1 Coríntios 12
Hutngin kamkabat si Káláu (SGZ) vs AAI
1 Má rang buhang, gam gálta iau mul suri Tanián a Pilpil ngádáh a lu him ngoi. Káp iau te nem ngo gama ngátngát sálán á táit min, iau nem ngo gama talas ur on.
1 Boun i kwa Anun Kakafiyin ana usar isan kwabibat i anao kwananowar. Taitu ayu men akokok kwa aur kasiy na’atube nama’amih.
2 Gam mánán páksi ngo tungu i pákánbung kápgamte ruruna be i Káláu, má bos sápkin tanián dikte lam arong gam suri lotu narsán angagur án káláu kápte liu i di má káp di tini wor. Má bos sápkin tanián er di lam gam uri toltolom sápkin tatalen mul.
2 Kwanaso’ob kwa baikirisiyana’e, Eteni kwama’am ana veya, wagabur hibonawiy a ef kwawasa’ir kwatit sawar inu’inuwih kwakwafirih.
3 Ki ngádáh gama mák ilmi ngoi á kálámul Tanián a Pilpil a mon on má ák worwor mai midán ái Káláu? Má ngádáh gama mánán ngoi ngo kálámul a wor mai sápkin tanián? Iau nem ngo ina atalsai kamu holhol suri táit minái. Tanián a Pilpil kápate lu wor tili ngudun kálámul mák wáng i Iesu. Kápte! Ngo Tanián a Pilpil a wor tili ngudun kálámul, a lu parai lain worwor ngoromin ngo, “Ái Iesu ái á Káláu!” Má kápte kes sang a artálár suri na parai ngorer ngo Tanián a Pilpil kápate kis on.
3 Isan imih a tur ao’owen, orot yait God Anunin tatargabuw men karam boro Jesu nao raraf, naatu orot yait wanawananamaim Anun Kakafiyin men ema’am boro men karam naorereb, “Jesu i Regah.”
4 A mon á marán toltolom artabar Tanián a Pilpil a tari singin bos tám ruruna, ái sár a but pas tili kes sár á Tanián.
4 Usar i yumatan yumatan, baise Anunin i ta’imon efafaram.
5 A toltolom á talar, má kes sár á Konom a tulsai singin bos tám ruruna.
5 Bowabow i yumatan ta ta tabowabow, baise Regah i ta’imon isan tabowabow.
6 Tan tám ruruna a lite arsagil i kándi tatalen án him, ái sár ngo tukes sár á Káláu a lu tangan di mák arakrakai i di suri long artálár pasi kándi talar.
6 Bowabow hai fair i yumatah ta ta tabowabow, baise God ta’imon bowabow ana fair orot ta’ita’imon wanawanahimaim faram tebowabow.
7 Má Tanián a Pilpil a tari tan artabar singin bos tám ruruna má ngorer ák inngas tari ngo a kis i di sang. Má a tari bos artabar si di keskeskes suri tángni bos tám ruruna no.
7 Orot ta’ita’imon biyahimaim Anun Kakafiyin ana taragub ef tata’ane ebirerereb saise sabuw etei hina’itin ana baigegewasin hinab.
8 A ngoromin.
8 Anunin orot ta isan boro ukwar rerekab ana usar nitin, naatu orot ta boro not so’ob ana usar nitin.
9 Má Tanián erei a tari singin te má dik ruruna pagas pasi artangan si Káláu.
9 Anun ta’imonaban orot ta isan boro baitumatum ana usar nitin, naatu orot ta boro sabuw baiyawasih isan ana usar nitin.
10 Má ur singin te sang a tari, má dik longoi tara akiláng mai rakrakai si Káláu,
10 Orot ta ina’inan fokarih sinaf isan ana fair boro nitin, orot ta boro dinabatur orereb isan ana usar nitin, naatu orot ta boro turobe baifuwen hairi orereb yamutufurin isan ana usar nitin. Orot ta menan botabirin tur ta o isan ana usar boro nitin, orot ta tur koubuna isan usar boro nitin.
11 Ngorer marán á toltolom artabar, ái sár a but pas tili kes sár á Tanián. Má a tari singin keskeskesá tám ruruna ngorer i nemnem káián Tanián sang.
11 Baise iti bowabow etei i God Anunin ta’imon akisinamo sawar etei esisinaf, naatu i ana kokomaim usar orot babin ta ta rubinih ebitih.
12 A tukes sár á kepwen páplun kálámul, mái sár marán i kalkuir on. Má tan kuir erei di him tiklik no uri kes sár á kápán páplun. A ngorer sár mam Karisito. Git tan tám ruruna git tara marán, mái sár gitáte sosopas uri kes sár á kápán páplun, wa kápán páplun ái Karisito sang.
12 Biyat ana itinin i men ta’imonamaim wowab yenamih, baise yow kusisib an moumurih na’in, naatu kukusisib i moumurih, baise biyat i ta’imon maiyow. Keriso ana’itinaban nati na’atube.
13 Sinih tili git a kakun Iudáiá ngo a kálámul tili risán, ngo sinih a tám toptop ngo a konom? Git no, kes sár á Tanián ákte siu git uri kes sár á kápán páplun. Mái Káláu ákte tari sár mul á Tanián erei má git no git tam otoi, má ngorer Tanián a kis pagas i bál git.
13 Ana itinin i ta’imon. O Jew orot, o Greek orot, akir orot, roufamen orot, it etei i Anunin ta’imonamaim bapataito tabai biyat ta’imon matar, naatu God Anunin ta’imon ayubit ana harew dogorotamaim isuwaire.
14 Gamáte talas má ngo kápán páplun kálámul kápate tukes sár á matngan kuir on, wa a toltolom kalkuir on sang.
14 Biyat i men ta’imon wowab yen biyat tutufin mataramih, baise famen moumurin na’in na ikokofan biyat matar.
15 Ngo keken kálámul na parai ngo, “Kápte ngo iau tili kápán páplun kálámul kabin kápte ngo iau limán,” ngádáh? A támin er ngo kápte? Wa kápte! Keken kálámul erei tili kápán páplun sang.
15 Naatu at iti na’atube nao, “Ayu i men o uma, imih ayu men o biya turin.” Nati na’atube nao men karam boro akisin nabin nabat.
16 Má ngo talngán kálámul na parai ngo, “Kápte ngo iau tili kápán páplun kálámul kabin kápte ngo iau mátán,” ki ngádáh? A támin er ngo kápte? Na, kápte! Ái mul tili kápán páplun sang.
16 Naatu tainit nao, “Ayu i men o mata, imih men o biya turin.” Nati na’at nao i men karam boro akisin nabin nabat.
17 Ngo mát git masik a kis má kápte toltolom kuir mul, ki ngádáh? Aiá gita alongra til ái? Má ngo talngá git masik a kis má kápte toltolom kuir mul, ngádáh gita lu ususum ngoi?
17 Naatu biyat tutufin etei i matatawat tama’am na’at, tur boro mi’itube tatanowar? Naatu biyat tutufin etei tainitawat tama’am na’at, sawar yamurih boro mi’itube tatayon?
18 Auh, kápte a ngorer! Ái Káláu ákte aksimi tan keskeskesá kuir no uri kápán páplun ngorer sár i kán holhol taru.
18 Baise boun tama’am kwana’itin, God biyat etei yakitifuw gewas, ta’ita’imon hai efanamaim ya, ikokofan wowab yen biyat matar.
19 Má ngo tan kalkuir i páplun ngo da tar uri kesi kuir sár, ngádáh na ngoi? Na tukes sár á kuir masik, má kápte na kápán páplun!
19 Biyat wowowab ana itinin ta’imon tama’am na’at, biyat ana itinin boro ai’ab.
20 Ái sár páplun kálámul a toltolom kalkuir on, má tan toltolom kuir er di sosopas talum uri kesi kápán páplun.
20 Imih biyat i yow kukusisib ana itinin moumurih na’in, baise an i ta’imon.
21 Má ngorer kápate artálár suri mátán kálámul na parai singin limán ngo, “Iakte arwat má! Káp kam te talar á iáu!” Má lul kálámul kápnate parai singin keken ngo, “Iau mata iáu! Káp kam te talar main!”
21 Isan imih matat men karam umat isan nao, “Ayu o a baibais men akokok,” na’atube ukwarit men karam at isan nao, “Ayu o a baibais men akokok.”
22 Auh, kápate artálár ngo kesi kuir na parai ngorer singin kesi lite kuir. Ái sár, tan kuir páplun no a mon i kándi talar. Tan kuir páplun er a wekwek imi nárum i kálámul, kándi talar a pakta. Ngo kes tili di a bokoh, na han mat á kálámul!
22 En baise, biyat turin ririmin tarouw tao’o men karam boro tanakusair, nati i biyat ana fair turin.
23 Má tan kuir erei git hol on ngo kápate mák kuluk, git lu oboi mermer on suri na pánpán kuluk sang. Má tan kuir er di utngi ngo punpunma káián kálámul, git lu punam kári mai sulu alari mátán matananu.
23 Naatu biyat turin isan tanotanot i men hai yabin auman, biyat nati i tabi’abur gewas, naatu biyat turin wabih su’ubin isan awat ihihiririy, ana kaifin i wa’iwa’irin.
24 Ái sár tan kuir páplun i git er a lain mákmák, kápte git lu lala hol on suri bor kári kabin ákte mák kuluk má! Áá, ái Káláu ákte aksimi tan kuir uri kápán páplun kálámul suri tan kuir páplun er a mák kuluk, kápte git lu lala hol on. Mái sár kuir er a wekwek ngo kápate mák kuluk, git lain ololoh kári sang.
24 Biyat turin men bai’usin gewas isan tanotanotamih, baise biyat tutufin etei God ita’imon wowab ikawarafut, saise biyat turin ta’itin yabin en tao’o i auman tanabora’ah.
25 Ái Káláu ákte longoi ngorer mai kápán páplun kálámul suri tan kalkuir no da lain him tiklik, má tan kuir keskeskes da ololoh arliu kaleng i di, má ngorer kápte kesá kuir na kurtara mai kes.
25 Saise biyat men nagam nakuseb, baise famefamen etei taiyuwih hinibit aba’abar yabowamaim hinibaibaisbonen hinama.
26 Ngo kesi kuir kápán páplun a rangrang, tan kuir kápán páplun no a áslai. Má ngo kálámul a belbelken kuluknai kesá kuir til on, ki ngorer a tángni tan kalkuir no.
26 Biyat turin ebi’akir biyat tutufin etei ni’akir, biyat turin ebiyasisir biyat tutufin etei ana yasisir hinafaram.
27 Má gam á tan tám ruruna no, gam á páplun ái Karisito, má gam no keskeskes gam ngoro toltolom kalkuir i kápán páplun.
27 Naatu boun kwa etei i Keriso biyan, naatu kwa ta’ita’imon i biyan turin kwamatar.
28 Má ngorer á gam, ái Káláu ákte tulsa gam suri gama him i katbán i kán matananu. Ngorer ái Káláu ák tulsai tan pakpakta án lotu ngoromin:
28 God ana Ekaleisia wanawanan sabuw hai efan ya, wantoro’ot, tur abarayah, bairou’abin dinab oro’orot, baitounin bai’obaiyenayah, imaibo ina’inan sinafuyah, sawusawuwih baiyawasihiyah, sabuw afa baibaisihiyah, bowabow hai yamutufurenayah, naatu menah botabirin tur ta ta oyah, etei hai usar faramih hai efan ya.
29 Ngádáh, gam no gam apostolo? Kápte. Te sár di top i him erei. Ki ngádáh, gam no á tám arbin? Auh, kápte. Te tili gam sár di lu arbin. Má ngádáh, gam no tan tám aratintin? Na, kápte. Te sár di kipi matngan him erei. Má te sár di lu longoi bos akiláng,
29 Orot etei boro men hinan tur abarayah hinamatar, o dinab orot hinamatar, o bai’obaiyenayah hinamatar, o fair hinab ina’inan sinafuyah hinamatar,
30 má te sár di kipi tan him ngorer i aliu pasi sasam ngo worwor mai lite wor ngo pukdai lite wor mul. Kápte ngo gam no gam kipi kes sár á matngan artabar suri long artálár pasi him si Káláu. Ái sár, ái Káláu ákte timla arsagil i bos artabar ur singin keskeskesá tám ruruna.
30 o sawow yumatah ta ta baiyawasihiyah, o menah botabirin tur ta ta oyah, o tur botabirin koubuna’ayah. En baise etei ata usar ta ta tabai.
31 Má ngorer gama lala kákir suri tan artabar er a lu tangan gam no.
31 Imih dogor wanawanan o a kok gagamin a usar menatan inab inabowabow i akisin kunuwih kubai.
Atalhos do teclado
- Capítulo anterior←
- Próximo capítulo→
- Versículo anteriork
- Próximo versículoj
- Limpar seleçãoEsc
- Esta ajuda?
Estude este capítulo no WhatsApp
Peça à IA da Bíblia Fala para explicar 1 Coríntios 12, comparar traduções ou montar um estudo — tudo direto pelo WhatsApp.