.
40 Déknyényba Got dé wak, “Déknyényba rate wunéké miték sanévéknwun du taakwa kukba rate wunéké miték sanévéknwuran du taakwa wale, derét wuné kutkalé yaké wuné yo. Derét akwi kutkalé yawuru de akwi wuné wale miték rasaakuké de yo, apuba apuba.” Naate wate dé naané, deku kukba yaan du taakwaké wawo dé sanévéknwuk.
40 Pois Deus tinha algo melhor preparado para nós, de modo que, sem nós, eles não chegassem à perfeição.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Hebreus 11, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.