Atos 17
I Fiyowe Uret (TIY) vs AAI
1 Atin amun méntaus magéw i ro Pablowe brab Silase, énggétara ro dob de ingéd féndawét Amfipolis brab Apolonia, atin énggégumah ro dob ingéde féndawét Tesalonika. Atin diyo wén i lawie féngadafan kay de Judio.
1 Hiremor hina Amfipolos naatu Apolonia bar merar hihamiy naatu hina Thessalonica hitit, nati’imaim i Jew hai kou’ay bar ta batabat.
2 Atin i Pablowe loo bé adat ne ménahur dob lawie ni féngadafan. Méntéléw gé-Sabadoy no, sani gaiy kétéré ruwe, i Pablowe ménsébéréh-béréh bé de étéw atin i kébéréh ne tidéw dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse.
2 Paul ana yawas mar etei esisinaf na’atube in kou’ay bar run, Baiyarir veya tounu wanawanahimaim buk rusasar tur hai yabih sabuw bairi hima hidudur.
3 Fénggétiga no bero tidéw dob ni ménsulat bé mérasay i Kristowe brab tébule. Ménbéréh i Pablowe mano, “Béréhé ku begom i toowe fantag bé Jesuse. Beeney Kristowe, sani fénémili i Tuluse méguléw.”
3 Buk wanawanan dinab hikikirum kubuna hai tur eowen eo, “Keriso i biyan nababan namorob naatu morobone namisir maiye.” Naatu Jesu isan iti aorereb kwanonowar, God ana Roubinen Orot. Keriso’oban i nati.
4 Atin wén i de ménunur bero brab nodoro roy ro Pablowe brab Silase. Loo soy médoowe do Griego méngintulus brab do gérotor do libun.
4 Sabuw afa Paul yah ikitabir naatu Paul Silas hairi hikofanih. Na’atube Greek sabuw rou’ay gagamin God hikwakwafir auman hirun, naatu bar merar baibin ukwarih auman hirun. |alt="map" src="Pauljr2.tif" size="col" ref="Acts 17.4"
5 Endob i de Judio méndaléw ro, mélaw lénimud roy de tete étéw do énda i galbék ro tidéw dob de aguwon atin rénimbur roy ingéde ni. Atin dénunsuk roy lawi i ségétéwe lagéy féndawét Jason inok sélédé roy ro Pablowe brab Silase, brab inok uwité ro bero dob adafay de médoo étéw.
5 Baise Jew sabuw hibobowen sabuw ef yan rimurih hibow kou’ay gagamin himatar. Naatu nati bar merar gagamin wanawanan hibuyuw hinunuw hin Jason ana bar hiyi hirab. Hikokok Paul Silas tibunuwih hitama’am na’at tabotaitih sabuw titih.
6 Endob amun énda énggito ro bero, nuwit roy Jasone brab de dumo no munur bé Kristowe mangéy dob de méguléw bé ni ingéd. Atin ménkes ro maro, “Wén i de étéw réménimbur bé kéluhanay de ingéd. Atin béleewe ni, ay ni ro énggégumah dob katome ni ingéd.
6 Baise hirun hinunuwet ana veya’amaim men hititourih. Basit Jason hibai hifatum baitumatumayah bairi hitainih hina bar merar hai orot gagamih biyah hitit hiwow hio, “Iti orot tafaram wanawanan sabuw hai ma hi’a’afiy hinan boun hina iti ata bar ata merar hitit.
7 Atin i Jasone ni, fénbatién bero dob lawi ne. I kéluhana ruwe réménigo ro bé békéne fatut dob kitabe tidéw dob Datu tome dob Roma. Non bénréh roy wén i ségiyo datu, sani féndawéte Jesus.”
7 Jason hai merar yi buwih ana baremaim hima aiwob orot Caesar ana ofafar hi’astu’ub teo, Aiwob orot ta i ema’am wabin Jesu.”
8 Amun énggélingoo roy ni kébéréh, ménrimbur i de médoo do étéw ménlimud brab de méguléw bé ni ingéd.
8 Tur iti na’atube hio hinonowar sabuw rou’ay gagamin na’in naatu bar merar hai orot gagamih hai not hikwaris.
9 Tidéw béno, i de méguléw fénégés roy Jasone brab de dumo no mayad loo bé adat ruwe inok métangéy ro. Tidéw béno fénsut ro bero.
9 Basit bar merar orot gagamih Jason naatu orot afa bairi kabay hi’uwih hibaiyan, imaibo hibotaitih hin.
10 Amun kélungononén, i de dumo ro munur bé Kristowe, fénuwit roy Pablowe brab Silase mangéy dob ingéde féndawét Berea. Amun énggégumah ro diyo, ménangéy ro dob lawie féngadafay de Judio.
10 Hima in mar fo, basit baitumatumayah Paul Silas hairi hiyafarih au Berea hin, naatu hina nati’imaim hititit ana veya mutufor hin Jew hai Kou’ay Bar hirun.
11 Atin i de étéw dob Berea, toow na fo fiyoy adat ruwe bé de étéw dob Tesalonika. Toow ro fo méuyot mégélingo bé kétoro Pablowe. Atin féganadé roy Ménsulate Kébéréh i Tuluse sénga fuweh inok susiné ro ké toow i kétoro Pablowe.
11 Nati sabuw i dogoroh hibotawiy men Thessalonica sabuw na’atube’emih. Tur hinonowar i yah bai kwanekwan hima hinowar veya matan hiyi hai buk hiyab hikok hitaso’ob Paul abisa eo i turobe Buk eo’omaim eo ai en?
12 Atin médoo ro ménwaléy munur bé Kristowe. Loo soy de Griego, do lagéy brab do libun do gérotor dob no ingéd.
12 Naatu sabuw moumurih maiyow hitumatum, Greek baibin gagamih afa naatu orot moumurih na’in auman hitumatum.
13 Endob i de Judio dob Tesalonika, amun énggélingoo roy Pablowe muret bé kébéréh i Tuluse dob Berea, ménangéy ro diyo brab rénimbur roy de médoo étéw diyo.
13 Baise Jew Thessalonica hima’am Paul Berea bibinan ana tur hinonowar ana maramaim hirabon hina yare baimatarin isan hikukeraker.
14 Mélaw i de munur bé Kristowe fénagayas ro fénuwit i Pablowe mangéy dob fédoror i dogote, éndob ménbati i Silase brab Timoteowe dob Berea.
14 Naatu baitumatumayah marta’imon Paul hibai hiyafar autor re. Baise Silas Timothy hairi Berea hima.
15 I de déménuran bé Pablowe ménodor ro de taman Atenas. Tidéw béno ménséfule ro mangéy Berea. Atin nuwit roy kébéréh Pablowe dob ro Silase brab Timoteowe bé furay ro de magad.
15 Orot afa Paul hinawiy bairi hina Athens ana fofoninamaim hihamiy, imaibo i himatabir. Paul iuwih eo, “Kwanan Silas Timothy hairi kwana’uwih saisewat hinan bairi anita’imon.”
16 I lala Pablowe ongot-ongot bero dob Atenas, toow fo ménbuku non médoo foy de kéninontow dob no ingéd.
16 Paul Athens imaim Silas Timothy hairi ma kakaifih wanawanan, nati bar merar hai totob awan karatan hima’am i’itih isan men iyasisir.
17 Mélaw i Pablowe ménsébéréh bé de Judio brab de békén do Judio do méngintulus dob lawie féngadafan. Brab sénga fuweh ménsébéréh-béréh so dob fadiyane bé de étéw témara.
17 Basit in Kou’ay Bar run Jew naatu Ufun Sabuw iyab God hibitumitum bairi hio, naatu mar etei ahar efanamaim sabuw iyab nati’imaim hinan iti sawar isah i hai tur eo’owen.
18 Ménsébéréh soy Pablowe bé de maistéro témoro bé kéfégitung i de Griego diyo féndawét Epikureo brab Estoiko. Atin ménbéréh i de dumo bero maro, “Ati béréhéy nan félangka-langka étéw énda i gétiga-tiga no?”
18 Naatu orot afa Epikuria kirum efanane hititit naatu orot afa Sitoik kirumane hititit Paul bairi hibas, so’obayah afa hio, “Iti orot rarik kartatanenayan abisa eo’oweh?” Afa hio, “I ana itinin nanawan hai god isah eo.” Iti na’atube hio anayabin Paul i Jesu morobone mimisir maiye isan bibinan.
19 Mélaw nuwit roy Pablowe mangéy dob adafay de ménlimud do odoron, sani féndawét ruwe Areopayo brab ménbéréh ro maro, “Méuyot gey gétigan fantag bé ni mantu kétoro béréhé mo.
19 Basit Paul hibai hinawiy hina kaniser Areopagus kou’ay nahimaim hitit naatu hio, “Aki akokok iti bai’obaiyen boubun sabuw kubi’obaibiyih inao ana nowar gewas.”
20 Enda gésobuto key i de dumo bé de kébéréhém non toow fo ségiyo bé kageye kéfégitung. Brab méuyot gey de ké gétiga key i atag i de ni.”
20 Sawar afa i’o aki anonowar i tur afa boubun aki isai, imih akokok o inakubunabuna gewas inao ananowar.”
21 (Loo bé niy kébéréh ruwe non i kéluhanay de étéw dob Atenas brab de étéw tidéw dob de ségiyo ingéd bati diyo, méuyot ro mégélingo brab séuret-uret bé de mantu uret sénga tékélid.)
21 Athens tafaram matuwan naatu nahtoumanih iyab makwaniyih hai bowabow mar etei tur boubun menamaim tenonowar i boro hinab nati ef yanamaim hinao hinareremor aurih bowabow en.
22 Mélaw téménindég i Pablowe dob téngaangay kéluhanay de odoron diyo ménlimud. Atin ménbéréh mano, “Do étéw dob Atenase ni, énggito gu toow gom fo mégéror méngadaf.
22 Paul kaniser hai kou’ay Areopagus nahimaim misir eo, “Athens orot! Ayu kwa ai’iti kwa etei i a yawas yayasairenamaim kwama’am.
23 Non amun ménsugud-sugudu dob kagome ni ingéd brab ténéngténg guy de gono kom méngadaf, énggito guy sébaane gono kom méngadaf témulak. Wén i sénulate de mano, ‘Dob ni, féngadafén i tuluse énda gélolono.’ I nan féngadafé kom fiyon fo ké énda gélolo gom de, Been i ni ureté ku begom.
23 Anayabin iti bar merar abat areremor akwafiren efan etei aitah, na’atube sibor ana gem ta aitin tafanamaim iti na’atube kwakirum. ‘God wa’iwa’irin takwakwafir.’ God nati wa’iwa’irin kwakwakwafir, baise men kwaso’ob nati God i yait, imih boun akokok nati isan anaorereb kwananowar.
24 I Tuluse léménimbag bé duniyae ni brab kéluhanay éntingayéne. Been i Kadnay lawaye brab duniyae. Atin énda batién dob de lawi rénigoy kéilawane.
24 God iti tafaram sinaf naatu tafaram wanawanan sawar etei auman sinaf himatar. I mar tafaram ana Regah baise i men orot umahimaim Tafaror Bar hiwowowab imaim ema’amamih.
25 Atin énda i éntingayén kailanga no géiray i étéwe de tidéw dob de génalbéko no. Non Beeney méniraye bé kéuyage brab férénawawe dob kéluhanay de étéw brab Been soy miraye bé kéluhanay éntingayéne kailanga tom.
25 Naatu orot umahimaim abisa mamatar i men ekokok nab, anayabin yawas naatu yourabad naatu sawar tutufin etei i akisin biyanane na sabuw yawas tebaib.
26 Tidéw dob ségétéwe étéw, rénigo noy kéluhanay de séségiyo-giyo do étéw brab bénragarén betom dob duniyae ni. Atin Been i ménémilie bé de gai tom brab de gono tom bati.
26 Orot ta’imon biyanane sabuw menan ta ta tafaram tutufin etei karatan, nowanowah hibai tema’am. Naatu marasika yakitifuw hai veya anababatun yai, sabuw iyab tafaram menatan hinab nowanowah namatar hinama’am i so’ob hai veya yai.
27 Rénigo noy ni inok i de étéw sélédé roy Tuluse brab dob késéléd ruwe de, gito ro so keeyén. Endob i toowe, énda mérayu i Tuluse dob betome do étéw.
27 God iti na’atube sinaf, saise sabuw hitatit hitanuwih naatu umah hitaruteteyan hitanan boro hitatita’ur. Baise i men ef yok na’in ema’am, it ta’ita’imon sisibitamaim ema’am.
28 ‘Non tidéw dob Beeney kéuyag tome brab férénawa tome brab kégéagéw tome.’ Loo so bé niy bénréh i de dumo gom do muret binuwaya maro, ‘Betome soy de ngaén.’ ”
28 Anayabin ’i ana fairamaim it yawasit tama taremor biyat ebi’e’etaw. Kirumamaim tur kabumih kwakikirum na’atube, ‘It i natunatun.’
29 Atin féntaus Pablowey kébéréh ne mano, “Non betom i do nga i Tuluse, katom karangén de ké i falas i Tuluse loo bé falas i de kéninontow do bélowon taloo no do filak taloo no do batéw rénigoy kéilawane.
29 Isan imih it i God natunatun ai’in, men tananot God ana itinin i gold o silver o kabay ta sabuw tar so’obayah i hai yumatabe hitar hirouwen ebatabatamih.
30 Féndaya i Tulusey éndae kégéloloy de étéw de bé do gétah, brab énda kénukumén bero. Endob béleewe ni sénuguén i kéluhanay de étéw dob kéluhanay de ingéd bé fatut ro gésénule bé de tete rigoné ro brab fatut tagaké ro.
30 Marasika God it ata kasiy ata tengogor i’itah etei was tanen, baise boun sabuw tutufin etei dogorot baikitabir isan ebiyunit tanasinaf.
31 Non fénémili i Tuluse nén i gaiwe ké kukumé non i kéluhanay de étéw dob duniyae ni bé toowe fo métintu. Atin i fékukumé nuwe Been i fénémili ne. Atin fénggélolo noy ni dob kéluhanay de étéw bé kéfétébule ne de tidéw bé kéléhu ne.”
31 Anayabin veya ta yayakitifuw i ema’ama, nati’imaim orot ta tafaram tutufin etei ef gewasinamaim baibatiyin isan i rubinika, naatu nati orot it itinin baiturobe isan i morobone bora’ah maiye.”
32 I de dumo bé de étéw diyo, amun énggélingoo roy kébéréh Pablowe fantag bé kétébulee, déniyangka roy Pablowe. Endob i de dumo de ménbéréh ro maro, “Méuyot gey man mégélingo beem muret féruman fantag bé de ni.”
32 Morobone misir maiye isan Paul eo hinonowar ana maramaim hi’iyab himarib. Baise afa hikok veya ta na maiye baidudur nowar isan hifefeyan.
33 Mélaw méntékédan i Pablowe tidéw dob de ménlimud ni do étéw.
33 Nati’imaim Paul kaniser hai kou’ay ihamiyih misir in.
34 Atin i de dumo bé de étéw ni ménwaléy ro munur bé Jesuse brab nodoro roy Pablowe. Ségétéw beroy lagéye féndawét Dionisio, ségétéw kéfédéwan diyo. Brab ségétéw so libun féndawét Damares brab wén soy do ségiyo do étéw do ménunur.
34 Orot afa hitumatum Paul hi’ufunun, naatu Areopagus ana kou’ay wanawananamaim orot wabin Dionysius auman itumatum naatu babin wabin Damaris naatu baibin afa auman hitumatum.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar Atos 17, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.