Atos 15
Kwaromp Kwapwe Kare Kar (YUJ) vs AAI
1 Juda mekamp arop ankwap fárákap Antiok mek yinkea maok, Kristen fákáreran kar yénkrá farákápria maok, arakrá sér, “Yumo Mosesomp loaok tukup moria yɨpi fékér monap arop yumwan te Kwaro warko érékép naenámp pourou mono.”
1 Orot afa Judea’ane hire hina Antioch hitit baitumatumayah nati’imaim hima’am hi’obaibiyih hio, “Kwa i Moses ana ofafar eo na’atube a’ar mo’oh hina’afuw kwa boro yawas kwanab.”
2 Takrá sérapo maok, Pol ntiaka Barnabas am arop fárákapao taknap kar wawia maok, am fákárerént kar yorowara waeria maok, am táman téréménk tokwae. Aenapo maok, Kristen fákárerao Pol ntia Barnabas, tá arop ankwap fárákap makia man sérrá, “Yumo tukupea Jerusalem mekamp aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap fákáre makia kar fwapokwapenke.”
2 Paul, Barnabas hairi iti bai’obaiyen isan nati orot bairi higam tur manin maiyow hio, basit Paul Barnabas hairi naatu Antioch orot afa na Jerusalem tur abarayah naatu regaregah ai’in bairi iti tur yamutufurin isan hirubinih.
3 Aeria maok, sios fákáreao am fárákapan tirá kérép napo, distrik Fonisia ntia distrik Samaria mek kukria maok, am mekamp arop fárákapan Kwaro ankwap fi aropamp nɨnɨk ti-arárrá kák námp táman farákáp. Aenapo maok, am mekamp Kristen fárákapao kor am kar wawia warákáránk.
3 Ekaleisia ana kou’ay wanawananamaim iti sabuw hiyafarih hin. Naatu hiremor hina Fonisia naatu Samaria’amaim hi’afuwabon hirabon. Ufun Sabuw mi’itube God hibai hibitumatum isan hai tur hi’owen, naatu baitumatumayah nati’imaim hima’am iti tur hinowar yasisir dogoroh awan karatan.
4 Am fákárerao tukupea Jerusalem mekapo maok, sios mekamp koumteouráp arop ntia aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop makia man warákáránkria érékép. Aenapo, Pol ntiaka Barnabaso am fárákapan kápae kare ankank Kwaro méntér tére námpan farákáp.
4 Hina Jerusalem hititit ana veya’amaim, God ana ekaleisia, Tur Abarayah, naatu regaregah ai’in etei nati’imaim hima’am hai merar hiyi. Naatu Paul Barnabas hairi hibinanawan ana veya God isah mi’itube sisinaf hai tur hio’owen.
5 Aenepan maok, Farisi mekamp Kristen ankwap fárákapao arakrá sér, “Ankwap fi arop fárákap nomo yakápnámp fi mek korop mwaria napo te, ankár maomp yɨpi fárákapria, am fárákapan ‘Yumo ankár Mosesomp loaok tukup kip’rá sér kipo.”
5 Baise baitumatumayah afa Pharisee hai kou’ayane himisir hio, “Nati sabuw i boro hai ar kanabih hina’afuw naatu tana’uwih Moses ana ofafar hini’ufunun.”
6 Aerapo maok, aposel fákáre ntia sios taokeyakáp konap arop fákáre am kar fwapokwap mwaria koupoukour.
6 Tur Abarayah regaregah bairi hina hiku’ay iti baibat nutitiyin isan
7 Am fárákapao kar tokwaeri sérarrá tukup napo maok, Pita fokopeyakrá am fárákapan arakrá sér, “Nánaeou fákáre, yumo te wae méron: Kwaro wokwaek yumo ou mekamp námwan tére ti-sápria, onan te, ankwap fi aropan Kwapwe Kare Kar farákáp napo, wawia mér mwanaponria nánapi námpon!
7 Manin maiyow hibas inan ufunamaim Peter misir eo, “Taitu baitumatumayah kwa kwaso’ob marasika God ayu kwa wanawanamaim rubinu iti Tur Gewasin Ufun Sabuw isah binan isan, saise i auman iti tur hitanowar naatu hititumatum.”
8 Kwar te ponankor koumteouráp aropamp nɨnɨk wae mér námpara, mao nomwan ti-sáp námp niamp take pourouráp Yiki Kor Spirit am fárákapan nénk námpono. Am taknámp nɨnɨk támao am fárákapan warákárrá érékép námp nomwan yénkép námpon.
8 God orot etei dogoroh i so’ob, imih Anun Kakafiyin it bitit na’atube Ufun Sabuw auman itih, nati’imaim ebi’obaiyit God nati sabuw auman ibasit ebowabow.
9 Mao te nomwan ankwap pourourápria, ankwap firan ankwap pourouráp nɨnɨk mono. Am fárákap te man mér napo, am mér nap fek táman am fárákapamp nɨnɨk mao námoku nke námp fek yiki kukarrá kák námpon.
9 God it isat esisinaf na’atube i auman isah ef ta’imon esisinaf, anayabin i hai baitumatumamaim dogoroh eyayafur.
10 Aenámp te, yumo apaeritea Kwarén kokwae sánk napon? Wokwaek nomp appeyaenáp, tá oukoumwan nomo kor am kápaenámp ankank samp mwanámp pourou mo námp te, yumo apaeritea Kristen fárákapamp fére kor fek am kápae yarokwapea pap napon?
10 Naatu boun aisim bit gagamin it uwatanah naatu it men karam tata’abar i kwabai bai’ufununayah tuwabuh kwayara’ah God routobon kwabitin.
11 Aenámpan maok, nomo arakrá mér námpon, Jisas Tokwae Karamp aropomp fek Kwar te am fárákapaninámp taknámp nomwan kor warko érékép naenámpon.”
11 En! Baise, manaw kabeber ata Regah Jesu’umaim nan it ta’ita’imon taitumatum tabai biyawasit na’atube ibo hitumatum hibai yawas itih.”
12 Pita makrá séránko maok, am néntépap arop fárákap te kar pwarokwaprá sér mwanap mo nánko, karmparáp tankáp. Aenapo, Barnabas ntia Polo Kwaro man yaewour nánko, ankwap fi arop ou mek kárákáre yoroi nep táman farákáprá sénepo, am fárákapao woupwi pátea wará tankáp.
12 Kou’ay nati etei awah fot hima Paul Barnabas hairi God ina’inan fokarih naatu baifofofor mi’itube i wanawanahimaim Ufun Sabuw isah sisinaf i hai tur hiowen hima hinowar.
13 Arop yaworao séri pwar nepo maok, Jems arakrá sér, “Naeou, nánaeou fárákap, yumo onomp kar wawenke!
13 Hio in sasawar ufunamaim, James misir eo, “Taitu naatu tuwai’inah anao kwananowar!
14 Yumwan wae Saimono séri námpon. Wokwaek manénkɨr te Kwaro ankwap fi aropaonapok koropea am ou mekamp arop ankwap fárákapan éréképeanánko, mao námokuráp firáp yakáp napon.
14 Simon iti boun mi’itube God ana naniyan wantoro’ot Ufun Sabuw wanawanahimaim bow i ana sabuw nowan himatar kakaifih isan iti kubuna tanowar.
15 Tá profet fákáreramp karan kor take pourouráp karan arakrá kumwiapon:
15 Dinab oro’orot hai tur etei iti tur isan i tibasit. Bukamaim iti na’atube eo.
16 ‘Tokwae Karao arakrá sér,
16 ‘Iti ufunamaim ayu boro ana matabir, Regah eo,
17 Ae nanampara, arop ankwap fi te
17 Saise sabuw afa boro ayu hinanuwuhu hinan,
18 Mámá kar te Tokwae Karao mámá ankank
18 Imih Regah eo, iti i marasika eo hinowaraka.’
19 Aenámpara onomp nɨnɨk te arak námpon: Nomo ankwap fi arop kwatae nɨnɨk pwarará Kwaronámpok tukup nap te, nomo man nɨnɨk kápae sánk mwareano, mono.
19 “Iti i ayu au not,” James ikofan eo maiye, “Ufun Sabuw God isan temamatabir men tana’otanih.
20 Yae-párák nomo te am fárákapampor pas kumwia arakrá sér mwanámpon: Kwekár kwarén ofanap fɨr te fári kwapono. Am te Kwaro nke námp fek oumnámp ankankono. Tá kokopor nɨnɨki kwapono. Tá fɨr yápare kor fek paok fákapea porokwap pap nap te fári kwapono. Am te oukoumwan yɨri am mek yak námpon.
20 Baise nati efanin fef tanakirum hai tur tana’owen, bay sibor hiya’ay biyah eregubagub auman men hinaa, men hina’in tabitabir hiniwa’an kwanekwan, masanuw sikah birabir naatu wanawanah rara auman men hinaa.
21 Nomo te wae mér námpon: Wokwaekia koropea oukoumwan námp te, ponankor ankwap fi aropamp taun mek te arop fárákapao am Mosesomp lo kar farákáp konapono. Tá ponankor Sabat yae méntép lotu nap mek am kar nkerá farákáp konapon.”
21 Anayabin Moses ana ofafar i kwamur moumurin maiyow Kou’ay Baremaim Baiyarir Ana Veya mar etei hibiyab hibinan hinonowar.”
22 Aeria maok, aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop, ntia sios mekamp koumteouráp arop ponankor, makia maok, am pas sámpá tukup mwanap arop farákápá pwar. Am arop fárákapamp e te Judas Barsabas tá ankwap te Sailas, am arop yawor te Kristen fákáre taokeyak konepon. Man Pol ntia Barnabasént Antiok mek tirá kérépria,
22 Imaibo tur abarayah, Regaregah ai’in naatu kirisiyan sabuw bairi hita’imon hai not hibogaigiwas orot afa kou’ayomaim roubinih Paul Barnabas bairi au Antioch baiyafarih isan hio. Basit Judas wabin ta Barsabas, Silas hairi hirubinih, iti orot rou’ab i baitumatumayah hai bonawiyenayah orot gagamih.
23 am arop yaworamp yaek sánkap pas te arakrá sér,
23 Naatu fef i iti na’atube hikirum hitih hibai hin.
24 Yino wae arakrá wawi námpon: Yino ou mekamp arop ankwap fárákap tukupea yumwan kwataenámp kar fek korokopea pap napono. Am fárákap te yiráp nɨnɨk sámpá yampourou napan maok, yino te am fárákapan ‘Tak kip’rá sér moi námpon.
24 “Aki tur anowar orot afa aki ai kou’ayane hitit hina hai turamaim abisa hio i kwa anot hikwaris. Naatu nati orot i men kafai aki biyai’ine fair aitih nati tur hibai hinamih.
25 Yino am ankank koropnámp kar wawia koupoukarrá ankárankamp nɨnɨk fek kar papea mámá arop anánkaopwe Barnabas ntia Polént yumonapok tirá kérép námpon. Am Barnabas ntia Pol te yino man warákár kare konámpon.
25 Isan imih aki aru’ay ao aibasit tur abarayah afa arubinih kwa isa abiyafarih. Iti orot i boro ata ofonah Barnabas Paul bairi hinan.
26 Am arop yawor te námwan napo kor, apáp mono. Námoku te wampwe pwarará, nomp Tokwae Kar Jisas Kraisomp eran érik sér i konepono.
26 Iti orot rou’ab ata Regah Jesu Keriso wabin isan hai yawas etei hikwahir tebowabow.
27 Aeno yino Judas ntiaka Sailas arop yaworan tirá kérép námp te, am arop yaworao kor pas fekamp kar niamp taknámp yumwan top kor fek sénenepon.
27 Imih Judas Silas hairi kwa isa abiyafarih, i boro hinao kwanowar sawar ta’imon iti fefemaim akikirum na’atube.
28 Yiki Kor Spirit yinont yak nánko, yino kar arakrá pap: Yino te yumwan kápaenámp nɨnɨk kápae kare pap mono. Aenámpara, yumo ankár am séri námp táman saráp mántwaok kipo. Am te ará:
28 Aki Anun Kakafiyin bairi aibasit men bit gagamin atit kwatab, ofafar iti bai’ufnunin isan aibasit abit sisibinamaim.
29 Yumo fɨr kwekár kwarén sánk nap fári kwapono. Tá yumo oukoumwan yɨri yaknámp nape fɨr fári kwapono. Yumo fɨr yápare kor fek paok fákapea porokwap pap nap fári kwapono. Nkwakwe make kokopor nɨnɨk te ankár warákarrá tukup kipo. Yumo mér karria mámá nɨnɨk ponankor warákarrá tukup nap te, yumo kwapwe kare yakáp mwanapon. Wae támaono.”
29 Bay wagaburisah hisisibor men kwanaa, for rara auman men kwanaaf for sikah hibir himomorob men kwanaa, naatu in baisesebar kwanekwan i kwanahaiw. Sawar iti ao na’atube kwanasisinaf kwa a ef etei boro namutufor. Gewasinamaim aotuturi, kwanama.”
30 Aea maok, sios fákárerao am fárákapan Antiok mek tirá kérép. Aenapo maok, yinkea Antiok mek sios mekamp koumteouráp aropan koupoukarea maok, am pas sánk.
30 Orot hiyafarih tur hibai hin Antioch hitit, nati’imaim ekaleisia tutufin etei hi’af ayuwih rou’ay gagamin hibai naatu fef hitih.
31 Aenapo, am sios fákárerao am pas sámpea nkerá farákápea maok, am fárákapan kárákáre nénk naenámp kar nkea warákáránk.
31 Fef hibai hibiyab ana maramaim dogor wanawanan yasisir awan karatan koufair tur hinonowar isan.
32 Judas ntiaka Sailas arop yaworao kor profetara, kápae kare kar kwapwe Kristen fákáreran farákápepo maok, tak nep támao am fárákapamp nɨnɨk mek kárákáre nénk.
32 Judas Silas hairi i God ana dinab oro’orot, imih i tur manih maiyow hima hidudur, baitumatumayah koufair hitih naatu tafah fair hiyai.
33 Am arop yawor te Antiok mek éri tae morok ke yakea nepo maok, wakmwaek am mekamp Kristen fákárerao man ‘Ye...!’ ria maok, manénkɨr tirá kérépap aropaonapok tirá kérép.
33 Fur bai’ab na’atube hima’am ufunamaim himisir taih tuwah tufuwamaim hio tuturih naatu sabuw iyab hibiyafarih isah himatabir maiye hin.
34 [Aenapan maok, Sailas te warko ankwap nɨnɨk sámpea Antiok mek yak námpon.]
34 Baise Silas nati’imaim ana not bogaigiwas iban ma maiye.
35 Aenko maok, Pol ntiaka Barnabas te Antiok mek yak. Am arop yaworao kápae kare ankwap arop fárákapént koumteouráp aropan Kwaromp kar yénkria maok, Tokwae Karamp Kwapwe Kare Kar farákáp.
35 Naatu Paul Barnabas hairi Antioch imaim mar kafai hima, naatu baitumatumayah afa nati’imaim bairi sabuw afa hi’obaibiyih naatu Regah ana tur gewasin hibinan hiremor.
36 Nánkár wakmwaek ankwap ke fek maok, Polo Barnabasén arakrá sér, “Nomo ankár arákarrá akwapea ponankor taun mekmwaek nánaeou tárápu nke nenempono. Wokwaek nomo Tokwae Karamp kar farákápemp te, am fárákap fwapi yakáp te mokop nap mér nenempono.”
36 Veya bai’ab na’atube sasawar ufunamaim Paul ana not bogaigiwas Barnabas isan eo, “It boro tanamatabir maiye bar merar etei taituwat tema’ama’amaim tanarun tanatit taninanawanih, Regah ana tur nati’imaim tabibinan tana’itin sabuw basit tema’am.
37 Aeránko maok, Barnabaso Jon Mak warámpeaka énénki tukup mwaria.
37 Nati ana veya Barnabas i kok John Mark tab bairi hitan.
38 Aenámpan maok Pol sérrá, “Am arop te wokwaek nomo Pamfilia mek énénki tukupá tére mwareakámpao, nomont akwap moimpara, nomo man te warámp mono.”
38 Baise Paul i men kok boro John Mark hitab bairi hitan, anayabin i men bairi hima hai bowabow hibow in yomanin hisawarimih, baise i Pamfilia imaim ihamiyih matabir maiye.
39 Aeria maok, am arop yaworao am kar táman nonopok kákkaria maok, táte warko énénkér tére mo, pwararea maok, Barnabaso Mak warámpea Maként sip mek korokwapea apár amor ke Saiprus mek pok.
39 Nati’imaim Barnabas Paul hairi higam tur fokarih hio, naatu hairi hikusib Barnabas Mark bai hairi wa hibai au Cyprus hin.
40 Aepo Polo Sailas warámpea énénkér akwap neria nepo maok, Kristen fákárerao am arop yaworan arakrá sér, “Tokwae Karamp aropomp te fwap yumont yak námpon.”
40 Paul Silas rubin bai naatu tafaram bihamiy ana veya, baitumatumayah orot rou’ab hibuwih higegewasinih Regah ana manaw ana kabeber wanawanan hiyari’iyih takaifih isan.
41 Am arop yaworao provins Siria ntia provins Silisia mekmwaek akwapriaka sios fákáre kárákáre sámpanáponoria Kwaromp kar farákáprá yárak.
41 Basit Paul misir Syria naatu Silisia wanawanahimaim run remor ekaleisia koufair itih.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 15, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.